Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

19§9. november 23. Kelet-Magyarország 3 Döntök, ahogy akarok Dúl a plakátháború. Fo­lyik a pénz a rádió és a televízió kasszájába a po­litikai reklámokból. Az egyik párt mond vala­mit, a másik még végig sem hallgatja, máris kont- rázik. Képviselőik gör­csösen kapaszkodnak a kamerák előtt székükbe, nagy igyekezettel leplezik, hogy a legszívesebben öl­re mennének. A harmadik csoportosulás rossz emlé­kű pátosszal fogalmaz, a negyedik józannak tűnik. Valahogyan mindannyian véleményt nyilvánítanak, saját érdeküknek megfe­lelően próbálnak befo­lyást gyakorolni a válasz­tópolgárokra., ^ amelyik gjggogra a játékszabá- jypkát; de olyan is, mely legrhkább betart. Most aztán kapkodhatjuk a fe­jünket megint! Ki-ki ta­pasztalatai, • élethelyzete, vérmérsékletei szerint hisz vagy riem his'/,, a harsány■ kürtszóknak: Már megint jpl összemasza tolták a döntés előtti helyzetet — nekünk. Mert akkor, hogy is van ez? Jobb híján fo­gok egy akácíalevelet és kiszámolom a szeret, nem szeret mintájára . .. me­gyék . .. nem megyek .. . négy „igen” ... hány „nem" is?... na, de iga­zán ! Mert mi van akkor, ha nem megyek él? Nem biz­tos, hogy azért, mert az MDF logikus érvei meg­győztek (sorolhatta vol­na őket hamarabb is), le­het, hogy azért nem aka­rok szavazni, mert ez az egész most, már nem is érdekel. Nekem ez az ér­tem, állampolgárért-va- lóság gyanús. Igenek és bizonyos szá­mú nemek. A közömbösség ott kezdődik, amikor az ember nem reagál többé az igenlés és tagadás bel­ső reflexeivel a világ dol­gaira, lemond az ítélkezés­ről, semleges tárgya marad az őt érő hatásoknak. Be­fogja a fülét, becsukja a szemét, összeszorítja az ajkát. Én ettől félek a leg­jobban, hisz ez az egész azért van, legalábbis azt mondják, hogy jobb legyen itt mindenkinek, min­den egyes ember végre alkotója lehessen saját sorsának, országa jövőjé­nek. Bevallom, engem is nyomaszt ez a hemzsegő politika, a manipulálás, manőverezés, a válogatás nélküli eszközök. Ránk szakadt a valódi pluraliz­mus, de egyelőre párt­elvű, egymás mellett van az elitpolitizálás és az állampolgári politikai apátia. Ez a látszatérdek­telenség azonban nem biz­tos, hogy szikkadt is, nem biztos, hogy eligazí­tást kér a nép, minden döntéséhez intenciót, vé­leményt, eligazítást kíván — bármely párttól. Talán többet segíthet, ha időt, levegőt hagynak neki a gondolkodásra. Felébredt már az emberekben a közvetlen politikai aka­ratnyilvánítás, a szuve­rén cselekvés szükséglete, úgyhogy a népinek álcá­zott hirtelen indulatok­ból már elég. Majd én döntök és úgy, ahogy aka­rok. Szőke Judit Fehérgyarmat ne legyen gyarmat Kivezető utat ígér az MSZP Állnak elébe Beszélgetésünk Magyar Endrével, az MSZP fehér- gyarmati szervezőjével készült abból az alkalomból, hogy a „végeken” is mind erőteljesebbé válik a párt szárnybontogatása. Mindez egy sor kérdést vet fel, me­lyekre megkíséreltünk választ kapni. Igaz-e, hogy ön az MSZMP- t és az MSZP-t is szerveet-?—' — NemjeTT-az új pártot, a Magyar Szocialista Pártot szervezem. A félreértés abból adódhat, hogy az MSZMP-t szervezők is a városi párt- házban várják az MSZMP-be lépőket. És ebbe az is’ belefér, hogy az MSZMP-t szervezőket se­gítsék? — Mi nem segítjük és nem is akadályozzuk tevékenysé­güket. Az a véleményünk, hogy ugyanolyan joguk van a „pártvagyonhoz”, amíg a jog­utód. vagyis a Magyar Szo­cialista Párt kezelésében van, mint nekünk. I tanácsnak adják a székházat Mi lesz a fehérgyarmati pártszékházzal ? — Nem tudom. Szeretnénk mielőbb, de legkésőbb ez év december 31-én a városi ta­nácsnak átadni. És az új párt. illetve az ap­parátusa itt marad? — Nem tudom, de vélemé­nyem szerint ettől ma sokkal fontosabb feladataink is van­nak, minthogy e kérdések megoldásával foglalkozzunk. Mire gondol? — A pártszervezésre. Hol tartanak? — Nincs okunk aggoda­lomra ... Hány alapszervezet, hány tag van az MSZP-nek Fehér- gyarmaton? — A Magyar Szocialista Pártban nem azt tartjuk a leglényegesebbnek. hogy hány tagja van, hanem egy­általán azt, hogy van egy olyan baloldali párt. ahol együtt politizálhatnak a re­formkommunista, a szociál­demokrata és szocialista ér­zelmű emberek. Ezt más úgynevezett balol­dali pártban is megtehetik. Nem gondolja, hogy ezzel őket megsérti? — Nem. mert az új párt és én sem azt keressük, hogy mi az, ami más pártoktól, szervezetektől eltaszít, hanem azt, ami közelít, aminek si­kerre vitelében együtt tu­dunk munkálkodni. Egylttmlkldés a társálért Ez azt is jelenti, hogy az MSZP-től jobbra elhelyezke­dő pártokkal is együttműkö­désre törekszenek? — Azt is, de nem elsősor­ban. Hogy érti ezt? — A mi szűkebb hazánk Fehérgyarmat és környéke. Aki azt akarja például, hogy az itt élők tisztességes mun­kájukért ugyanolyan tisztes­séges bért kapjanak, mint az ország más részében, akkor azzal e feladat megoldásában együtt tudunk működni. Az­zal is. aki azt akarja, hogy a pártállamból a demokratikus szocializmusba való átmenet békés úton történjen. Hal­mozottan hátrányos helyzetű térségünkben egyébként szá­mos olyan probléma van. amelyek megoldási kulcsa abban rejlik, hogy az itt mű­ködő pártok, szervezetek ké­pesek lesznek-e összefogni és közösen azon munkálkodni, hogy Fehérgyarmat és kör­nyéke ne legyen „gyarmat”. Ügy gondolja, hogy az MSZP lesz az a párt. ame­lyik az évtizedes hátrányból képes lesz a kivezető utat megmutatni? — Nem, de meggyőződé­sem. hogy nélküle sem lehet ezt a feladatot megoldani. Ha jól értem, ez azt jelen­ti. hogy egyesek a baloldali erőket ki akarják szorítani? — Igen. Akkor mégis miben bízik, hogy lesz a térségben .qab MSZP olyan politikai ténye­ző, amelyik hatással lesz az itteni folyamatokra? ' — Abban, hogy’ róéffeg!?“^ szer az itt élőket sérti''íéhet becsapni. És abban, hogy á sorra kerülő választásokon az önkormányzatokban ott lesz­nek a mi képviselőink is. Bz önkormányzaté a jövő ön tehát nem a pártokban látja azt a vezető erőt, amely a jövőben a társadalmi, gaz­dasági folyamatokat irányíta­ni fogja? — Nem, én az önkormány­zatokban. Akkor önök az önkormány­zatokban akarnak többséget szerezni? — Mi csak ott akarunk len­ni és összefogni azokkal, akik azt akarják, hogy az önkor­mányzatok az adott térség meghatározó tényezői legye­nek. Azt, hogy az önkor­mányzati tulajdon valameny- nyi ott élő ember javát szol­gálja. Ügy gondolja, hogy e tér ­ségben az új pártnak az MSZP-nek lesz ehhez tömeg­bázisa? — Igen. Mire alapozza ezt az opti­mista választ? — Arra, hogy az új pártba a mi térségünkben is azok jelentkeztek át, akik MSZMP-tagként is a refor­mokat akarták, akik már ko­rábban felismerték, hogy a pártnak nem a tagság köré­ben, hanem elsősorban kör­nyezetében kell politizálni Akik azt is felismerték, hogy ezt hatalmi pozícióból nem lehet, hogy a szó és a tett egysége hitelesíti csak a párt­tagot. Hány ilyen MSZP-tagjuk van már? — Fehérgyarmaton és von­záskörzetében már száznál is több. Nem kevés ez? — Nem. Sok tényező zava­rólag hat. Én most az orszá­gos napilapokban megejlenő egymásnak, oly sokszor önma­guknak is ellentmondó MSZMP-, MSZP-vezetők nyi­latkozataitól eltekintek. Ne­hezíti munkánkat, hogy az emberek érzelmeik, érzéseik alapján viszonyulnak az új párthoz, vagy nem szakítanak jogelődjével. Ép arra bizta­tok mindenkit, hogy olvassa el a kongresszuson elfogadott két dokumentumot, a párt programnyilatkozatát és az alapszabályt. Ha nem talál benne olyat, ami tőlünk ta­szítja, nyugodtan jöjjön kö­zénk. Hol lehet jelentkezni? — Szatmárcsekén, Mándo- kon, Sonkádon, Tunyogmatol- cson és Fehérgyarmaton a Kiss Ernő út 2. sz. alatt. Ez azt jelenti, hogy ennyi helyen van pártszervezet? — Nem. Ettől több helyen, mert mire e sorok megjelen­nek a Fehérgyarmaton már megalakult körzeti I-es párt- szervezeten kívül várja a je­lentkezőket az MSZP reform alapszervezete, az MSZP if­júsági tagozata és az ugyan­csak szerveződő munkásta­gozata is. Nábrád, Tiszabecs, Rozsály, Jánkmajtis térségé­ből konkrét információim nincsenek. Azt viszont tu­dom, hogy ezeken a helyeken is dolgoznak a pártszervezők. (P.) A SZABISZ elszámol a vagyonával A múlt szombat esti TV- Híradóban ország-világ előtt lelepleződött a DEMISZ, amikor is kiderült, hogy 400 millió forintot akartak „el­dugni” az ötlet Kft-ben. A szervezet mostanában nem konstruktív politikai véle­ménynyilvánításaival hívja fel magára a figyelmet, ha­nem homályos ügyekkel, ho­vatovább kétes akciókkal. Az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szövetsége tagszer­vezete a DEMISZ-nek. A hír kapcsán Juhász Ferenctől, a SZABISZ elnökétől először azt tudakoltuk, hogy nekik, akik részt vesznek a szövet­ségi tanács munkájában, van-e pontos információjuk arról, mennyi pénze van a DEMISZ-nek? — Fogalmunk sincs. A volt KISZ KB székház érté­kesítéséről, s arról, hogy ‘áz* ebből származó bevétel Ö70 millió forint körüli, tudtunk. A DEMISZ szövetségi taná­csának az volt az állásfogla­lása,; högy az ingatlanok tár­sadalmasításáról az elnök és Tovább javítják a gazdaságosságát az almásládák gyártá­sának az erdőgazdaság tiszalöki üzemében. A moszkvalá- dák gyártása során a fa hibája miatt keletkező 60 millimé­teres hulladékelemekből 45 milliméteres ládafedélele- meket vágnak. A házilagos kivitelezésben készített Rapidex géppel képünk készítésekor tetőelemeket állítottak össze. (Elek Emil felvétele) Szavazatszedő bizottságok Eskü után lemondás Szárnyra kapott a hír Nyír­egyházán, hogy a szavazat- számláló bizottságok tagjai az eskütétel után egyre-más­ra mondják vissza megbíza­tásukat. A szóbeszédnek dr. Fazekas Jánosnál, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkáránál jártunk utána, aki a népszavazás előkészítésé­vel foglalkozik. Mint megtudtuk, a város­ban a szavazatszámláló bi­zottsági tagok száma legalább 365. Szavazókörönként egy titkárból, két tagból, valamint változó számú póttagokból állnak a bizottságok, van olyan körzet, ahol nyolc—ki­lenc póttagot is sikerült állí­tani. A neveket megszámoz­ták ,s ha valaki valamilyen okból kiesik, feladatait automatikusan a soron kö­vetkező veszi át. A számlálóbizottságok tit­kárai és tagjai november 16- án esküt tettek az Alkotmány és a választási törvény ren­delkezéseinek betartására. A szavazással kapcsolatos bő­vebb információk azonban csak utána érkeztek a taná­csokhoz, s amikor néhányan ezekről tudomást szereztek, visszariadtak a megbízatástól. Nem csoda, hisz a szavazás lebonyolítása, a kódokat tar­talmazó szavazási jegyző­könyv kitöltése igen kompli­kált, ráadásul az értékelés csak este hat után kezdődhet meg, amikor az urnákat le­zárják. A lemondások egyik oka tehát az volt, hogy a sza­vazás előkészítésére túl rövid idő jutott — ez a munka ha­gyományosan , körülbelül há­rom'honápo't igényel — későn indult meg a részletes tájé­koztatás. Másik oka az objektív aka­dály: betegség, baleset, ha­laszthatatlan utazás. Többen hivatkoztak ilyesmire, mint az előbbi okra, de összessé­gében még így is ele­nyésző azok száma, akik nem vállalták utólag a bizottsági tagságot. Gond tehát nincs, mindössze néhány név került eggyel előrébb. B. A. az alelnök tárgyaljon. Több­ször felszólítottuk a DEMISZ vezetőit, számoljanak be anyagi helyzetünkről, hogy mennyi pénzzel rendelke­zünk, s mekkora tulajdonjo­ga van a szervezetnek a kü­lönböző intézményekben. — Mennyi van a SZABISZ- kasszában? — A kongresszus után — az országgyűlési döntés alap­ján — központi elosztásból 12 millió 585 ezer forintot kaptunk. Vannak saját bevé­teleink, például építőtábor­szervezésért járó összeg, sorsjegyakció eredménye. Az utóbbi időben igen vissza­fogtuk a kőitekezé^t,.nagyon szerényen cfcl^izanKiA tisz­teletdíjas, Jbptw-főállású, a SZABISZ fizetett dol­gozók száma rnár csak 39. (Megyei szintén ez még ja­nuárban 150 körül volt.) A tervezett 1,5—2 millió forint megtakarítást ez év végéig szeretnénk kereskedelmi- szolgáltatói tevékenységbe fektetni, akár önállóan, akár társakkal. Az ebből származó bevételt „visszafor­dítjuk” a mozgalomba, illet­ve segélyakciókat támoga­tunk belőle továbbra is, tár­sadalmilag kívánjuk haszno­sítani. A szeretetalapítvány­ba most is 30 ezer forintot fizettünk be. Anyagilag se­gítettük a nagycsaládosok megyei egyesületét — saját bevételünkből, á mátészalka­iak és a kisvárdaiak tanszer- segélyezési akciót szerveztek, és sorolhatnánk még a pél­dákat. Igen jó a kapcsola­tunk a megyei tanács vállal­kozási irodájával. A SZABISZ áll elébe bár­milyen hivatalos ellenőrzés­nek, gazdálkodási átvilágí­tásnak. Nekünk nem volt és nincs sem eladni, sem takar­gatni valónk. — A DEMISZ ügye bizo­nyára nem vet jó fényt a SZABISZ-ra sem... — Inkább árt, mint hasz­nál a DEMISZ-hez fűződő kapcsolatunk. Távol is esünk Budapesttől és döntéshely­zetben sem vagyunk. Saját tagságunk részéről az egyre többször tapasztalható bizal­matlanság nem nekünk, ha­nem a DEMISZ-nek szól. SZ. J. Zaporozsec „A, megjött a szovjet ipar büszkesége!’’ — mondogatták évekkel ez­előtt a VAGÉP szerelői, valahányszor hozzájuk vittem Zaporozsecemet javítani, vagy olajat cse­rélni. Akkoriban pedig — még nem lévén glasz- noszty — nem illet ilye­nekkel viccelődni. Mégis viccek és élcelődések tár­gya volt ez a négykerekű. Nosztalgiával emlék­szem rá, hogy ezzel a kis járgánnyal anyagokat gyűjtöttem a megyei lap­nak egyebek közt ahhoz a sorozathoz, amelynek ez volt a címe: Megyénk tá­jain. Mi több: nyári sza­badságaim alatt a kis Zapival elpöfögtem a ju­goszláv—bolgár határ kö­zelébe, valamint a berli­ni Alexander Platz és a prágai Vencel tér melletti parkolóig. E húröm hely­ről langyos útibeszámolót írtam a lap 4. oldalára. Ezen a három helyen most tél elején is forró a levegő... Azért merítettem emlé­keim kútjából, mert a mi­nap a nyíregyházi vasút­állomás előtt egy nagy bokor tövében láttam egy befagyott ablakú, dérlep­te, rendszám nélküli Za- porozsecet. Vasutas isme­rősömtől megtudtam, hogy a kiérdemesült öreg Zapi hónapok óta itt dek- kol és rontja a városké­pet. Nem jön érte senki. Szerény „szakértőként” üzenem a gazdinak: ez az autó felújítható, rend­számmal ellátható. E jár­gánnyal jó úton, csendes­békés időben el lehet jut­ni akár Prágáig, Berlinig — meg vissza. (nábrádi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom