Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
2 Kelet-Magyarorazág — Nyíregyházi Élet 1989. november 23. Magány, alkohol és... Á harmadik halálok Bizonyára sok mindennek kell megtörténnie ahhoz, hogy valaki a problémák megoldásának keresése, az élet gondjainak leküzdése helyett visszafordíthatatlan cselekedetre szánja el magát: úgy döntsön, nem csinálja tovább, s megpróbál véget vetni életének. Az öngyilkosságok megítélése a közvéleményben is igencsak eltérő. Van aki megérti, van aki egyenesen felháborítónak tartja az efféle cselekedetet. A vélemények persze lehetnek eltérőek, a tény azonban attól még tény marad. Magyarországon az. ötvenes évektől kezdődően fokozatosan nőtt az ön- gyilkosságok száma, s ez a tendencia sajnálatos módon ma is szinte napról napra emelkedik. Nem városi jelenség Az öngyilkosság, mint egyik legaggasz- tóbb társadalmi jelenség szűkebb hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt. A statisztikai adatok szerint a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek után a szoros harmadik helyet foglalja el, s szinte rohamosnak nevezhető növekedése az utóbbi években is tapasztalható. Amíg 1950- ben százezer emberből 14 vetett önkezével véget életének, addig ez a szám 1987-ben már hatvanra emelkedett, s napjainkban a hetvenhez közelít! Az öngyilkosságok között is a legdurvább, legdrasztikusabb módozat az önakasztás a gyakori. Ez a tény már csak azért is szomorú, mert e módszerrel legtöbben eredményesen- próbálnak véget vetni életüknek. Aki ezt a módszert választja, többnyire végleges megoldást választ. Akkor sem fordulhat vissza a megkezdett útról, ha netán belátja, rosszul döntött saját élete felől. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, elég ha valaki olvassa az újságokat, s ekkor is tudja: a mezőgazdaság, a növényvédelem fejlődésével párhuzamosan nő az ily módon végbevitt öngyilkosságok száma is. A különféle mérgek is gyakran szerepelnek a bűnbakok között. (Igaz, hogy a Gramoxon és társai olykor nemcsak szándékosságból, hanem vé- letlenségből, figyelmetlenségből is okoznak halált.) S hogy miért dönt valaki az öngyilkosság mellett? A szakemberek kutatásai szerint ennek igen sokféle oka lehet. Tény, hogy * régebben az öngyilkos magatartást városi jelenségnek tartották, olyan döntésnek, amelyet magára hagyva, szorult helyzetében elidegenedve hajt végre valaki. Kár volt ezt hinni. Magyarországon ugyanis az utóbbi években a falvakban nőtt meg az öngyilkosságok száma. S hogy miért pont itt? Elég, ha a magára hagyott öregekre, az üressé váló házakra gondolunk, no meg arra, hogy a megtermelt gyümölcs és szőlő szeszre váltott formája miatt mind nagyobb mértékű az alkoholizmus. A helyi tapasztalatok igazolják e feltételezést. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az utóbbi három évben mind az önakasztásí kísérletek, mind pedig a befejezett öngyilkosságok száma emelkedett. S még ha csak az öregek körében! Sajnos, ma már a fiatalok között is terjedőben az öngyilkosság. Férfiak és özvegyek... Dr. Vanyó Eva, a kórház-rendelőintézet elmegyógyászati osztályának szakorvosa szerint nem véletlenül. Az öngyilkosságok terjedésében nemcsak a gazdasági, társadalmi helyzet romlása, hanem a rossz példák ereje is szerepet játszik. Az esetek tanulmányozásakor még olyan következtetéseket is levontak a szakemberek, amelyek szerint azonos utcában, közeli időpontokban több öngyilkosság is történt. Érdemes megállni néhány pillanatra annál a kérdésnél is: kik a leginkább veszélyeztetettek, kik azok, akiknek körében leggyakrabban fordul elő az öngyilkossági kísérlet? Nem magyar sajátosság, hanem egyenesen világjelenség, hogy az öngyilkosságok számát tekintve a férfiaké a „vezető szerep”. Közülük háromszor, ötször többen halnak meg ily módon, főképp húsz- és harmincéves koruk között. Negyven és ötven között a befejezett öngyilkossági kísérletek száma magas. Ezzel szemben a hatvan éven felüliek veszélyeztetettsége mindkét nemnél igen magas fokú. Különösen gyakori az öngyilkosság az elváltak és özvegyek körében. Érdekesség — ha e témában egyáltalában szabad ilyet mondani —, hogy nem közvetlenül a társ Neki most sikerült. Ám nem elég utókezel ni, meg kellene előzni a végzetes bajt... elvesztése utáni időben, hanem az azt követő második, harmadik évben következik be a tragédia. Figyelemre méltó tény, hogy a házasságban élők között sem állt meg, sokkal inkább nőtt az öngyilkosságok, illetve kísérletek száma. Nem véletlen tehát a szociológusok figyelmeztetése: a családi kötelékek lazulása komoly veszély társadalmunkban. Az iskolai végzettségnek is szerepe van abban, ki hogyan, milyen módon képes megoldani életének konfliktusait. Bizony e téren sem dicsekedhetünk. Mifelénk egyébként is magas a mindössze nyolc általánossal, vagy még azzal sem rendelkezők száma, ami már csak azért is méltó a figyelemre, mert az öngyilkosságok és az iskolai végzettség szoros összefüggésben állnak. Az önakasztottak legnagyobb hányada a nyolc általánost sem végezte el, miközben felsőfokú végzettségű ember szinte alig követ el ilyen módon ön- gyilkosságot. Foglalkozásukra tekintve a segédmunkások vezetnek, közöttük is azok, akik tartós munkaviszonnyal nem rendelkeznek. Legyen szó férfiről vagy nőről, egy dologban sajnos sok az azonosság. Az alkoholfogyasztás, pontosabban az alkoholizmus az első helyen áll az öngyilkosságok okozói között. Többszörös kísérlet... Ha a megyénkben előforduló, önakasztással végrehajtott öngyilkosságokat, vagy kísérleteket vizsgáljuk, súlyos bizonyítékokat találunk e megállapításra. A férfiaknak nyolcvan, a nőknek pedig 56 százaléka ugyanis ittas állapotban tett kísérletet arra, hogy véget vessen éledének, leggyakrabban közepes, illetve súlyos alkoholos állapotban. Az is gyakran megesik, hogy a kísérlet egyetlen indoka maga az alkoholizmus, melyből szerencsés esetben véglegesen kigyógyul a megmentett beteg. (Sajnos azonban a példák azt mutatják, hogy rendkívül kevés ennek az esélye.) A szakemberek szerint érdemes figyelni arra is, hogy az öngyilkosok magas számánál többszöri kísérlet után következik be a halál. Bizony gyakran megesik, hogy szándékáról előre tájékoztatja környezetét az illető, csak éppen senki nem veszi őt komolyan. Különösen a részegek esetében gyakori ez, egyrészt azért, mert már sokszor hallotta a fenyegetést a család, másrészt pedig azért, mert igazából nem is bánják, ha végre ezt megteszi. Az öngyilkossági kísérletet elkövetőket azonnal orvoshoz szállítják, ahol az állapottól függően megteszik a szükséges lépéseket. A kórházi kezelés idején nemcsak az egészség visszaállítására, hanem az okok felderítésére is törekednek az orvosok. Nincsenek könnyű helyzetben. A tetteket kiváltó konfliktusok megoldása nem az ő hatáskörük. Mindössze annyit tehetnek — persze ez sem kevés —, hogy az okok feltárása után megpróbálják megtanítani a beteget arra, hogyan oldja meg saját konfliktusait, elfogadtassák a megváltoztathatatlan tényeket. Az egyedül élő idős emberekkel megtanítsák, hogyan lehet társak nélkül is élni, felfedezni az élet egyéb szépségeit. Ügynevezett egészséges, önvédő mechanizmusok elsajátítására is törekednek. A kórházi kezelés befejeztével azonban még nem oldódik meg a gond. Ezért is próbálják nyomon követni a távozók sorsát, akiket rendszeresen hívnak be a kórház orvosai, pszichológusai. Mint az orvostudomány oly sok területén, itt sem a gyógyítás, hanem a megelőzés lenne az igazi feladat. Ha megtanulnánk figyelni egymásra, ha észrevennénk, hogy mellettünk bajban van valaki, ha lennének olyan intézmények, netán közösségek, amelyekhez a bajba jutottak bátran fordulhatnának. Talán kevesebb lenne az öngyilkosok száma is. Kísérletek máris vannak, Nyíregyházán egy klub és a telefonos lelkisegély-szolgálat is éppen a fenti célokat szolgálja. Az már nem a létrehozóinak hibája, hogy utóbbi szolgáltatás már csak a siralmas telefonhelyzet miatt sem juthat el mindenkihez. Kovács,Éva. Hamleti a kérdés Megnyerhető ifjúság? Nyíregyházán a megújulás jegyében a városi KISZ-szervezet jogutódjaként alakult meg a Nyíregyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az új ifjúsági szervezet a KISZ alapjain szerveződött meg, gyakorlatilag az a középiskolai és dolgozói tömegbázis adta a tagokat, amelyre eddig is épített. A NYÍR- DÍSZ a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség áprilisban megtartott I. országos gyűlésére már önállóan állított küldötteket, a májusi városi küldöttértekezleten pedig döntöttek a programról és a működési szabályzatról. A szervezet céljai közé tartozik, hogy biztosítsa a diákok és a dolgozók részére a városi képviseletet. Az életviszonyok javítása, a középiskolák belső életének megváltoztatása mellett úgy érezte a szövetség, hogy a nagy ifjúsági gondokat is fel kell vállalni, vagyis a lákáshelyzet, a munkanélküliség, a pályakezdés és a családalapítás gondjait. Mindezek mellett arra is gondoltak, hogy meg kell jelenni a politikai színpadon baloldali értékrenddel. Már a megalakuláskor többféle jelleg érvényesült tehát a szervezetben, azóta azonban a kép már tisztult. Tulajdonképpen nehéz egy szövetségen-belül összefogni a diákokat és a dolgozókat, mivel mindegyik rétegnek más-más az érdeke. Az egyetlen találkozási pont talán az, hogy ugyanabban a városban élnek. _ Más kérdés foglalkoztatja a tizenévest, más \ huszonéves^ az élethelyzetük sem egyforma, ennek ellenére meghívják a kölcsönösség alapján egymást a rendezvényekre, s a szervezetben segítik egymást, ahogy tudják. A középiskolások politikamentes szervezetre törekednek, amely ifjúsági programokat szervez, de felvállalja az iskolák belső életének gondjait is. A dolgozó fiatalok számára az a fontos, hogy a munkahelyeken legyen ifjúsági érdekképviselet, legyen egy olyan szervezet, amely a munkahelyi közösséget összefogja, érezzék a fiatalok a hovatartozást. Ugyanakkor a NYÍRDISZ-ben megtalálható az a 20—30 fiatal, akik kifejezetten politikában gondolkodnak, politikai szervezetként képzelik el a további működést. Mint Tukacs István, a szövetség titkára elmondta, úgy gondolták, hogy az új szervezet megalakítása után egyenes lesz az út: az új működés révén sikerül megszüntetni mindazt, ami a KISZ-ben rossz volt. S mégis szembetalálták magukat azzal a kérdéssel, hogy szabadidős tevékenységgel, ifjúsági képviselettel vagy politikával foglalkozzon a szervezet. Végül úgy döntöttek, hogy mindegyik elvárásnak meg akarnak felelni. A megalakulást követően a politikai álláspontokat is ki kellett alakítani a szervezetnek. Tudomásul kellett venniük, hogy nemcsak ők lettek mások, hanem a körülöttük lévő társadalom is megváltozott. Míg korábban nem volt más ifjúsági szervezet, a jogelőd, a városi KISZ-bizottság a fiatalok egyedüli képviseleteként részt vett a hatalmi viszonyokban, s ezt a formális jogosítványok még garantálták is. A megváltozott körülményeknek megfelelően már nem mondhatta az elmúlt hónapokban az ifjúság egyedüli szervezetének magát a NYÍRDISZ, így a formálisan előírt pozíciókat sem gyakorolták tovább, helyette megpróbáltak konkrét ügyeket megvitatni a helyi hatalmi szervvel. Tudomásul vették tehát, hogy rajtuk kívül más ifjúsági szervezetek is működnek a városban, amelyekkel gyakran keresnek kapcsolatot különböző esetekben. A további működést nagymértékben meghatározza az a kérdés, hogy a NYÍRDISZ-t milyen viszony fűzi ahhoz a párthoz, amelynek korábban az ifjúsági szervezete volt. Egyértelműnek látszott, hogy a korábbi MSZMP-t meg kell változtatni, mert az ifjúsági szervezet csak egy megújuló baloldali párttal tud együttműködni. Természetesen a NYÍRDISZ tagjai között voltak olyanok, akik a reformkörökön keresztül gerjesztői voltak a változásoknak. Az erőviszonyok kikristályosodását látván egyértelművé vált, hogy egy ifjúsági szervezet hosszú távon nem tud politikai tényezőként úgy tevékenykedni, hogy képviselői a választások során bekerüljenek a hatalomba. Felmerült az a kérdés is, hogy a NYÍRDISZ milyen párttal köthetne szövetséget. A szövetségi tanács azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy közelíteni kell az MSZP-hez, azonban kölcsönös legyen a szövetségkeresés. A megalakulást követően sok időt elvett a szervezés, emiatt nem volt olyan kérdés, amit a NYÍRDISZ felvállalt volna, a legtöbb esetben csak véleményt mondtak időszerű kérdésekről. Az első jelentősebb akcióként a DEMISZ szervezésében aláírásokat gyűjtöttek a köztársasági elnök közvetlen választása mellett. A szövetség vezetői eredményesnek értékelték ezt az akciót, mert hozzájárult a háromoldalú egyeztető tárgyalás holtpontról való kimozdításához. Ősszel egymást követték a rendezvények. A NYÍR- DlSZ-napok keretében az érdeklődők találkozhattak Nagy Imrével, aki a DEMISZ elnökeként vett részt a beszélgetésen, de volt sportnap és diákavató is. A politikai megnyilvánulások, állásfoglalások mellett arra is törekszik a NYÍRDISZ, hogy olyan dolgokat is letegyen az asztalra, amelyek konkrétan is segítenek a fiatalok helyzetén. Felvették a kapcsolatot egy vállalkozóval, aki Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében keresi a lekötetlen kapacitásokat, s az új munkahelyekre fiatalokat helyeznek el. A létminimum alatt élő fiatalok megsegítésére is akciót szervezett a NYÍRDISZ. Azok a fiatalok kaphatnak támogatást, akik 3500 forint alatti jövedelemmel rendelkeznek családtagonként. Az akcióra kétszázezer forintot tervez az ifjúsági szervezet, s mivel I fő ötszáz forintot kaphat, így négyszáz fiatalt tudnak megsegíteni a karácsonyi bevásárlás időszakában. Az akció szervezői tudják, hogy ezzel az összeggel lényegesen nem javítanak a fiatalok helyzetén, de erkölcsi kötelességüknek érzik a támogatást. Szót emelnek az ifjúság általános gondjai mellett is. A napokban rendezték meg Nyíregyházán azt a demonstrációt, amellyel a közvélemény figyelmét akarták felhívni arra, hogy a kormány ifjúságpolitikájának tervezete végrehajthatatlan. A NYÍRDISZ szerint kevesebbet tartalmazzon a program, de olyat, amit mind meg lehet valósítani. Szerepeljen a programban a lakáshelyzet gondjainak enyhítése, az első lakáshoz jutás még hatékonyabb támogatása; kiemelten kell kezelni az ifjúsági munkanélküliséget, s végül az oktatás korszerűsítése is sürgető feladat. Az Országgyűlés által elfogadott párttörvény választás elé állította a DEMISZ valamennyi szervezetével együtt a NYÍRDISZ-t is. Ha párttípusú szervezetként akar működni tovább, akkor a lakóhelyre kell kivonulnia, ha marad ifjúsági szervezetnek, akkor csak képviselettel és szabadidős programok szervezésével foglalkozhat, s nem vehet részt a választáson. E kérdés nem dönthető el, egyértelműen, hiszen mint már korábban utaltunk rá, a NYÍRDISZ-ben egyaránt megtalálhatók a politizálás — az érdekképviselet — a szabadidős tevékenység — képviselői. Az elképzelések szerint mindhárom irányzat létezni fog, egymástól elkülönült szervezetekben. Január végén rendezi meg a DEMISZ a II. országos gyűlését, s akkor döntenek majd e kérdésekben. Valószínűnek látszik, hogy Nyíregyházán tovább működik majd az önálló diákszervezet, a már most is meglévő munkahelyi szervezet politikai tartalom nélkül, s megalakul majd egy baloldali politikai ifjúsági szervezet is a városban. Addig is a legfontosabb ügyekben véleményt kell nyilvánítani. A november végi népszavazással kapcsolatban az a NYÍRDISZ álláspontja, hogy a köztársasági elnök személyét népszavazás döntse el, a. másik három kérdésben pedig egyetértenek mindazzal, amit elfogadott az Országgyűlés. M. Magyar László Egy a NYÍRDISZ tömegeket megmozgató , rendezvényei közül. Az úton azonban nem lehet megállni...
