Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 16. Mibe került a gyümülcskariievál? Kell a tűzijáték, a megyebál, nem kell a hakni A gyümölcskarnevál nem igazán „úgy sült el”, aho­gyan arra számítottunk. Bár a (elvonuláson több mint húszezren kísérték a menetet, a stadionba már mind­össze alig háromezren váltottak belépőjegyet. Szinte kongott az ürességtől a lelátó, és nem tudni, vajon a magas jegyárak, vagy a színvonalasnak nemigen mond­ható műsor tartotta távol az embereket a stadionbeli rendezvénytől. A Nyírségi ősz szervezőbi­zottsága a napokban, értékel­te a rendezvénysorozat eddigi programjait. Erről Nemes András, a bizottság elnöke számolt be. — Szervezésben, látványos­ságban, hagyományteremtés­ben lényegesen jobb volt az idei a tavalyihoz képest — mondta. — Ha azt vesszük, hogy 23—25 ezren kísérték Nyíregyháza utcáin a mene­tet, és több mint harmincez­ren nézték a tűzijátékot, ak­kor sikeres volt, de az biztos, hogy a programot legköze­lebb a lakosság pénztárcájá­hoz kell igazítani. Támogatják a kom­pozíciók elkészítését Ezért jövőre a Nyírségi ősz nyitányát a stadionban akarják befejezni karneváli hangulatban, és ingyen. Az a szándékuk, hogy mindig a szeptember első szombatja le­gyen a gyümölcskarnevál napja, s egész hónapban tart­son a rendezvénysorozat. Az almaszürethez kell igazodni, hiszen az itt élő emberek számára a szüret ezt az idő­szakot jelenti, legyen szó akár almáról, akár krumpliról. — Színvonalasabb kompo­zíciókat és többet vártunk volna már az idén is, de jö­vőre feltétlenül. Országossá és nemzetközivé kell tenni a karnevált, és szeretnénk job­ban együttműködni a szom­szédos megyékkel. Ne csak mezőgazdasági „ízűek” legye­nek a- felvonuló alkotások, más intézmény is készíthet kompozíciót, ez semmit nem ront a gyümölcskarneváli hangulaton. Úgy tervezik, hogy nem is hirdetnének versenyt, hanem minél több résztvevőt szeret­nének érdekeltté tenni a fel­vonulásban. Például 80—100 ezer forinttal támogatnának egy-egy kompozíciót, de csak az olyanokat, amelyeknek a tervét színvonalasnak tartják. Szeretnék, ha minél több kül­földi csoport tennj: hangula­tosabbá a karneváli menetet, mint, ahogy azt az idén a tö­rök táncosoktól láthattuk. S hogy ne csak a nyíregyházi­ak. illetve a megyeszékhelyre látogatók ismerjék meg eze­ket a művészeket, felkérnék őket vidéki fellépésekre is. Ez a költségeket is csökken­tené valamelyest. '— Nem kétséges, hogy kell a megyebál és kell a tűzijá­ték is. Előbbivel hagyományt Vámszedő cigányok M\ szociális segély kegye- lemkenyér. Sokszor ka­lapolással, írással kikönyör- gött alamizsna. Szinte csak annyi, hogy egy nagy csa­lád egy időre elüsse az éh­koppját. Sajnos ezeknek a családoknak a száma nem kevés. Különösen a cigá­nyok között. Tucatnyit tudnék említe­ni Nyíregyházáról, Máté­szalkáról, Nagyhalászból. ' Tiszavasváriból, Bujról, de több városunkból, közsé­günkből is, ahol jelentős számban élnek cigány csa­ládok a létminimum alján öt-tíz gyerek életfenntartá­sáról gondoskodva, az éhha­lál szélén tengődve a tele­peken. Reggelente, de különösen szerdánként sok cigány csa­ládostól keresi fel a Ma­gyarországi Cigányok Kul­turális Szövetsége megyei szövetségének elnökségét Nyíregyházán. Jönnek, mert hallották, hogy itt, ha csak egy mód van rá, segítenek Egy bizonyos: mindenkit meghallgatunk és a törvé­nyek, a rendeletek ismere­tében igyekszünk eljárni. Tesszük azért, mert szövet­ségünknek humanitárius célja az elesettek támoga­tása, a tudatlanok felvilá­gosítása, ügyeiknek önzet­len, — tisztességes, minden ellenszolgáltatás nélküli képviselete! Különösen ez utóbbit kí­vánom hangsúlyozni. Tudo­másunk van ugyanis arról, hogy akadnak olyan vám­szedő cigányok, a közigazga­tásban járatosabbak, bizo­nyos íráskészséggel rendel­kezők, olykor a hivatalok­ban agresszíven fellépők, akik egy másik, elesett ci­gány családon „segítve” „kijárják” a néhány száz fo­rint szociális segélyt, vagy más juttatást. De leszedik a sápot, megvámolják a ki­járt alamizsnát. Ezt elítél­jük, tűrhetetlennek, meg­engedhetetlennek tartjuk. Ezért szólunk róla ország­világ előtt. Tudom, a jövőben is szükség lesz alamizsnára, a szociális segélyre. Azt is tudom, nem készülhet Olyan szociális védőháló, amely kiterjed, megvéd minden rászorulót a nyo­mortól, az elesettségtől. De vajon ennek tudata felmen­ti vagy felmentheti-e azo­kat, akik hivatalból kötele­sek felmérni, kimutatni, kik a szociális segélyre, a nevelési segélyre, a gyógy­szerjuttatásra és sok egyéb másra rászorulók? Fel kellene térképezni végre a periférián élő csa­ládokat. Mindazokat, aki­ket törvény szerint kötele­sek szociális védőháló alá vonni. Ne a kimutatások, névsorok, „kijárók”, szer­vek, szövetségek levele nyo­mán segítsék az elesetteket Ha jönnek, s ha jogos, adunk, ha nem jönnek, de jogos lenne — de mivel tu­datlanok, járatlanok a do­logban! — nem adunk, mert nem tudnak róluk. Ilyen esetekben tudják a vámszedő cigányok kiját­szani tudatlan testvéreiket. Visszaélnek bizalmukkal, jóhiszeműségükkel, sót még meg is köszönik, meg is csókolják, amiért segített kijárni a pénzt. Talán csök­kenthető lenne a vámszc- dés, ha a tanácsok illetékes osztályai kizárólag postán küldenék el a segélyt. És persze, ha maguk a cigá­nyok szabadulnának meg az ilyen „önzetlen” ügyintézők­től, akik csak lejáratják a cigánymozgalomért, a ci­gányokért tisztességesen dolgozó szövetségek vezető­it. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke teremtünk, utóbbi ritka lát­ványosság ezen a tájon. Nem kell viszont a gyenge show- műsor. Közel 240 ezer forint­ba került, az ŐRI rendezte és nem is azokat a művészeket hozták, akiket visszajeleztek. Igazi műsorvezetőt keresnek Abban is egyetértettek a bizottság tagjai, hogy olyan műsorvezetőt kell hívni a karneválra, aki önmagában is vonzza a közönséget. Iga­zi show kell. amelyen felsza­badultan, jó hangulatban szó­rakoznak a vendégek. Igaz, ezt meg kell fizetni, de meg­éri. S ha már a pénznél tar­tunk. tereljük egy kicsit pró­zaibb dolgokra a témát, szól­junk most a költségekről!’ összesen 2,8 millió forint gyűlt össze a rendezvényso­rozatra, ebből 500 ezerrel ré­szesedett a megyei tanács, 150—150 ezerrel az országos és a megyei idegenforgalmi hivatal. 1,5 milliót adott 26 támogató szerv és hét tanács, 400 ezer forint folyt be a rendezvényekből, 77 ezret pe­dig egyéb bevételekből szer­veztek. Millii reklámra Ebből közel egymillió fo­rintot költöttek reklámra, többek között kiadtak egy négynyelvű prospektust, ame­lyet a Magyarok Világszövet­ségének segítségével is ter­jesztettek külföldön, a bel­földi programfüzetet pedig megyei utazási irodáknak küldték el. Pénzbe került ter­mészetesen a propaganda a rádióban és a tévében is. Hat­vanezer forintos hozzájáru­lással kiadták a Nyíri Paj­kost, amelynek egyrészt ide­genforgalmi. másrészt tömeg­mozgató funkciót szántak. Az ebben megjelent keresztrejt­vény megfejtését ugyanis már eddig is több százan küldték be, s a tizenhatodiki sorsolá­son eldől, ki nyeri a tízezer forintos aranyláncot. A tűzijáték, a kompozíciók díjazása, valamint a tombola- sorsolás főnyereménye, a na- ményi telek összesen 500 ezer, a külföldi csoportok fogadá­sa, ellátása pedig 350 ezer fo­rintba került. A műsoros ren­dezvények költsége összesen 375 ezer forint. Cs. K. Kettőt egy csapásra Penyigén Nagyobb bolt, új vendéglő Osztatlan örömet váltott ki a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész azon döntése, hogy Penyige központjában meg­nagyobbítja az eddigi ve­gyesboltot. Ezt úgy érték el, hogy a szomszédságában lé­vő italbolt helyiségeit ezen üzlethez csatolták. A vasútállomás közelében másfél millióért egy modern, a mai igényeknek megfelelő, 164 négyzetméter alapterüle­tű vendéglőt építettek, ami­hez a telket a tanács adta. A külsőre is mutatós italbolt Gyulai Istvánt, az Áfész tervezőjét dicséri. A vas­munkát ugyancsak az egyik Áfész-dolgozó készítette. Várhatóan nagy sikere lesz a különteremnek, ahol, csa­ládi és nagyközösségi rendez­vények lebonyolítására is le­hetőség teremtődött ezáltal. A berendezési tárgyak cse­réjére fokozatosan kerül sor. Molnár Károly Az ital „temploma”, az új vendéglő bejárata. Cikkünk nyomán Hem szűnik meg, visszahelyezik... Jánkmajtisi dolgozók munkabéréről jelent meg lapunkban egy írás az augusztus 31-i számunk­ban, melyben egyebek kö­zött a helyi gamesz (ta­nácsi intézmények gazda­sági és műszaki ügyeit intéző szervezete) műkö­déséről is szó volt. Saj­nálatos félreértésre ad­hat okot a cikknek az az információja, mely a ga­mesz szeptember 1-je utáni átszervezéséről tá­jékoztatott. Ezzel kap­csolatban közölte a követ­kezőket Cséke László, a jánkmajtisi tanács elnö­ke. A nagyközségi tanács intézkedésére 1989. szep­tember 1-jei hatállyal a 41 dolgozó közül 29 visz- szakerül az iskolákhoz, illetve az óvodákhoz. A gamesz tehát nem szűnik meg, hanem a visszahe­lyezett élelmezésvezetők­nek, szakácsnőknek, taka­rítóknak és a fűtőnek ez­után nem a gamesz, ha­nem az iskola, vagy az óvoda vezetője lesz a munkaadója. Filharmóniai hangverseny-sorozatok megyénkben A gregoriántól a vokális zenéig Az Országos Filmharmónia 1989/90. évi bérleti sorozata Nyíregyházán, hat hangver­senyből’ áll. A program ösz- szeállítására a gondosság, ki­egyensúlyozottság, gazdag tartalom jellemző. A grego­rián zenétől a XX. század eleji szerzőkig, minden stí­luskorszakból szerepel egy- egy közkedvelt darab. Az ismert hazai és külföldi elő­adók mellett, a fiatal, tehet­séges művészek is bemutat­koznak. A hangversenyévad ok­tóber 16-án, a Budapesti Fil­harmóniai Társaság Zene­karának koncertjével kez­dődik. Lakatos György fa-' gottművész közreműködésé­vel, Erdélyi Miklós vezény­letével többek között elhang­zik Weber F-dúr fagottver­senye és Beethoven 7. szim­fóniája. A Miskolci Szimfo­nikus Zenekart november 29-én Déri András vezény­li. Ravel: Zongoraverseny balkézre című művet Kato­na Agnes mutatja be. El­hangzik még Dukas: Bűvész­inas és Muszorgszkij—Ravel: Egy kiállítás képei. Nem először kap helyet a sorozatban vokális zene. Kü­lönlegességnek számít a de­cember 20-i Scola Hunga- rica Karácsonyi hangverse­nye, amikor bemutatásra ke­rül Vita Beatae Mariae Vir- ginis (Mária élete énekek­ben) és Tractus Stellae (Víz­kereszti liturgikus játék). Vezényel: Szendrei Janka és Dobszay László. Vencse'sz- lav Nikolov bolgár gordon­kaművész január 10-én a Debreceni MÁV Filharmoni­kus Zénekarral lép fel, Sza­* Égett a gázpalack Kántorjánosiban $ II tűzhalál árnyékában A helyszínen égett a fameny- nyezet, üszkös bútorok» kormos házfal és csend . . . Menekülés a tűzlialálból —. röviden így foglalhatók össze a Kántorjánosiban történtek, melynek főszereplője a 68 éves Tóth Mihály. Az idős ember özvegy L. And- irásné kántorjáncsi lakos házá­nak álmennyezetét lécezte. Az asszony a tűzhelynél a gázpa­lack nyomáscsökkentőjének mozgásáról panaszkodott. Ennek ellenére L-né Erzsiké néni gyu­fát gyújtott, s a hollandernél szi­várgó gáz belobbant. Közben a hollander leesett, és a palack­ból kilövelő gáz meggyulladt. Egy pillanat alatt hagy tűz ke­letkezett. Ekkor Miska bácsi áz élőszó-, bátran volt. és Erzsiké néni is kiszaladt, majd *,Jajj a gyerek!’* — felkiáltással a lángokbán álló szobába vissza. akart futni, ugyanis a tizenegy éves Attila ott tartózkodott. — Erzsikének megfogtam a karját és nem engedtem vissza ? szólt Miska bácsi. — Mind­ketten az udvari ablakhoz ugrot­tunk. Zarva volt. Betörtem az Üveget és kiabáltam a gyerek­nek: gyere az ablakhoz! A fiú a rémülettől meg sem tudott moccani. Felugrottam a pár­kányra, s ha ott halok meg, akkor is bemászom érte — fu­tott át az agyamon. Ekkor az ágyról odajött,, s a lángoló he­lyiségből kiemeltem. A szobában minden koromfe­kete. Az égett bútoron lévő né­ma vekker 6 óra 52 percet mutat. Ez talán a tűzhalál fenyegetésé­nek időpontja. A szomszédok és L-né unokatestvére az ajtót és az ablakot már újjal váltották fel. A lángok Tóth Mihály arcát és kezét is érték. — Szerencsé, hogy szemüveg meg kalap volt rajtam — mond­ja az idős férfi. — A felső ajkam még most is érzéketlen. Lehet, ilyen is marad. L-né és a gyerek kórházba ke­rült, melyet azóta elhagyhattak. Jelenleg a rokonaiknál tartózkod­nak. A ház rendbe tételén többen Is dolgoznak. — Augusztus 24-én reggel visí­tást hallottam — emlékezik Jenei László. — Fel sem öltöz­tem — úgy szaladtam ide. Ekkor már több szomszéd vedrekkel serénykedett itt. — A palackot éri vittem az ud­varra — vészi ál a szót Ibrányi Gusztáv. — Az ablakon füst tó­dult ki. — Nem félt a haláltól? — kér­deztem Tóth Mihály tói. — Nem! — válaszolja mert amíg itt vagyok, addig a halál nincs itt, ha viszont a halál van itt, akkor pedig már én nem vagyok. Amint láttam a gyerek keserves arcát. nem érdekelt, hogy megégek, vagy felrobba­nok. Cselekedtem. (cselényi) Rostocki jellegzetesség A Keleti-tenger egyik leg­nagyobb kikötőjének kelle­mes színfoltja Szepi egysze­mélyes zenekara. A Balti­tenger látogatói egyaránt ta­lálkozhatnak a Warnov-men- tén e kellemes muzsikával, nemcsak Rostock sétá­lóutcájában, de a warne- mündei sétányon is. (M. K.) bó László vezényletével. A hangversenyen Csajkovszkij Rómeó és Júlia — nyitány­fantáziája, a Rokokó variá­ciók és Brahms 4. szimfóniá­ja hangzik el. Január 24-én a Német Demokratikus Köz­társaságból a Berlini Barokk­triót látjuk vendégül. Műso­rukon 17—18. századi barokk mesterek művei szerepei­nek. A nyíregyházi hangver­senysorozatot március 5-én a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar zárja. Kováts Zoltán vezényletével és Székely Ist­ván zongoraművész közre­működésével elhangzik Mo­zart: Figaro házassága — nyitány, Mozart: A-dúr zon­goraverseny, K. 488. és Haydn: G-dúr (Üstdobütés) szimfónia. Kisvárdán a bérleti soro­zat november 16-án Nagy Péter zongoraestjével kez­dődik. Elhangzik Bach: h- moll francia nyitány, Stra- vinszky: Szonáta (1924), Beethoven: B-dúr szonáta, op. 106. Február 5-én Szent­helyi Miklós hegeduestjén — Szenthelyi Judit zongora- művész közreműködésével — Tartini, Mendelssohn, Pa­ganini és Bach művei csen­dülnek fel. A sorozatot már­cius '20-án a Budapesti Kla­rinétegyüttes zárja. Vásárosnaményban novem­ber 20-án a nyitóhangver­senyt a Modern Rézfúvós együttes adja. Január 15-én rendezik Rost Andrea és Wendler Attila ária- és dal­estjét. Zongorán közremű­ködik Harazdy Miklós. A műsorban áriák és duettek hangzanak el Verdi, Donizet­ti, Gounod és Puccini ope­ráiból. A zárókoncerten (márc. 6) a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar Kováts Zoltán vezényletével, az elő­ző napon Nyíregyházán be­mutatott programját ismét­li meg. A hangversenybérletek ára ebben az évben nem emelkedett. Árusítását a mű­velődési központok jegy­pénztáraiban megkezdték. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom