Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 24. Jönnek „botrányhősök" is Szalagvágás trombitával Nyíregyházán a Megyei Művelődési Központ Ifjúsági Centrumát szeptember köze­pén nyitják meg — bohókás, vidám programmal. Trombi­taszóra vágják el a szalagot a földszinten (a betonlábazat körül), s kezdődnek majd » játékos vetélkedők, furfangos versenyek. Humor, tánc min­denkinek. S itt lesz Farkas Tibor és Földes László is. Az intézmény egyik felada­ta az lesz, hogy információ­val, tanáccsal lássa el a kü­lönböző problémákkal jelent­kező fiatalokat. Megtudhat­juk majd a fővárosi mozik, színházak műsorát is. De tá­jékoztatást adnak arról is, hogy mi szükséges munka­könyv, útlevél, jogosítvány szerzéséhez — tudtuk meg Szűcsné Siska Katalintól, az IC vezetőjétől. Kisiparosok, butikok, albérletek címeit szintén megszerezhetjük. A városban eddig nem volt rá lehetőség, így bizonyára sokan fordulnak majd a szexuálpszichológushoz segí­tő tanácsért. Lesz tiniposta, itt üzenetet lehet hagyni egy­másnak. Egy olyan helyiséget alakítottak ki, ahol újságot lehet olvasni, tv-t, videót nézni. Mindezek a szolgálta­tások ingyenesek. A fénymá­solás viszont nem lesz díjta­lan. A bárpultos vendéglátó­részben III. osztályú árakon vásárolhatunk többek között olcsó ételeket, például sült­krumplit, pirítós, bundás ke­nyeret. Elegáns, jó modorú kiszolgálást szeretnének. A táncparkett csütörtöktől min­den este nyolc órától a dis- cóé, körülbelül 50 forint lesz a belépő. De helyet adnak baráti, névnapi összejövete­leknek is. Ha kedd, akkor jönnek a „botrányhősök”, na nem a szó legszorosabb értelmében, de igyekeznek olyan vendé­geket meghívni, akik ismer­tek, érdekesek a fiatalok kö­rében. Meghíyást kap Nagy Feró, Zalatnay Sarolta, s töb­bek között a Kacsa c. lap fő- szerkesztője is. Szerdán táncház várja az érdeklődő­ket és közben játékos illem­tant iktatnak be, ugyanis több fiatal gyakran azért vesz fel idétlen pózokat, mert sehol sem tanították meg, bizonyos szituációban hogyan is kell,viselkedni. Az Ifjúsági Centrum léte­sítésének költségeit ,a Váci Mihály Megyei Művelődési Központ fedezi — külső tá­mogatással. Hatan fogják irá­nyítani, rendezgetni az intéz­mény életét. Közel ötszáz személyt tudnak fogadni a három nagy helyiségre osz­tott centrumban, de szeret­nének a külső környezetben egy kerthelyiséget is kialakí­tani. (bojté) Á technikai háttér sokat fejlődött Fogorvosok, még mindig gondban Kerekasztal-beszélgetésre hívta a szakembereket és a la­kosság képviselőit kedden Nyíregyházán a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Cél az volt, állapítsák meg, mennyit fej­lődött, mit változott 1987 óta Szabolcs-Szatmár fogászati ellátásának helyzete, melyek azok a területek és gondok, amelyekben egyáltalán nem, vagy alig történt előrelépés. Hogy miért éppen az 1987 óta eltelt időt vizsgálták? Azért, mert legutóbb akkor tűzte napirendre a népi el­lenőrzés a fogászat helyze­tét, kereste gondjait. Az ak­kori tapasztalatok szerint megállapították, hogy a fo­gászati megbetegedések szempontjából igen lényeges szűrési, megelőzési munka közel sem kielégítő, s bár az iskolafogászati ellátás tárgyi feltételei adottak, a íogor- voshiánynak köszönhetően a feladatokat nem tudták tel­jesíteni. Örömmel jelentjük, hogy jól fogynak a tanszerek. (B. A.) „Erkölcsi csapdák” a rádióban T öbbféle olyan műsort sugároznak napja­inkban mind a te­levízióban, mind a rádió­ban, amelyek kollektív rész­vétellel készülnek. Vitafó­rumok, beszélgetések, esz­mecserék látói-hallói lehe­tünk naponta, s ez már megszokott mindannyiónk- nak. Ritka és kissé szokat­lan azonban az olyan soro­zat, mely erkölcsi kérdése­ket boncolgat a nyilvános­ság előtt. Ilyen próbálkozás volt a négy adásból álló, Hankiss Elemér professzor vezette, Erkölcsi csapdák összefoglaló címet viselő rádiósorozat, mely a nyári hónapokban hangzott el hétfő estéken — sajnos, késői időben, 22 és 23 óra között. A felvételek május kö­zepén voltak, egy-egy al­kalommal két adás anyaga került szalagra; a Magyar Rádió Márványterme mel­letti stúdióban 18—18 résztvevőt hívott meg a szerkesztőségbe. Minthogy engem a második felvételi napra is vitapartnernek kértek fel, áttekinthettem a teljes sorozat anyagát, az adásba nem került be­szélgetéseket is, a „műhely­munka” egyes mozzanatai­ról is rövid képet vázolha­tok fel. A legkülönbözőbb foglal­kozású vitapartnerek fej­tették ki véleményüket az adás elején bejátszás által megismert történetkékkel kapcsolatban. Volt köztük munkanélküli és jogász, diák és pszichiáter, tanár és nyugdíjas védőnő, ipa­ros és neves író — vidék­ről kevesebben, mint a fő­városiból. A legszakaiüa- nabb, a közgondolkodástól merőiben elütő vélemé­nyekre a vitavezető rákér­dezett mindaddig, amíg vi­lágossá nem lett az egyedi felfogás — anélkül persze, 'hogy befolyásolni akarta volna az álláspontokat. Csupán regisztrálta a véle­kedéséket a szociológia professzora, és a rádió eze­ket az időtartam meghatá­rozta vágásokkal nyíltan, a hallgatók elé tárta. Meglepő volt, mennyire eltértek a felfogások több ponton.'A legtöbb vitát ki­váltó álláspont az volt — ezt hárman is vallották meggyőződéssel —, hogy mindig is mindenkinek meg kell mondani az iga­zat, bármilyen kár vagy életveszély támadjon is eb­iből. Néhányan hevesen ellene mondtunk ennek, állítván, hogy az igazmondásnak mint erkölcsi kategóriának nincs minden esetben fen- sőbbsége. Erről, valamint a kollektiv felelősség kér­désében és a halálfélelem lélektani vonatkozásaiban több kérdést egyenesen hozzám intézték, a Biblia álláspontját tudakozták. Minthogy én nemcsak saját véleményemet, hanem mint teológus a keresztyén, dog­matikát és etikát is képvi­seltem, az első történet (A szerelem) értékelésekor egyedül maradtam, mert csak a fiúnak adtam iga­zat, aki szakított a leány- nyál, a szinte korkérdés­ként elhangzott vélemény- kutatásra olykónt felélve meg, hogy a szubjektív ér­zésekkel szemben az -er­kölcsnek van elsőbbsége. Tanulságos volt lélektani­lag többek között az a megfigyelés, hogy a höl­gyek inkább a női szerep­lőknek adtak igazat, illetve azokat marasztalták el ke­vésbé. M eggyőződésem, hogy ilyen jellegű műso­rokra szükség van napjainkban, nem is cse­kély mértékben. A sok egyéb kerékasztal-beszél­getés, napzárta-témák mel­lett több időt és lehetősé­get kellene biztosítani ar­ra, hogy mennél többen ki­fejthessék véleményüket a különböző foglalkozású és világnézetű állampolgárok erkölcsi, de főként (ezt ki­váltképp hangsúlyoztam a felvétel során) gyermek- és ifjúságnevelési kérdések­ben, hogy ezek nyomán hasznos konszenzusokhoz jussunk el. Keresztessy Attila Amint azt Bíró Miklós, a megyei népi ellenőrzési bi­zottság elnökhelyettese el­mondta, a NEB azért tűzte ismét napirendre a fogászati ellátás témáját, mert az so­kakat érintő, a lakosság han­gulatát befolyásoló tényező. Kiváncsiak vagyunk arra is — hangoztatta —, volt-e eredménye a korábbi vizsgá­latnak, használtak-e valamit az akkor megfogalmazott fi­gyelmeztetések. Minden maradt... Mint kiderült, a népi el­lenőrök által feltett kérdé­sekre annak idején tetszetős válaszokat adtak a megkér­dezett főorvosok és főigaz­gatók, miközben gyakorlati­lag minden maradt a régi­ben. Rrőnk a nyilvánosság­ban van, a sajtótól, rádiótól azt is várjuk, a problémák valós bemutatásával segítse­nek kilábalni a jelenlegi ba­jokból — hangoztatta a NEB elnökhelyettese. Dr. Bakó Attila megyei stomatológus főorvos el­mondta: a vizsgálat eredmé­nyéről tájékoztatták a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályát, ahol különféle intéz­kedéseket hoztak. Az ellátás javításának érdekében ösz­tönző rendelkezésekkel pró­bálták a fogorvosok számát növelni, így ma már 105 fog­orvos végzi a gyógyítást me­gyénkben. Az ösztöndíjrend­szernek köszönhetően kis túlzással elmondható, hogy a Debrecenben most végző fog­orvosok fele Szabolcsban vállal munkát. A területi aránytalanságok csökkenté- sére községi fogászatokat működtetnek, s a pályakez­dőknek letelepedési támoga­tást adnak. Tarthatatlan fogászok nagyobb megbecsü­lését, hanem a hatékonyabb, eredményesebb megelőzést is szolgálják. Elkeserítőnek tartotta, hogy a frissen vég­zett fogorvosok közül szinte senki nem vállal főállású is­kolafogászatot, s tarthatat­lannak minősítette azt is. hogy az egészségügy fölött a helyi tanácsok rendelkeznek Nem véletlen — hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen, hogy a most megfogalmazódó egészségügyi reformelképze­lések épp ezt a problémát tartják az egyik legsúlyo­sabbnak, a leghamarabb megoldandónak. A megye fogászati ellátá­sában kiemelkedő szerep jut a nyíregyházi fogtechnikai laboratóriumnak, amely ma már a legkorszerűbb fogpót­lásiam eljárások alkalmazá­sára is képes. Ha már hely­ben készítik a legmoder­nebbnek számító porcelánfo­gakat, melyek nemcsak töké­letes esztétikát, hanem szö­vetbarát anyagokkal a legtö­kéletesebb fogpótlást is je­lentik. Hamarosan megnyit­ják azt az üzletet is, amely­ben fogászati anyagokat árulnak, s ezzel a megye fog­orvosainak régi gondját old­ják meg. Nyugati szállítóval vették fel a kapcsolatot, aki vállalta, akár két napon be­lül megküldi Nyíregyházára a kért fogászati anyagokat. Dr. Papp Katalin főorvos az iskolafogászat helyzetét elemezte, s megállapította, hogy a helyzet az utóbbi évek javulásának ellenére is már-már tarthatatlan. Olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek nemcsak az iskola­Ákikről meg­feledkeznek A megbeszélésen jelen volt Gál János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazda­sági szakértője is, aki orszá­gosan is példa értékűnek tartotta a fogtechnikai labo­ratórium tevékenységét, s el­mondta azt is, hogy a KNEB célja igen világos: a külön­féle helyekről érkező infor­mációkat, tapasztalatokat a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztériumhoz továbbítják. Gál János szerint is tartha­tatlan, hogy évek óta megol­datlan, s szinte alig halad előre a magyar egészségügyi irányítás ügye. Országos pél­dákra is hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy mi­közben a szakemberek a gyermek- és felnőttfogászat gondjairól beszélnek, telje­sen megfeledkeznek a 14—18 év közötti korosztályról, pe­dig a rossz fogak száma, a fogbetegségek gyakorisága e korcsoportban szinte a leg­nagyobb. Kovács Éva A tárgyalóteremből Pincérjaj Nagyhalászban Pincérjaj ....! Sajnálom a kocsmárosokat, pincéreket ak­kor, amikor — az előírásoknak megfelelően ittas ember szeszes Itallal való kiszolgálását kell megtagadniuk. Szegényeknek ek­kor gyakran „jaj”, hiszen a tán­torgó, Igencsak szomjazó vendég nemegyszer' nem látja be, hogy már a friss levegőn, vagy ott­hon lenne a helye. A 19 éves Balázs István tavaly július 21-én a nagyhalászi Er­zsébet presszóban ittasan a fel­szolgálóval szóváltást kezdemé­nyezett, ugyanis a pincér szeszes itallal nem akarta őt kiszolgál­ni. A veszekedést követően Ba­lázs a felszolgáló felé csapkodott, majd a lábát kirúgta, illetve többször megütötte, sőt a köpe­nyét is le akarta tépni. A tá­madást az udvaron is folytatta, ott a pincért egy székkel igye­kezett megütni. Balázs István 1988. október 15- én késő este Nagyhalászban egy házaspárt támadott meg. A vád­lott szóváltás után az asszonyt a karjánál fogva az úttestre rán­totta, majd többször meg akarta rúgni. A férj a neje segítségé­re sietett, de Balázs a lábát ki­rúgta alóla. (Ügy látszik, ez a „specialitása”.) A földön fekvő embert pedig egy kemény tárgy- gyal arcul ütötte, meg arcon rúg­ta. Csak a szerencsén múlt, hogy a férfi nem sérült meg súlyo­san. A Nyíregyházi Városi Bíróság Balázs Istvánt a garázdaságért és a súlyos testi sértés kísérletéért halmazati büntetésül jogerősen nyolc hónapi börtönre és há­romezer forint pénzbüntetésre Ítélte. A szabadságvesztés végre­hajtását egy évi próbaidőre fel­függesztették. (csgy) EMBERRAKTÁR VAGY GYÓGYINTÉZET? Az ötlet augusztus 3-ai számá­ban riportot közöl a nagykáUói Ideg- és elmegyógyintézetről, amely több mint kilenc évtized óta működik itt. A hófehér bolt­ívek alatt vaságyak sorakoznak. A berendezés nem éppen barok­kos, inkább szegényesnek nevez­hető. Nem valószínű, hogy ez a puritánság • a lélek gyógyulására van Így, inkább a magyar egészségügy állapotát tükrözi. A riportban a női osztály főorvo­sa elmondta: „Régi gyakorlat nálunk, hogy a pszichiátriai in­tézetekből emberraktárat csinál­nak a hozzátartozók. Erre okot adnak azok az orvosok is, akik a saját szakterületükön nem tudnak mit kezdeni a betegség­gel. Ilyenkor tőlünk, pszichiáte­rektől várják a megoldást. Ez egyben jellemzi a tudomány helyzetét is hazánkban. Nálunk rakódik 1$ az, amit nem tud megoldani a szociálpolitika és az egészségügy . . . Várhatóan egyre nagyobb szükség lesz ránk. Ezt azonban figyelembe kellene ven­nie nemcsak a szakembereknek, hanem az egészségügynek Is. Je­lenleg krónikus elfekvő ágazat­nak tekintik a pszichiátriát, olyannak, ami nem „anyagigé­nyes”, befektetésnek elég a pi­zsama és a gyógyszer, s ha csök­ken az ágykihasznáíás, akkor csökkenteni kell az amúgy is szűkös támogatást. Utóbbi pél­dául az elmúlt 5 év alatt mind­össze 10 százalékkal gyarapodott. A 610 betegünkre 16 orvos és 140 olyan ápolónő jut, akiknek a fe­le szakképzetlen. Szaporodnak a társadalmi konfliktusok, s ezzel a betegek száma is. Azzal a szá­zadelejei felfogással, hogy az Ilyen intézet csak arra jó, hogy rácsok mögött tartsák benne a betege­ket, nem tudunk megbirkózni a ránk háruló gondokkal." HA EGY ÜZLET BEINDUL . . . A Kirakat c. folyóirat legutób­bi — 1989/7. — számában tudó­sítást közöl az INTERSPAN Kft. vásárosnaményi forgácslapké­szítő gyáregységéről. A gyár ossz termelési értéke 1600—1800 millió forint körül alakul. A kor­szerű és rendkívül produktív üzemben a dolgozók átlagkerese­te ebben az évben eléri a 20—22 ezer forintot. Így aztán érthető, hogy a gárdát nem kell a jó tel­jesítményre nógatni. Igaz: ennyi pénzért már érdemes törnie ma­gát az embereknek. A kft társ- tulajdonosai mégsem maradékta­lanul elégedettek. Tisztában van­nak azzal, hogy a vásárosnamé­nyi gyárban több lehetőség van. S ez a plusz nem is annyira a munkaerőben rejlő tartalékokkal, inkább szervezeti korszerűsíté­sekkel aknázható ki. Például szorgalmazni kell az olyan indo­kolatlan hatósági előírás hatá­lyon kívül helyezését, mint ami a gázkazánok üzemeltetését sza­bályozza és megszabja, hogy minden kazánt egy dolgozónak kell felügyelni. Nos, Vásárosna- ményban három kazán üzemel, négy műszakban, így 12 főnyi személyzet kell melléjük. Am ezek a kazánok teljesen automa­tizáltak, s Így e „felügyelőkre” semmi szükség. A termelési eredmények arra Indították a társvállalkozókat, hogy alaptő­kéjük további 120 millió forintos emelésével teremtsék meg a to­vábbi beruházások anyagi fede­zetét. Ez már felkészülést jelent az 1992-ben megalakuló Európai Gazdasági Közösség kihívására. A bővített gyártókapacitástól mintegy 25 százalékos termelés- növekedést várnak, amelyet a je­lenlegi létszámmal kell produkál­ni. ÉBKESZTÖKÉSZÜLÉK AUTÓSOKNAK. A lcm- bergi „Biofizpribor” üzem új termékkel jelent meg a piacon: az „antiszon” ké­szülékkel, amely megaka­dályozza, hogy a vezető elaludjon a volánnál. Mű­ködési elve: a homlokra szerelt pánt érzékeli a ve­zető bőrének hőelektro­mos lehűlését, és jelzést ad a vezetőnek, nehogy el­aludjon. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Oldalképek
Tartalom