Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-17 / 273. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. november 17. 0®Q0©0 Az egészségügy betegségei A MŰVÉSZET NYELVÉN. A Kárpátalján élő magyarsággal egyre javul a szatmáriak kapcsolata. November közepén Margitics Iván, a nagyberegi középiskola tanügyi vezetője képeiből nyílt kiállítás Fehérgyarmaton a városi művelődési központban. Az Ungvári Állami Egyetem fizikamatematika karán szerzett diploma nem jelentette azt, hogy a művészetektől távol tartsa magát. Több, mint 3 évtizede kezdett el festeni. A csodálatos beregi táj, a Kárpátok fenyvesei, a karcsú nyírfák egyaránt megihlették. Az utóbbi tíz esztendő hozta meg számára a sikert. Két alkalommal Moszkvában is bemutatták festményeit. Alkotóművészetét bronzéremmel és diplomával ismerték el. A művészet nyelvén Kárpátalja hétköznapjainak igazi krónikása lett. Felvételünk Margitics Iván fehérgyarmati tárlatán készült. (M. K.) Baráti kör Szombaton premier Színház« naptár Üjabb premier lesz a Móricz Zsigmond Színházban november 18-án, szombaton. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színdarabja jó szórakozást és kellemes ki- kapcsolódást ígér. A bravúros vígjátéknak többszörösen is a színház a főszereplője. Hősei színházi emberek: két rutinos színműíró. Mivel mindig és mindenhol játszanak. játék és valóság, komolyság és könnyedség tűnik át egymásba káprázatos szellemességgel Molnár Ferenc színművében. A szerepeket Simor Ottó. Csikós Sándor, Bárány Frigyes, Rékasi Károly. Orosz Helga. Kocsis Antal és Stettner Ottó alakítja, a vendégrendező Csizmadia Tibor. November 20-án szintén a Játék a kastélyban című darab kerül színre (Jászai— Illyés bérlet). Ugyanezt a darabot a Vasvári bérlet tulajdonosai november 21-én láthatják. Ezen a napon két előadás is lesz, mivel a Krúdy Színpadon a Jaj. apu. szegény apu ... című darabot játsszák. November 22-én ismét a Játék a kastélyban című darabot mutatják be. November 23-án négy. illetve hét órától is a Játék a kastélyban című előadást láthatják a nézők. öt évvel ezelőtt halt meg Bory Zsolt. Az évforduló alkalmából a nyíregyházi Északi temetőben megkoszorúzta a költő sírját egykori munkahelye, a megyei 'könyvtár, az íróosoport, a Nagykállói Városi Tanács, a Bessenyei Társaság, valamint az egykori barátok, a hozzátartozók. Ugyanezen a napon este a Bessenyei Társaság Szellemi elődeinket bemutató sorozatában Csorba Sándor, a taA 'kisvárdili művelődési központban koncertezik a népszerű Napoleon BLD november 19-én. vasárnap. „Csodák és furcsaságok” várják a legkisebbeket november 23-án. Legalábbis ez a címe Peremartoni Krisztina műsorának, amelyet elsősorban a gyermekbérlet-tulajdonosok tekinthetnek meg. Változatlanu' várják a mozgássérülteket a szombat délelőtti foglalkozások. Ha kedd, akkor tanácskozás. Minden kedden délután logopéMúzeumfalu Baráti Kör alakult Nyíregyházán. Az egyesület célja, hogy ápolja a kapcsolatot a város és a megye közművelődési — és más — intézményeivel, bázisa legyen a népi hagyományok és műemlékek ápolásánárképző főiskola tanára emlékezett Bory Zsoltra, akiinek két kötete jelent meg: a Szekerek a ködben 1939- bem, a Mélyhegedű pedig 1975-ben. Példaképe Kosztolányi volt; élmény- és témavilága kissé zárt, alaphangja szomorú, derűje csak a gyermekverseikben igazi. Néhányat hallhattak is közülük az est résztvevői, köztük Bory Zsolt leánya és unokahuga. dús, pszichológus és jogász várja a tanácskérőket. A nagykállói művelődési központban november 19-én este színházbérleti előadás lesz. Hófehérke és a két törpe címmel Pécsi Ildikó. Schütz Ila és Ha- cser Józsa mutatja be szórakoztató műsorát. A komolyzene kedvelőit is várja a jövő héten egy koncert: Prága a 18—19. században címmel Mozart-. Smetana- és Dvorák-műveket szólaltat meg a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. nak. A társaság élénkebbé óhajtja tenni a múzeumfalu közművelődési életét, ezért rendszeresen szervez programokat. A kör célja az is, hogy az iskolákkal együttműködjön, hiszen a múzeumfalu ideális színhelye például rendhagyó történelem, — irodalom- és könyezetisimeret — órának. A múzeumfalu igényes és színvonalas katalógust és egyéb kiadványokat, képeslapokat kíván megjelentetni, amelyek a határon kívül is ismertebbé tehetnék a párat- lat néprajzi kincsekkel rendelkező sóstói múzeumfalut. A skanzen munkatársai a napokban keresik fel az intézményeket, hogy támogassák a baráti kör céljait. Tárlatok A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola művésztanárainak tárlata tekinthető meg a kdsvárdai művelődési központban. A nagysikerű kiállítást eddig a nyíregyházi Pál Gyula Teremben láthattuk. Sebestyén Sándor szobrász- művész alkotásaiból rendeztek bemutatót a nyíregyházi Benczúr Gyulla Teremben. A tárlat november 23-ig látható. A megyei könyvtárban is nyílik egy kiállítás. Losonci Lilla festőművész tárlatát november 20-án 3 órakor nyitják meg. A megyei Téli tárlatot november 17-én, 3 órakor nyitják meg Nyíregyházán a Pál Gyula Teremben. A nyíregyházi megyei és. városi művelődési ház programiá- ból: Rendezvények: a Rócktail bárban a Let it be (Hadd legyen) című Beatles-filmet vetítik november 17-én. Népszavazás a hatalomátmentés ellen címmel Mécs Imre tart előadást november 19- én fél hattói a kamarateremben. A Huszárik-filmklubban a Rövidfilm a gyilkolásról című filmet vetítik november 20-án. Folytatódik a két világháború közti híradók vetítése is november 21-én. A pszichológus szokás szerint hétfőn és szerdán ad tanácsokat. Kiállítások: november 17-én. pénteken három órakor nyílik a Téli tárlat a Pál Gyula Teremben. A kiállítást december 12-ig tekinthetik meg a látogatók. A fotógalériában, a Nógrádi Fotóklub tagjainak tárlata december 3-ig látható. TOVÁBB FOLYTATÓDIK a Peíüfi feutatáa Szibériában. Ulan Udéban, a Burját Autonóm Köztársaság fővárosában, ismét azonosítási eljárás alá vették azokat a csontmaradványokat, amelyeket július 17-én találtak Barguzin régi temetőjében és a feltételezések szerint Petőfi tudoréval azonosak. A Szovjet Tudományos Akadémia bevonásával és a korábbi expedíció magyar és amerikai antropológusai szerint a csontmaradványok azonosak Petőfi Sándoréval. A képen: dr. Kiszely István (jobbra) antropológus és dr. Straub Imre igazságügyi orvosszakértő és Petőfi-kctató a költő feltételezett koponyájával. Bory Zsoltra emlékeztek Kim vár da, Nagykáiió A művelődési házak programjából Lépkedve, de mégis lemaradva Dolgozni, mosolyogni, vagy tüntetni...? Demonstrációra, tüntetésre készülnek november 18-án » Jósa András megyei kórház orvosai, akik ezúton is szeretnék felhívni az ország figyelmét az egészségügy tartha- talan helyzetére. Mint kiáltványukban megfogalmazták, a válságban lévő egészségügy terhei annak valamennyi dolgozóját próbára teszik. Dr. Mezey Károly országgyűlési képviselő interpellációjához csatlakozva követelik, a kormány változtasson a jelenlegi helyzeten. R hátrány csak öröklődik — Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom, hogy a szabolcsi egészségügyi dolgozók bére 20—30 százalékkal alatta marad az országos átlagnak, s még ennél is többel a budapestinek. Tény, bármilyen léptekkel haladunk is előre, hátrányunk nem csökken, inkább folyamatosan újratermelődik — mondja dr. Kovács Árpád, a megyei kórház főigazgató-helyettese. — A kialakult helyzeten nem segített az sem, hogy 1978-ban éppen a jelentős hátrányok csökkentésére kiemelt központi bérezésről döntött a minisztérium, amit akkor a legrosszabb helyzetben lévő Szabolcs, Borsod, Hajdú és Békés megye egészségügyi dolgozói kaptak. Azóta is történt jelentős béremelés, a lemaradás azonban mégis létezik. S hogy miért? A kérdésre egyszerű a válasz. Megyénkben a régebbi időkben eleve kevesebb volt a szakember, kisebbek a fizetések, s a „nem termelő szférának” tartott egészségügyet mindig is alacsonyan dotálták. A megyei kórházban egy pályakezdő orvos alapfizetése 5200 forint, miközben a nemrég felvett segédmunkás kijelentette: 8 ezer alatt fel sem veszi a lapátot. Az egyébként is alacsony bérekből adódó helyzetet tovább nehezíti, hogy az egészségügyben kötelező túlmunka, az ügyelet sincs megfizetve, amit csak tetéz az adórendszer, ami pont fordítva működik. Minél többet dolgozik valaki, annál többet visznek el adóba — sorolja a gondokat a főigazgató-helyettes. Az ügyeleti órabér - átlag húsz forint. (A szerk. megj.: miközben a „közhasznú munkások" 24 forintot kapnak.) Az órabér mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy végigdolgozott hétvége, a kétnapos állandó, feszült figyelem után hétfőn reggel mosolyogva illik fogadni a beteget, dönteni sokszor olyan esetekben, amelyek az életet, vagy halált jelenthetik. A demonstráció célja épp ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet. Jó lenne elérni, hogy változzon a ma csúfosan alacsony orvosi bér, s hogy a kötelező túlmunkáért kapott pénz lineárisan, vagy egyáltalán ne adózzon. Ápolónők — más pályákon A túlmunkából, az ügyeletből alaposan kijut az ápolónőknek is, akik a többlépcsős bérrendezésnek köszönhetően átlagosan 2500 forinttal keresnek ma többet, mint egy évvel korábban. Ez év januárjától egy három műszakban dolgozó, fizikai állományú kezdő ápolónő 5700 forintot keres, többet, mint egy pályakezdő orvos. A jelentősnek tűnő béremelés így is csak a szinten tartáshoz volt elegendő, a munkaerő pótlására már kevésnek bizonyult. — Hiába minden erőfeszítés — ismeri el Farkas An- talné intézetvezető főnővér, — ha más ágazatokban mindig előttünk járnak a béremeléssel. Komoly probléma számunkra, hogy a frissen végzett egészségügyi szakközépiskolásokra se nagyon számíthatunk. Az idén érettségizett 74 fiatal szakemberből mindössze 17 jött a megyei kórházba, ők is többnyire asszisztensnek, nem pedig három műszakba, a betegágyak mellé. Azt hiszem, e téren a kiválasztással is baj van. A felvétel egyetlen szempontja ugyanis az osztályzat, a rátermettséget, az elszántságot senki nem firtatja. így fordulhat elő, hogy hiába van papíron elegendő ápolónő, ha az intézetben állandó a hiány. Mindent megragadni A vezetőnővér állítását számok igazolják. A jelenlegi 1949 szakdolgozóból 889 a fizikai állományú, három műszakos ápolónő. Jelenleg 58 állás betöltetlen, gyes és gyed miatt 227-en vannak távol, ami azt jelenti, hogy a kórházi osztályokról 102 ember hiányzik folyamatosan. A munkát így a maradóknak kell elvégezniük, s a plusz- vállalásokra csak megfelelő dotáció ellenében vállalkoznak az múgy is túlterhelt nővérek. — Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, hogy ne csak megtartsuk, hanem növeljük az ápoló személyzet számát — mondja Farkasné. — Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal támogatásával tanfolyamot indítottunk, amelyen jelenleg 27 lány és asszony tanul. Érettségizettek, akik már biztosak a pályaválasztásban. S van-e garancia arra, hogy majd kórházunkba jönnek dolgozni? Nincs. Igyekszünk mindent megtenni, hogy mégis így legyen. Bizony, fiatal és régebbi ápolónőkre egyaránt nagy szükség lenne a Jósa András kórházban, ahol minden erőfeszítés ellenére is nehéz ma a helyzet. Egy negyven ágyas műtétes osztályon — ahol köztudottan a legtöbb a tennivaló — mindössze két nővér teljesít nappali szolgálatot. El lehet képzelni, menynyi idejük jut egy frissen operált, nehéz sebekkel küszködő betegre, s bizony nem csoda, ha mosolyogni, türelmesnek lenni olykor már nem marad idejük. Pedig a szakmai munka, a tudás mellett a hangnem a legfontosabb követelmény. E megállapítás igazát jelzi, hogy a beérkező panaszoknak 95 százaléka az egészségügyi dolgozók modorával, a hangnemével, a beteg lelki világának megsértésével kapcsolatos. Csak akik szabadak.. Szombaton tüntetni fognak a kórház dolgozói. Nem feltűnésvágyból, a fővárosiakat akarják utánozni, hanem jogos érdekeik védelmében teszik. Bizonyára nem lesznek sokan. Felvonulni ugyanis csak azok fognak, akik aznap épp szabadok. Merthogy minden gondjuk ellenére is — számukra első a kötelesség. Kovács Éva Kocsma Barabásról Májas 18-1 múzeumi világnapra készül el a nyíregyházi múzeumfalu most kialakuló központjának egy közösségi épülete a Barabásról való szatócsbolt, kocsmával kiegészítve. Áz épület a múlt század második fele és a huszas évek közti időszak hangulatát idézi majd fel. (Balázs A. felvétele) Olvasónk írja: Talán mégsem csak ábra Érdeklődéssel olvastam a „Tanuljon színházat!” (Kelet-Magyarország 1989. november 11.) című írást, hisz színész és színészet régtől fogva szívügyem. Nem restellem elmondani azt sem, hogy nagyot dobbant a szivem. amikor a cikkhez illusztrációként mellékelt képen felismertem Rohod neves szülöttét. De nincsen öröm üröm nélkül. — Bizony elkeseredett szájam íze. amint a kép alatt ezeket olvastam: „Korabeli ábra — szemléltetőeszközként”. Csakugyan ennyi lenne két XIX. századi művész a mai olvasók számára? Mert a képet Barabás Miklós — a portréművészet nagymestere — készítette 1846-ban. a képen pedig Szentpétery Zsigmond — a jellemszínészet nagymestere, Rohod község neves szülötte látható Zách Felicián szerepében. Balogh László Rohod (A szerk. megjegyzése: a metszet fénymásolatán szerepelt az aláírás, hogy a kép Szentpétery Zsigmondot ábrázolja. Sajnáljuk, hogy ez nyomdatechnikai okokból lemaradt.)
