Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. november 25. Az Országgyűlés pénteki munkanapján (Folytatás az 1. oldalról) 1995 elejére elvégezzék. — mondta. Tájékoztatásként el- modta, ez év december 10- éig a zsűri véglegesen dönt a budapesti helyszín kérdésében, 1990 elején kiírják a nyilvános tervpályázatot. A nagyszabású vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha ehhez az Országgyűlés és a magyar közvélemény is egyetértését adja — mondta. Bodonyi Csaba tapasztalatai szerint a vélemények alaposan megoszlanak a lakosság körében. Kenyeres Árpád: a világkiállítás jó alkalmat kínálna a magyar kultúra értékeinek, produktumainak bemutatására. Csongrádi Csaba indítványozta, hogy Somogyi László lépjen vissza kormánybiztosi megbízatásától, s a parlament mindaddig ne foglaljon állást a világkiállítás ügyében, amíg a képviselők nem ismerik meg a tárgykörben készült valamennyi elemzést. Bánffy György színművész szükségesnek tartja a rendezvény kiterjesztését az ország keleti részeire. Szerinte ugyanis a világkiállításra látogatók valószínűleg elsősorban a sajátos magyar kép megismerése végett keresnék fel hazánkat. Eke Károly kijelentette : a kormánybiztos rosszat tett azzal, hogy az ellenzők véleményét nem tárta a parlament elé, s annak elhallgatása bizalmatlanságot keltett több képviselőben. Varga János véleménye szerint jobb lenne, ha a szervezők az ország egyes térségeire is pontos programot dolgoznának ki, így mindenki láthatná, milyen előnyök származnak számára a világkiállításból. Antal Imre eddig világkiállítás-párti volt. de a vita hatására megingott ez az álláspontja. Bödőné Rózsa Edit hangsúlyozta, hogy a parlamentnek nem kisebb súlyú kérdésben kell állást foglalnia, mint abban, hogy lc- gyen-e második Bős-Nagymaros vagy sem. Dr. Bognár József hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatos morális felelősséget. Elmondta: azok közé tartozik, akiknek az a véleménye, hogy ha anyagilag bírjuk és erre szervezetileg is képesek vagyunk, akkor nagyon hasznos lesz a közös Budapest—Bécs világkiállítás. A vitát lezárva az elnöklő Fodor István a terv- és költségvetési, illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé utalta a Budapest— Bécs világkiállítással kapcsolatban elhangzott észrevételeket. Délután az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Ország- gyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állam- polgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt elmarasztalták az Országgyűlést, s érveiket kifejtve felszólították az Országgyűlés elnökét, a Köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) A választópolgár álláspontja szerint az IGEN, vagy NEM szó fölötti négyzetbe „+” (plusz) jelet írhat. Ha az a jel nem hanem például „X”, a szavazat akkor is érvényes. Abba a négyzetbe kell plusz jelet tenni, amit elfogadunk, a másik üresen marad. A lényeg az, hogy a szavazó jelzése egyértelmű legyen. A törvény szerint érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem állapítható meg, mire szavazott. Ha valaki törvénytelenséelnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Országgyűlés, amelyet 230 képviselő — 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett — elfogadott. A nyilatkozat — többek között rögzíti: „Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy több mint 100 ezer választó- polgár kezdeményezése nem hagyható figyelmen kívül. A népszavazás kiírása együtt járt a törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az Országgyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de ennek felelősségét sem háríthatja eL Az értelmezés során az Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nem csak jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köz- társasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis — ellentétben azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak — lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy „igen” szavazatok többsége esetén az új Országgyűlés, „nem” szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja ä köztársasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az Országgyűlés felkéri a közvéleményt formáló erőket, hogy a népszavazásról saját eszközeikkel, higgadtan, méltóságteljesen és befolyástól mentesen nyilvánítsanak véleményt”. Ezt követően Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munka törvény- könyve módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. Hangoztatta: a közelmúltban befejezett politikai egyeztető tárgyalások egyik megállapodásának törvényerőre emelését célozza a törvényjavaslat. Ennek lényege: politikai vagy vallási nézetei miatt tilos bárkivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkaviszony létesítése és teljesítése során. Ennek kapcsán azonban néhány alacsonyabb szintű jogszabály hatálytalanítása is indokolt — mondotta az államtitkár, s közülük kiemelte a fontos és bizalmas munkakörök betöltéséről szóló 1957. évi 66. törvényerejű rendelet, valamint az állami személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határozat néhány pontját. Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a törvény- javaslathoz sem a bizottságok, sem a képviselők nem terjesztettek be módosító indítványt, és javasolta, hogy get tapasztal, mulasztást észlel, mind az állampolgár, vagy bármely párt képviselője kifogással élhet. A bizottság a helyszínen erről jegyzőkönyvet készít, ha nem orvosolják a kifogást, haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell továbbítani. Ha itt is elutasítják, a megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért a panaszos. Egyébként, aki a szavazás tisztaságát megsérti, például hamis adatokat tüntet fel, mást akadályoz, vagy befolyásol döntésében, a büntető törvénykönyv szerint bűntettet követ el. (bojté) az Országgyűlés az általános és a részletes vitát együttesen folytassa le. Ezt a képviselők elfogadták. A parlament ezután rátért az egyes törvényeknek az alkotmány módosításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvény javaslathoz dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az alkotmánymódosítás következtében szükségessé vált a hatályos jogszabályok egészének felülvizsgálata. Ennek végső határideje 1990. április 30-a. Azonban vannak olyan jogszabályok, amelyek módosítása nem tűr halasztást. Mivel a vitában senki nem kért szót, ezért határozathozatal következet. A képviselők az alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 275 egyetértő, egy ellenszavazattal és négy tartózkodással elfogadták. Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a parlament visz- szatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott észrevételekre Békési László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.) A miniszter elismerte, hogy az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek, túlhangsúlyozták az adórendszer szerepét, ugyanakkor a gazdaság általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni. Sok képviselő beszélt a túlzott adóterhekről. Békési László ezzel szemben ajánlotta a képviselőknek: gondolják végig mit okozna a személyi jövedelemadó progressziójának radikális csökkentése. Vállalná-e valaki ez esetben a bruttó bérek csökkentését, netán a plusz jövedelmek árufedezet nélküli kiáramlásán? Elképzelhető-e, hogy a csökkenő terhek nyeresége a vállalatoknál csapódjék le, függetlenül a teljesítménytől? Vagy milyen hatással járna, ha a rosszemlékű bérszabályozáshoz kellene visszatérni, s így megakadályozni a fedezetlen pénz kiáramlását? A kormány elkötelezett a vállalati támogatások mérséklése mellett, de végig kell gondolni azt is, hogy újabb 10 milliárdos támogatáselvonás további 3—4 százalékkal növelhetné a fogyasztói árszínvonalat, esetleg újabb 50 ezer ember maradna munka nélkül, vagy a gazdaság további 100 millió dolláros exporttól esne el. A kormány tehát itt sem a szándékot vitatja, hanem a mértékeket és az ütemezést. Többen, köztük Varga Miklós és Csongrádi Csaba felvetették: a lineáris adóztatás javára le kell mondani a progresszív adóztatásról. Békési László ezt az ötletet lázálomnak nevezte. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban három tábla szerepelt az írásos előterjesztésben. A kormány ezek közül a reformbizottság követelésére a „C” 14,5 százalékos adóterhelést jelentő változat elfogadását ajánlja. A képviselők javasolták azt is, hogy a három- és több- gyermekes családok havi ezer forintos adóalapcsökkentő kedvezményét terjesszék ki az egy- és kétgyermekes családokra is. Békési László a javaslat ellen foglalt állást, mivel az gyökeres változást hozna a jelenlegi szociálpolitikai rendszerszemléletünkön. Nem utolsó sorban az intézkedés bevezetése mintegy hatmilliárd forintot emésztene fel. A bérnövekményadó megszüntetését szorgalmazó felvetésekre a pénzügyminiszter azzal válaszolt, hogy a kormány egyetért a bérliberalizálás szükségességével. Ám ennek végrehajtása 1990-ben még nagy kockázatot rejt magában. Nagy vihart kavart a ma- gángépkocsi-import forgalmi adójának kiterjesztésére vonatkozó javaslat. A kormány ennek ellenére fenntartja ennek azonnali bevezetését. Javaslat hangzott el arra, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek adókedvezményét hagyják érintetlenül. A kormány ezért fenntartja eredeti javaslatát: valósuljon meg a fokozatos támogatásleépítés. Végezetül Király Zoltánnak arra az indítványára emlékeztetett, miszerint az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy a kormány a lakosság forint-, illetve devizabetéteihez semmilyen körülmények között se nyúlhasson hozzá. Ha ezt mégis megtenné, ez a kormány azonnali bizalomvesztését jelentse. Békési László leszögezte: a képviselő indítványa nem ellentétes a kormány szándékaival. Az Országgyűlés 161 igenlő, 40 ellenszavazattal és 41 tartózkodás mellett elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvényt. Ennek keretében a kormány javaslatának megfelelően úgy döntött, hogy 25 százalékos forgalmi adót vet ki a személygépkocsik magánimportjára, s a törvények erről rendelkező részét már a hatályba lépés napjától alkalmazni kell. Az Országgyűlés hosszas szavazási procedúra után, több mint 70 módosító indítvány sorsáról döntve péntek este elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Százhatvanegy képviselő szavazott igennel, 32 nemmel, 31-en pedig tartózkodtak a döntéshozatalkor. Az elfogadott törvényben végül az eredeti javaslattól eltérő, a reformbizottság által kidolgozott adótáblázat került; e kompromisszumos megoldással végül a kormány is egyetértett. Eszerint az adókulcs 0—55 ezer forint évi jövedelemnél 0 százalék, 55 001— 90 000 forint között az 55 ezer forint feletti rész 15 százaléka, 90 001—300 000 forint között 5250 forint és a 90 ezer forint feletti rész 30 százaléka, 300 001—500 000 forint között 68 250 forint és a 300 ezer forint feletti rész 40 százaléka, 500 001 forintot meghaladó jövedelemnél 148 250 forint és az 500 ezer forint feletti rész 50 százaléka. A parlament elfogadta a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés Bánffy György javaslatával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy csak a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében lesz a parlament abban a helyzetben, hogy döntsön önmaga feloszlásáról és különösen a javasolt alkotmánymódosításról. Bánffy György indítványát tehát ne a parlament mostani ülésszakán, hanem a népszavazás eredményének ismeretében, a decemberi ülésszakon tárgyalja meg az Országgyűlés. A parlament novemberi ülésszakán végül a képviselők elfogadták a világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fodor István este háromnegyed 8 órakor bezárta az ülést. Elutazott Ro Te Vu Magyarországon tett hivatalos látogatása után pénteken délelőtt elutazott Budapestről Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke és kísérete. A magas rangú vendéget Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Holnap népszavazás Háromszázezer ember előtt Dnbcek beszéde a Vencel téren „Az új nemzedék ismét életre keltette az emberarcú szocializmus eszméjét” — hangoztatta péntek délután a prágai Vencel téren Alexander Dubcek. Ezen a napon minden eddiginél többen, legkevesebb háromszázezren gyűltek össze a csehszlovák főváros nevezetes terén, a múlt héten létrejött Polgári Fórum szervezőinek hívására. A tömeg üdvrivalgásban tört ki, amikor Dubcek, az 1968-as Prágai Tavasz legendás vezetője megkezdte beszédét. A CSKP egykori főtitkára támogatásáról biztosította a Polgári Fórumot, amely a megcsontosodott hatalmi struktúra alapvető, demokratikus átalakításáért küzdő különböző erőket — a polgárjogi és a diákmozgalmakat, a Szocialista Párt aktivistáit, a reformgondolkodásuk miatt félreállított kommunistákat — tömöríti. Dubcek felszólította a hadsereget és a rendőrséget: ne zúzzák szét a demokratikus törekvéseket, álljanak a nép oldalára. Eközben folyamatosan ülésezett a CSKP Központi Bizottsága. A #UPI amerikai hírügynökség pártforrásokból származó értesülése szerint a tanácskozáson valószínűleg eleget tesznek a Polgári Fórum azon követelésének, hogy mondjanak le tisztségükről az 1968-as demokratikus kísérlet eltiprásában részes, és annak nyomán hatalomra került legfőbb vezetők, élükön Gus- táv Husák államfővel és Milos Jakes pártfőtitkárral. A Polgári Fórum hat ilyen politikai bizottsági tag mellett két másik politikus — Miroslav Stepán prágai párttitkár és Frantisek Kind belügyminiszter — távozását is követeli, mivel felelősnek tartja őket a november 17-i tüntetés brutális szétveréséért. Lemondott Jakes Lemondott Milos Jakes, a CSKP főtitkára, a Központi Bizottság elnöksége és titkársága — jelentette a CTK hírügyÖrőmtáncot járt a téren Ceausescu újra főtitkár „Teljes egységben és egyöntetűen” választották meg Nicolae Ceausescut a Román Kommunista Párt főtitkárának a XIV. pártkongresszus pénteki zárónapján. Ceausescu ezúttal hatódj ára lett az RKP főtitkára, 1965 óta megszakítás nélkül tölti be a legmagasabb párttisztséget. A kongresszus munkálatainak befejezése után Nicolae Ceausescu a köztársasági palota előtti térre ment, ahol bukaresti üzemek dolgozóinak százezres tömege gyűlt össze. A dolgozók a téren köszöntötték a párt főtitkárát, aki ' népitáncosokkal együtt „horázott” — táncolt, majd a pártközpont épületének erkélyéről köszönetét mondott az iránta tanúsított bizalomért, s kérte az ország népét, hogy továbbra is tegyen meg mindent a szocialista építés sikeréért. Figyelmeztetes — megoldás nélkül Nem kell több Volánszendvics, vagyis két ígéret között egy harmadik. Nem kell a mostani szakszervezet, mert bürokratikusán szerveződik újjá, s továbbra sem várható, hogy képes lesz a dolgozók érdekeit képviselni — ezek a gondolatok hangzottak el tegnap Mátészalkán, ahol délelőtt kétórás sztrájkot tartottak a buszvezetők. Mint arról korábban már beszámoltunk, a szálkái és fehérgyarmati buszsofőrök októberben nyílt levelet fogalmaztak meg a Szabolcs Volán Vállalat igazgatójának, melyben legfőbb követelésük az, hogy az üzemi sebesség után járó óradíjtételt — ami fizetésüknek körülbelül 60 százaléka — emeljék meg 70 százalékkal. Mivel a korábbi egyeztető tárgyalásokon kompromisz- szumokkal sem sikerült elérni, kétórás sztrájkot hirdettek mindkét városban aminek „eredményeképpen, péntek délelőtt kimaradt 12 helyközi és 17 helyi járat Mátészalka és Fehér- gyarmat térségében. Magasnak tartják továbbá a felső- és középvezetők prémiumát, illetve szeretnének tájékozódni arról, ki mekkora ösz- szeget vett fel ezen a címen. Az új adórendszer miatt nem éri meg a dolgozónak, ha túlórázik, mert szinte kevesebb a pénze, mintha csak a kötelező 182 órát dolgozná le. Túlórázni viszont muszáj, mert nincs elég ember. Másodállást éppen a sok túlóra miatt nem is tudnak vállalni, hiszen a volán mellé nem ülhetnek fáradtan. Különösen nagy igénybevételt jelent a vezetés a téli időszakban, csúszik az út, a buszok műszaki állapota sem kielégítő, hisz nagy részük már öreg. Éjszaka három óránként melegíti, jártja a sofőr a motort, különben reggel nem tud elindulni. Emellett jegyet árul, takarítja a buszt, mert az utóbbira nem szívesen vállalkozik senki. A buszosok nyílt levelére állásfoglalást fogalmazott meg a vállalat szakszervezeti bizalmi testületé, s a sztráj- kolókat felkereste Molnár András szakszervezeti titkár. Elmondta, hogy sok mindenben egyetértenek, de a 70 százalékos emelést keresztül- vihetetlennek tartják, a vállalat ekkora mértékű bér- fejlesztést önerőből képtelen végrehajtani. Meg kell oldani a túlmunka díjazását, meg kell szüntetni a többi ágazathoz viszonyított 20 százalékos bérlemaradást. Ezeket az Országos Érdekegyeztető Tanács elé terjesztették, s bízik a kedvező válaszban. Ügy gondolja azonban, hogy egységes összefogással komolyabb eredményt érhetnek el mint elszigetelt kezdeményezésekkel, s ha a kormányzat magatartása elutasító lesz, a szakszervezet fogja kezdeményezni az összefogást. A sztrájkolők véleménye azonban változatlanul az, hogy a szakszervezet későn és csak akkor lépett amikor a nyílt levelet már elküldték. Holott a felgyülemlett problémákat évek óta tudja. Megújulásáról is csak később szereztek tudomást a buszsofőrök, ezért kilépnek, és kezdeményezik egy szolidaritási szakszervezet megalakulását.
