Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 12. A lakosság nevében kérik Botrány helyeit vízmű Nyirgelsén Falugyűlés a legnagyobb dologidőben? Tanácskozás es­te 6-kor, amikor még javában fenn a nap, s lehet a do­hányt törni, szénát begyűjteni, jószágot etetni? Ugyan ki­nek juthatott eszébe ez az ötlet? Lesz-e ott egyáltalán valaki? — gondoltam magamban Nyírgelse felé tartva, ahol a szereksztőségbe küldött levelezőlap szerint „falugyűlés lesz, a lakosság nevében kérjük, jöjjenek ki”. — Ne cirkuszolj már, ha sokallod, csináld te! — iga­zítja helyre a kétkedőt baju­szos szomszédja. A tanácsháza előtt aztán minden kétkedésem eloszlik. Biciklik, autók sora, a nép be sem fér a kultúrházba, melynek tornácán egy tűt sem lehet elejteni. Kinek mire futja... A helyi tanács dolgozóinak kezében lista, rajta nevek so­ra. Aláírásokat gyűjtenek. Hogy mire? Az elcsípett szó­foszlányok szerint arra, hogy Bogáton legyen-e vezetékes gáz, vagy Gelsén egészséges ivóvíz? A hangulat feszült, némelyek egyenesen botrány­tól tartanak. „Írd alá Te is, oszt’ mehetünk haza! Nem változik itt semmi! Eddig Mi- hálydi törölte ki velünk a ... -t, most meg Bogát! Ne­kik minden, nekünk semmi­sem !” Odabenn levegőhöz is alig lehet jutni, a szorosan rakott székek is kevésnek bizonyá­nak. A szemben lévő elöljáró­ságról kell újakat hozini. Né­melyek ezt sem állják meg szó nélkül, hangosan kiált­ják: — Hozzátok vissza Bo- gátról! Ha mind itt lesz, amit a szalmadi kultúrházból el­vittek, nem kell állni senki­nek! Hova iszkolt a titkár? — kérdezi egy öblös hang. — Csak nem rendőrért sza­ladt annyira?­Hétre jár az idő, mire a hivatalos program elkezdő­dik. Az ütött-kopott dobogó­ra felkapaszkodó vendégeket síri csend fogadja. A megjelenteket Lakatos Zoltán, a falu elöljárója kö­szönti. Elmondja az összejö­vetel hivatalos célját, amely ezúttal nem akármi, hanem a helyi vízműtársulat megala­kulása. A Nyírbogát-i' Nagyközségi Közös Tanács a hetedik öt­éves terv feladatai közé so­rolta az egészséges ivóvíz bevezetését, amelyet főkép­pen a vízminőség további romlása miatt tartótt indo­koltnak. Mint kiderül, a me­gyében már csak négy tele­pülés maradt egészséges ivó­víz nélkül. Közöttük Nyírgel­se, ahol már gyermekhalál is történt a nitrátos víz miatt. — A község elöljárósága kérte a tanácsi vezetést, hoz­za előbbre a víz bevezetését, amely a tervek szerint 1989- ben kezdődött, s 1990-ben fe­jeződött volna be. A gazda­sági helyzet alakulása, más beruházások építésének, át­adásának elhúzódása azon­ban ezt nem tette lehetővé. A halogatást látva a gel- seiek maguk vették kezükbe az ügyet. Vízműtársulat ala­kítását kezdték meg, s ezzel egyidőben a szervezésre, épí­tésre is nagy figyelmet for-’ dítottak. Végigjárták a/háza- kat, s munkájuknak köszön­hetően mára a lakosság 72 százaléka írta alá a társulás megalakításáról szóló nyilat­kozatot. A közös tanács vezetői a munkák befejezését még ez évre ígérték, így most har­madszorra is csak a lakosság türelmére apellálhattak a szervezők. Igaz, nem vártak soká, munkájuknak köszön­hetően az érdekeltek ma már a vízvezeték tervét is megte-. kinthetik. így tehát az 501 állampolgár, 8 jogi személy, valamint 60 érdekeltségi egy­ség rövidesen egészséges ivó- vízhet juthat Nyirgelsén. Telkenként húszezer forint Az alakuló ülés levezeté­sére a jelenlévők egyhangú­lag Sinka Mihályt, a Nép­front helyi vezetőjét választ^ ják. ö az, aki felolvassa a szükséges dokumentumokat, s gondoskodik a szavazás tör­vényességéről is. Nem tudtam összeszámolni, hányszor emelték a jelenlé­vők a kezüket. Tény, hogy a nagy törvényességet néme­lyek időnként már unták is. — Elég már, Miska bácsi! Szavazzunk meg mindent egyszerre! — kiáltja be egyi­kük nagy derültséget keltve. Miska bácsi azonban nem hallgat rá, tudja, itt most nem akármiről van szó, meg kell hát adni'a módját is. Végül egyöntetű a véle­mény: Nyírgelse lakossága támogatja a vízműtársulat megalakulását, melyhez tel­kenként húszezer forinttal minden itt élő ember hozzá­járul. Szavazás dönt a társulati tisztségviselők fizetéséről is. Igaz, akad, aki sokallja az utánajárásért, jövés-mené­sért megajnálott háromezer forintot, s közbeszól: — Má­sutt ezt társadalmi munká­ban csinálják! — Nagyon örülök, hogy végre lesz víz a faluban — telepszik mellém Lipcsei Já­nosáé nyugdíjas. — Az meg különösen tetszik mindnyá­junknak, hogy a temetőig ér majd a vezeték. — Tetszik tudni — folytatja szomorúan — öreg ez a falu, sokunknak van már halottja, s a virágo­kat víz nélkül gondozni bi­zony nagyon keserves dolog. Mindenki megbékélt... A falugyűlés egyhangú döntése szerint tehát a kö­zeli hetekben megkezdődik a vízmű kiépítése Nyirgelsén. A távozók arcán elégedett­ség, ki-ki siet haza, a félbe­hagyott munkát befejezni. A falugyűlés előtti lázongó hangok közül a gyűlésen egyet sem lehetett hallani. Úgy látszik, megbékéltek a többség akaratával, hiszen a vízre nekik is épp olyan szükségük van. Botrány te­hát nem volt, egészséges víz viszont rövidesen lesz Nyír- gelsén is. Kovács Éva Boltnyitási láz Záhonyban A kereskedők felkészültek A kishatármenti turizmus megindulása Záhonyban so­káig egyet jelentett az ál­landó sorban állással, az élelmiszerhiánnyal, a szün­telen civakodással, mivel a kereskedelemben egyik nap­ról a másikra nem tudott átállni az óriási forgalom- növekedésre. Azóta gombamód szapo­rodnak a városban a külön­féle boltok, üzletek, ami azt jelzi, hogy az egymásra mu­togatás helyett a kereskedők is felismerték végre a szov­jet-magyar határ kínálta lehetőségeket. Az újonnan megnyíló élelmiszerboltok, műszaki, híradástechnikai szaküzletek a város lakói­A tárgyalóteremből Hiszékenyek lovagja A profi csalók általában jó kiállásúak, megnyerő modo- rúak. A nyíregyházi 24 éves Vidnyánszki István is olyan jó svádájú, olyan meg­győzően beszél, hogy so­kan — és főleg a nők! — be­dőlnek neki. A fiatalember ugyanis 1986 februárja óta lopásokból és csalásokból tartja el magát. Foglalkozása nincs, az általános iskolán kívül a tiszthelyettesképzőt végezte el. 1987 októberében az állam­pusztai büntetés-végrehaj­tási intézetből jó magavise­leté miatt jutalomszabadság­ra engedték haza. Vid­nyánszki haza is jött a szü­leihez, de az engedélyezett öt nap után esze ágában sem volt visszatérni. Mivel pénz­re volt szüksége, felkereste egy rokonát. Amikor meg­győződött róla, hogy nincs otthon senki, vállával be­nyomta a bejárati ajtót és behatolt a lakásba, össze­pakolt egy számítógépet, egy magnót és egy távkapcsolót, amiket aztán eladott. A deb­receni Délibáb Áruházból né­hány nappal később egy lá­bára próbált cipővel akart távozni. Az eladók azonban tetten érték, így az 1500 fo­rintos kár megtérült. Vidnyánszki aztán vissza­került a börtönbe, s tavaly május 2-án szabadult. Egy paszabi házépítkezésen vál­lalt munkát. Egy szép nyári reggelen a háztulajdonos La­dáját engedély nélkül elvit­te, s azzal Rakamaz felé ko- csikázott. Az autó azonban elromlott, igy beadta egy sze­relőhöz. Gondja volt azonban rá, hogy a kesztyűtartóban lévő 68 500 forintot kivegye. Meggyőzően adta elő egy vadidegen embernek, hogy van egy ismerőse, aki 8 ezer forintért szeretné eladni a videóját. A hiszékeny férfi elvitte Vidnyánszkit a laká­sára és odaadta neki a pénzt, hogy hozza el a videót. Vid­nyánszki a 8 ezer forinttal bement egy emeletes ház el­ső bejáratán, s hátul angolo­san távozott. Egy ismerőse, H. Csaba lakásán szintén egy idegen embert kért meg, hogy vigye el őt gyorsan H. Csaba kocsi­jával a szerencsi állomásra, mert a vonaton elveszített kulcsáról szeretne ott kérde­zősködni. El is vitte őt a pályaudvarra, bementek együtt az étterembe. Vid­nyánszki azzal távozott, hogy érdeklődni megy a for­galmi irodába. Ehelyett a nyitvahagyott kocsiból kivett kétezer forintot, s elillant, mint a kámfor. Néhány órá­val később H. Csaba húgá­nál jelent meg egy vendég­lőben. Előadta, hogy H. Csa­ba karambolozott a kocsival és sürgősen szüksége van há­romezer forintra, hogy az okozott kárt rendezni tudja Az asszony gyanakvás nélkül odaadta neki a pénzt. Az egyik nyíregyházi bu­tikban 1480 forint értékű blé­zert próbált fel. Nézegette magát a tükör előtt, majd megkérte az eladónőt, hadd mutassa már meg a ruhada­rabot az utcán sétálgató fe­leségének. Persze feleség nem volt kint, s a bléreznek is nyoma veszett — Vidnyánsz- kival együtt. Ugyanezt a fi­gurát játszotta el egy debre­ceni üzletben, csak itt velúr bőrdzsekit próbált fel. Ezzel 4920 forint kárt okozott. Vidnyánszki Istvánt lopá­sok bűntette és vétsége, csa­lások bűntette, s jármű ön­kényes elvételének vétsége miatt a nyíregyházi bíróság mint .különös visszaesőt, 4 évi börtönre ítélte. A megyei bíróság azonban enyhítő kö­rülményként értékelte, hogy az okozott kár több esetben megtérült, s hogy a bűncse­lekmények elkövetésében nagymértékben közrejátszott a sértettek hiszékeny, köny- nyelmű magatartása is. A börtönbüntetést három évre mérsékelték. B. A. Volt, aki néhány hónap alatt felhúzott egy épületet, hogy várja a vásárló turistákat. nak jobb ellátását is szol­gálják, de portékáikat első­sorban a Szovjetunióból ér­kező túr isták számára kí­nálják, akik közül sokan vá­sárolni jönnek át Magyaror­szágra. A Záhonyi Városi Tanács VB-titikárát, Horváth Ferenc- cet kérdeztük, hogy az utób­bi egy hónapban milyen mé­reteket öltött a boltnyitási „láz”. A debreceni Tra>péz Kisszövetkezet két magán­lakást vett bérbe és ott ve- gyesruiházati és lábbeliboltot nyitott egy-két héttel eze­lőtt. Az Autó és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat a fő­városból merészkedett le Záhonyba és járműalkatré­szek, villamossági berende­zések, h, adástechnikai esz­közök forgalmazását kezdte meg Gy ' öcsike és Záhony között található telepén. A Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat Kereske­delmi Leányvállalata (GEL- KAKER) a határhoz közel nyitott egy híradástechnikai szaküzletx a Rákóczi utcán. A Záhon; és Vidéke ÁFÉSZ az Ady í dre úton élelmi­szerboltot rendezett be. A Com pack Kereskedelmi és Csomagok Vállalat konté­nerárüházit állított fel az Ady Endr és a Krúdy Gyu­la út kér -sztezódésőben. Ez alatt az idő alatt a ma­szek váll: kozók sem tétlen­kedtek, ) szén hat új üzlet nyílt m -g magánkézben. Ezek kőzett található fagy- laltozó, vu lamossági-, sport-, horgászat bolt, vegyeske­résikedés, .zőnyegbolt, Sárga Elefánt .éven rágógumi és műszaki -aküzlet, valamint Video City néven egy hír- adástechn kai bolt. (CS, Zg.) Hűhóidról Fehérgyarmaton A Fehérgyarmaton kiépí­tendő antennarendszer ká­belhálózatának első üteme­ként, a művelődési központ­ban felállították az antennát. A külföldi adók közül így megtekinthető a Sky és Su­per Chanel és á TV-5 prog­ramja, a VMK színes készü­lékein. A 3 méter átmérőjű parabolaantennáról ugyan­csak veszik az adást a volt bírósági épületben lévő kö­zépfokú iskolai kollégium készülékeivel. A szakmunkát a’ nyíregyházi GELKA dob gozói végezték, de a beeme­lésnél egy daruskocsi is se­gített. Ennek nyomán kilenc csatorna tévéprogramjából válogathatnak majd a né­zők. A két magyar, a cseh­szlovák, a szovjet és a már említett világprogramon túl mód nyűik a Kossuth, a Pe­tőfi és a Bartók rádió mű­sorvételére az URH sávban. A városközpontban már készül a gerincvezeték, melyre különösen azoknak lesz könnyű csatlakozni, akik lakásába már az építők elhelyezték az antennaveze­téket. A tervek szerint a la­kossági egyszeri hozzájárulás kétezer forint lesz. A rossz szociális körülmények között élők négy részletben is tör­leszthetik azt az összeget. A havi vételi díj egyelőre 80 forint. A Kossuth téren és körzetében lakók napokon belül élvezhetik a kísérleti jelleggel sugárzott „válasz­tékot”, mely kibővül majd a Városi Mozgóképek informá­ciós műsorával. Mivél a vá­rosi tévé munkatársai két éve már endszeresen készí­tettek 30—40 perces ese­mény-összefoglalókat, most azok meg ekintése is hozzá­férhető lesz a lakásonkénti belépők megfizetése után. A városi művelődési köz­pont föle szinti klubtermé­ben bárki megtekintheti a kísérleti adást, s egyben ta- •nácsot, felvilágosítást is ad­nak az érdeklődőknek. Reá­lis esély van arra is, hogy a város táv labbi pontjain él­vezhetik a kábeltévé nyúj­totta vé ali lehetőségeket. Ehhez sz kséges az anyagi terhek v talása, mint azt több hel üzem és intéz­mény ke: ményezte. A he­lyi szóig:- atóház kirakatá­ban elhe’ ezett működő ké­szülékkel kívánnak kedvet csinálni programhoz. Molnár Károly Helyére kerül a parabolaantenna. Repülőhídi rodeó Vakáció van. Két fiú áll készen arra, hogy a vasútat átszelő felüljárón bvavúroskodjon. Bicikli­jük új, nemrégen kaphat­ták. (Talán éppen tanul­mányi eredményükért.) A két fiú előbb csak a híd első emelkedőjéről startol, később egyre bát­rabban már a híd tetejé­ről rodeóznak a masszív bicikliken le a kövesútra, ahol elég nagy az autós­forgalom. Az egyik ilyen leérkezés­nél a kanyarból hirtelen beforduló Wartburg alig tud fékezni... A gyere­kek megszeppennek, de a virtusra való vágy jta- gyobb! Újra kezdik a lép­csőkön való bringás ug­ratást. .. Senki nem szól rájuk hosszú ideje. Ám egy férfi cifra szavakkal lezavarja őket a hídról. A kölykök azonban vagá­nyok. Csak látszólag vo­nulnak el a híd túlsó ol­dala felé. Itt is vannak lépcsők, tehát folytatód­hat az ugratás, önmagu- kon kívül itt már „csak” a sarki épületet, s a mö­götte kilépő járókelőket veszélyeztetik. Bringa II. A főút melletti gyalog­járón közeledve megdöb­benek. Csengetnek mö­göttem. Ijedten lépek „félre”, de már későn. A kis bringás, sortos hölgy egyenesen nekem kormá­nyozza a bringát. Elné­zést kér piros arccal, mi­vel én a hajtóművet, a csinos lábakat veszem a vizsgálódás célpontjául. „Dehát hölgyem ez jár­da,” — mondom, ám a hölgy zavarából kioldód­va újra nyeregbe száll, s csenget tovább. . . Bringa III. Sorsom íme megpecsé- teltetett: Ismét a brin­gák. .. Igaz, hogy most könnyebb dolgom van! Szembejön rám, és itt lejtő is van. A „hajtó” mögött egy navigátor áll, s furcsán „dudál”. Már­mint a járdán! A szájá­val! Az idősebbek, akik késve veszik észre, hogy a járda immár nem az ő „birodalmuk”, s későn állnak félre,' — megkap­hatják. A fémszamaras fiúk ugyan (ha tudják), kikerülik őket, ám né­hány jelzőt, megjegyzést nem hagynak ki. Miért is tennék? Pattogjon a Nya­nya, vagy a Papa, ha ugyebár nekik a járdán van kedvük — rodeózni! (Budaházi) DOHÁNYZÓ KORASZÜ­LÖK. A svéd orvosi közlöny­ben a héten megjelent ta­nulmány szerint a terhes­ség ideje alatt dohányzó nők körében negyven száza­lékkal magasabb a koraszü­lés, és kétszeres a gyermek­ágyi halálozás veszélye. A szerzők 1983 és 1985 között 300 ezer szülés lefolyását vizsgálták, s azok elemzése alapján vonták le következ­tetéseiket. A svéd orvosok tanulmánya megerősíti az Egyesült Államokban tavaly végzett hasonló vizsgálat eredményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom