Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

1989. október 2. Ketei-Mag73?ország 3 Itt a 11-277! Válaszol: Háthó Csaba rovatvezető R endre-mádra alakul­nak a korlátolt fele­lősségű társaságok. Gazdasági gondjaink-baja- imik orvoslására — mint egykor a gmk-ban és más munkaiközösségekben — eb­ben is sokan látják a meg­váltó lehetőséget. Van aki úgy véli: a tőkerészesség erősíti az egyéni érdekelt­séget, más a vállalkozói kedv növekedését hangsú­lyozza, utalva az osztalékra. Érvelnek a Kft-k mellett azzal is, 'hogy javul a ter­melésszervezés és termelés- irányítás a tagok (tőkéstár- sak) beleszólási, szavazati jogával, fokozódik az ellen­őrzés a gazdálkodás felett. A nyíregyházi piac kiköltö­zése miatt még mindig na­gyon sok kérdés érkezik szer­kesztőségünkhöz. Papp Imre, a 19-313-as tele­fonszámról elsősorban a szer­dánként és szombatonként a piacig közlekedő autóbuszjárat viteldíját sokallja, amely oda- vissza 24 forint. Kérdése, hogy a két piaci napon kivüi hogy tud kijutni a piacra és az ál­latvásárok illata mennyire fog­ja az ottani árusítást zavarni? Szerdát és szombatot kivé­ve helyi és helyközi járatok, — a cipőgyári vagy a nyírte­leki — indulnak a piachoz. Azt, hogy az illat mennyire fogja zavarni a KGST-piacot, még nem tudom, a mostani kínálatot látva szerintem nyelvvizsgát helyben szervez. A TIT-nél lehet beszerezni a nyelvvizsgapapírokat is. Ha más nyelvből szeretne valaki nyelvvizsgát tenni, ahhoz minimum 15 fő szükséges. A vizsga tisztasága miatt a már említett két tanfolyam hall­gatói tehetnek vizsgát, akik magánúton tanulnak, azok nem. Az indok: elképzelhető, hogy éppen a felkészítő tanár vizsgáztatná. Egyszóval a kft-tk jóik, csak az a kérdés, hogy mennyiben és milyen mér­tékben segítik elő a korsze­rűsítést, a termékszerkezet­váltást, a piacgazdaság 'ki­alakítását, mindazokat a 'feltételeket, amelyek a vál­sághelyzetből a gazdaságot kisegítik. Mert'vannak két­ségek is. A kevésbé opti­misták azt mondják: attól, Videózás belga módra Lányok rejtett kamerája A vakáció már a múlté, az iskolában teljes gőzzel folyik a tanítás. Ám szünetekben a folyosókon még gyakran kerülnek szóba a nyári élmények, kalandok, események. Van miről beszámolni Szinyei Andreának és Nagy Ágnesnek, a nyíregyházi Zrínyi gimnázium két negyedikes diákjának, hiszen az ő belgiumi útjuk nem mindennapi csemegét kínál. nem. A településfejlesztési hozzájá­rulással kapcsolatban Nyíregy­házáról, a 12-600 telefonszámról kérdezték, hogy a városi ta­nács hogy tudja behajtani azoktól a TEHO befizetését, akik eddig elmaradtak? Az Adó- és Illetékhivatal­nál Borbély Ferencné el­mondta, hogy szeptemberben valamennyi nyíregyházi la­kosnak kézbesítették az adó­ívet, amelyen szerepelt, mennyi a TEHO-hátralék. Je­lenleg a befizetéseket értéke­lik, október közepén kapunk kimutatást azokról, akik is­mét nem fizettek. Nyíregyházi olvasónk azt kérdezte, hogy a közös költség­nél miért a szobák számától függ az összeg nagysága és mi­ért nem a benne lakóktól? Pél­daként hozza fel, hogy három­szobás lakásában gyermekével él, míg a szomszéd lépcsőház­ban másfél szobában hatan lak­nak, emiatt a költségek megosz­tása nem arányos a felhasz­nálással. Vinginder Tibor, az IKSZV házkezelési osztályvezetője válaszában elmondta, hogy erről lakásügyi jogszabály rendelkezik. Ha a lakók szá­mától függne a közös költség nagysága, azt állandóan vizs­gálniuk kellene. A liftdíjnál tudnak rugalmas költségel­számolást készíteni, ha a csa­lád bejelenti, hogy egyik tag­ja elköltözött, csökkentik a díjat. A Bethlen Gábor és a Víz ut­ca sarkán épülő társasházak miatt panaszkodott egyik ol­vasónk. Szerinte az ott közle­kedő gyalogosoknak törmeléken kell átbukdácsolni és a kisza­kított kerítés is balesetveszé­lyes. Olvasónknak a tanács mű­szaki osztályán azt ajánlot­ták, hogy menjen át a másik oldalra. Szerkesztőségünk ré­vén kérik viszont a közterü­let-felügyelőket, hogy figyel­jenek fel erre. Jósavárosból érkezett a kér­dés: nyelvvizsgák miatt miért kell Budapestre, vagy a közeli nagyvárosokba utazni, miért nem lehet itt helyben letenni a vizsgát? Szeptember elsejétől a TIT helyi szervezete a TIT-nél szervezett tanfólyamra já­róknak és a szombati la­punkban ismertetett városi nyelviskolába jelentkezőknek francia, angol, német és orosz alap- és középfokú Szülői kapcsolatok révén a két nyíregyházi lány egy in­tenzív videofilm-készítő kur­zuson vehetett részt az észa­ki országban. Az augusztus végén megrendezett tanfolya­mot egy kis belga falucská­ban Rossignolban annak is egyik „szolid, de aranyos” kis kastélyában rendeztek meg. A két diáklány díjmen­tesen vehetett részt az ötna­pos tanfolyamon, amelyet egy neves belga filmesztéta ve­zetett. A technikai ismeretek elsajátítása mellett számos élményben volt részük, és be­tekintést nyerhettek egy szu­pertechnikával és a magyar ízlésvilágtól némileg eltérő filmkészítés gyakorlatába is. Az alapismeretek elsajátí­tása1 után az egyik feladatuk például egy újságban olva­sott gyilkosság megfilmesítese volt. A filmkészítő kis csa­pat közül kerültek ki a tra­gikus esemény szereplői: a gyilkos, az áldozat, a szom­szédai, a gyanúsítottak és a nyomozók. Ám természetesen nem csupán ilyen kemény filmek készítését bízták a többnyire fiatalokból álló vi­deósokra. Egyik szép felada­tuk az volt, amikor olyan történetet kellett szalagra vinni, amely arról szólt, hogy egy írónő elvesztette a sze- mevilágát egy , baleset során, s arra kellett keresni a vá­laszt, hogyan tud boldogulni, milyen segítséget kap egy vak ember a többiektől, a társa­dalomtól. Persze tanulmá­nyok közben alkalom nyílt arra «is, hogy a filmesek á belga falucska életébe is be­pillanthassanak. Készíteni­ük kellett például egy port­réfilmet, egy idős kosárfonó­ról, aki szívesen beszélt a mesterség fogásai mellett a régi szép időkről is. Érdekes fantáziafejlesztő feladatnak bizonyult az is, hogy a kas­télyban, vagy a kastély ud­varán talált valamilyen tárgyról égy kis történetet kellett kitalálni és azt meg­filmesíteni. A tanfolyam résztvevői kipróbálhatták a rejtett kamera lehetőségeit is. A magyar lányok a videó­zás mellett tökéletesítették francia nyelvtudásukat, mert végül is ez volt a kéthetes belga út célja. A videózás fortélyainak elsajátítása csak ráadás volt. Sajnos a lányok­nak még nincs videójuk, így nein filmezhették belga ki­rándulásaik szép eseményeit, Bruggenek „Észak Velencé­jének” különös világát, a bruxellesi kőcsipkéket, a tengeri fürdést. Ám a kas­télyban folyó munkáról ha­zahozhattak egy videófilmet, így a hasznos, szép emlékek filmen is hazakerültek. (bodnár) KFT hogy a cégért kicserélik a bolt még ugyanaz. Hiszen mire jó és mire elég az, ha a vagyoni alap néhány száz ezer forinttal megnövek­szik? Félmillió forintért jószeré­vel már egy traiktórt sem adnak, ezzel szemben ha a mezőgazdaságban egy kft alakult, ott fejleszteni, be­ruházni .kellene. Az ellenzőknél nem vé­letlen és nem elszólás a mezőgazdaság említése. Igaz, a ikft az iparból, az ipairi szövetkezeteik terüle­téről indult, de máira már a mezőgazdasági üzemeket is elérte. Mint önálló gazda­sági egységek már a terme- lőszövetlkezetdkben is mű­ködnek kft-k, főiként szol­gáltató, vagy ipari (mellék­üzemági) területen. Arra is van példa, hogy termelő­szövetkezet alaptevékeny­ségtől a szolgáltatáson át a termékfeldolgozásig min­dent kft-síteni alkar. Van négy növénytermesztő gaz­dálkodóegység, kft lesz és vannak az ipari, élelmi­szeripari üzemék és azok is kft-k lesznek. Ahogyan az iparban, úgy a mezőgazdaság i üzemeik­ben is követik a Kft.-alakí- tás sémáját. Az alapítóta­gok meghatározott összegű tőkerésszel járulnak hozzá a társaság vagyoni alapjá­hoz, a tagolk a befizetett összeg erejéig szavazati joggal rendelkeznek és a tő­kerész után osztalékot kap­nak. És most válaszolni kell arra a kérdésre, hogy a cégér cseréjével mi vál­tozik? Eleinte nem sok. Hosszabb-rövidéhb ideig függetlenül a nyereg és nyeregtakaró cseréjétől még ugyanazt a lovat kell lova­golni, de az önálló gazdál­kodás (ami nem egyenlő az önelszámolással) valamint a tulajdonosi szemlélet (mégha néhány tízezer fo­rint is az alapja) haté­konyságra ösztönöz, javít­hatja a jövedelmezőséget és így talán több jut majd fejlesztésre, korszerűsítés­re, arra, hogy a munkában ne csak a szemlélet, de a munka tárgyi feltételei is megváltozhassanak. Egyszó­val mód nyílik arra, hogy ne csak a nyerget, a lovat is kicseréljük. T ermészetesen a kft vagy bármi más nem csodaszer. Nem egy olyan üzem, vagy mun­kaszervezési forma, ami önmagától hat. Az sem elég, hia 'hiszünk benne, remél­ve egy stabil és jó jövedel­met. A kft igényli a kemé­nyebb, a jól szervezett és pontosan végzett munkát. Nem a befektetés, a tőke­rész, hanem a tőke moz­gásban tartása teremt majd pénzt, új értéket. S. E. .. Messze esett az alma a fájától Megegyezés helyett perlekedés Se termés, se kártérítés! — akár ez is le­hetne a summázata annak az almaügynek, ami már közel egy éve gyűrűzik Porcsal- mán a Szatmár Termelőszövetkezet és né­hány egyéni vállalkozó között. A pórul járt bérlők anyagi kiengesztelést követelnek, míg a tsz foggal-körömmel ragaszkodik a művelési és szolgáltatási költségek megtérí­téséhez, de a megegyezés egyelőre távolinak tűnik. Levélben fordult szerkesztőségünkhöz Szolnoki János, az egyik kárvallott, aki az elmúlt évben részes művelés keretében al­mást bérelt a szövetkezettől. Kezdetben minden simának tűnt, most mégis keserű szájízzel állítja, hogy a bérleti szerződés megkötésekor hiányzott a lelkiismeretesség és a jószándék a tsz vezetőiből. Mielőtt azon­ban bárki elhamarkodottan véleményt al­kotna. lássuk a tényeket. A mátészalkai bér­lő így emlékezik vissza az előzményekre. — Tavaly szerződést kötöttem a porcsal- mai tsz-szel 360 almafa bérletéről és ezért 21 600 forintot kellett fizetni. Ezek után, amikor kimentünk a gyümölcsösbe, majd földbe gyökerezett a lábunk: a starkingo- kon alig volt termés, de még a levél is összezsugorodott, besárgult a fán. Akadt olyan hely az almásban, ahol semmi dolgunk nem akadt szüretkor. A jonatánokon már jobban volt termés, de az hemzsegett a fu- ziktól. Szedés előtt két héttel megkerestük Mohácsi Sándor ágazatvezetőt és jeleztük neki a ládaigényeket. Azt is szóvá tettük, hogy véleményünk szerint a starking almát nem művelték körültekintően, mivel nyoma sincs a növény- és talajművelésnek. A levélből az is kitűnik, hogy a háztáji ágazat vezetője megerősítette a bérlők fel­vetését. A starkingra azért nem fordítottak nagy gondot, mert tavasszal kihúzgálják a fákat, de addig várakoznak, amíg nem kap­ják meg az állami támogatást. — Mivel a tsz nem tudott ládát adni a szedéshez, ezért felajánlottam Mohácsi Sán­dornak, hogy az állami tangazdaságon ke­resztül — mint saját dolgozó — tudok ládát szerezni 120 Ft/db térítésért. Ezt ő el Is fo­gadta és abban is megállapodtunk, hogy a fuvart a fsz nevére íratom. A második szál­lítás alkalmával azonban már nem irta alá a menetlevelet, mondván, hogy sok. Hatvan­hat ládát Mátészalkáról ki kellett szállítani. Feldolgozás előtt — immár az üzemben. (A felvétel Apagyon készült.) az almát pedig vissza. Elzárkózott a tsz 7920 forint ládahasználati díj kifizetésétől is, és ezen felül még 46 204 forintot követel­nek. Észrevételeit továbbítottuk Szénás Ignácz- nak, a Szatmár Tsz elnökének, aki készség­gel válaszolt kérdéseinkre. — A közös és bérelt fák kezelése terme­lőszövetkezetünknek több. mint egymillió forintba került. Egy fára lebontva a költsé­geket, 171 Ft 92 fillért tett ki a végösszeg. Szolnoki Jánosnak a művelésért (permetezés, egyéb munkák) összesen 61 892 forintot kel­lett volna fizetnie, de a tsz csak 46 204 fo­rintot követel tőle. A különbséget kedvez­ményként könyvelheti el a bérlő, ami tár­saira is vonatkozik. — A szerződésben kikötésként szerepelt, hogy a termést a szövetkezeten keresztül kell értékesíteni, amelyhez a tsz ad göngyö­leget. Az elmúlt évben a göngyöleg beszer­zése megyeszerte komoly gondokat okozott, ezért élt a termelőszövetkezet a felkínált le­hetőséggel, de mindenütt a bérlő fizette a szállítás költségeit és ez a kiszállításra is vonatkozik. Szolnoki János nem a termelő- szövetkezeten keresztül értékesítette a ter­mést — ezt fűzte még a történtekhez a tsz elnöke. Csonka Zsolt A kacsa ■ pan itt még hézag, y Most, hogy dühöng w az északi szél és a nyílászáróim a lakásba is beeresztik, téliesítik. Fel­használom a tavalyról meg­maradt hézagpótlókat. Ra- gasztgatom a filccsíkokat, közben hallom a rádióból, hogy a közismert humoris­ta, Nagy Bandó András szintén hézagot pótolt. Jog­hézagot. Félholtra verte a Kacsa című lap főszerkesz­tőjét. Nincs időm az ámu­latból felocsúdni, mert csengetnek. Azzal tör rám Stohanek, hogy mit szólok hozzá? — Mihez? — Játszom a bambát, másrészt honnan tudjam, hogy mire gondola szomszéd? — Mihez, mihez, hát eh­hez a fránya időjáráshoz. Képzelje, tegnap kiszedtem a mogyorómat és most tes­sék. Esik és fúj. — Mit szedett ki és főleg hol szedte ki? Másrészt lát­ta-e valaki? Stohanek nem érti a kér­dést, én meg nem értem Stohaneket. Aztán tisztáz­zuk a félreértést. A szom­széd a telken termesztett földi mogyoróját szedte ki és most az egész elázott. Ettől megkönnyebbülök, tehát semmi fajtalanság és közbotrány. Ellenben, mert izgat ez a Kacsa, elmon­dom, amit a rádióból hal­lottam. Stohanek vélemé­nye sommás: — Változnak az idők. Amikor még fiatal voltam tépték, tömték és meget­ték a kacsát, most verik. Dehát szabad ilyet csinál­ni? — Nem szabad — mon­dom — de Nagy-Bandónak az a véleménye, joghézag van, ő nem tudja megvéde­ni a jó hírét másként csak úgy, ha üt. — Ajaj — így Stohanek — ez már a vadnyugat. — Nem, ez még a vadke­let. — Pedig a Kacsa, egy jó újság. Szórakoztat. Főleg a szexhirdetéseket komálom. Az olyanokat, hogy „gömbö­lyű fenekű nő. avagy feltű­nően nagy mellű”, meg ha­sonló. Legutóbb azt olvas­tam, hogy egy fiatal, ártat­lan görög szépség keres egy olyan fiatalembert, aki megtanítaná „oboázni”. Szegény kicsike, úgy lát­szik, a hegedülést már un­ja, a vonósnégyesből meg elege van. — Stohanek úr ne legyen obszcén — szólok a szom­szédra — és főleg nekem ne dicsekedjen azzal, hogy a Kacsa magazin rendszeres olvasója. Olvasson komo­lyabb újságokat, folyóirato­kat. .. — Mondjon egyet! Nem mondok egyet se. Viszont határozottan meg­kérdezem,. miért tart fel a munkámban. — Nem látja, hogy héza­got pótolok? — De nem úgy, mint Nagy-Bandó! Háp... Háp... m^egverjem? Ne ver- twm jem?Ha lenne is egy seprűnyél, eltörném rajta... Illetve fű a józan­ság. Ez az ember nem fő­szerkeszti. csak olvassa a Kacsát, másrészt van ennek elég baja. Azik, fázik a mogyorója és tönkremegy. Minek termeszt földi mo­gyorót az olyan, aki nem tudja, mikor kell kiszedni! Seres Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom