Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

4 Kelet-Magy arország 1989. augusztus 5. Miért— hova forduljanak? Közérdekű tudnivalók az Erdélyből áttelepülteknek (1.) Naponta, sőt óránként is változhatnak a számok, hogy me­gyénkben jelen pillanatban hány Erdélyből áttelepült él. Egy idő után személycsere-változás is tapasztalható, hisz a régeb­ben jöttek egy része vagy más országba ment tovább, vagy Magyarország területén más megyében találta meg célját, né- hányan pedig visszamentek, nem bírva a testi, főleg a lelki tusát, ami a szülőföldtől, szeretteitől való elszakadással jár, a kilátástalan visszatérési lehetőséget. Az Erdélyből jötték­nek nincs egy kiforrott, életerős érdekképviseleti szervük, fő­leg megyei szinten, ezért sokan össze-vissza járkálnak taná­csokért, keresik ismerőseiket, a régebben áttelepülteket. Sok­szor pénztelenül, egy szál ruhában. — Balogh és Csíki úr, meg a lányok nagyon ked­vesek a rendőrségen, még a könnyeinket is letörölték, vigasztaltak, hogy ne fél­jünk, itt kialakul a sorsunk, csak türelemmel legyünk — mondta egy nagykárolyi asszony a lányának. De sze­mélyesem is meggyőződtem erről. — A parókián, a Vörös- keresztnél is segítettek, ahogy tudtak, de a lehetet­lent mi sem kívánhatjuk — így egy Nagybányáról át­szökött házaspár. A tájékozatlanságukat az is fokozza, hogy az intézmé­nyeket nem ismerik, járat­lanok a jogok és kötelessé­gek tekintetében. Milyen jó lenne, ha már a tartózkodá­si engedély kiadásakor egy tájékoztatót kapnának, ahol minden ügyintéző, fonto­sabb intézmény címe, hatás­köre szerepelne, hogy első naptól tudják, miért, ho­vá kell folyamadniuk. E gondokat segítendő, köz­lünk néhány fontosabb tud­nivalót. AZ ÁTTELEPÜLTEK JOGI HELYZETÉRŐL Azoknak a román állam­polgároknak, akik úgy dön­töttek, hogy nem kívánnak visszatérni hazájukba, ha­ladéktalanul jelentkezniük kell a megyei rendőr-főkapi­tányság igazgatásrendészeti osztályán. Akik útlevél nél­kül jönnek, a legközelebbi határőrizeti vagy rendőri szervnél kell jelentkez­ni, ahol az első intézkedé­seket helyben megteszik. A rendőrhatóság ideigle­nes tartózkodási engedélyt állít ki és kérésre hozzájá­rul a munkavállalási enge­dély kiváltásához, ráve­zetve ezt az engedély lap­jára. A tartózkodási enge­dély kiállításához ki kell tölteni egy nyomtatványt, neve: lakcímebejelentő lap külföldiek részére, amelyet tanácsnál, postán is lehet kapni. Szükséges még 2 darab 4x4-es fénykép. Aki tartósan Magyaror­szágon akar élni, vagy le­telepedni, később (kb. hat hónap után) két évig érvé­nyes, letelepedés céljából kiadott tartózkodási enge­délyt kap (barna színű). A lakhatási lehetőséget köz­jegyzői okirattal, munkás- szállást biztosító munka­helyi igazolással, bérleti, albérleti szerződéssel, egyéb befogadó nyilatkozattal és lakásvásárlási előszerző­déssel lehet igazolni. Tud­ni kell, hogy tartózkodási engedély nélkül ügyeket sehol nem intéznek, sem­miféle segélyt nem folyósí­tanak, csupán a legsürgő­sebbeket . rendezik, mint: egészségügyi beavatkozás, átmeneti elszállásolás, kis­korúak megsegítése. A jogi státus megfogalma­zása: a letelepedett külföl­di részére kiállított szemé­lyi igazolvány birtokosai a román állampolgárság meg­tartása mellett megközelítő­en a magyar állampolgá­rokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendel­keznek. De csak ha lete­lepedtek, tehát a kék­színű igazolványok birto­kosai. Az ezzel még nem rendelkezők csak itt tartóz­kodók, így a jogok és kötele­zettségek is bizonyos kor­látok között mozognak. A NÉV, KERESZTNÉV, HELYSÉGNEVEK BEÍRÁSA Sokan, talán joggal vet­hetik fel a kérdést, hogy itten is Alexrandru a Sán­dor, Sindominic a Csík- szentdomonkos, és mikor lehet mér végre Irén az Irina. Nos, ennek rendezé­se nem a rendőrségen dol­gozók jóindulatától függ, mert amíg a két ország közötti egyezmény él, a ne­vet, a helységnevet a sze­mélyi igazolvány, útlevél, kishatárátlépő, keresztle­vél adatai szerint kell be­írni, ennek rendezése a későbbiekben lesz lehetsé­ges. KELLEMETLENSÉGEK A tartózkodási engedély megadása nem kötelező. Büntetett előéletűek, bű­nözők, körözöttek, érdem­telenek nem kapnak tartóz­kodási engedélyt, vissza kell térniük oda, ahonnan jöt­tek. Ezt persze, tüzetesen ellenőrzik az illetékesek és egyénenként döntenek. Akármilyen furcsán is hangzik, a napokban is ad­tak vissza román állampol­gárokat. Vannak olyanok, akik megneveznek egy megyét, hogy ott akarnak letele­pedni. Miután felszedték a segélyeket, útiköltséget, át­mennek más megyébe. Vi­gyázat: a kapott juttatáso­kat rávezetik a tartózkodási engedélyre! A rendőrség dolgozói fel­szólítanak minden tartóz­kodási engedély tulajdono­sát, hogy a kiszabott ha­táridőket tartsák be. Lakás, munkahely rendezése ér­dekében határidőt hosszab­bítanák és emberségesen járnak el, ugyanezt vár­ják a megyénkben tartóz­kodóktól is. (Folytatjuk) Dr. Szathmári Artúr jogász Eltfántaiyar-cstipíszek lebukása Dél-Afrika legnagyobb elefántagyar-csempész bandá­ja került rendőrkézre csütörtökön — jelentette be a johannesburgi rendőrség képviselője. A hivatalos köz­lés szerint a nyomozók 106 elefánt- és több orrszarvú­agyarat is lefoglaltak. Afrika elefántállománya 1978 óta — főként az illegális agyarkereskedelem miatt — 1,5 millióról négyszázezerre csökkent. Afganisztán Rakétatííz a felkelők ellen Az afganisztáni kormány­erők néhány hónapja harcá­szati rakétákat vetnek be a felkelők ellen — erősítette meg a pénteki Krasznaja Zvezdában megjelent nyilat­kozatában az afgán védelmi miniszter. Az afgán hadsereg jelenleg főként a Hosztot vé­dő erőket igyekszik támogat­ni a birtokában levő rakéták­kal, amelyből az elmúlt öt hónap során több tucatnyival támadták a kormányellenes erők főbb támaszpontjait és fegyverraktárait. Sah Navaz Tanaj tábornok az országban kialakult kato­nai helyzetet értékelve el­mondta: különösen a pakisz­táni határ térségében, az ost­romgyűrűbe fogott Hoszt és Dzsalálábád városok körül éleződnek ki a harcok. Görög repülőgép katasztrófája szerencsétlenséget senki sem élte túl. Az Olympic Airways Thesszalonikiből indult Short 330-as típusú gépe Számosz nyugati oldalán egy hegynek ütközött és kettétört. A sze­rencsétlenség oka egyelőre nem ismert. Számosz szigetén megta­lálták annak a görög utas- szállító repülőgépnek a ron­csait, amelyik — fedélzetén 31 utassal és 3 főnyi sze­mélyzettel — csütörtökön, röviddel a leszállás előtt tűnt el a radarok képernyőjéről. A sziget prefektusa szerint a A főszerkesztő postájából „Válogatós” magántaxisok Július 22-én délelőtt a Szabolcs Expresszel egy na­pos út után fáradtan érfkez- tünlk meg Nyíregyházára. Hárman voltunk, mindany- nyiunkmaik hátizsák és egy- egy hálózsák. Az Árpád utca végén laikumlk, de mivel fá­radtak voltunk és nehezek voltak a csomagok, taxival szerettük volna csomagjain­kat hazavitetni. Mint ez ké­sőbb kiderült, Nyíregyházán ez nem megy olyan könnyen. Egyikünk odament a so­ron következő taxihoz, és kérte, hogy a csomagokat 1 fővel vigye el a címünkre. Válasza ez volt: „Nem va­gyok tehentaxi,,. A taxi rendszáma: PÚ 43—94, ve­zetője pedig egy nő. A következő taxishoz menve, szintén magántaxi, rendszáma: KR 44—20, vá­lasza ugyanez volt: „Nem tehertaxi vagyok.” Végül a következő taxival sikerült hazamenni (City taxi, szá­ma: 115). Nemcsak a csoma­gokat,' hanem mind hármun­kat elvitt. Ehhez hozzáfűz­nénk, hogy Pesten ettől több csomagunk volt. A Nyugatiból átmentünk a Dé­libe, majd 'kirándulásunk végén vissza a Nyugatiba, és mindkét taxis szívesen tette a kocsijába a csomagokat, sőt azt sem hagyta, hogy mi pakoljuk be és ki. (Taxis is­merőseink mondták, hogy a csomag be- és kirakása az alapvető dolog). Nem hisszük, hogy Buda­pesten jobban megfizetik a taxisokat, mirot nálunk. A taxisok magatartása a szállításihoz másokban is megbotránkozást keltett. Többen megjegyezték, hogy a taxiiba mind a három lány befér. Furcsa lett volna, ha egy tehertaxit rendelünk ennyi csomagnak. Biztos jó látvány lettünk voLna, a cso­magokkal a platón ... Veress Ágnes, Kapási Mária, Molnár Ibolya, Nyíregyháza Egy érdekes új lap A demokrácia új fóruma „Az ön véleménye nekem mélységesen ellenszenves, de az életemet is kész vagyok feláldozni azért, hogy önnek joga legyen elmondani” — ha nem lenne ilyen hosszú, akár a fejlécére is írhatta volna ezt a Voltaire idézetet az a májusiban induló köz­életi, politikai folyóirat, melynek neve Új Fórum. Eddig hét száma jelent meg a majdnem ötven oldalas lapnak, s az ugyan meg nem fogalmazott, de szigorú szerkesztői elvként szem előtt tartott követelményhez mindmáig ragaszkodnak. 1946 őszén Fórum néven megjelent már egy hasonló­an korszerű demokráciafel­fogáson alapuló havi lap, mélynek Lukács György volt a szellemi vezetője, ám iké/t év elmúltával józian megfontolásokra épülő prog­ramjuknak befellegzett, Rá- 'kosiéknak nem volt innyére az efféle demokrácia. Az Üj Fórum e nemes hagyomá­nyokat igyekszik folytatni, teret adva a legkülönbözőbb nézeteiknek, melyeknek mindössze egyetlen feltétel­nek kell megfelelniük: tisz­tességgel szolgálják az orszá­got. Az elmúlt lapszámokban így fejthette ki véleményét egymást követően többek között Ancsel Éva, Csengey Dénes, Király István, Hege­dűs András, Hernádi Gyula, Fejti György, Szinetár Mik­lós. Véleményük sok esetben természetesen homlokegye­nest eltér a másikétól, ám abban mindegyik megegye­zik: elkötelezettjei a társa­dalmi haladásnak. Hét szám megjelenése után tökéletesen megalapo­zott véleményt természete­sen még aligha lehet alkotni a lapról. Az viszont mór biz­tosan látszik: demokratizá­lódó társadalmunk egy Újabb tekintélyes fórum­mal gyarapodott, amit ér­demes olvasni a politizáló, a politizálást tanuló ember - nék. A harang értünk is szil A z emlber olyan, hogy ha valaki mással tragédia történik, sa­ját magától egy szempil­lantás alatt elhessegeti a dráma lehetőségének még az árnyékát is („velem ilyesmi nem történhet”). Taszít is vonz is a ször­nyűség. Az ember olyan, hogy rá­pillantva a naptárra észbe kap („hogy teltük az idő!”), majd a valamiért fontos, ne­vezetes dátumokról lefújja a port, csinnadrattát szer­vez, vagy épp pár percre megáll, befeléfordul, ta­lán elhelyez egy szál virá­got, gyertyát, s megy to­vább a dolgára. Van Japánban két város, Hirosima és Nagaszaki, ahol semmihez sem hiaison- líthatóan fájdalmas, meg­döbbentő 1945 óta minden év augusztus hatodilka és kilencediké Az e két napon történtek kitörölhetetlenül belemaródtak a túlélők tu­datába, utódaik génjeibe. Azokban az újraeljövő percekben a föld minden pontjára egyszerre pisz­kosszürke árnyék vetül. Kísértenék az elpusztultak és lebeg felettünk a meg­ismételhetőség. Elhorzasztó, torokszorító az évforduló, komor a té­ma. Helyi idő szerint 'kil­enc óra körül tízezer méter magasban megjelenő repü­lőgép (szép neve volt, Eno- la Gay) nemhogy aggodal­mat nem keltett a hi- rosimaiakban hanem még csak fel sem tűnt ne­kik. Az ejtőernyőn csön­desen, alattomasan leeresz­kedő uránium-bomba 9 óra 15 perékor robbant fel a levegőben. A váratlan, fülsiketítő zajt az emberi fül nem tudta érzékelni. A tízezred másodpercnyi villanástól az emberek szinte megvakultak. A gi­gász1! hőségtölcsérben min­den felszívódott. A pusztí­tás szélvihara után megfé- kezhetetlen tűz csapott ki a romokból. A robbanás, csattanás, tűzvész után ólomszínű eső következett, mely oltás helyett párolgá­sával az atomhalált ter­jesztette. Az elfolyó asz­faltba, kőbe testek arcok, mozdulatok, árnyékok ég­tek, 'kín, percnyi szenvedés, menekülés olvadt bele. A Trumannalk készített jelen­tést így fogalmazták: „Az eredmény minden tekintet­ben jó, a hatás nagyobb a vártnál.” Három nappal később a 250 ezer lakosú Nagaszakiban az erőfölény- demonstráció plutónium- bomba-jeliképe öt kilomé­teres hosszúságban, három kilométeres szélességben élőt és élettelent elpusztí­tott. A hatalmas acélmű­helyek, hajóépítő dokkok vaslemezzé zsugorodtak össze. Hirosima szimbólum lett és mértékegység. Az atom katonai célú hasznának követelményei felülmúlják az emberi 'képzeletet. Nem sókat mondanak a kilo- és megatonnák. 44 év telt el az atomkorszak zórusórája óita. Hányszóros pusztító energia halmozódott fel a készenlétbe állított, feltöl­tött fegyverraktárakban! Nem százezer katona áll szemben százezer másik állig felfegyverzettel, ha­nem világpusztításra prog­ramozott fegyverrendsze­rek, fegyvercsodák néznek egymással farlkasiszemet, a cél és az eredmény hihe­tetlenül pontos számításai­val. Precíz, gondos kezek állítják sorba a bombáikat, a rakétákat, rajtuk a gyár­tási szám, a leltári adatok. Kire, miire, meddig vár­nak? Gyűlöletes, ami az ember ellen készül e szű­külő, bizonytalan világban, gyűlölni valóak, akik ezt az őrült versenyt, hajszát elkezdték. Valahol olvastam (vajon ;ki számolhatta 'ki?), hogy az emberiség történelmének 5500 éve alatt 14 500 hábo­rú pusztított, 3,5 milliárd ember halt meg. A hábo­rúk anyagi vesztesége 500 quadtrillion svájci frank (ebből egy méter széles, 50 cm magas színarany gyű­rűt lehetne vonná az Egyenlítő köré). Ma olyan ötmilldárdan lehetünk ezen a Föld nevű planétán. El­pusztításunkhoz nem kel­lene többezer év, elég egy véletlen üzemzavar, egy rövidzárlatos elme, egy pillanat, egy mozdulat... Hazug jelszó a „korlátozott atomháború”. Elképzelhetetlen az em­ber nélküli csend, az élet­telen, határtalan, sivár te­reken a volt otthonok rom­jainak értetlen tekintete. Csak az idegek megfeszített fantáziamunkája - lehet a dobhártyán a motorok en­gedelmes továbbketyegése, a vezető és utasok nélküli vonatok kereke alatt a sí­nek csattogása, ahogy a fal- talan ajtókat csap ja-vág ja a szél. Képtelenség, hogy az egyetlen hang a mindent túlélő patkányok cinikus vinnyogása, s hogy velük kezdődjön újra az evolúció. A világ nem értelmetlen zaj. Bár sok nyelvet beszé­lünk, nevezzük meg anyán­kat, becézzük kedvesünket, megdöbbentően hasonlít a sírásunk és a nevetésünk, s közös a könyörgés dallama, egy a düh ritmusa. De ki tudná haragját az emberi­ségben felrobbantani? Ki olyan magányos a világon, hogy erre vetemednék? És ki meri magát olyan kar­mesternek képzelni, aki egy pálcaintéssel elnémít­hatja e sokhangú^ gyönyö­rű harmóniát? Szőke Judit Álntaárak augusztus 15-ig (Folytatás az 1. oldalról) mosan alakítják ki a Zöld­érttel és az Áfésszel is a ter­melői árakat. Az alma mellett a cukor­répa szezonja is elkezdődik lassacskán. E hónap 23-án kezdik el a Szerencsi Cukor­gyár szakemberei a répák cukortartalmának rqérését és a szállítás ezután indulhat majd. Az első felmérések szerint megyénkben 152 ezer tonna cukorrépa várha­tó, ennek nagy részét va­súton fogják vinni. Az állomásokra történő fuva­rozást legtöbb helyen a ter­melők végzik majd. Várható őszi szállítási csúcs annak ellenére, hogy szinte mindenből kevesebb termett, mint tavaly. Mint már annyiszor, a MÁV most is azt szeretné, ha a fuvaroztatók időben jeleznék a kocsimeg­rendeléseket, átütemeznék az előrehozható szállításokat. A folyamatos hétvégi ki- és berakodások csökkenthetnék a hétközi csúcsokat. Ezek a mondatok minden évben elhangzanak, jó lenne, ha egyszer nyitot­tabb fülekre találnának. A bizottsági ülés záróak­kordjaként Tóth Ferenc, a Szállítási Bizottság tagja szá­molt be a Vasúti Árufuvaro­zási Szabályzat korszerűsíté­sének időszerű kérdéseiről. (szilágyi) Sikeres SDI-kfsérlet Sikeres kísérletet haj­tottak végre laboratóriu­mi körülmények között az amerikai űrvédelmi program, az SDI egyik kulcsfontosságú elemével — jelentette be csütör­tökön a Pentagon szó­vivője. A kaliforniai Edwards- légf bázison egy olyan be­rendezés földi prototípu­sát próbálták ki, amely a világűrbe fellőve majd az ellenséges rakéták fel­kutatására és megsemmi­sítésére szolgálna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom