Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

s Kele4~M*gy*r©rsEág 1989. szeptember 23. Harangod! hangulat — a tó feML Válasz egy hírre Beregi üzenet -a ponton hídról Beregi kezdeményezéseket erősítő felhívásról tájékoztat­tunk lapunk szeptember 21-1 számában, „Pontonhidat Sereg­nek” címen. Az MDF klsvárdai szervezetétől származó hír­hez az olvasók hiteles tájékoztatására Gulyás Gyula, a 17., és Szűcs Gyula, a 16. —-beregi — országgyűlési választóke­rület képviselői fűztek kiegészítő megjegyzéseket. „Bereg lakóinak és bará­tainak kérésére — egy régi ötletet felmelegítve — 1989. augusztus 31-én levélben fordultunk Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez, melyben a Tisza folyóra Ara­nyosapáti és Tiszaadony kö­zött pontonhíd létesítését Kevés olyan kérdés borzolja jobban a nyíregyháziak idegeit, mint a bérlakások eladása. Aki még nem élvezte az önálló otthon előnyeit és nincs pénze építkezni, azért pöröl, mert az állami lakások értékesítésével párhuzamo­san csökkenni érzi egy főbérleti kiutalásának lehetőségét. Aki viszont évek, évtizedek óta perkálja le a rohamosan emelkedő lakbéreket, s az ingatlankezelőtől • cserébe nem kap színvonalas szolgáltatást, érthető, hogy szeretné a saját kezébe venni a lakásügyét és gazdaként másképp viselné gondját az otthonának. Több nyíregyházi bérház lakói szervezkednek, hóna­pok óta és gyűjtik az aláírá­sokat. kik vennék meg a la­kásukat. Viták és nézetelté­rések nehezítik az egyébként sem könnyű döntés megho­zatalát. Lehetne vegyes tulajdonú Nyíregyházán június 19- én alkotott rendeletet a ta­nács a lakásgazdálkodásról. Ennek egyik sarkalatos pont­ja éppen az állami lakások értékesítését szabályozta vol­na. Azért a feltételes mód, mert a felügyeleti szervük, a megyei tanács végrehajtó bizottsága törvényességi ki­fogással élt és felfüggesztet­te a rendelet kihirdetését. A vaskos tanácsrendeletből két passzust kifogásoltak. Hogy a szubjektivitást teljesen ki­zárják, a Belügyminisztéri­um lakáspolitikai főosztá­lyától kért állásfoglalást az ügyben a megyei tanács. — Válaszuk egyik lénye­ges eleme — hallottuk az indoklást dr. Fazekas János vb-titkártól —, hogy az ál­lami lakások eladásánál megállapított vételár nem jogszabálysértő, de nem elég differenciált. Hiszen elég, ha arra gondolunk, hogy egy guszevi összkomfortos vagy egy belvárosi bérlakás nem azonos értéket képvisel a szabad forgalomban. Így az­tán a végrehajtó bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy tárgyalják meg ismét ezt a kérdést. Most azt a ja­vaslatot terjesztjük elő a tes­tületnek. hogy ha a bérház­ban a lakók 50 százaléka ■plusz egy fő kéri az eladást, legyen a ház kijelölhető az értékesítésre. Vegyes tulaj­donú ház jönne létre. Egye­lőre rejtély, hogy történne a felújítás, a karbantartás. Két hete pincegyűlésre hívták a lakókat a nyíregy­házi Zrínyi Ilona utcai sáv­házban. Sokadjára megtár­gyalták, mi legyen a lakás­eladással. — Nekem az özvegyi nyugdíjból nincs pénzem megvenni a lakásomat, örü­lök, ha a megélhetésre telik — törölgeti a szemét Bakó Antalné. — Csak nem tesz­nek ki öregségemre az utcá­ra?! Ha igaz, amit először mondtak, hogy csak 30 ezer lenne az első beugró, talán a gyerekem segítene. — Már hogy kerülnél az utcára? — nyugtatja a szomszédasszony, Kucsera Lászlóné, aki szintén két­szobás, étkezős lakást bérel 12 éve. mint Bakóné. Nyug­díjasok a férjével. Korszak- alkotó ötlete lenne. — Szerintem akkor lenne érdemes megvennünk a la­kásunkat. ha a földszinten az üzletsorok bérlői egy közös számlára fizetnék a bérleti díjat. Ez a pénz a ház fel­újítására, karbantartására menne. Az alagsorban kü­lönböző helyiségek vannak, azt is tudná a lakóközösség hasznosítani. A 69. aláíró a pincegyűlé­sen dr. Bátor Ferencné pe­dagógus volt. Egy éve lak­nak itt. Bérlíhil gazda lenne — Nagyon örülnénk a le­hetőségnek, mivel a lakbér egyre magasabb és a házra ráférne a tatarozás. Nézze meg. a lépcsőházi ajtó üvege egy hónapja kitört, még a centi széles üvegszilánkokat sem szedte ki senki. Talán mondanom sem kell. mennyi­re balesetveszélyes... Albert Lóránték minőségi cserével költöztek ide három éve. A’ vételi ártól teszik füg­gővé, hogy megveszik-e. A megyeszékhely belváro­sának másik tetszetős háza a Lenin tér 3—4. Legalábbis kívülről. Mert az egyébként szépen berendezett, gondo­zott lakásban annyi hibát mutat Keresztényi Katalin, hogy elképesztő. „Minket is megilletne a szncpnl!” — A parketta jön fel. a 15 hónapos lányom, mint az építőkockát emelte ki a csí­kokat. A nyílászárót plédek­kel kell eltömni, télen egy nagyobb szél kinyitja az ab­lakot. A villanytűzhelyt mi cseréltettük ki, a csaptelep olyan régi, hogy nem kapunk hozzá alkatrészt. Kihívtuk az IKSZV emberét, hogy most már a sokadik bejelentésre javítsák ki a hibákat, azt mondta, nincs rá pénze a vállalatnak, vegyünk mi fel OTP-kölcsönt és hozassuk rendbe! Gondolja el, így is tíz százalékkal többet, ki­emelt lakbért fizetünk! Az 1360 forintból joggal számít­hatnánk a soros javításra. A férj, Pálfy Miklós bizo­nyítja, hogy a közművek ál­lapota kritikus a 15 éves ház­ban. S ők. a három gyer­mekükkel méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülné­nek, ha valamilyen irreálisan magas árért lehetne megven­niük a lakást. Még azt is megkockáztatja, hogy az építkező most 600 ezer forin­tos szociálpolitikai kedvez­ményt kap három gyermek után. Ha a leromlott állapo­tú házban horribillis össze­get kérnének, őket is megil­letné a szociálpolitikái tá­mogatás ... Tóth Kornélia Száll a rémhír szájról szájra Sugárzó bőrök helyett pamutdarabok A bőrügy alaposan felkor­bácsolta a megye lakosságá­nak indulatát. Természetesen jogos az aggodalom, hiszen mindnyájunk egészségéről van szó. Még el sem csitul­tak a demecseri botrány hul­lámai. máris újabb hír ka­pott lábra, ezúttal Beregben: a barabáíi termelőszövetke­zet állítólag szintén tárol a Szovjetunióból származó, ra­dioaktív anyagokkal szeny- nyezett állati bőröket. A hír váratlanul érte az embereket. Bár eddig nem hallottak róla, de hát nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél — mondták. A délelőtti órákban csen­des Beregsurány főutcája. Néhány asszony beszélget csak a bolt előtt, s a közeli építkezésről elhallatszó ko- pácsolás töri meg a némasá­got. — Nagy tévedés az egész, nincs Barabáson bőr, tépett rongyot őriznek ott — fogad dr. Pethe István, a Szatmár- beregi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területke­zelője. A hírek szerint ő már műszerrel is mérte a környé­ket, s erős sugárszennyezést állapított meg. — Ha ilyen lenne, tudnom kellene, ál­landóan járom a területet. Ezt a műszeres vizsgálatot meg ki találhatta ki?! Az egész históriának az lehet az alapja, hogy az almáskert­ben a nyitott tárolóban nagy bálákban vannak a textíliák. A műútról látszanak ezek a csomagok, de senki nem vet­te magának a fáradságot, hogy közelebbről megnézze. Az emberek hallottak, olvas­A tárgyalóteremből Sokat hallani arról, hogy a zárt gyérmöktársadalmakban a nagyobbak kihasználják a kisebbeket, sőt, „felavatás” címén alaposan el is verik őket.. Ilyenre derült fény a közelmlútban a tiszadobi gyermekvárosban. T. Jenő, B. Csaba, L. Kál­mán, B. Zoltán és V. Attila valamennyien állami gondo­zottak voltak. Hosszabb-rö- videbb ideig a gyermekvá­rosban tartózkodtak, ahol túlikarosként különböző mun­kákat végeztek. így ismer­kedtek meg két fiatalabb fiú­val, F. Zoltánnal és K. Ist­vánnal. F. Zoltán ez év januárjában került Tiszadobra. Az új fiút B. Csajba, L. Kálmán és V. Attila „felavatta”, rövid időn belül többször is. Könnyű volt, hiszen a fiú gyenge fi­zikuma miatt a túlerővel szemben nem nagyon tudott védekezni. Véle mosatták ki szennyesüket, felhozatták reggelijüket, tízóraijukat, s gyakran elvették tőle a ma­ga adagját. T. Jenő egyszer fejbe rúgta, mert nem akarta kimosni a koszos zokniját. Ha nem akart szolgálni, akkor meg­verték. Többször is megfe­nyegették az újabb és újabb „felavatásokkal”, így sikerült kicsalniuk tőle a zsebpénzét is. T. Jenő, B. Csaba és L. Kálmán K. Istvánt is meg­félemlítették. Pénzt kértek tőle, s amikor a fiú nem adott, lefogták majd erőszak­kal kivették zsebéből néhány forintját. Kiloptak táskájából két magnókazettát, majd pénzért akarták neki vissza­adni. Amikor a pénzt még a kazettákért is megtagadta, lefogták a kezét és egyszerű­en ellopták ötven forintját. Utána egy óra hosszáig nem engedték ki a szobából, ne­hogy elárulja őket.. Meg is fenyegették, hogy megverik, ha elárulja a nevelőknek a történteket. Egyébként min- dik tudtak róla, "mikor jut­nak a fiúik zsebpénzhez, s ilyenkor „megvámolták” őiket. T. Jenőt, a főkolompost a fiatalkorúak bírósága rablá­sok, kényszerítés, személyi szabadság megsértése és al­jas indokból elkövetett köny- myű testi sértés miatt két év nyolc hónapra ítélte. A töb­biek, akik nem vettek részt ennyi mindenben, cselekmé­nyükkel arányosan kisebb büntetésit kaptak: B. Csaba és L. Kálmán két év négy hónapi, B. Zoltán egy év tíz hónapi, V. Attila pedig há­rom év próbaidőre felfüg­gesztett egy év hat hónapi •fiatalkorúak fogháza bünte­tést. Az ítéletet a megyei bí­róság helybenhagyta. B. A. Távolabbról akár még bőrök­nek is nézhetnénk. tak a sugárzó bőrökről, s mindezeket vonatkoztatták a barabási zsákokra is. Gelénes határában találha­tó a barabási Lenin Terme­lőszövetkezet gyümölcsösei A szabad ég alatt levő textil­darabok már megkoptak, szí­nűket elvesztették, tönkre­mentek, de a fedett tárolóban még felhasználható pamut- darabok vannak a bálákban. A gyümölcsszedő brigádok munkáját ellenőrzi éppen Szászi Bertalan főmérnök, aki nem veszi jó néven az érdeklődést. Mint ingerült szavaiból kiderül, az állító­lagos bőrök miatt augusz­tus végén a megyei tanács, szeptember elején a Felső- Tisza-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság, pár napja pedig a me­gyei KÖJÁL tartott náluk el­lenőrzést. S most még a saj­tó rátesz egy lapáttal?. Ké­sőbb már higgadtabban tá­jékoztatott a főmérnök. — A TEMAFORG forgal­mazza a szabás minta-hulla­dékokat. Szövetkezetünk 1986 májusában kezdte válogatni bérmunkában a rongyokat — magyarázza. — Ezek nagy része tüzelőnek ment, a töb­bi pedig exportra. Az utolsó szállítmány 1987 decemberé­ben érkezett, s ’88 májusáig válogatták dolgozóink, az­tán sajnos, mégszűnt. Azért sajnos, mert az asszonyok­nak munkát adott, jól is ke­restek vele, s a téesznek is kasszírozott, mert a TEMA­FORG fizetett a raktáro­zásért és a szállításért. Ami megmaradt, azzal nem tu­dunk mit kezdeni. így nagy mennyiségben elégetni a kör­nyezet miatt nem lehet. Gon­dolkozunk azon, talán kiad­juk a dolgozóknak, akik ott­hon fűtenek vele, vagy mi­vel a pamut környezetbarát anyag, s 2 év alatt elbomlik, lehet, hogy képlékeny álla­potban majd kivisszük a szántóföldre s beássuk. A nagy probléma az, hogy most már akármilyen nyilvános­sághoz is fordulhatunk, az emberekben az marad meg, hogy mi radioaktív bőröket raktároztunk. M. Magyar László kértük. Ezt követően szep­tember 20-án az MDF hír­adását megelőző napon — a miniszter személyes megbí­zottja két szaktanácsadójá­val, a megyei tanács és a Felső-tiszai Vízügyi Igazga­tóság képviselőivel, az ara­nyosapáti tanács elnökével jelenlétünkben helyszíni be­járást tartott. A megbeszélés szerint há­rom megoldási lehetőség kí­nálkozik, s az alternatív el­képzeléseket a miniszter elé terjesztik döntésre. Javasla­tunk intézésének e szakaszá­ban meglepő volt a kisvár- daiak híradása — bár jól­esett a valóság igényének ha­sonló módon történő felisme­rése —, hiszen rólunk és nél­külünk történt. Mi a közös összefogásban jobban bízunk. így például a kishatárforgalom fejleszté­sével összefüggő, főhatósá­gokhoz küldendő javaslatain­kat — mely más területeket is érint — az illetékes terület vezetőivel, szervezeteivel elő­zetesen egyeztetjük. Jó ismerjük a beregi em­ber természetét, alapvető változásokat vár, elege van az ígéretekből. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy a honvédel­mi miniszterhez írt levelünk­ről akkor adunk hirt, ha szá­munkra kedvező választ is közölni tudjuk. Reményke­dünk, hogy erre mielőbb sor kerül.” Szavak helyett tetteket! Fiatalok a faluért Elhagyják a fiatal értelmi­ségiek a falut, gazdátlanul porosodnak a porták. Az ag­rárkérdések egyre nagyobb gondot okoznak termelőnek és fogyasztónak egyaránt Ilyen és ehhez hasonló sú­lyos társadalmi, gazdasági kérdések megoldásából vál­lal és kér részt a nemrégiben alakult ifjúsági szervezet, az Élelmiszergazdaságban Dol­gozó és Falusi Ifjúsági $zör vétség (ÉFISZ). Megyénkben Rézműves Miklós, a húsipari vállalat volt KISZ-titkára, ma rendésze szervezi az ÉFISZ programjait. Tőle tudtuk meg, hogy a jövő hé­ten Nyíregyházán tárgyal az ÉFISZ országos elnöke. Az előzetes megállapodások sze­rint találkozik megyénk ve­zetőivel is. Ezeken a megbe­széléseken az ÉFISZ-be tö­mörült fiatalok képviselői kinyilvánítják szándékukat, hogy nemcsak kérni akar­nak, hanem tennének is va­lamit a falu felemelkedésé­ért, a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ért. Miután a magyar falu és az agrárifjúság helyzete sok tekintetben kritikán aluli, a DEMISZ tagszervezetei 10 millió forintos alapítványt tettek a népi kollégiumok lé­tesítésére és az agrárfiatalok tanulmányainak támogatá­sára. Ez év nyarán az állami költségvetésből 5 millió fo­rintot kapott az ÉFISZ. Eb­ből a pénzből a népi kollégi­umok bázisait, oktatási he­lyeket és a témához értő ta­nárokat kerestek. Szabolcs- Szatmár-Beregben is hallatni akarják szavukat az ÉFISZ képviselői. Ám a puszta sze­replés mellett tettekkel hív­ják fel magukra a figyelmet. Konkrét tevékenységükkel kapcsolódnának az állam- igazgatás és az MSZMP ilyen témával foglalkozó terveihez. „Csak nem tesznek az utcára?” Csiki-csuki a bérlakásokkal „Felavatás" rablással

Next

/
Oldalképek
Tartalom