Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 1. Horn Gyula Berlinben Csütörtökön délben várat­lanul az NDK fővárosába ér­kezett Horn Gyula, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere.‘A schönefeldi repü­lőtérről a magyar politikus egyenesen a berlini külügy­minisztériumba hajtatott, hogy megkezdje tárgyalásait Jelentős változásokra ke­rül sor a lakossági devizagaz­dálkodásban. összevonják az utazási és devizaszámlákat és lehetővé válik, hogy a lakosság tulajdonában lévő konvertibilis devizát elhe­lyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgál­ják, honnan származik a valuta — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban a jogszabályváltozásról. .Elmondották: szeptember 18-tól már nem kezelik kü­lön a belföldiek devizaszám­láit és utazási számláit, ha­Felüljáró jövőre (Folytatás az 1. oldalról) rosból kívánják szervezni. A napköziotthonban olyan kö­zépsúlyos értelmi fogyatéko­sok kerülhetnek, akik kevés segítséggel képesek önmaguk kiszolgálására, egymásra és környezetükre nem veszélye­sek, és iskolarendszerű kép­zésbe nem vonhatók be. Az új intézmény az egész­ségügyi ellátás mellett szak­szerű gondozással teszi lehe­tővé majd a fogyatékosok nappali felügyeletét, segíti a közösségi beilleszkedését. Ezután a tanács személyi kérdésekben döntött. Tóth László tanácselnököt — saját kérésére, a város érdekében végzett munkájá­nak elismerésével — felmen­tették tisztségéből, egyben Rákóczi András elnökhelyet­test bízták meg a tanácsel­nöki feladatok ellátásával. Ugyancsak saját kérésére — mivel elköltözött a város­ból — felmentették Onder Jánost, a tanács vb-titkári tisztségéből, amelyre új pá­lyázatot írnak ki, mivel a most előterjesztett két jelölt egyike sem szerezte meg a szükséges szavazattöbbsé­get. az NDK Illetékeseivel. Meg­bízható körökből származó értesülés szerint Horn egyik tárgyaló partnere Oskar Fischer külügyminiszter, s ál­lítólag-fogadja a magyar po­litikust Günter Mittag, az NSZEP KB titkára is. nem belföldiek devizaszám­lája néven egységesí­tik. Ezentúl az OTP és az Ibusz mellett valamennyi kereskedelmi bank is bekap­csolódik a számlavezetésbe. Továbbra sem lehet — a jogszabály szerint — feke­tepiacon konvertibilis valu­tát vásárolni. Az új deviza- számlára csak a külfölditől ajándékként kapott, illetve már a lakosság tulajdoná­ban lévő konvertibilis deviza fizethető be. (Folytatás az 1. oldalról) testületi tagok mintegy 40 százalékában cserélődtek, el­sősorban a fiatalokat bevon­va az önkormányzati életbe. A választások előkészítése során két helyen (Nagykálló Kálltex, Kisvárda Fodrász) éltek az elnöki munkakör pályázati úton történő betöl­tésével, mindkét eset tanul­ságul szolgál a jövőt illetően. Megállapították azt is, hogy a megye ipari szövet­kezeteiben a felsőfokú vég-' zettségűek aránya nem vál­tozott, jelenleg 150 dolgozó rendelkezik ilyen végzettség­gel. A fiatal szakemberek megnyerésére és megtartásá­ra a szövetkezetek nagy gon­dot fordítanak. Tartalmas kapcsolatot alakítottak ki a felsőfokú tanintézetekkel, évente megkapják a hallga­tók név- és címjegyzékét, amelyre az ösztöndíjszerző/ dések megkötése miatt van szükség. Jelenleg 20 tanul­mányi szerződés van érvény­ben. A pályakezdéssel járó, s legnagyobb gondként jelent­kező otthonteremtéshez igyekeznek segítséget nyúj­tani, 31 szövetkezet képez lakásépítési alapot 14 millió forint összegben. A szövetkezeti vezetők vé­leménye szerint a felsőfokú tanintézetekből kikerültek jó Szeptember 1. A történelmi dokumen­tumok rögzítették 1939. szeptember elsején, haj­nali háromnegyed öt­kor a német Schleswig- Holstein cirkáló nehéztü­zérsége lőni kezdte a danzigí (gdansk) lengyel katonai támaszpontot. Nem sokkal később a több mint másfél milliós német hadsereg három­ezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Byd­goszcz, ötödik nap Krak­kó és szeptember 27-én Varsó. Így kezdődött az emberiség legpusztítóbb háborúja. A békeszerető emberek ma világszerte megemlékeznek e napról. elméleti felkészültséggel ren­delkeznek, de érződik a gya­korlat hiánya. Előfordul, hogy a tényleges tevékenység nem esik egybe a fiatal dip­lomások elvárásaival, ennek egyik oka az, hogy a képzés tartalma nem egyezik meg a gyakorlati igényekkel. A szövetkezetek az igé­nyeket követő oktatási-kép­zési terv keretében alakítják szakembergárdáikat — be­iskolázások révén is. Évről - évre szerveznek felsőfokú képesítést nyújtó szak- és középfokú . tanfolyamokat és tart a vezetők ötévenkénti munkavédelmi oktatása, vizs­gáztatása, valamint jelentős a szakmunkásképzés is. A továbbiakban beszámo­ló hangzott el a két ülés kö­zött végzett munkáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Napirendre kerültek munkavédelmi, egészségvédelmi, tűzvédelmi és'környezetvédelmi kérdések is. Megállapították, hogy min­denkinek saját érdeke, hogy jó munkafeltételeket teremt­sen dolgozói számára. A tár­gyalt témakörök közül a to­vábbiakban kiemelkedő sze­repet kell hogy kapjon a környezetvédelem, amellyel kapcsolatos rendelkezések megszegése szigorú büntetést vonhat maga után. Szilágyi Zsuzsa Változáiok a deriiagazdálkodásban KlSZÖV-elnökségi ülés őszirózsák voltak rajta... Halott házaspárt találtak Űjabb drámai esemény történt megyénkben. Augusz­tus 31-én, csütörtök reggel 7 óra 52 perckor a mentőszol­gálatnak telefonon jelentet­ték, hogy Nyíregyházán, a Tokaji út 17. szám alatt ál­lítólag ketten felakasztották magukat. Egy mentőautóval dr. Komor György orvos, egy ápoló és a gépkocsivezető néhány perc múlva a. hely­színre érkezett. — Egy asszony már az ut­cán várt — tájékoztat a mentőorvos. — A házba mentünk. A konyhaajtóban egy térdeplő férfin a halál biztos jeleit láttuk. Az egyik szobában , pedig a heverőn egy holt nő feküdt, a kezei a hasán egymásba voltak kulcsolva, a felső testén meg őszirózsaszirmok nyugodtak. Mindketten már több órája meghaltak. Ezután felvették az adato­kat, majd az orvos a ház bejárati ajtaját bezárta, s a kulcsot átadta az elhalt fér­fi apjának. Végül a mentő- szolgálat URH-rádiója segít­ségével értesítették a rendőr­séget. A helyszínen megtudtam, hogy a 28 éves Horváth Ist­ván magánfuvarozó és a 26 éves felesége veszítette éle­tét. Augusztus 31-én, csütörtök reggel fél 8 körül az elhalt férfi szüleinek (akik a Toka­ji út 17. számú házzal szem­ben laknak) feltűnt, hogy a fiuk Ifa teherautója még az udvaron áll. Az anya átment megnézni: miért, hiszen azzal ilyenkor már dolgozni szok­tak. A ház bejárati ajtaját zárva találta, ezért vissza­ment a saját kulcsáért. Amint a gyereke lakásába mént, látta: a fia és a menye nem él, és Horváth István szemmel láthatóan öngyilkos lett. A nyakán elektromos kábeldarabból készített hur­kot talált, melyet levett ró­la. A feleség, Horváth Ist­vánná halálának körülmé­nyei még nem ismertek tel­jesen. Egyébként számos kér­désre csak az igazságügyi orvosszakértői boncolás után adható válasz. Az eddigi adatok szerint az asszony halt meg előbb. Állítólag bűncselekményre utaló nyomokat nem talál­tak. Az elhunyt házaspárnak van egy 5 és egy 8 éves kis­lányuk, akik jelenleg a nagy- szüléiknél tartózkodnak. Őket még előző este átvit­ték oda, így a szüleik' halála­kor sem voltak otthon. Az ügyben a vizsgálat tart. (cselényi) BEND KÍVÜLI ALKALOM NYÍREGYHÁZÁN! TISZA KERESKEDELMI KFT. 1189. szeptember 1-jétől — 10-ig. nyíregyházán a városi sportcsarnokban extra árengedményekkel 30—10—50—00—70—80%-os értékcsökkent áron kaphatók — márkás farmernadrágok, — gyermek ruhák, szoknyák, nadrágok, — nagy törülközők, ágyneműk, asztalterítők, — Jugoszláv női cipők, — bolgár edzőcipők, — Wrangler zokni, férfi alsónadrág, — esőkabát. — férfi szövetnadrágok. ILYEN MÉG NEM VOLT, HASZNÁLJA KI AZ ALKALMAT! Nyitvatartás naponta: 10—18-ig, szombat-vasárnap: 9—14-ig. (2376) Válasz Kun István nyílt levelére J\em lehet elfeledkeznünk semmilyen ügyről” Szerdai számunkban közöltük Kun Ist- ' van székelyt MSZMP-tag nyílt levelét. A levél írója azt teszi szóvá, hogy az MSZMP megyei bizottságától 8 hónappal ezelőtt kérte: tisztázzák Hegyes Zoltánnak, az Új Tükör 88/50. számában megjelent írásában foglaltakat. Ha a szerző nem ragaszkodott az igazsághoz, akkor indítsanak ellene saj­tóeljárást, ha viszont állításai valósak, ak­kor a következtetéseket le kell vonni. Kun István kifogásolja, hogy a dolog tisztázásá­ra hét hónapja alakított bizottság tevé­kenységéről még ma sem tud semmit. Gyu- ricsku Kálmán megyei első titkár arra kér­te szerkesztőségünket, hogy a nyilvánosság előtt segítsünk Kun István kérdései meg­válaszolásában. így kerestük meg Sipos Istvánt, a párt megyei végrehajtó bizottsága tagját, (a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságának veze­tője), akit a vb azzal bízott meg január­ban, hogy egy általa alakított bizottság vizsgálja ki a riportban és Kun István le­velében jelzetteket, s arról tegyen jelen­tést. — Miért nem volt elég hét hónap a vizsgálat befejezésére? — -Elég volt. Öt tagú bizottságunk (vala­mennyien társadalmi munkában) májusban letette jelentését. A Nagyhalász nagyközség közéletéhez kapcsolódó pártvizsgálat ta­pasztalatairól címmel. Hogy miért kellett ehhez nekünk annyi idő? Sok helyen meg­fordultunk Nagyhalászon kívül is. Vizsgá­lódtunk a megyei tanácson, a rendőrfőka- pitányságon, a megyei főügyészségen, a vá­rosi népi ellenőrzési bizottságnál, a nyír­egyházi városi pártbizottságon és a tsz-ek megyei szövetségénél. Alaposan elbeszél­gettünk 17 emberrel. Közöttük azokkal, akikről úgy gondoltuk, hogy azonosak le­hetnek az írásban szereplőkkel. Jártunk a nagyhalászi tsz küldöttgyűlésén is. Rendkí­vül megnehezítette a dolgunkat/ hogy az Űj Tükörben megjelent irodalmi riportban mind a község, mind a szereplők nevei ki­találtak. Zavaró momentum volt az is, hogy kilenc újságcikk jelent meg a nagyhalászi vélt, vagy valós visszásságokkal kapcsolat­ban — különböző megvilágításban. Vizsgá­latunk ezért konkrétan Kun István hét kér­désére terjedt ki. Mielőtt ezekre válaszol­nék, két dolgot szeretnék tisztázni. Az egyik: az új megyei pártvezetés kifejezett kívánsága volt, hogy senki személyére ne legyünk tekintettel, s ha jogilag megfogha­tó dolgot találunk, bűnvádi eljárás lefoly­tatására tegyünk javaslatot. A másik: én azelőtt sose jártam Nagyhalászban, ptt sen­kit nem ismertem. — Mire tértek ki Kun István kérdései? — Az első, hogy ki és miért állította le a nagyközségi pártbizottságot a nagyhalászi tsz-ben sorrakerült hatósági vizsgálatok eredményei megtárgyalásában? Megállapításaink lényege: az egész nagy­halászi környezetben hosszú évekig divat volt a feljelentgetés, a névtelen bejelentés, amelyet számos ügyészségi, rendőrségi és népi ellenőrzési vizsgálat követett. Csak ezek „szakirodalma” több kilogramm, még elolvasni is óriási munka. Minden bejelen­tésre vizsgálat indult. Félreértésre az adott okot, hogy a vizsgálatok nagy hévvel és hangos publicitással indultak, majd — ami­kor törvénytelenséget nem tapasztaltak — a végén már elfelejtették tájékoztatni a közvéleményt. Ezért alakulhatott ki olyan közérzet, hogy valahol valaki leállította az ügyet, vagy „kimosta” a feljelentetteket. A nagyközségi pártbizottságot abban, hogy megtárgyalja az említetteket — kizárólag a vizsgálatok eredménytelensége gátolta. A második kérdés: Hogyan, kinek a javasla­tára, kinek az állásfoglalásával került dr. Nagy Gábor a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályvezető-helyettesi beosztásba? Sok­oldalú információnk szerint úgy, hogy min­denképpen el akart menni Nagyhalászból. E -szándékát jelezte a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetőjének, aki felaján­lotta neki ezt a beosztást. Nagy Gábor el­ismert mezőgazdasági szakember volt, Nagyhalászban sikeres tsz-elnök, aki kan­didátusi értekezésén is dolgozott. Kineve­zése mégsem volt kellően megalapozott, mert egyoldalúan, csak szakmai szempon­tok szerint döntöttek, figyelmen kívül hagyva megromlott családi életét, az ellene tett korábbi bejelentéseket. Az előkészület- lenséget az is mutatja, hogy a megyei ta­nács vb csak feltételesen tudott a beállítá­sával egyetérteni^ Ezt követően kerestük a választ arra a kérdésre: ki és miért vonta el a nagyhalé- szí pártbizottság véleményező hatáskörét az új tsz-elnök megválasztásakor? A nyíregy­házi városi pártbizottság és akkori tiszt­ségviselői. Oka pedig a személyi ellentétek, s az abból fakadó pozícióharc volt, illet­ve az ezek miatt meghiúsult választás. A közgyűlés előtt derült ki, hogy a hatásköri- leg illetékes nagyközségi pártbizottság az egyik tsz-einökjelölt politikai alkalmatlan­ságát akarta bejelenteni! (A városi pártbi­zottság az ügyben pártbüntetéseket is kez­deményezett. Az eljárást mi sem indokolta jobban,'mint az, hogy azt, akinél politikai alkalmatlanságot állapítottak meg, ugyanaz a pártbizottság egy év múlva saját tagjai közé választotta.) Mulasztást követett el ekkor a megyei tanács illetékes osztálya, mert nem gondos­kodott az első meghiúsult közgyűlés törvé­nyes előkészítéséről. A TESZÖV pedig nem érvényesítette érdekképviseleti funkcióit. — Az önökhöz intézett negyedik kérdés a ré- szesmüvelésre vonatkozott. „Haverok és nagyfö- nökök anyósai jutottak így minden bizonnyal munka nélkül jövedelemhez” — szól a bejelen­tő megállapítása. Így volt? — Négy év jegyzőkönyveit vizsgáltuk át tételesen, s a részesművelők között alig ta­láltunk nem tsz-tagot. Ezek is főként a kendergyár dolgozói voltak. Nagy főnököt, illetve azok hozzátartozóit nem találtunk. Gaál Ferenc, volt megyei tanácsi osztály- vezető viszont 1985-ig másfél hektárnyi szántóföldet bérelt a tsz-től. Ö a megyei tanács vezetésének állásfoglalása után —, amelyben helytelenítette, hogy vezetőállá- súak bérelt földön gazdálkodjanak — a bérleti viszonyt felmondta. Itt említem meg, hogy a tsz csak akkor adott saját so­rain kívül bérbe, illetve részesművelésre almafákat, amikor a tagság és az alkalma­zottak körében ez iránt nem volt nagy az érdeklődés. — Megvizsgálták az új elnök megválasztása körülményeit? — Törvényes volt! Ez derül ki a jegyző­könyvekből. a beszélgetésekből. Perdöntő, hogy ezt még a vesztes elnökjelölt is elis­merte. — Izgalmasabbnak az a témakör ígérkezett, hogy kikből állt és milyen jogtalan előnyöket élvezett a korábbi tsz-elnök által kialakított úgynevezett „holdudvaé”, amelynek tagjai a ri­port szerint egyetemi felvételiket intéztek el, munka nélkül szerzett jövedelemhez jutottak . . . — Hallomásokra hagyatkozhattunk csu­pán. Nem vitatható, hogy az üzleti kapcso­latok révén, a felettes szervek látogatásai során sokan megfordultak a nagyhalászi tsz-ben. hogy itt is voltak aligha helyesel­het® vendéglátások, alkalmi vadászatok. Beszélgető partnereink szerint ezek nem mentek túl a tsz-tagság, illetve a lakosság által is felállított erkölcsi normákon, azok­ban a számtalan bejelentést vizsgáló bűn­üldöző szervek sem találtak kifogásolni va­lót. (Ide kapcsoltunk egy 1987-ben írt név­telen bejelentést, amely szerint G.aál Fe­renc megyei tanácsi osztályvezető a téesz- től áron alul jutott telekhez. Egy vizsgálat megállapította, hogy az említett telket Gaál Ferenc magánszemélytől vásárolta.) Egye­temi felvételekről, leértékelt áruk vásárlá­sáról nem tudtunk megbizonyosodni, mint- ahogy az említett nagyhalászi vadászbulik­ról sem. — Milyen lényegi megállapításokat tett a vég­rehajtó bizottság május 24-i ülése elé az ön ál­tal kiküldött bizottság? — Azt, hogy bármily szépen és jól jel­lemzi közéletünk nem kevés visszásságát,1» a falusi és nem falusi kiskirályok viselt dolgait Hegyes Zoltán — sajnos nem sok mindent tudtunk kezdeni írása alapján. Nagyhalászban sok minden megtalálható abból. ami sajnos az ország sok részére (volt) jellemző. Számos motívum valóban Nagyhalászra illik, de vizsgálódásaink so­rán nemegyszer ütköztünk falakba és döb­bentünk meg, hiszen a vélt szereplők kö­zül senki nem vállalta el, hogy az újság­íróval beszélt volna. Kivétel Tóth Lajos párttitkár, aki szerint viszont az említett írás 10—20 százalékos igazságot tartalmaz csupán. — Mit javasoltak önök a végrehajtó bizottság­nak? — Miután jó néhány nagyhalászi ember­rel beszélgettem, magam is elkeseredtem: milyen könnyen tönkre lehet tenni embe­reket részigazságot tartalmazó, ide is — oda is beilleszthető, innen is — máshonnan is összeállt történettel. A nagyhalásziakat megviselte, hogy három év alatt 171 em­bert hallgattak ki és meg, hogy dr. Nagy Gábor szerencsétlen halálát követően ki­lenc újságcikk taglalta Nagyhalász életét a legkülönbözőbb módon. Egyenesen megalá­zó. hogy el nem hangzott mondatokat ad­nak mások szájába akkor is, ha azt álnév alatti szereplőkkel teszik. — Ugyanakkor ön nem javasolta a vizsgálat nyilvánosságra hozását. Mivel indokolta ezt? — Azzal, hogy az emberek beleuntak eb­be az ügybe és ingerültté váltak. Többen bele is betegedtek. Nem kevesen egyszerű­en azt kérték: hagyják már őket élni... — A Végrehajtó bizottság ezek alapján elfo­gadta bizottságuk álláspontját, ugyanakkor arra kötelezte önt, hogy keresse fel a bejelentőt és tájékoztassa a vizsgálat eredményéről. Erre azonban a nyílt levél szerint három hónap alatt nem került sor. Mivel tudja ezt magyarázni? — Gyuricsku elvtárs keményen megbí­rált érte. Kun elvtárstól pedig ez úton is elnézést kérek. Én júniusban megkísérel­tem személyesen megbeszélni Kun István­nal az ügyet, akkor nem sikerült. Később el­sodortak a hétköznapok, majd jött a sza­badság. ... így olvashattam a Kelet-Magyar- országban a hozzám jogosan írt nyílt leve­let. Ebből is levonhatom a következtetést: az idő sürget, nem lehet elfeledkeznünk semmilyen ügyről. Mert a feledékenység- nek nagy ára lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom