Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

Folytatja a törvényalkotást az Országgyűlés Ne árusítsák ki a termőföldet! Napirenden: Földtörvény — Állami Számvevőszék — Népszavazás — államfőválasztás — Amnesztia TESZŐ V-küldöttközgyűlés Érdekképviseletet új múdoi Határozatképtelenség miatt elmaradt a választás Tegnap megkezdődött az Országgyűlés ok­tóberi ülésszaka. A tanácskozáson a tervek szerint megtárgyalják az Állami Számvevő­székről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról rendelkező törvény « kormány sürgősségi tárgyalást kért a kép­viselőktől a nagymaro­si munkák ügyében, vala­mint a tervezett újabb am­nesztiáról. A képviselők elfogadták az Alkotmánybíróság megvá­lasztását előkészítő jelölőbi­zottság tagjaira tett javasla­tot. Az Állami Számvevőszék létrehozása biztosíték lehet a jövőben a kormányzat gaz­dálkodása elfogulatlan, poli­tikamentes megítélésében — mondta a szervezetről szóló törvényjavaslat ismertetése­kor a terv- és költségvetési bizottság vezetője. Puskás Sándor szerint a Számvevő- széknek pártoktól és politikai mozgalmaktól függetlenül kell működnie. Segítséget adhat az Országgyűlés mun­kájához szakértői tevékeny­ségével, és a testület képes felvállalni az állami vagyon­kezelés működésének el­lenőrzését mindaddig, amíg ezt nem szabályozza önálló törvény. A Számvevőszék el­nökét a tervezet szerint 12 évre választanák, így füg­getlenítve a parlamenti cik­lusoktól. A vita első hozzászólója í>üdi Bertalan volt, aki a Számvevőszék legfontosabb feladatai közé sorolta; őr­ködjék a személyes felelőssé­gen, és ne engedje, hogy új­ból büntetlenül születhesse­nek rossz döntések. Demokratikus állam már csak azért sem létezhet Számvevőszék nélkül, mert az államháztartás folyama­tos ellenőrzéséhez szakisme­ret kell az állandóságon és a módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Dön­tenek a köztársaságielnök-választás időpont­járól, és a választási eljárásról, továbbá a nép­szavazás elrendeléséről szóló határozatterve­zetről. A hozzászólásokra Puskás Sándor válaszolt. A terv- és költségvetési bizottság nem támogatta Bánffi György ja­vaslatát, miszerint a Szám­vevőszék tisztviselője 4 évre visszamenőleg ne lehessen or­szággyűlési képviselő. Nem fogadta el Bállá Éva javas­latait sem, miszerint a Szám­vevőszék vezetői, munkatár­sai ne lehessenek párttagok. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy most csak egy elnök- helyettest válasszon a parla­ment. A módosító indítvá­nyokat nem, a Számvevő- székről szóló törvényjavaslat egészét nagy többséggel elfo­gadta az Országgyűlés. A földtörvény módosításá­ról szóló javaslatokat Vassné Nyéki Ilona terjesztette be. A föld nem lehet spekuláció alapja. Ne engedjék a termő­földet kiárusítani! A megvál­tással a társadalom szembe­fordult — hangsúlyozta a képviselő, ugyanakkor a föld­forgalmazás befagyasztásai átmenetinek tekintette. Az indítvány visszavonását ígér­te, ha a kormány garanciát vállal, hogy jövő év elejéig az állami, szövetkezeti tulaj­don, a vagyon kérdését egy komplex jogrendszerbe he­lyezi. Hütter Csaba miniszter el­mondta : január elsejéig olyan indítványt terjesztenek be, amely a képviselőnő ál­tal elmondottakhoz igazodik. (Folytatás a 4. oldalon) feddhetetlenségen kívül — mondta Szabó Kálmán. Bal­ia Éva szerint elsietett dön­tés lenne most létrehozni az ÁSZ-t. A képviselőket kész helyzet elé állították, egy lényegében kész szervezethez kellene a törvényt megalkot­ni. Eke Károly azt javasolta, hogy Szeged legyen az ÁSZ székhelye. Ki védi a képviselőt? (3. oldal) Küldöttközgyűlést tartott tegnap Nyíregyházán a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szö­vetsége. A tanácskozáson, melyet Mészáros János, az el­nökség tagja nyitott meg, részt vett és felszólalt Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára is. Egység, Szolidaritás és Ér­dekvédelem — függött a jel­mondat a zöld drapériával borított asztal fölött a Váci Mihály Megyei és Városi Mű­velődési Központ hangver­senytermében. Ezzel csengett egybe Pál Elemérnek, a Te- szöv ideiglenes ■ elnökének szóbeli kiegészítése is. me­lyet az elnökség beszámoló­jához fűzött. — A közelmúlt időkben a szövetség létét is megkérdőjelezték nagyon so­kan — mondta a szónok. Pe­dig A szövetkezéséllenes po-_ litikai környezet hibáztatható’ elsősorban a mára kialakult helyzetért. A szabályozás tsz- ellenessé vált. de ugyanéz a következménye az ár- és ér­tékarányok változásainak is. A szövetkezeti mozgalomban mindazonáltal megújulásra van szükség, és ennek az ala­pokig le kell hatolni. A tsz nem csak munkahely, hanem emberi közösség is. Kapjon teljes elismerést a jelszó, mi­szerint a tsz a tagok egyéni és vagyoni társulása. Az ak­tuális feladatok közül leg­fontosabb a tulajdoni viszo­nyok tisztázása, melynek mi­előbb végére kell járni. A megye termelőszövetke­Ma: világtakarilnssági nap Pénzt kérni — milliomusként Takarékoskodjunk! A tévé takarékoskodásra felszólító reklámjai közül már azt sem tudjuk, melyiknek higgyünk. Hová tegyük a pénzünket, hogy jobban járjunk, az OTP-be, a takarékszövetke­zethez, esetleg a Postabank­hoz? Miképpen lehetne meg­őrizni a nagymértékű inflá­lódásban a nehezen összeku- porgatott pénzünknek az ér­tékét? Ma, október 31-én Vi­lágtakarékossági Nap van, s rendkívüli évforduló: az OTP megalakulásának 40., az Első Hazai Takarékpénztár megalapítója, Fáy András születésének 150. évfordulója. Ezen a napon talán többen is meggondolják a takarékos­kodás hasznosságát, s dönte­nek, érdemes-e spórolni, avagy legjobb, ha minél ha­A nagy cserkészi Kossuth Tsz gyfijtőprizmájába eddig 1000 vagon répát szállítottak be. Imre Józseftől, a Szerencsi Cukorgyár átvevőjétől tudtuk meg: ha az idő szép maradt november 10-ig befejezik a még 500 hátra lévő vagon répa beszállítását, (barasztosi) marabb elköltik a pénzüket. A Szabolcs-Szatmár me­gyeiek megtakarítása jelen­tős mértékben függ a mező- gazdaságtól. Ha jó a termés, több pénz vándorol a pénz­intézetekhez. Az Országos Takarékpénztár Szabolcs- Szatmár megyei fiókjaiban az ez évi lakossági betétál­lomány 8,5 milliárd forintot tesz ki. Az elmúlt évhez ké­pest nem nőtt jelentősen az állomány, ugyanakkor nem volt kiugró pénzkivétel. Aki az OTP-nél elhelyezett pén­zét kiveszi, az nagy több­ségben ezt az összeget lakás- vásárlásra fordítja. Erre ve­szik fel legtöbben a hitele­ket is, egyre nagyobb mér­tékben — ez év végére 20 milliárd forint értékű hitel­lel fogunk tartozni a taka­rékpénztárnak. Aki néhány évvel ezelőtt hitelért fordult a pénzintézetekhez, az mil­liomosként távozott, ma el­lenben csak az tud igazán boldogulni, aki eleve millio­mosként megy be pénzt kérni. Van-e értelme a takaré­koskodásnak? Most, amikor még a lakótelepi lakások négyzetmétere is 22 ezer fo­rintba kerül, hogy teremtsünk fedelet a fejünk fölé? Sok kicsi sokra megy — hirdette valamikor a jól ismert szlo­gen, de milyen nehéz 1989- ben annyi kicsit összegyűj­teni, hogy valóban sokra is menjen vele az ember! A gyűjtés azonban vérünkben van, s gyűjteni talán még mindig érdemes is, hisz ha nem takarékoskodunk, ha nincs betétkönyvünk, az elő­relépésünk rnég bizonytala­nabb lesz... B. A. Tanácskozik a küldöttköz­gyűlés. zeti gazdaságai az idén sokat szenvedtek a belvíztől, a ko­rábbi években az aszálytól és más természeti viszontagság­tól. Pusztán az elöntött terü­letek kiesett termésének érté­ke egymilliárd forint ebben az esztendőben. Ez a. tény is hozzájárult ahhoz, hogy to­vább növekedjék a differen­ciálódás az egyes tsz-ek kö­zött. Az elmúlt három-négy esztendőben negyven ts2. vált veszteségessé, egy.et pedig fel kellett számolni. A küldöttközgyűlés a be­számoló elfogadása után hosszas vitát folytatott az alapszabályról, melyet aztán el is fogadtak. Megtörtént ez­után a jelölő és a szavazat­számláló bizottság, valamint más bizottságok felállítása is. de az újabb szavazásra már nem került sor, mert a részt­vevők száma a határozatké­pesség alá csökkent. Az új tisztségviselőket és a TOT- kongresszus küldötteit a kö­zeljövőben külön erre a cél­ra összehívandó küldöttköz­gyűlésen választják meg. A mandátumvizsgáló bi­zottság többször is megszám­lálta a résztvevőket, ezalatt a vita tovább folyt A hozzá­szólók hangsúlyozták, hogy ma különösen nagy szükség van az összefogásra a ter­melőszövetkezetekben és a gazdaságoknak egymás kö­zött. Eleki János is azzal példá­lózott. hogy á demokratikus többpártrendszerű államok­ban a választás előtt a pár­tok felfüggesztik a belső har­cokat. „— Létérdekünk, hogy bejussunk a parlament­be, mert különben meg­egyeznek rólunk nélkülünk” — mondta. Mi is akarjuk a föld- és a tulajdonreformot, de úgy. hogy a jelenlegi tag­ság kerüljön közelebb a föld­höz és a tulajdonhoz. Jövőre bevezetik a szabad árrend­szert a mezőgazdasági erede­tű árukra, bérreform nélkül viszont nem lesz kereslet a megnövekedett árú élelmi­szerekre. Még egy veszélyre hívta fel a figyelmet Eleki János: a különböző pártok szerkezetváltási programjai­nak eredményeként megújul­hat a társadalmi termelés számos szektora, de ezek a szervezetek — úgy tűnik — a mezőgazdaság rovására akarják mindezt megvalósí­tani. Az egységes és erős ér­dekképviseletnek ezt minden áron meg kell akadályozni. <é#ik> Fogyókára utón — siker (3. eMail) XLVI. évfolyam, 258. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. október 31., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom