Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

1989. szeptember L KeJet-Magyarország 3 Izgalmas? M ilyennek ígérkezik a szeptemberben in­duló új közműve­lődési évad a művelődési házakban? — ez most az egyik legfőbb kérdés, ami a népművelőkét foglal­koztatja a vakáció végén, amikor a szakkörök, cso­portok, együttesek tagjai újra összegyűlnek és foly­tatják a munkát. Milyen programokat érdemes szervezni, mire „vevő” a közönség, mi az, amivel valóban a közösség hasz­nára válhatnak? Nehéz pálya ma a nép­művelőé, rangja, presz­tízse legalább annyira megtépázott, mint a pe­dagógusé, sokan még azt is megkérdőjelezik, egyál­talán, mi szükség van rá? Leginkább talán egy olyan felszolgálóhoz le­hetne hasonlítani, aki a sötét éjszakában éhes és szomjas vakoknak és sü­keteknek ^kínálja tálcá­járól a finom csemegéket — hiába, mert nem lát­ják és nem hallják, mit akar. Üresek a művelő­dési házak. Ahogy az egyik népművelő bará­tom fogalmazott, a váro­si emberre is, az értel­miségire is — akinek vol­na talán szabad ideje pl. egy kiállítást megnézni — rátelepedett a „szplín”, a fáradt, közömbös nem­törődömség. A többség viszont 12—14—16 órá­kat dolgozik, hogy megél­hessen, és bezuhan az ágyba, mert holnap újra kell kezdeni. Akkor ki­nek készültek az óriási hodály művelődési házak, és hogyan fogják azokat élettel megtölteni? Aggódva kémlelik a népművelők a jövőt, mit hoznak a közéleti válto­zások. Csődben van a közművelődés is, nyil­vánvaló, hogy a művelő­dési otthonok hálózata számára kiagyalt, felül­ről csepegtetett, mester­séges kultúraterjesztés művelődéspolitikai kon­cepciója nem folytatha­tó. Az élet szerencsére másként alakítja az ese­ményeket: a tavaly óta megpezsdülő közéletben ugyanis számos új, ön- szerveződés útján létrejött közösség, főnöm, csoport • átb. kezdte eí>iműködését. Meglepőf-'i de Megy most megjelentő'-, kiadvány azt közli: megyénkben ma 40 független altehnátív moz­galom találhatód 1600 fős tagsággal, és 525 egyesü­let, kör, társaság jött létre 55 ezres létszámmal, na­gyobb részük művelődési profillal. Várható, hogy közülük sokan a művelő­dési házakban fognak je­lentkezni, és természete­sen fogadni kell őket, bármilyen egyház, vagy szervezet köreihez tartoz­zanak. Mint ahogy termé­szetessé kell válnia an­nak is, hogy meg kell szüntetni az összeerőlte­tett, vagy csak formáli­san létező „közösségeket”. E z a folyamat jól ér­zékelhető most • a megye legnagyobb művelődési házában, a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban. Üjdonság, hogy a mostan­tól tovább működő, vagy új szakkörök, csoportok tagjainak bevezetik a tag­sági díjat — ami jelképes összeg lesz, hiszen mesz- sze nem fedezi pl. egy számítástechnikai klub költségeit — de szeretnék az anyagi érdekeltséggel is a művelődési házhoz kötni a közönséget. Vál­tozások korát élji' Le­het, hogy épp e^^rt iz­galmas lesz a most kö­vetkező évad ? Baraksó Erzsébet Szeptembertől új épületben, a mai követelményeknek megfelelő tanműhelyben sajátítja el a 110-es és 115-ös ipari szakmunkásképző intézet negyvenöt központifűtés- és csőhá­lózat, illetve vízvezeték-szerelő tanulója a szakma rejtelmeit, a CSŐSZER Vállalat 1-es számú üzemének 12-es főszerelőségi telephelyén, Nyíregyházán, (b. a.) Szociálpolitika, de miből? Ki kevesli, ki sokallja... Ne csak a hangosan követelőzőknek A szakemberek szociális védőhálóról beszélnek, s ta­nácsok, hivatalok dolgozói a mind kevesebbre elegendő pénzekről panaszkodnak. Tény, hogy a szociálpolitiká­ra talán soha nem irányult ennyi figyelem, mint épp napjainkban. Aki kapja kevesli, aki adja, sokallja az e cimen kiutalt forintokat. Manapság egyre több em­bert irritál, hogy a különféle címeken kiutalt segélyek gyakran a kocsmába vándorolnak, az ingyen kapott tankönyvek a kukába kerülnek. Általános az a vélemény, hogy a szociálpolitkára for­dított összeg arra kevés, hogy megfelelő segítséget ad­jon a bajbajutóknak, arra vi­szont túlságosan sok, hogy minden haszon nélküli, ab­lakon kidobott pénz legyen. Mire elég, mire nem a szoci­álpolitikai támogatás? Kik kapják, s jut-e belőle vala­mennyi rászorulónak? A kérdésekre három városunk­ban kerestem a választ. Segítik az időseket Mátészalka területén jelen­leg 112 fő kap rendszeres szociális segélyt, a részükre kifizetett összeg ebben az évben összesen hárommillió 78Sj ezer forint, amelyet fő­képp az idős emberek köré- •ben osztanak ki. A hetven éven felüliek' 3800, a het- ■vert isi alattiak 3440 forintot kapnak, havonta. A váratla­nul bajbajutottak rendkívüli segélyben részesülhetnek, ilyen címen ebben az évben összesen 1 millió 178 ezer fo­rintot fizethetnek ki. A rá­szorulók, váratlan bajbaju­tottak számának fokozatos növekedését jelzi, hogy eddig a számukra előirány­zott összegnek több mint fe­lét kellett elkölteni. Az ese­ti szociális segélyt általában a családi, jövedelmi viszo­nyok. a rászorultság mértéke alapján állapítják meg, töre­kedve arra, hogy az e címen adott anyagi támogatás való­ban segítsen az illető válsá­gos helyzetén. Hogy a meg­állapítás igazságos legyen, a tanács illetékesei a helyi Vöröskereszt, a Családsegítő Központ, s a körzeti ápoló­nők segítségét is kérik. Ugyancsak ők vesznek részt abban a széles körű felmé­résben is, amelyet a tanács illetékesei azért végeznek, hogy valamennyi rászoruló­nak segíteni tudjanak. Ma ugyanis nem mindig azok kérnek tőlük segélyt, akik arra a leginkább ráutaltak. Sok olyan idős ember él eb­ben a városban is, aki szé­gyell anyagi helyzete miatt szólni. Eddig összesen négy­száz családot, közel 1200 főt vettek nyilvántartásba, s a felmérés adatainak értékelé­se után a szociális támogatás mikéntjéről is rövidesen döntenek. Tanszersegéiy iskola előtt Vásárosnaményban ebben az évben összesén 2 millió 754 ezer forint jut rendsze­res szociális segélyezésre melyet ötven' rászoruló ál­landó támogatásra fordít - tanak. Az eseti támogatásra 640 ezer forintot szánnak, ebből az összegből kö2el há­romszázezret már ki is utal­tak a rászorulóknak. A moz­gáskorlátozottaknak • adható benzinutalvány értéke idén 440 ezer forint, a tervezett keretet azonban az igénylők nagy száma miatt több mint ötvenezer forinttal máris túl­lépték. A szociális étkeztetés­re tervezett idei összeg 552 ezer. a rendszeres nevelési segélyre szánt összeg pedig 957 ezer forint. Rendkívüli gyámügyi segélyre ebben az évben kereken kétszázezer forintot szánnak, s ebből ez- ideig mindössze 44 ezer fo­rintot juttattak el a rászoru­lóknak. Az összeg többi ré­szét pedig közvetlenül az is­kolakezdés előtt adják át a rászorulóknak. Vásárosna­ményban is általános tapasz­talat, hogy a néhány hónap­ja bevezetett új gyógyszer- rendeletnek köszönhetően ug­rásszerűen megnőtt a gyógy­szeráremelés miatt segélyre szorulók száma. öregszik Csenger is... Csengerben a település el­öregedése okozza a legna­gyobb gondot, s ebből szár­mazik a szociálpolitikai ten­nivalók jelentős része is. A tanács illetékesei megpróbál­nak a törvényadta lehetősé­geken túl is segíteni, hogy ne csak az önként jelentkezők, hanem a ma még szemérme­sen hal'eató rászorulók is se­gítséget Kapjanak. A. rendsze­res szociális segélyezésre ez­úttal hárommillió 98 ezer fo­rint jut. A mozgáskorlátozot­taknak kiutalható benzinpénz összege 185 ezer forint. A fia­talkorúak. iskolások támoga­tására a rendszeres nevelési segély, valamint a rendkívüli gyámügyi segély szolgál. Előbbire 312 ezer, utóbbira pedig kereken százezer forint jut ebben az esztendőben. A szociális támogatás nem kegy. hanem törvényadta já­randóság a rászorulókhak. Cél az, hogy lehetőleg min­den nehéz helyzetbe kerülő emberhez eljusson a társada­lom segítsége. Jó lenne eköz­ben elkerülni azt is. hogy a jó szándék ne bosszanthasson másokat. Elérni azt, hogy a hangosan követelőzők mellett — esetenként akár helyettük is — a csendben maradók, a napi megélhetési gondokkal küszködök is segítséget kap­janak. - Kovács Éva Vegyszerek egymilliárdért MA MÁR KÖZEL ÉVI EGYMILLIÄRD FORIN­TOT költenek a megyében a nagyüzemek és a kister­melők vegyszerekre. Drága mulatság, de mert Szabolcs- Szatmár az ország legna­gyobb almáskertjé, másrészt a szántóföldi növényter­mesztés a gyomirtást szin­tén a vegyszerekre alapozza, a felhasználás mennyisége és értéke nem csökkent. Vi­szont a felhasználás haté­konysága lehetne jobb is. A vegyszerek forgalmazá­sában a legnagyobb az AG- ROKER Vállalat. Augusztus 20-ai mérlegük (ekkorra befejeződött a télialma per­metezése), 744 milliós , for­galom. Egy évvel korábban 670 millió forint volt a vegyszer eladás. Forgalmaz vegyszert a TSZKER, de a rendszereknek is van saját beszerzésük. A kettő együt­tesen 160—200 milliós tétel. A vegyszerfelhasználás mennyiségét, értékét, de ve­szélyességét is tekintve nem lehet közömbös. A haté­konyságot, a takarékosságot, a szakszerűséget szolgálják azok a tanácskozások, be­mutatók, amelyeket évente itt a megyében is tucat­számra rendez.nek a külön­böző cégek. Üjdonság lesz viszont a rendezvények so­rában, hogy a Nyírségi Ősz égisze alatt szeptember 5-én és 6-án a Megyei Ifjúsági Központban (Nyíregyháza, Sóstón) Nyírségi Növényvé­delmi Szakmai Napokat tar­tanak. Kovács Károly az AGROKER Vállalat igazga­tója ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy olyan hagyo­mányt szeretnének teremte­ni, amely a nagyüzemek­nek és kistermelőknek egy­aránt hasznára lehet. A NYITÓ NAPON plená­ris ülést tartanak a mező- gazdaság aktuális feladatai­ról, a felkért előadó Hütttr Csaba mezőgazdasági mi­niszter. Megrendezik a ha­zai és külföldi növényvédő szer-gyártó és forgalmazó cégek és a felhasználó ter­melők találkozóját. A máso­dik nap a kertbarátok es kistermelők napja lesz, so­rozatban tartanak majd elő­adást a hozzáértő, neves szakemberek a növényvédő szerek időszerű problémái­ról. És lesz egy állandó ki­állítás. Mekkora lesz a siker, mi­lyen lesz az érdeklődés, fő­ként a második nap prog­ramjai iránt, az előre nem tudható. Egy azonban biz­tos, élénk az érdeklődés a kistermelés iránt, a politika is olyan irányba hat, hogy gyarapodni fog a kisgazda­ságok száma, növekszik a kisárutermelés mértéke, ez­által nagyobb lesz az igény a kis kiszerelésű vegysze­rek, a kisgépek iránt. Ké- szült-e, készül-e erre az AGROKER, lesz-e ilyen irá­nyú tájékoztató, vagy elő­adás a szakmai napokon? A Növényvédelmi Szak­mai Napok arra a célra is jók, hogy a kereskedelem jelzést kapjon, igényfelmé­rést végezzen. Mindettől függetlenül — mondta az AGROKER Vállalat igazga­tója — már készülnek a fo­gyasztói igények változásá­ra. Az eddigiektől nagyobb arányú lesz a kis kiszerelé­sű vegyszerek (egy kilo­grammos, fél kilogrammos csomagok) árusítása. Ezt le­hetővé teszi az is, hogy vál­tozott a vegyszerforgalma­zással kapcsclatos hatósági eiőírás. Ma már sok olyan permetszert használhatnak a kisüzemek, amelyeket ed­dig csak a nagyüzemek vá­sárolhattak. Egyébként a kistermelői * vegyszerforga­lom évről-évre növekszik. Tavaly még csak 88 millió forint értékű volt, idén már meghaladta a 100 milliót, és jövőre 120—130 millió forint lesz. NÖVEKSZIK A KERES­LET A KISGÉPEK IRÁNT is. Amit a kereskedelem ma még kínálni tud az a Rába kistraktor, a cseh T2—4—K, avagy az MTZ—50-es, a T—25-ös. Tárgyalási-szinten már szó van arról, hogy HONDA típusú kistrakto- rok, permetezők, szivattyúk és más gépek is növelik majd a kínálatot. Mind­ezekről is szó lesz a Nö­vényvédelmi Szakmai Na­pok keretében, de nem ez az alapvető cél. Ha a szak­mai nap hozzájárul a vegy­szerfelhasználás szakszerű­ségének és hatékonyságá­nak növeléséhez, az millió­kat érő gazdasági haszonnal jár majd nagyüzemeknek és kisüzemeknek egyaránt. Seres Ernő Folyamatosan dolgozik a rakamazi tsz tej-sajtüzeme. A közkedvelt trappista sajtból 600 tonnát készítenek ebben az évben. Képünk: az érlelés után, vákuumcsomagolással látják el a sajtot, (elek) Népftiiskola és szociálpolitika Szociális munkásokat ké­peznek az ez évben is meg­hirdetett népfőiskolái kur­zuson, amelyet a megyei gyermek- és ifjúságvédő in­tézet, a tanárképző főiskola népművelés tanszéke, a me­gyei pedagógiai intézet, va­lamint a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola szer­vez. A soron következő konzul­táción, szeptember másodi­kén délelőtt 9 órakor tar­tandó összejövetelen nem­csak a beiratkozott hallga­tókra, hanem valamennyi érdeklődőre számítanak a szervezők. A nyíregyházi úttörőházban, a Dózsa György út 25. szám alatt ezen a napon a társadalmi beilleszkedés zavarairól hangzanak el előadások, melyeket Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se, valamint Csóti András őr­nagy, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka tart. Bernd Ellermann A nehéz kérdés — Dr. Wiegelmann, úgy hírlik, ön lesz a lemon­dott pártelnök utóda? — Pillanatnyilag tárgyi és nem személyi kérdések állnak az előtérben. Minde­nekelőtt a gazdasági pros­peritás ... — Kérem, maradjon a tárgynál. Jelölteti magát? — Bárki jelöltetheti ma­gát, aki adekvát kompeten­ciával rendelkezik. — önnek személy szerint mik a tervei? — Az a véleményem, hogy minden politikusnak felelősséget kell vállalnia. — Dr. Wiegelmann úr, a kérdés egyszerű. Jelölteti magát, vagy nem? — A kérdést nem lehet így feltenni. Én inkább így mondanám: egy ilyen jelö­lést alaposan meg kell fon­tolni, hogy... — De ön bizonyára tudja, hogy önt... ... ismétlem, alaposan meg kell fontolni, hogy az imponderábiliák ... — Bocsássa meg ma­kacsságunkat, de a válasz­tó egyértelmű választ vár ... — Valamennyiünket mélységesen megrendített elődöm lemondása, úgy­hogy pillanatnyilag... — De hiszen a választás néhány hét múlva lesz. — Engedje meg, hogy megismételjem: a lemon­dás felett érzett piegrendü- lésem... — Dr. Wiegelmann úr! Igen, vagy nem? — Ügy gondolom, egy ilyen nagy horderejű dön­tést nem lehet csak úgy . ■. — Igen, vagy nem? — Hát, ha már ennyire erőszakos: még nem kér­deztem meg a felesége­met. Németből fordította: Horváth Ida

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom