Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

2 Kelei-magyarorszag 1989. október 31. Tragédiák a munkahelyen Ha fraat, akkor veszély Négy súlyos üzemi bale­set történt megyénkben a közelmúltban húsz óra le­forgása alatt. Ebből kettő halálos kime­netelű — Tiszalökön egy munkagép manőverezés köz­ben elgázolt egy embert, Nyíregyházán, az Erdő-soron egy művezető az építkezésen lezuhant a magasból —, ket­tő csonkolásos: szintén Tisza­lökön egy fűrészgép levágta kezelője kezét, míg Tarpán kompresszoros kerékfújtatás közben roncsolódott össze megmenthetetlenül egy mun­kás keze. Előre jelezni — Gyakori, hogy ilyen rö­vid idő alatt ennyi foglalko­zási baleset történik? — kér­deztük meg Füzessi Zsoltot, a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség meg­bízott vezetőjét. — Akár előre is lehetne jelezni — amikor időjárási front közeledik. Ilyenkor tö­megesen történnek a balese­tek, az emberek fáradtak, nem képesek koncentrálni, nem érzik jól magukat. Az­tán a front elvonul, s előfor­dul, hogy hónapokig nem kell sehová kimennünk. Szábolcs-Szatmár a többi megyéhez viszonyítva kedve­zőtlen helyzetben van: jóval alacsonyabbak az átlagjöve­delmek, nehezebb a fizetés­ből megélni, ezért plusz mun­kával próbál segíteni magán, aki tud. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy nincs igazi ipari munkás és nincs igazi paraszt, ehhez is, ahhoz is muszáj konyítani. Nem­csak a fáradtság, hanem gyakran a szakképzettség hiánya is kiváltó oka lehet a baleseteknek. Veszélyes üzemben — .. .s az is, hogy a me­gyében a dolgozók több mint húsz százaléka veszélyes üzemben dolgozik. Az „üzem”-et természetesen itt nem szó szerint kell értem egyik legveszélyesebb üzem például a mezőgazdaság, az őszi betakarítások esetén sajnos min.lig megnő a sze- rencsétlensegek száma. A munkavédelemben elke­rülhetetlen bizonyos mértékű kockázat, a gazdálkodó szer­vek anyagi okokból, s az óriási többletmunka miatt képtelenek a teljes biztonsá­got garantálni. A jogszabály által előírt kötelezettségeket persze be kell tartaniuk, el­lenkező esetben a -munkavé­delmi felügyelőség bírságot szab ki. Az előírások betar­tásával egyébként ritkán van gond, már csak a legvégső esetben következik be a bír­ságolás: leggyakrabban gép­állapotokért, a rázó, forgó alkatrészek szabadon hagyá­sáért. — Kevesebb lett a halálos foglalkozási balesetek száma. 1985-ben húsz esetben for­dult elő, majd évről évre rit­kábban, 1987-ben már „csak” tíz történt. Sajnos még ez is sok, borzasztó látni a tragé­dia helyszínét, jegyzőkönyvet venni fel arról, akit gyakran mi is személyesen ismertünk. Csökkent a súlyos balesetek száma is, ennek ellenére a táppénzes napok nem lettek kevesebbek, mert gyakoribbá váltak az enyhébb balesetek. Az idén eddig hat halálos üzemi baleset történt, s négy „úti”: a munkahelyre, vagy onnan haza vezető út köz­ben, esetleg olyan munkakör­ben, melyhez az utazás hoz­zátartozik. Az ilyen súlyos baleseteknek jó darabig nagy a visszatartó hatása, a kolle­gák jobban odafigyelnek egy­másra, a munkájukra, a sza­bályok betartására. Egyéb­ként a munkavédelemhez még mindig nem megfelelő az emberek hozzáállása, a „tudok én megfelelően vi­gyázni magamra”-szemlélet uralkodik. Csak szükséges rossznak tekintik, ami kép­zeletükben teljesen különvá­lik a munkától. Pedig ezért a véleményért az életükkel fizethetnek... B. A. Gazdasági háttér hiánya miatt Szünetelteti megjelenését a „Nyírvidék” A Nyírvidék 9. száma még az utcára került, viszont a következő megjelenésére az olvasóknak lehet, hogy a kö­vetkező év elejéig kell várni. Miért ez a bizonytalanság? — kérdeztük Antall István fő- szerkesztőt. — Negyedik nekifutásra sem alakult meg a Kölcsey Kiadói Kft., így a hetilap a gazdasági háttér hiánya mi­att nem tud megjelenni. Elő­ször a Kft vezetőjének sze­mélye miatt volt vita a szer­kesztőség és a városi tanács között. Másodszor a történel­A Korona Cukrászüzem nemcsak a Süteményesboltot lát­ja el finomságokkal, tortákkal, hanem igény szerinti megrendelésre napi 40—45 torta „költeményt” is elké­szít és nemcsak hetvenéveseknek. (Balázs Attila felvétele) Többet a turizmusért! Bár nincs nagy szezonja a ^turizmusnak. érdemes néhány szót szólni róla. hiszen az egész világon a legjövedelmezőbb ipar­ágnak nevezik. Az egész föld­részt. beleértve Európában a turizmus évi öt százalékkal nö­vekszik. Ha csak az utolsó öt évet vesszük figyelembe, a tu­rizmus változása jól nyomon- követhetö; amíg 1983-ban 292.8 millió szémély élt vele, 1987-ben már 363,7 millió. (A legutóbbi két évről még nincs adata a turista világszövetségnek.) Egy másik vizsgálódás szerint, azaz a European Omnibus Sur­vey 1986-os adatai szerint. Hol­landiából 100 személy közül 65, Dániából 64. Angliából 61. Nyu- gat-Németországból 60, Francia- országból 58. Luxemburgból is 58. Olaszországból 57. Görögor­szágból 46, Spanyolországból 44, Belgiumból 41, Írországból 39, Portugáliából 31 személy utazik évente vakációra. A lehetőség tehát nagy, csak ki kell használni. De több ország nem él ezzel a lehetőséggel, gyakran fel sem ismerik ezt. Ezek között van Franciaország, ahol az utolsó öt évben alig 1,7 millióval növekedett a turis­ták száma. Idetartozik hazáink. Magyarország is. ahol ugyan a turisták száma meghaladja a lakosság számát is. a turizmus mégsem elég jövedelmező. En­nek okai: szegényesek a mutatni valók, a lehetőségeink nincsenek eléggé kihasználva, a turisták vi­szonylag kevés időt töltenek ná­lunk. többnyire a szegény, gyak­ran a kispénzű munkanélküliek, miint turisták keresnek fel ben­nünket, hiszen a nyugati turis­ták számára a kedvező pénzvál­tás lehetővé teszi az olcsó idő­töltést Magyarországon. A szakembereken, múlik — a turizmus. 65 millió embert fog­lalkoztat a világon —, hogy az irodák szükségtelen felduzzasz­tása nélkül kihasználják a tced- vező fordulatot Magyarországon is. Kovács István mi név védettsége okozott gondot, hiszen Kölcsey nevé­nek szerepeltetéséhez a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökének és az igazságügy­miniszternek a beleegyezése is szükséges. Ezen kívül zá­rolták a korábbi MSZMP, most már MSZP 100 ezer fo­rintos hozzájárulását és a KEMÉV igazgatója sem írta alá — bár korábban hozzá­járult — a már beígért ősz- szegről szóló átutalást. Hoz­záteszem, hogy utóbbi két összeg a Kft. vagyonához ké­pest jelentéktelen. így hiába rendelkezünk megfelelő tő­kével, az összes jogi enge­déllyel, ha a Kft. nem tud megalakulni. — Ezek szerint bedobják a törülközőt, végleg megszűnik a Nyírvidék? — Nem. Megkezdtük a Nyírvidék Kft szervezését, amelyben csak gazdasági szervezetekkel próbálunk kapcsolatot kialakítani, ál­lamigazgatási és tanácsi szer­vekkel nem, mert ez bonyo­dalmas. Az új . lap neve szintén Nyírvidék lesz, meg­tartjuk továbbra is higgadt, mértéktartó hangunkat. (máthé) Az élet egy pillanat Rettentő bátor a magyar. E megállapításra nem más­ból, mint a múlt heti idő­járásból következtethettem. Mielőtt kinevetne a kedves olvasó, sietek elmondani: több napon szinte tejfehér köd lepte be a megyét, az országúton az orráig is alig látott az ember. Az autók összetartva a bajban, csak lépésben, s tisztes távolban egymás mögött haladva közlekedtek. Csak néhány bátor — vagy inkább őrült? — vállalkozott előzésre, nem kis veszélybe sodorva ezzel saját magát, s persze másokat is. Sokan elfelej­tették azt is, hogy világíta­ni nemcsak azért kell, hogy ők lássák az utat, maguk lássanak, hanem azért is, hogy őket is mindenki lás­sa. Azt meg már csak hal­kan merem kérdezni, mi­lyen anya az olyan, aki az átláthatatlan sűrűségű köd­ben ülteti maga mögé a bi­ciklire pici gyermekét, aki mit sem sejtve a rájuk le­selkedő veszélyről, csend­ben bújik a mamához? Az igazi ősz még csak most kezdődik. A ködök ez­után jönnek. Fogadjuk meg, amit reggelente a rádióban javasolnak nekünk: Vi­gyázzunk magunkra, vi­gyázzunk egymásra! Már csak azért is, mert ezúttal a közhely is igaz: Az élet egy pillanat... K. É. Egy helyen a családért A megyei tanács szociálpo­litikai és egészségügyi főosz­tályán október 1-jétől kisebb szervezeti átalakítás történt, ugyanis a gyámügyi csopor­tot is ide csatolták. A gyám­ügyi és szociálpolitikai főfel­ügyelőség és a gyógyító ellá­tási főfelügyelőség munka- kapcsolata azonos területen találkozik; a család áll a kö­zéppontban. Albérlet helyett emeletráépítés Több feladat, több hely«társadalombiztosítási iiaziatóságoi Mint annak idején már hírt adtunk róla, emelet­ráépítést végeznek a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóság nyíregyházi épüle­tén. Holló lAszló igazgatótól megtudtuk: az építkezést két dolog is indokolta. Egyik, hogy az 1965-ben átadott épületre már egyébként is ráfért egy tatarozás, a lapos tető aktuálissá váló szigete­léséről már nem is beszélve. E két dologra fordított összeg az előkalkulációk szerint kö­zel négymillió forintba került volna. Eközben született országos döntés arról, hogy a társa­dalombiztosítási igazgatósá­goknak a korábbinál lénye­gesen több feladatot kell el­látniuk. A társadalmbiztosí- tás tavaly elhatározott kor­szerűsítése bővítette teen­dőik sorát. A több munka természetesen több munka­társat is igényelt. Az újon­nan megindított önálló egész­ségügyi és gyógyszerügyi osz­tály létesítése önmagában 15 új munkatárs alkalmazá­sát tette szükségessé, s lét­rehozták — az országban el­sőként Nyíregyházán — az önálló ügyfélszolgálati iro­dát. Mindezekhez már igen­csak szűkösnek bizonyult a rendelkezésre álló igazgató- sági épület. Ezért is került szóba, hogy bérbe veszik az akkori MSZMP-székház egyik teljes emeletét. A bér­leti díj összege miatt azon­ban másképp döntöttek. Eme­letráépítést terveztek, amely- lyel nemcsak a tetőszigete­lést, hanem újabb helyisé­gek kialakítását is megol­dották. A statisztikai vizsgálatok eredményei után megkezdőd­hetett a kivitelezés is. A SZÁÉV terveit kisiparosok, kisvállalkozók valósítják meg, akik nemcsak a minő­ségre, hanem az ügyfélfoga­dás zavartalanságára is nagy figyelmet fordítanak. Hét­közben csak ritkán, főképp hétvégeken, szombaton és vasárnap dolgoznak. Jelenleg az ácsmunkát végzik, s ha minden igaz, december 15-re elkészül a tető, s állnak, a falak is. A külső homlokzat kialakítá­sát, a végső befejezést 1990. áprilisára tervezik. Ettől a pillanattól kezdve nemcsak egy megszépült, az ügyfelek kényelmét és ügyeinek gyors intézését szolgáló épület áll majd rendelkezésre, jelentő­sen változik a Lenin téri vá­roskép is. A beruházás teljes költsé­ge 11 millió forint, melyet a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság bocsátott a Sza­bolcs megyeiek rendelkezé­sére. K. É. Hétköznapok a színházban Vendégjáték, filmforgatás, szinkron Igazi „nagyüzem” van a színházban. Ebben az évad­ban már- két bemutatót tar­tottak, az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a Ribillió Bécsben című vígjá­tékot és a súlyosabb gondo­latokat közvetítő Rinocéroszo- kat is jól fogadja a közön­ség. De újabb bemutatókra készül a társulat.. Október 29-én láthatjuk Arthur L. Kopit Jaj, Apu, szegény Apu, a szekrénybe beakasztott té­gedet az Anyu, s az én pici szívem olyan szomorú című játékát. (Természetesen nem ilyen hosszú címmel.) A Krúdy" Színpadon Salamon Suba László • rendezésében adják elő a tragikomédiát. Molnár Ferenc klasszikus műve, a Játék a kastélyban a tervek szerint november 18- án kerül színpadra. A dara­bot Csizmadia Tibor vendég­rendező irányításával pró­bálják a színészek, Simor Ottó, Bárány Frigyes, Csikós Sándor és mások. Nagy öröm, hogy érdek­lődnek a társulat tagjai iránt más művészeti műhelyek is. Csikós Sándor a debreceni Csokonai Színházban egy Heltai-darabban játszik, Saf- ranek Károly a miskolci Nemzeti Színházban „vendé­geskedik”. Orosz Helga a Tü­körgömb című tévéfilmben kapott szerepet, Bárány Fri­gyes utószinkronizálási mun­kában vett részt. Juhász György a Magyar Televízió Utazz velünk Magyarország­ra! című prokduciójának mű­sorvezetője lesz. Az adást Nyíregyházáról közvetíti a tévé, a bejátszandó filmrész­leteket megyénk különböző tájain forgatják. (n. i. a.) A kétszintű igazgatás kö­vetkeztében megnőtt a helyi tanácsok önállósága. Ezt akarják elősegíteni, minden „kézi vezérlést” felszámolva. Másodfokon a hatósági mun­kákban a fellebbviteli fórum a megyei tanács lett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy je­lentősen megnövekedett az ügyintézés. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a me­gyében az emberek egészségi állapota egyre romlik, az életkörülmények elnehezed­nek. S a legtöbb esetben azonnali intézkedés szüksé­ges, mivel veszélybe került emberi sorsok, életek függ­nek a minél előbbi ügyinté­zéstől, közbelépéstől. (bojté) 13 Nem vagyok babonás, de a 13-as szám most en­gem is megtréfált. Műfaji sokarcúság címmel tizen­három művész bemutat­kozásáról írtam egy kiál­lítás alkalmából. A szom­baton megjelent cikkben viszont azt látom, hogy a nyomda ördöge az egyik művész nevét eltüntette. Bárhogy is számolom az alkotókat, csak tizenkettő maradt az írásiban. Meg­maradt viszont a tizen­harmadik művész két képéről szóló rövidke megjegyzésem. így amit Egri Erzsébet képeiről ír­tam, az a Székhelyi Edit­ről szóló bekezdéshez kap­csolódott. Vétlenül is elnézést ké­rek a művészektől. (b. í.) ŐSZI VIRÁGOK ... (elek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom