Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

A kongresszus napirendje: a Központi Bizottság beszámolója § Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata # A párt alapszabálya • Időszerű politikai kérdések, indítrá- nyok • Az országos testület és tisztségviselőinek megválasztása A „Demokrácia, Jogállam, Szocializmus“ jelmondat jegyében Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Platform szerinti csoportok alakultak — Elhangzottak a fő referátumok Megkezdődött a vita: ötperces hozzászólások „Demokrácia, Jogállam, Szocia­lizmus” jelmondat jegyében pén­tek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-termében az MSZMP legfelső fóru­mának négynaposra tervezett tanácskozá­sán. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadság- harc 1649. október 6-án kivégzett mártír­jaira emlékezett. Nyers Rezső pártelnök köszöntötte a megjelenteket. A küldöttek egyperces né­ma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közel­múltban elhunyt, kiemelkedő személyisé­geiről. A megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízták meg. A területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68. az összefo­gás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosu­láshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vi­dék esélyegyenlőségéért elnevezésű plat­formhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az ag­rár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozá­si szándékukat. A kongresszus napirendjével kapcsolat­ban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság küldöttnek meg nem vá­lasztott tagjai tanácskozási joggal vehes­senek részt a kongresszus vitájában, vi­szont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek le­hessenek jelen. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták "el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszá­molója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kér­dések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületéinek és tisztségvise­lőinek megválasztása. Egyetértés volt ab­ban, hogy a felszólalások ne legyenek hosz- szabbak 5 percnél. A pártelnököt egyéni, a további tisztség- viselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel választják meg a küldöttek. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javas­latot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szerkesztő bi­zottságot Pozsgay Imre, az alapszabály- szerkesztőt Fejti György vezeti. A szemé­lyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi bi­zottságé Kovács László, a mandátumvizs­gálóé Vastagh Pál, a szavazatszámlálóé Gyuricsku Kálmán, a fellebbviteli bizott­ságé pedig Balogh Sándor lett. A pártva- gyon helyzetével foglalkozó szakértői bi­zottságot Kovács Imre vezeti. A kongresz- szus szóvivői tisztét Barabás János és Ma­jor László tölti be. Nyers Rezső: Új típusú pártra van szükség A kongresszuson Nyers Re­zső pártelnök mondott meg­nyitó beszédet. Emlékeztetett arra: a ta­valyi pártértekezlet óta nyil­vánvalóvá vált, hogy hazánk­ban lezárult egy korszak, va­lami új kezdődött. Elkerülhe­tetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, meghatá­rozza, mit akar tenni az or­szág, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás kiindulópontja csakis az le­het; mit akar a magyar nép, milyen törekvések összege- ződnek egy mai formálódó közös akaratban. Rámutatott: a ,nép azt kívánja, hogy a politikusok és a gazdasági szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizony­talanságból, s a mindennapi élet minősége javuljon. Szé­les körben helyeslik vagy el­fogadják a piacgazdaság tel­jes körű kifejlesztését és a tulajdonreformot, de azzal a feltétellel, hogy a növekvő piaci haszonból a dolgozó tö­megek is részesüljenek, a pénzügyi stabilizáció terhei­ből pedig ne többet, mint egy igazságos részt kelljen vállalniuk. Az állampolgári jogok szé­lesítését, egyértelmű kifeje­zését és alkotmányos garan­tálását akarja az ország né­pe — folytatta Nyers Rezső. Az emberek azt kívánják: a választáson alapuló demok­rácia legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne le­gyen következménye a kor­mányzás irányzatára, s a po­litikai felelősséget elhomá­lyosító mechanizmus működ­jön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogult­ságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más vezető té­nyezőitől is. Széles körű önkormányza­tot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a fővá­ros lakossága, s ezzel össze­kapcsolva jelentkezik az igény az ország elmaradott térségeinek felzárkózását se­gítő, tartósan működő meg­oldások iránt — hangsúlyoz­ta a politikus. Hazánk nemzetközi kap­csolatairól szólva kiemelte, hogy a világgazdaságba szer­vesen beépülő nemzetgaz­(Folytatás a 2. oldalon) A Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött az MSZMP kongresszusa. Otban a küldöttek a négy naposra tervezett tanácskozás színhelyére XLVI. évfolyam, 237. szám ÁRA:

Next

/
Oldalképek
Tartalom