Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

Az Országgyűlésen Németh Miklós javasla­ta egyöntetű támogatást kapott: október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított al­kotmány kihirdetésé­nek, s így a Magyar Köztársaság kikiáltá­sának dátuma is legyen. Ennek értelmében hét­főn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideig­lenes köztársasági elnö­ki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt ren­dezendő ünnepségen ki­áltja ki a Magyar Köz­társaságot. Október 23-a a nemzeti megbékélés napja Hz MDF II. országos gyűlése A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemed pén­teken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tag­ságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képvi­selője, valamint a Budapestre akkreditált diplomáciai kép­viseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás,első munkanapján a küldöt- döttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgattak meg. ezenkívül kiegészítések hangzottak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet vá­lasztási-stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Nagygyűlés Nyíregyházán Ne legyen politikai csatatér a falu A választási törvény megteremtette a békés átmenet lehetőségét Jogutód nélkül megszüntették a munkásőrséget Az eredetileg tervezett 9 órához képest egy órás csú­szással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Or­szággyűlés elé. Kérte a kép­viselőket: próbálják szemlé- letileg beleilleszteni ezt a kér­déskört a már elfogadott, a parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifej­tette: ha a Tisztelt Ház elfo­gadja a kormány által elő­terjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emel­kedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlot­tak fel aláírásukkal, támoga­tást adva a békés átmenet­hez. E megállapodás szelle­mében gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealácsonyítása, hanem emelkedése követke­zik be — tette hozzá. Ezután- Horváth Jstván belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában, felvetődött kérdésekre, ja­vaslatokra. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Ország­gyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képvi­selők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni válasz­tókerületekben megszerez­hető mandátumok száma hu­szonnéggyel emelkedjen. En­nek megfelelően 176 ország- gyűlési képviselőt — az ere­detileg javasolt 152-vel szem­ben — egyéni választókerü­letben, 152-t megyei, főváro­si választókerületi listán vá­lasztanak meg. Az egyéni és a területi választókerületek­ben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgyne­vezett töredékszavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képvi­selők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indul­hasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. Az Országgyűlés a képvise­lők választásáról szóló tör­vényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózko­dás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Horváth István belügymi­niszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság mindenben egyetértett az előterjesztés­sel, s így nincs káegészíteni- vaiónk. A vitában négyen szóltak hozzá. A Parlamentben október Pozsgay Imre beszél. 21-án folytatta munkáját az Országgyűlés. — Képűnkön Nagygyűlést tartott tegnap Nyíregyházán az Agrárre- farmkörök Egyesülésének megyei szervezete. Bodzás Árpád, a Szabolos-Szatmár- Bereg megyei ideiglenes bi­zottság nevében üdvözölte a Krúdy moziban összegyűlt mintegy félezer embert, va­lamint Nagy Tamást az or­szágos választmány elnökét és Vándor Péter titkárt. Fél évvel az országos zászlóbontás után megyénk­ben is sóik eredményt tudhat maga mögött egyesületünk — mondotta egyebek között Bodzás Árpád. — Választ sze­retnénk adni arra, hogy mi is napjaink valóságos kérdé­se parasztságunk számára. Az MSZMP szétszéledt, utód­ja még nem kapott erőre, eközben indult meg a harc a volksokért, a hatalomért. Gaz­dasági programja, azonban — amely a falunak elfogadható lennie —, egyik politikai szerveződésnek sincs Erős azoknak a hangja, akik az eddigi eredményeinket két­ségbe vonják, és szét akarják rombolni. Nagy hiba lenne éppen most érdekképvisele­tünket engedni szétoszlani. Nagy Tamás, aki délután Debrecenben vett részt ha­sonló rendezvényen és az or­szág más részeiben is foly­tatja a szervezőmunkát, hangsúlyozta: az elmúlt évti­zedekben a vidék nélkül va­lóban elszegényedtünk és tönkrementünk volna. En­nek ellenére a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa nem képviselte a szövetke­zeti. mozgalmak kellő súlyán. — A hatalom csak saját igazságát ismerte negyven évig — mondta az előadó. — Ettől szenved most tízmil­lió magyar. Ma azt mondják: gyengék vagytok! Ez nem igaz. Az agrárreformkörök egyesülete soraiba várja mindazokat, aikik látják, hogy az agrárvilágban van kibontakozási lehetőség, és vállalni tudják a vidék he­lyének, szerepének megjele­nítését. Nem kérdezzük sen­kitől, milyen a világnézete, egy dologra koncentrálunk, és ez nem más, mint a hol­napi teendő. Programja ugyanis minden pártnak van már, de csak a múltat firtat­ják benne és a távolabbi jö­vőre gondolnak. Nekünk vi­szont ma is, holnap is csele­kednünk kell a mezőgazda­ságban. Nem alakulunk párttá, mert senkit nem aka­runk kirekeszteni. hanem összegyűjteni szeretnénk azo­kat, akik szívükön viselik a föld, a szövetkezet és a falu sorsát. Nemzeti agrárkerek- asztált akarunk szervezni, mert a háromoldalú tárgya­lásokon a magyar mezőgaz­daság egyezség tárgya volt, az abból élők pedig ennek a paktumnak az áldozatai. Nem akarjuk, hogy a falu politikai csatatér legyen, mert akkor valóban csődbe jut az or­szág. Nem értünk egyet a vá­lasztási szisztéma jelenlegi tervezetével, mert ez csak ar­ra alkalmas, hogy Budapest­ről töltődjék fel a parlament és a vidék Magyarország képviselet nélkül maradjon. A nagygyűlés hozzászólói véleményükkel tették telje­sebbé az elhangzottakat. Az Országgyűlés pénte­ken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s m gimkább a magyar nemzet ára'kozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett na-, pirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tet­tek viszont a képviselők an­nak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakás sával tovább építhető jog­szabályi keretéket teremt­senek a demokratikus Ma­gyarország fejlődéséhez. Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik legvitatottabb kér­désiben, az eljövendő sza­bad választások törvényi szabályozásában kellett va­lamiféle kompromisszum­ra jutni. Ezt a megegyezést igyekezett előrelandíteni felszólalásával Pozsgay Im­re álliamminiszter, szorgal­mazva, hogy a T. Ház tag­jai a békés átmenet azon erőivel fogjanak össze, ame­lyek felül tudnak emelked­ni a pártszempontokon. A Az Országgyűlés 312 egyet­értő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági el­nök választásáról szóló tör­vényjavaslatot. A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ez­zel összefüggésben visszavon­ta a honvédelmi törvénymó­dosítására vonatkozó javas­latát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi végül megszületett kompra* misszum valamit módosí­tott az egyéni, a területi vá­lasztókerületekben, illetve az országosan összesített szavazatok alapján megsze­rezhető mandátumok ará­nyán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de lényegét tekint­ve nem érintette a három­oldalú tárgyalások megál­lapodásába foglalt koncep­ciót. E döntés után már gyor­sabban haladt előre a mun­ka; csupán rövidebb vita előzté meg a köztársasági elnök választásáról szóló törvény elfogadását, majd a munkásőrség jogutód nél­küli feloszlatásáról intézke­dő törvény szentesítését. A képviselők csaknem egyön­tetűen szükségesnek tartot­ták az 1956 után igaztalanul elítéltek, hátrányt szenve- í dettelf teljes rehabilitálását. | arról azonban már megosz- í lottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen ! jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem köny- j vébe. V • ___________I minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében* ter­jesztette elő e törvényjavas­latot. Fialva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, po­litikai változásokra, leszö­gezte: a munkásőrség fenn­tartása ma már nem indo­(Folytatás a 4. oldalon) Bemutatkozik az alkotikizisség A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola képző- és iparművészeti tagozatának oktatói mutatkoznak be alko­tásaikkal azon a tárlaton, amely pénteken délután nyílt meg a megyeszékhe­lyen a Pál Gyula-teremben. A szakközépiskola mu­zsikusnövendékeinek rövid produkciója után Nagy Mik­lós, a Váci Mihály művelő­dési központ igazgatóhelyet­tese köszöntötte a résztvevő­ket, és emlékeztetett rá, milyen fontos esemény volt a város életében, amikor há­rom évvel ezelőtt létrejött a Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti, majd egy év­vel később képző- és ipar- művészeti tagozata. Ezt követően Baja Ferenc, a városi tanács elnökhelyet­tese méltatta az alkotóközös­ség bemutatkozásának jelen- tőségét.'hiszen — mint mond­ta — nagyon régen volt eh­hez hasonló művészi össze- szövetkezés a város életé­ben. A közönség előtt most bemutatkozó festők, grafiku­sok, szobrászok, iparművé­szek személyében nemcsak a művésztanárt — az iskola- alapítót is becsüljük, legye­nek bár ennek a városnak, vagy az ország más vidéké­nek a szülöttei. A kiállítást a műfaji sok- arcúság jellemzi: festmé­nyekben, érmekben, kisplasz­tikákban, fotókban, textilből készült alkotásokban, művé- . szí igénnyel és gondossággal formált használati tárgyak­ban, az alkalmazott -grafika szép darabjaiban gyönyör­ködhet, a látogató. A tizen­három művész tárlata no­vember 7-ig lesz nyitva Nyír­egyházán, a Lenin téri kiállí­tóteremben. Baja Ferenc városi tanácselnök-helyettes megnyitja a kiállítást. XL VI. évfolyam, 256. szám ÄRA: 5,30 FORINT 19«». október 21., s som bat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom