Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-23 / 225. szám
s Kele4~M*gy*r©rsEág 1989. szeptember 23. Harangod! hangulat — a tó feML Válasz egy hírre Beregi üzenet -a ponton hídról Beregi kezdeményezéseket erősítő felhívásról tájékoztattunk lapunk szeptember 21-1 számában, „Pontonhidat Seregnek” címen. Az MDF klsvárdai szervezetétől származó hírhez az olvasók hiteles tájékoztatására Gulyás Gyula, a 17., és Szűcs Gyula, a 16. —-beregi — országgyűlési választókerület képviselői fűztek kiegészítő megjegyzéseket. „Bereg lakóinak és barátainak kérésére — egy régi ötletet felmelegítve — 1989. augusztus 31-én levélben fordultunk Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez, melyben a Tisza folyóra Aranyosapáti és Tiszaadony között pontonhíd létesítését Kevés olyan kérdés borzolja jobban a nyíregyháziak idegeit, mint a bérlakások eladása. Aki még nem élvezte az önálló otthon előnyeit és nincs pénze építkezni, azért pöröl, mert az állami lakások értékesítésével párhuzamosan csökkenni érzi egy főbérleti kiutalásának lehetőségét. Aki viszont évek, évtizedek óta perkálja le a rohamosan emelkedő lakbéreket, s az ingatlankezelőtől • cserébe nem kap színvonalas szolgáltatást, érthető, hogy szeretné a saját kezébe venni a lakásügyét és gazdaként másképp viselné gondját az otthonának. Több nyíregyházi bérház lakói szervezkednek, hónapok óta és gyűjtik az aláírásokat. kik vennék meg a lakásukat. Viták és nézeteltérések nehezítik az egyébként sem könnyű döntés meghozatalát. Lehetne vegyes tulajdonú Nyíregyházán június 19- én alkotott rendeletet a tanács a lakásgazdálkodásról. Ennek egyik sarkalatos pontja éppen az állami lakások értékesítését szabályozta volna. Azért a feltételes mód, mert a felügyeleti szervük, a megyei tanács végrehajtó bizottsága törvényességi kifogással élt és felfüggesztette a rendelet kihirdetését. A vaskos tanácsrendeletből két passzust kifogásoltak. Hogy a szubjektivitást teljesen kizárják, a Belügyminisztérium lakáspolitikai főosztályától kért állásfoglalást az ügyben a megyei tanács. — Válaszuk egyik lényeges eleme — hallottuk az indoklást dr. Fazekas János vb-titkártól —, hogy az állami lakások eladásánál megállapított vételár nem jogszabálysértő, de nem elég differenciált. Hiszen elég, ha arra gondolunk, hogy egy guszevi összkomfortos vagy egy belvárosi bérlakás nem azonos értéket képvisel a szabad forgalomban. Így aztán a végrehajtó bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy tárgyalják meg ismét ezt a kérdést. Most azt a javaslatot terjesztjük elő a testületnek. hogy ha a bérházban a lakók 50 százaléka ■plusz egy fő kéri az eladást, legyen a ház kijelölhető az értékesítésre. Vegyes tulajdonú ház jönne létre. Egyelőre rejtély, hogy történne a felújítás, a karbantartás. Két hete pincegyűlésre hívták a lakókat a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai sávházban. Sokadjára megtárgyalták, mi legyen a lakáseladással. — Nekem az özvegyi nyugdíjból nincs pénzem megvenni a lakásomat, örülök, ha a megélhetésre telik — törölgeti a szemét Bakó Antalné. — Csak nem tesznek ki öregségemre az utcára?! Ha igaz, amit először mondtak, hogy csak 30 ezer lenne az első beugró, talán a gyerekem segítene. — Már hogy kerülnél az utcára? — nyugtatja a szomszédasszony, Kucsera Lászlóné, aki szintén kétszobás, étkezős lakást bérel 12 éve. mint Bakóné. Nyugdíjasok a férjével. Korszak- alkotó ötlete lenne. — Szerintem akkor lenne érdemes megvennünk a lakásunkat. ha a földszinten az üzletsorok bérlői egy közös számlára fizetnék a bérleti díjat. Ez a pénz a ház felújítására, karbantartására menne. Az alagsorban különböző helyiségek vannak, azt is tudná a lakóközösség hasznosítani. A 69. aláíró a pincegyűlésen dr. Bátor Ferencné pedagógus volt. Egy éve laknak itt. Bérlíhil gazda lenne — Nagyon örülnénk a lehetőségnek, mivel a lakbér egyre magasabb és a házra ráférne a tatarozás. Nézze meg. a lépcsőházi ajtó üvege egy hónapja kitört, még a centi széles üvegszilánkokat sem szedte ki senki. Talán mondanom sem kell. mennyire balesetveszélyes... Albert Lóránték minőségi cserével költöztek ide három éve. A’ vételi ártól teszik függővé, hogy megveszik-e. A megyeszékhely belvárosának másik tetszetős háza a Lenin tér 3—4. Legalábbis kívülről. Mert az egyébként szépen berendezett, gondozott lakásban annyi hibát mutat Keresztényi Katalin, hogy elképesztő. „Minket is megilletne a szncpnl!” — A parketta jön fel. a 15 hónapos lányom, mint az építőkockát emelte ki a csíkokat. A nyílászárót plédekkel kell eltömni, télen egy nagyobb szél kinyitja az ablakot. A villanytűzhelyt mi cseréltettük ki, a csaptelep olyan régi, hogy nem kapunk hozzá alkatrészt. Kihívtuk az IKSZV emberét, hogy most már a sokadik bejelentésre javítsák ki a hibákat, azt mondta, nincs rá pénze a vállalatnak, vegyünk mi fel OTP-kölcsönt és hozassuk rendbe! Gondolja el, így is tíz százalékkal többet, kiemelt lakbért fizetünk! Az 1360 forintból joggal számíthatnánk a soros javításra. A férj, Pálfy Miklós bizonyítja, hogy a közművek állapota kritikus a 15 éves házban. S ők. a három gyermekükkel méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerülnének, ha valamilyen irreálisan magas árért lehetne megvenniük a lakást. Még azt is megkockáztatja, hogy az építkező most 600 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményt kap három gyermek után. Ha a leromlott állapotú házban horribillis összeget kérnének, őket is megilletné a szociálpolitikái támogatás ... Tóth Kornélia Száll a rémhír szájról szájra Sugárzó bőrök helyett pamutdarabok A bőrügy alaposan felkorbácsolta a megye lakosságának indulatát. Természetesen jogos az aggodalom, hiszen mindnyájunk egészségéről van szó. Még el sem csitultak a demecseri botrány hullámai. máris újabb hír kapott lábra, ezúttal Beregben: a barabáíi termelőszövetkezet állítólag szintén tárol a Szovjetunióból származó, radioaktív anyagokkal szeny- nyezett állati bőröket. A hír váratlanul érte az embereket. Bár eddig nem hallottak róla, de hát nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél — mondták. A délelőtti órákban csendes Beregsurány főutcája. Néhány asszony beszélget csak a bolt előtt, s a közeli építkezésről elhallatszó ko- pácsolás töri meg a némaságot. — Nagy tévedés az egész, nincs Barabáson bőr, tépett rongyot őriznek ott — fogad dr. Pethe István, a Szatmár- beregi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területkezelője. A hírek szerint ő már műszerrel is mérte a környéket, s erős sugárszennyezést állapított meg. — Ha ilyen lenne, tudnom kellene, állandóan járom a területet. Ezt a műszeres vizsgálatot meg ki találhatta ki?! Az egész históriának az lehet az alapja, hogy az almáskertben a nyitott tárolóban nagy bálákban vannak a textíliák. A műútról látszanak ezek a csomagok, de senki nem vette magának a fáradságot, hogy közelebbről megnézze. Az emberek hallottak, olvasA tárgyalóteremből Sokat hallani arról, hogy a zárt gyérmöktársadalmakban a nagyobbak kihasználják a kisebbeket, sőt, „felavatás” címén alaposan el is verik őket.. Ilyenre derült fény a közelmlútban a tiszadobi gyermekvárosban. T. Jenő, B. Csaba, L. Kálmán, B. Zoltán és V. Attila valamennyien állami gondozottak voltak. Hosszabb-rö- videbb ideig a gyermekvárosban tartózkodtak, ahol túlikarosként különböző munkákat végeztek. így ismerkedtek meg két fiatalabb fiúval, F. Zoltánnal és K. Istvánnal. F. Zoltán ez év januárjában került Tiszadobra. Az új fiút B. Csajba, L. Kálmán és V. Attila „felavatta”, rövid időn belül többször is. Könnyű volt, hiszen a fiú gyenge fizikuma miatt a túlerővel szemben nem nagyon tudott védekezni. Véle mosatták ki szennyesüket, felhozatták reggelijüket, tízóraijukat, s gyakran elvették tőle a maga adagját. T. Jenő egyszer fejbe rúgta, mert nem akarta kimosni a koszos zokniját. Ha nem akart szolgálni, akkor megverték. Többször is megfenyegették az újabb és újabb „felavatásokkal”, így sikerült kicsalniuk tőle a zsebpénzét is. T. Jenő, B. Csaba és L. Kálmán K. Istvánt is megfélemlítették. Pénzt kértek tőle, s amikor a fiú nem adott, lefogták majd erőszakkal kivették zsebéből néhány forintját. Kiloptak táskájából két magnókazettát, majd pénzért akarták neki visszaadni. Amikor a pénzt még a kazettákért is megtagadta, lefogták a kezét és egyszerűen ellopták ötven forintját. Utána egy óra hosszáig nem engedték ki a szobából, nehogy elárulja őket.. Meg is fenyegették, hogy megverik, ha elárulja a nevelőknek a történteket. Egyébként min- dik tudtak róla, "mikor jutnak a fiúik zsebpénzhez, s ilyenkor „megvámolták” őiket. T. Jenőt, a főkolompost a fiatalkorúak bírósága rablások, kényszerítés, személyi szabadság megsértése és aljas indokból elkövetett köny- myű testi sértés miatt két év nyolc hónapra ítélte. A többiek, akik nem vettek részt ennyi mindenben, cselekményükkel arányosan kisebb büntetésit kaptak: B. Csaba és L. Kálmán két év négy hónapi, B. Zoltán egy év tíz hónapi, V. Attila pedig három év próbaidőre felfüggesztett egy év hat hónapi •fiatalkorúak fogháza büntetést. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. B. A. Távolabbról akár még bőröknek is nézhetnénk. tak a sugárzó bőrökről, s mindezeket vonatkoztatták a barabási zsákokra is. Gelénes határában található a barabási Lenin Termelőszövetkezet gyümölcsösei A szabad ég alatt levő textildarabok már megkoptak, színűket elvesztették, tönkrementek, de a fedett tárolóban még felhasználható pamut- darabok vannak a bálákban. A gyümölcsszedő brigádok munkáját ellenőrzi éppen Szászi Bertalan főmérnök, aki nem veszi jó néven az érdeklődést. Mint ingerült szavaiból kiderül, az állítólagos bőrök miatt augusztus végén a megyei tanács, szeptember elején a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, pár napja pedig a megyei KÖJÁL tartott náluk ellenőrzést. S most még a sajtó rátesz egy lapáttal?. Később már higgadtabban tájékoztatott a főmérnök. — A TEMAFORG forgalmazza a szabás minta-hulladékokat. Szövetkezetünk 1986 májusában kezdte válogatni bérmunkában a rongyokat — magyarázza. — Ezek nagy része tüzelőnek ment, a többi pedig exportra. Az utolsó szállítmány 1987 decemberében érkezett, s ’88 májusáig válogatták dolgozóink, aztán sajnos, mégszűnt. Azért sajnos, mert az asszonyoknak munkát adott, jól is kerestek vele, s a téesznek is kasszírozott, mert a TEMAFORG fizetett a raktározásért és a szállításért. Ami megmaradt, azzal nem tudunk mit kezdeni. így nagy mennyiségben elégetni a környezet miatt nem lehet. Gondolkozunk azon, talán kiadjuk a dolgozóknak, akik otthon fűtenek vele, vagy mivel a pamut környezetbarát anyag, s 2 év alatt elbomlik, lehet, hogy képlékeny állapotban majd kivisszük a szántóföldre s beássuk. A nagy probléma az, hogy most már akármilyen nyilvánossághoz is fordulhatunk, az emberekben az marad meg, hogy mi radioaktív bőröket raktároztunk. M. Magyar László kértük. Ezt követően szeptember 20-án az MDF híradását megelőző napon — a miniszter személyes megbízottja két szaktanácsadójával, a megyei tanács és a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóság képviselőivel, az aranyosapáti tanács elnökével jelenlétünkben helyszíni bejárást tartott. A megbeszélés szerint három megoldási lehetőség kínálkozik, s az alternatív elképzeléseket a miniszter elé terjesztik döntésre. Javaslatunk intézésének e szakaszában meglepő volt a kisvár- daiak híradása — bár jólesett a valóság igényének hasonló módon történő felismerése —, hiszen rólunk és nélkülünk történt. Mi a közös összefogásban jobban bízunk. így például a kishatárforgalom fejlesztésével összefüggő, főhatóságokhoz küldendő javaslatainkat — mely más területeket is érint — az illetékes terület vezetőivel, szervezeteivel előzetesen egyeztetjük. Jó ismerjük a beregi ember természetét, alapvető változásokat vár, elege van az ígéretekből. Ezért mi úgy gondoltuk, hogy a honvédelmi miniszterhez írt levelünkről akkor adunk hirt, ha számunkra kedvező választ is közölni tudjuk. Reménykedünk, hogy erre mielőbb sor kerül.” Szavak helyett tetteket! Fiatalok a faluért Elhagyják a fiatal értelmiségiek a falut, gazdátlanul porosodnak a porták. Az agrárkérdések egyre nagyobb gondot okoznak termelőnek és fogyasztónak egyaránt Ilyen és ehhez hasonló súlyos társadalmi, gazdasági kérdések megoldásából vállal és kér részt a nemrégiben alakult ifjúsági szervezet, az Élelmiszergazdaságban Dolgozó és Falusi Ifjúsági $zör vétség (ÉFISZ). Megyénkben Rézműves Miklós, a húsipari vállalat volt KISZ-titkára, ma rendésze szervezi az ÉFISZ programjait. Tőle tudtuk meg, hogy a jövő héten Nyíregyházán tárgyal az ÉFISZ országos elnöke. Az előzetes megállapodások szerint találkozik megyénk vezetőivel is. Ezeken a megbeszéléseken az ÉFISZ-be tömörült fiatalok képviselői kinyilvánítják szándékukat, hogy nemcsak kérni akarnak, hanem tennének is valamit a falu felemelkedéséért, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért. Miután a magyar falu és az agrárifjúság helyzete sok tekintetben kritikán aluli, a DEMISZ tagszervezetei 10 millió forintos alapítványt tettek a népi kollégiumok létesítésére és az agrárfiatalok tanulmányainak támogatására. Ez év nyarán az állami költségvetésből 5 millió forintot kapott az ÉFISZ. Ebből a pénzből a népi kollégiumok bázisait, oktatási helyeket és a témához értő tanárokat kerestek. Szabolcs- Szatmár-Beregben is hallatni akarják szavukat az ÉFISZ képviselői. Ám a puszta szereplés mellett tettekkel hívják fel magukra a figyelmet. Konkrét tevékenységükkel kapcsolódnának az állam- igazgatás és az MSZMP ilyen témával foglalkozó terveihez. „Csak nem tesznek az utcára?” Csiki-csuki a bérlakásokkal „Felavatás" rablással
