Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

2 Kelet-Magyarorazág — Nyíregyházi Élet 1989. november 23. Magány, alkohol és... Á harmadik halálok Bizonyára sok mindennek kell megtörtén­nie ahhoz, hogy valaki a problémák megol­dásának keresése, az élet gondjainak leküz­dése helyett visszafordíthatatlan cselekedet­re szánja el magát: úgy döntsön, nem csi­nálja tovább, s megpróbál véget vetni éle­tének. Az öngyilkosságok megítélése a közvéle­ményben is igencsak eltérő. Van aki megérti, van aki egyenesen felháborítónak tartja az efféle cselekedetet. A vélemények persze le­hetnek eltérőek, a tény azonban attól még tény marad. Magyarországon az. ötvenes évektől kezdődően fokozatosan nőtt az ön- gyilkosságok száma, s ez a tendencia sajná­latos módon ma is szinte napról napra emel­kedik. Nem városi jelenség Az öngyilkosság, mint egyik legaggasz- tóbb társadalmi jelenség szűkebb hazánk­ban is egyre nagyobb méreteket ölt. A sta­tisztikai adatok szerint a daganatos, vala­mint a szív- és érrendszeri betegségek után a szoros harmadik helyet foglalja el, s szinte rohamosnak nevezhető növekedése az utóbbi években is tapasztalható. Amíg 1950- ben százezer emberből 14 vetett önkezével véget életének, addig ez a szám 1987-ben már hatvanra emelkedett, s napjainkban a hetvenhez közelít! Az öngyilkosságok között is a legdurvább, legdrasztikusabb módozat az önakasztás a gyakori. Ez a tény már csak azért is szo­morú, mert e módszerrel legtöbben eredmé­nyesen- próbálnak véget vetni életüknek. Aki ezt a módszert választja, többnyire végleges megoldást választ. Akkor sem fordulhat vissza a megkezdett útról, ha netán belát­ja, rosszul döntött saját élete felől. Nem kell ahhoz szakembernek lenni, elég ha valaki olvassa az újságokat, s ekkor is tudja: a mezőgazdaság, a növényvédelem fejlődésével párhuzamosan nő az ily módon végbevitt öngyilkosságok száma is. A különféle mér­gek is gyakran szerepelnek a bűnbakok kö­zött. (Igaz, hogy a Gramoxon és társai oly­kor nemcsak szándékosságból, hanem vé- letlenségből, figyelmetlenségből is okoznak halált.) S hogy miért dönt valaki az öngyilkosság mellett? A szakemberek kutatásai szerint ennek igen sokféle oka lehet. Tény, hogy * régebben az öngyilkos magatartást városi jelenségnek tartották, olyan döntésnek, amelyet magára hagyva, szorult helyzetében elidegenedve hajt végre valaki. Kár volt ezt hinni. Magyarországon ugyanis az utóbbi években a falvakban nőtt meg az öngyil­kosságok száma. S hogy miért pont itt? Elég, ha a magára hagyott öregekre, az üres­sé váló házakra gondolunk, no meg arra, hogy a megtermelt gyümölcs és szőlő szesz­re váltott formája miatt mind nagyobb mértékű az alkoholizmus. A helyi tapasz­talatok igazolják e feltételezést. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az utóbbi három évben mind az önakasztásí kísérletek, mind pedig a befejezett öngyilkosságok száma emelkedett. S még ha csak az öregek köré­ben! Sajnos, ma már a fiatalok között is terjedőben az öngyilkosság. Férfiak és özvegyek... Dr. Vanyó Eva, a kórház-rendelőintézet elmegyógyászati osztályának szakorvosa sze­rint nem véletlenül. Az öngyilkosságok ter­jedésében nemcsak a gazdasági, társadalmi helyzet romlása, hanem a rossz példák ere­je is szerepet játszik. Az esetek tanulmá­nyozásakor még olyan következtetéseket is levontak a szakemberek, amelyek szerint azonos utcában, közeli időpontokban több öngyilkosság is történt. Érdemes megállni néhány pillanatra an­nál a kérdésnél is: kik a leginkább veszé­lyeztetettek, kik azok, akiknek körében leg­gyakrabban fordul elő az öngyilkossági kí­sérlet? Nem magyar sajátosság, hanem egyenesen világjelenség, hogy az öngyilkosságok szá­mát tekintve a férfiaké a „vezető szerep”. Közülük háromszor, ötször többen halnak meg ily módon, főképp húsz- és harminc­éves koruk között. Negyven és ötven között a befejezett öngyilkossági kísérletek száma magas. Ezzel szemben a hatvan éven felü­liek veszélyeztetettsége mindkét nemnél igen magas fokú. Különösen gyakori az öngyilkosság az el­váltak és özvegyek körében. Érdekesség — ha e témában egyáltalában szabad ilyet mondani —, hogy nem közvetlenül a társ Neki most sikerült. Ám nem elég utókezel ni, meg kellene előzni a végzetes bajt... elvesztése utáni időben, hanem az azt kö­vető második, harmadik évben következik be a tragédia. Figyelemre méltó tény, hogy a házasságban élők között sem állt meg, sok­kal inkább nőtt az öngyilkosságok, illetve kísérletek száma. Nem véletlen tehát a szo­ciológusok figyelmeztetése: a családi köte­lékek lazulása komoly veszély társadal­munkban. Az iskolai végzettségnek is szerepe van abban, ki hogyan, milyen módon képes meg­oldani életének konfliktusait. Bizony e téren sem dicsekedhetünk. Mifelénk egyébként is magas a mindössze nyolc általánossal, vagy még azzal sem rendelkezők száma, ami már csak azért is méltó a figyelemre, mert az öngyilkosságok és az iskolai végzettség szo­ros összefüggésben állnak. Az önakasztottak legnagyobb hányada a nyolc általánost sem végezte el, miközben felsőfokú végzettségű ember szinte alig követ el ilyen módon ön- gyilkosságot. Foglalkozásukra tekintve a se­gédmunkások vezetnek, közöttük is azok, akik tartós munkaviszonnyal nem rendel­keznek. Legyen szó férfiről vagy nőről, egy dolog­ban sajnos sok az azonosság. Az alkoholfo­gyasztás, pontosabban az alkoholizmus az első helyen áll az öngyilkosságok okozói között. Többszörös kísérlet... Ha a megyénkben előforduló, önakasztás­sal végrehajtott öngyilkosságokat, vagy kí­sérleteket vizsgáljuk, súlyos bizonyítékokat találunk e megállapításra. A férfiaknak nyolcvan, a nőknek pedig 56 százaléka ugyanis ittas állapotban tett kísérletet ar­ra, hogy véget vessen éledének, leggyakrab­ban közepes, illetve súlyos alkoholos álla­potban. Az is gyakran megesik, hogy a kí­sérlet egyetlen indoka maga az alkoholizmus, melyből szerencsés esetben véglegesen ki­gyógyul a megmentett beteg. (Sajnos azon­ban a példák azt mutatják, hogy rendkívül kevés ennek az esélye.) A szakemberek szerint érdemes figyelni arra is, hogy az öngyilkosok magas számá­nál többszöri kísérlet után következik be a halál. Bizony gyakran megesik, hogy szán­dékáról előre tájékoztatja környezetét az il­lető, csak éppen senki nem veszi őt komo­lyan. Különösen a részegek esetében gya­kori ez, egyrészt azért, mert már sokszor hallotta a fenyegetést a család, másrészt pe­dig azért, mert igazából nem is bánják, ha végre ezt megteszi. Az öngyilkossági kísérletet elkövetőket azonnal orvoshoz szállítják, ahol az állapot­tól függően megteszik a szükséges lépéseket. A kórházi kezelés idején nemcsak az egész­ség visszaállítására, hanem az okok felderí­tésére is törekednek az orvosok. Nincsenek könnyű helyzetben. A tetteket kiváltó konf­liktusok megoldása nem az ő hatáskörük. Mindössze annyit tehetnek — persze ez sem kevés —, hogy az okok feltárása után meg­próbálják megtanítani a beteget arra, ho­gyan oldja meg saját konfliktusait, elfogad­tassák a megváltoztathatatlan tényeket. Az egyedül élő idős emberekkel megtanítsák, hogyan lehet társak nélkül is élni, felfedez­ni az élet egyéb szépségeit. Ügynevezett egészséges, önvédő mechanizmusok elsajátí­tására is törekednek. A kórházi kezelés be­fejeztével azonban még nem oldódik meg a gond. Ezért is próbálják nyomon követni a távozók sorsát, akiket rendszeresen hívnak be a kórház orvosai, pszichológusai. Mint az orvostudomány oly sok területén, itt sem a gyógyítás, hanem a megelőzés len­ne az igazi feladat. Ha megtanulnánk figyel­ni egymásra, ha észrevennénk, hogy mellet­tünk bajban van valaki, ha lennének olyan intézmények, netán közösségek, amelyekhez a bajba jutottak bátran fordulhatnának. Ta­lán kevesebb lenne az öngyilkosok száma is. Kísérletek máris vannak, Nyíregyházán egy klub és a telefonos lelkisegély-szolgálat is éppen a fenti célokat szolgálja. Az már nem a létrehozóinak hibája, hogy utóbbi szolgál­tatás már csak a siralmas telefonhelyzet miatt sem juthat el mindenkihez. Kovács,Éva. Hamleti a kérdés Megnyerhető ifjúság? Nyíregyházán a megújulás jegyében a vá­rosi KISZ-szervezet jogutódjaként alakult meg a Nyíregyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az új ifjúsági szervezet a KISZ alapjain szerveződött meg, gyakorlatilag az a középiskolai és dolgozói tömegbázis adta a tagokat, amelyre eddig is épített. A NYÍR- DÍSZ a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség áprilisban megtartott I. országos gyű­lésére már önállóan állított küldötteket, a májusi városi küldöttértekezleten pedig dön­töttek a programról és a működési szabály­zatról. A szervezet céljai közé tartozik, hogy biztosítsa a diákok és a dolgozók részére a városi képviseletet. Az életviszonyok javítá­sa, a középiskolák belső életének megvál­toztatása mellett úgy érezte a szövetség, hogy a nagy ifjúsági gondokat is fel kell vállalni, vagyis a lákáshelyzet, a munkanélküliség, a pályakezdés és a családalapítás gondjait. Mindezek mellett arra is gondoltak, hogy meg kell jelenni a politikai színpadon bal­oldali értékrenddel. Már a megalakuláskor többféle jelleg érvényesült tehát a szerve­zetben, azóta azonban a kép már tisztult. Tulajdonképpen nehéz egy szövetségen-belül összefogni a diákokat és a dolgozókat, mi­vel mindegyik rétegnek más-más az érde­ke. Az egyetlen találkozási pont talán az, hogy ugyanabban a városban élnek. _ Más kérdés foglalkoztatja a tizenévest, más \ hu­szonéves^ az élethelyzetük sem egyforma, ennek ellenére meghívják a kölcsönösség alapján egymást a rendezvényekre, s a szer­vezetben segítik egymást, ahogy tudják. A középiskolások politikamentes szerve­zetre törekednek, amely ifjúsági programo­kat szervez, de felvállalja az iskolák belső életének gondjait is. A dolgozó fiatalok szá­mára az a fontos, hogy a munkahelyeken le­gyen ifjúsági érdekképviselet, legyen egy olyan szervezet, amely a munkahelyi közös­séget összefogja, érezzék a fiatalok a hova­tartozást. Ugyanakkor a NYÍRDISZ-ben megtalálható az a 20—30 fiatal, akik kifeje­zetten politikában gondolkodnak, politikai szervezetként képzelik el a további műkö­dést. Mint Tukacs István, a szövetség titká­ra elmondta, úgy gondolták, hogy az új szer­vezet megalakítása után egyenes lesz az út: az új működés révén sikerül megszüntetni mindazt, ami a KISZ-ben rossz volt. S mégis szembetalálták magukat azzal a kér­déssel, hogy szabadidős tevékenységgel, if­júsági képviselettel vagy politikával foglal­kozzon a szervezet. Végül úgy döntöttek, hogy mindegyik elvárásnak meg akarnak felelni. A megalakulást követően a politikai ál­láspontokat is ki kellett alakítani a szerve­zetnek. Tudomásul kellett venniük, hogy nemcsak ők lettek mások, hanem a körülöt­tük lévő társadalom is megváltozott. Míg ko­rábban nem volt más ifjúsági szervezet, a jogelőd, a városi KISZ-bizottság a fiatalok egyedüli képviseleteként részt vett a hatal­mi viszonyokban, s ezt a formális jogosít­ványok még garantálták is. A megváltozott körülményeknek megfelelően már nem mondhatta az elmúlt hónapokban az ifjúság egyedüli szervezetének magát a NYÍRDISZ, így a formálisan előírt pozíciókat sem gya­korolták tovább, helyette megpróbáltak konkrét ügyeket megvitatni a helyi hatalmi szervvel. Tudomásul vették tehát, hogy raj­tuk kívül más ifjúsági szervezetek is mű­ködnek a városban, amelyekkel gyakran ke­resnek kapcsolatot különböző esetekben. A további működést nagymértékben meg­határozza az a kérdés, hogy a NYÍRDISZ-t milyen viszony fűzi ahhoz a párthoz, amely­nek korábban az ifjúsági szervezete volt. Egyértelműnek látszott, hogy a korábbi MSZMP-t meg kell változtatni, mert az if­júsági szervezet csak egy megújuló balol­dali párttal tud együttműködni. Természete­sen a NYÍRDISZ tagjai között voltak olya­nok, akik a reformkörökön keresztül gerjesz­tői voltak a változásoknak. Az erőviszonyok kikristályosodását látván egyértelművé vált, hogy egy ifjúsági szervezet hosszú távon nem tud politikai tényezőként úgy tevékeny­kedni, hogy képviselői a választások során bekerüljenek a hatalomba. Felmerült az a kérdés is, hogy a NYÍRDISZ milyen párttal köthetne szövetséget. A szövetségi tanács azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy közelíteni kell az MSZP-hez, azonban kölcsönös legyen a szövetségkeresés. A megalakulást követően sok időt elvett a szervezés, emiatt nem volt olyan kérdés, amit a NYÍRDISZ felvállalt volna, a leg­több esetben csak véleményt mondtak idő­szerű kérdésekről. Az első jelentősebb ak­cióként a DEMISZ szervezésében aláíráso­kat gyűjtöttek a köztársasági elnök közvet­len választása mellett. A szövetség vezetői eredményesnek értékelték ezt az akciót, mert hozzájárult a háromoldalú egyeztető tárgya­lás holtpontról való kimozdításához. Ősszel egymást követték a rendezvények. A NYÍR- DlSZ-napok keretében az érdeklődők talál­kozhattak Nagy Imrével, aki a DEMISZ el­nökeként vett részt a beszélgetésen, de volt sportnap és diákavató is. A politikai meg­nyilvánulások, állásfoglalások mellett arra is törekszik a NYÍRDISZ, hogy olyan dolgokat is letegyen az asztalra, amelyek konkrétan is segítenek a fiatalok helyzetén. Felvették a kapcsolatot egy vállalkozóval, aki Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében keresi a le­kötetlen kapacitásokat, s az új munkahe­lyekre fiatalokat helyeznek el. A létminimum alatt élő fiatalok megsegí­tésére is akciót szervezett a NYÍRDISZ. Azok a fiatalok kaphatnak támogatást, akik 3500 forint alatti jövedelemmel rendelkez­nek családtagonként. Az akcióra kétszáz­ezer forintot tervez az ifjúsági szervezet, s mivel I fő ötszáz forintot kaphat, így négy­száz fiatalt tudnak megsegíteni a karácsonyi bevásárlás időszakában. Az akció szervezői tudják, hogy ezzel az összeggel lényegesen nem javítanak a fiatalok helyzetén, de er­kölcsi kötelességüknek érzik a támogatást. Szót emelnek az ifjúság általános gondjai mellett is. A napokban rendezték meg Nyír­egyházán azt a demonstrációt, amellyel a közvélemény figyelmét akarták felhívni ar­ra, hogy a kormány ifjúságpolitikájának ter­vezete végrehajthatatlan. A NYÍRDISZ sze­rint kevesebbet tartalmazzon a program, de olyat, amit mind meg lehet valósítani. Sze­repeljen a programban a lakáshelyzet gond­jainak enyhítése, az első lakáshoz jutás még hatékonyabb támogatása; kiemelten kell ke­zelni az ifjúsági munkanélküliséget, s végül az oktatás korszerűsítése is sürgető feladat. Az Országgyűlés által elfogadott párttör­vény választás elé állította a DEMISZ vala­mennyi szervezetével együtt a NYÍRDISZ-t is. Ha párttípusú szervezetként akar mű­ködni tovább, akkor a lakóhelyre kell kivo­nulnia, ha marad ifjúsági szervezetnek, ak­kor csak képviselettel és szabadidős progra­mok szervezésével foglalkozhat, s nem vehet részt a választáson. E kérdés nem dönthető el, egyértelműen, hiszen mint már korábban utaltunk rá, a NYÍRDISZ-ben egyaránt meg­találhatók a politizálás — az érdekképvise­let — a szabadidős tevékenység — képvise­lői. Az elképzelések szerint mindhárom irányzat létezni fog, egymástól elkülönült szervezetekben. Január végén rendezi meg a DEMISZ a II. országos gyűlését, s akkor dön­tenek majd e kérdésekben. Valószínűnek látszik, hogy Nyíregyházán tovább működik majd az önálló diákszervezet, a már most is meglévő munkahelyi szervezet politikai tartalom nélkül, s megalakul majd egy bal­oldali politikai ifjúsági szervezet is a város­ban. Addig is a legfontosabb ügyekben vé­leményt kell nyilvánítani. A november végi népszavazással kapcsolatban az a NYÍRDISZ álláspontja, hogy a köztársasági elnök sze­mélyét népszavazás döntse el, a. másik há­rom kérdésben pedig egyetértenek mindaz­zal, amit elfogadott az Országgyűlés. M. Magyar László Egy a NYÍRDISZ tömegeket megmozgató , rendezvényei közül. Az úton azonban nem le­het megállni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom