Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

Megszűnik a kánikula Szerdán késő délután ki­adós zápor áztatta Nyíregy­házát és a megye egy részét, a fülledt meleg után végre lehűlt a levegő. Az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése csütörtök estig: időnként erősen meg­növekszik a felhőzet. Eleinte többfelé, napközben főként délen és keleten alakul ki zá­por, zivatar. Néhol felhősza­kadás is előfordulhat. Az északnyugati, északi szél gyakran megélénkül, helyen­ként erős lesz. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 19 fok között, a legma­gasabb nappali hőmérséklet általában 25 fok körül ala­kul. 15 milliós nyeremény? Aki ezen a héten ötös találatot ér el, annak ti­zenötmillió forint üti a markát — olvastuk a teg­napi Esti Hírlapban. A Sportfogadási és Lotló- igazgatóság ugyanis a kö­zelmúltban bevezette az úgynevezett halmozódást, azaz, ha valamelyik héten nincs ötös találat, a nye­reményalap halmozódik. Minden héten 1 millió fo­rinttal. Jelenleg már 8 millió gyűlt össze, amihez hozzáadják a heti nyere­ményalapot. Bizonyára nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy ma este még izgatottabban lessük a bűvös számokat... HŐSZIGETELŐ ÜVEGGYAPOT Salgótarjánból. A több, mint egymilliárd forintos költségből megvalósuló japán— magyar közös vállalat, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. üze­mében már működik a gázzal üzemelő üvegolvasztó kemen­ce, amelyet a napokban indítottak. Az üveggyapot a világon jelenleg ismert legkorszerűbb hang- és hőszigetelő anyag, eddig hazánkban nem gyártották. Az építőipar által hasz­nosítható termékből már az idén 1500 tonna paplant és csö­vek szigetelésére alkalmas anyagot készítenek a nógrádi üzemben A képen az ügyvezető igazgató és a japán ter­melési igazgatóhelyettes az új gyár termékeivel. 16 hír a gépkecsivásáriéRiiak Lép az OTP is... Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsivásárlási előle­gek értékének megőrzésére, a megrendelők anyagi érde­keltségének növelésére a jö­vőben jelentős kedvezménye­ket nyújt. Bizonyos feltéte­lek mellett kiegészíti a letéti összegeket, s ezen túlmenően minden eddiginél nagyobb — összesen százmillió forint — értékben sorsolást tart a jö­vő évben. A 6,5 százalék C sak azért dohogok, mert a. képernyőn az egyik húsipari vállalat nyilatkozója azt ta­lálta mondani, hogy a hús- készítmények 6,5 százalé­kos áremelését rájuk kény­szerítették. A körülmények és a termelők. A termelői kényszer az, hogy plusz 3 forinttal emelték a hús fel- vásárlási árát. Kik emel­ték? A termelőik? Lehet, hogy rosszul hal­lottam, lehet, hogy baj van a felfogásommal, ettől füg­getlenül megindult az a gondolatsor, amelyben sok a kérdőjel. Hol az a termelő, aki ma megszabbihatja, hogy a hí­zott sertését nem 51 forin­tos kilogrammonkénti áron, de 54 forintért adja? Nincs ilyen termelő. Illetve, ha van ilyen termelő, akkor az nem a húsiparnak adja el az áruját, hanem a heti vásárban, de el lehet-e ad­ni millió számra hízottser­téseket a heti vásárokon? Nem lehet eladni, mert a húsfogyasztók milliós tábo­ra nem arra rendezkedett be, hogy élőállatot vegyen, hogy disznót vágjon, hogy egész sertéseket spájzoljon. Mit tehet az az áruter­melő, aki sertésihízlalásra adta a fejét? Nem sokat. Vagy elfogadja a húsipar által diktált .árakat vagy sem. Vagy megveszi a ter­melő a 800—900 forintos tápot vagy nem. Ha a ter­melő . döntése pozitív, úgy meghíztál egy 105 kilo­grammos sertést, összeszá­molja kiadásait és mérlege­li a bevételét. A kiadás ol­dalán ott az 1200 forintos süldő, az 5 mázsa tápérték, cirka 4000 forintért és ott van az állatorvosi és egyéb apró-cseprő költség. A meghízlalt sertés a terme­lőnek 5300—5400 forintjába kerül, ezzel szemben a be­vétele 5600—5700 forint. Sertés hizlalásba fektetni ma a pénzt nem a legjobb vállalkozás. így, mert a termelő a felvásárlási ár alakításába nem szólhat bele, a másik lehetséges negatív cselekvést választ­ja. Felhagy a hizlalással. Erre utal az idei rengeteg kocakivágás és az" hogy az ország sertésállománya há­rom év alatt 2,3 millióval csökkent. • A kkor most ki kény­szerít kit? Ki az a termelő, aki saját- magának olyan árakat dik­tál, hogy a sertéshízlalásra ráfizet, vagy éppen csak­hogy kasszíroz valamit. Egyébként valóban jó len­ne, ha a termeltető (felvá­sárló) és a termelő között áralkuval alakulna a felvá­sárlási ár. S. E. Bizonyos feltételek alatt ér­tendő: ha a kormány a je­lenlegi kamatszintre vonatko­zó jogszabályi korlátokat felr oldja, inflációs áremelkedés esetén a takarékpénztár ki­egészíti a befizetett előlege­ket. (A kormány jelenleg már foglalkozik a gépkocsi­forgalmazás és -vásárlás pénzügyi szabályozásának fe­lülvizsgálatával.) A kiegészí­tés összege megfelel az adott típus árnövekedésének a le­tétre eső hányadával. Nyereményként gépkocsi­kat. köztük nyugati típusúa- kat. továbbá gépkocsi-nyere­(Folytatás a 4. oldalon) Idegeaforgalni látványosság A jövő héten: Nyírségi Ősz ’89 Már csak egy jó hét van hátra, s kezdődik a Nyír­ségi Ősz rendezvénysoro­zat, amelynek célja, hogy a hazai, valamint az ország­határon túlról érkező ven­dégek megismerhessék me­gyénk értékeit, nevezetessé­geit. A szervezőbizottság tagjai már több hónappal korábban megkezdték az előkészülete­ket, hogy minél látványosabb, érdekesebb és tartalmasabb programok szórakoztassák az idelátogatókat. Munkájuk eredményéről, a szeptemberi rendezvényekről tegnap tar­tottak a megyeszékhelyen sajtótájékoztatót. Takács Jó­zsef, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának megbí­zott osztályvezetője a beve­zetőben utalt arra, hogy szükség van az idegenfor­galmi látványosságra, be kell mutatni Szabolcs-Szatmár- Bereg szépségeit az ország­világ előtt, mivel sajnos a szomorú tapasztalat az, hogy még az érettségi előtt álló dunántúli diák sem tudja, hol van Nyíregyháza. A szervezőbizottság célja az, hogy a Nyírségi ősz ’89 valóban megyei rendezvény legyen. Ennek érdekében szeptember végéig szinte valamennyi városban lesz kulturális és sportprogram, tudományos tanácskozás, amelyekről részletesebb in­formációt a már elkészült programfüzetben találhat­nak az érdeklődők. A nyitónap szeptember másodikán, szombaton lesz. A gyümölcskarneváli menet délelőtt 10 órakor indul a Bujtosi Szabadidő Csarnok elől a Kossuth utcán keresz­tül a városi stadionba. A fel­vonulás résztvevői között sze­repelnek hazai és külföldi néptáncegyüttesek, zeneka­rok, lovasok és fogatok. A stadionha érkezés után az együttesek bemutatkoznak, majd neves budapesti színé­szek és énekesek szórakoztat­ják a közönséget. Ezt köve­tően a NYÍR-SZÚR-on szí­nészek és újságírók mérkőz­(Folytatás a 4. oldalon) Tar Bálint, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat sofőrje bol­dogan integet a Hungarorin- gen augusztus 23-án, miután sikeresen megjavította a fo­lyamatos autóbuszvezetés vi­lágcsúcsát. Az új rekord 50 és fél óra, ez 617 kört és kö­zel 2500 kilométert jelent. Három ütemet javasolnak Felújítják a Guszevet Új családi házas lakónegyed az Orosi óinál Telekről, pénzről, a Gu- szevröl, Shell-kútról és áru­házról tárgyalt többek kö­zöt tegnap délutáni ülésén a Nyíregyházi Megyei Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága — sokszor parázs vita közepette. Kilencvenöt építési telek kijelölésére nyílt lehetőség a 41. főút mentén, a Cifra fa­sor térségében az orosi téesz kezdeményezésére. A bizott­ság úgy döntött, hogy meg­vásárolják a földet a téesztől, s közmű nélkül 280 négy­szögöles telkeket alakítanak ki, négyszögölenként 550 fo­Még nem elég színes... Késik az almasziiret Elvileg augusztus 15-én indult a télialma-export. szállítása. Az első napok azonban úgy teltek el, hogy számottevő mennyiségű gyü­mölcs nem érkezett a tuzséri átrakóba. A hétvégére vi­szont változik a helyzet. Tegnap (augusztus 23-án) már 21 vagont igényeltek a szállítók rakodásra. A mai Szerkesztőségünk és kiadónk állásfoglalása Ki legyen a megyei lapok gazdája? Szerkesztőségünk .és ki­adóvállalatunk dolgozói augusztus 23-án az alábbi közleményt juttatták el az Országos Sajtószolgálathoz. A Kelet-Magyarország szerkesztősége és a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vájlalat munkatársai .erélyesen visz- szautasítják a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek Elnöksége augusztus 9-i ülésén hozott, a megyei la­pok jövőjével kapcsolatos ál­lásfoglalását, amely — ■ mint ismeretes ’— azt indítványoz­za, hogy az MSZMP által alapított lapok kiadói és fenntartói az átmeneti hely­zetben csakis a megyei taná­csok lehetnek, megfelelő tár­sadalmi ellenőrzés mellett. A leghatározattabban til­takozunk az elnökség e mód­szere ellen, mert abban a leginkább érintettek, a szer­kesztőségi és kiadói dolgozók megkérdezése nélkül, a fejük fölött foglalnak állást éppen azok, akiktől az említettek érdekeik képviseletét, védel­mét joggal várhatnák. Az el­nökség antidemokratikus lé-, pése sérti a megyei lapoknál, a kiadókban dolgozók önér­zetét, semmibe veszi azt a nagy munkát, amit az e la­poknál dolgozók a megyei újságok megerősítéséért vé­geztek. Úgy véljük, hogy az elnök­ség tagjai e lépésükkel, egyéni ötleteikkel és kombinációik­kal megkérdőjelezik e lapok önálló szellemi műhely voltát, a megyei lapoknál dolgozó újságírók — kiadóhivafali munkatársak alkalmasságát arra, hogy beleszóljanak sa­ját sorsuk alakításába. Csatlakozva több megyei szerkesztőség és kiadóválla-' lat dolgozóihoz, követeljük, hogy az elnökség az ország nyilvánossága előtt vonja vissza állásfoglalását. Támo­gatjuk egyben azokat az ál­láspontokat, amelyek azt fe­jezik ki, hogy amennyiben az MSZMP tulajdonosi funk­ciója megszűnne, a megyei napiláp és kiadóvállalat vál­jék önállóvá. igény 28 vagon. Hétvégére az almaszállítás és vagonigény megduplázódik, de nem va­lószínű, hogy az augusztusra tervezett 16 ezer tonna ex­portszállítás teljesül. A télialma-szüret teljes lendülettel a jövő héten kezdődik. A termelők több­sége úgy véli, hogy ma még nagyon apró a gyümölcs, a színeződés sem kielégítő. Az eddigi exportátvételnél az alma minősége iránt nem merült fel komolyabb kifo­gás. Ettől függetlenül terme­lői érdek, hogy a dömping- szállítások idején is a Tu- zsérra szállított alma leg­alább 70 százalékában első­osztályú minőség legyen. A harmadosztályú almaár olyan alacsony, hogy ha a termelő léalmaként értékesí­ti a gyümölcsöt, sokkal na­gyobb bevételt realizálhat Megéri gondosan válogatni.* rintért bocsátják áruba. Azért közmű nélkül, mert így a vá­sárló jobban jár, hiszen a zsebéből húznák ki azt a pénzt, amit nyerhet, ha köz­műtársulásban vesz részt. Köztudott, hogy a bekerülési költség harminc százalékát így visszakaphatja az állam­polgár. Nem hasznot szeret­ne tehát ebből a tanács, ha­nem hamar telket adni az építkezni vágyóknak. S ha már az Orosi út jobb oldaláról esett szó, nem hagyhatjuk ki a szemben épülő Shell-kutat sem. Az In- terág Rt. a benzinkút keleti oldalán 800 négyzetméter alapterületű áruház létesíté­sére vállalkozik.. A tanács az építési telket térítésmentesen biztosítja ugyan, cserébe azonban azt kérte az In- terágtói, hogy a terület csa­padékvíz-elvezetéséhez hat­millió forinttal járuljon hoz­zá, Ezzel megépülhet az Örö­kösföldet az Orosi úttal ösz- szekötő csatornaszakasz, il­letve a tervezett lakások, a diszkont áruház és az In- terág-áruház csapadékelve- zetését biztosító másik csa­torna. Az összes költség 7 miiló forint, ehhez a város­nak már csak egymilliót kell hozzátennie. (Folytatás a 4. oldaton) Fogorvosok még mindig gondban (2. oldal) A sóstói kemping hivatalosan szeptember 15-én zárja kapu­it, de a vendégek száma augusztus 20-ától folyamatosan csökken. Kész az ez évi mérleg: körülbelül ugyananpyi kem­pinglakó volt, mint az elmúlt évben, csak kevesebb a ma­gyar és a lengyel, illetve több a Szövjet és az NDK-beli tu­rista. Sajnos, Nyugatról érkező vendégek szépia egyelőre nem gyarapodott, bármennyire is szeretnék a kemping dol­gozói. (balázs) [ XLVI. évfolyam, 199. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. augusztus 24., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom