Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

1989. augusztus 3. Keiet'Migyuomil 3 Erősíteni a helyi közösségeket • Ki kap a Soros-alapítványbói? • Csökken az állami támogatót • Mi lesz a KISZ-vagvonnal? • Új népi kollégiumai Lassan már három hónap telt el azóita, hogy a KISZ feloszlatta önmagát, és meg­alakult az ifjúsági szerveze­tek szövetségeként a DEMISZ. Elmúltak a „születést” követő örömünnepek, mára már csak a kemény hétköznapok ma­radtak. Megyénkből az Ifjú­sági Szervezetek Szabolcsi Szövetsége is tagja a DE- MISZ-nek. Juhász Ferencet, a SZABISZ elnökét kérdez­tük meg, hogy nem egysze­rűen névtáblacseréről van-e szó. Nem, többről van szó. Saj­nos azt kell mondanom, hogy a KISZ úgy működött, mint egy kis párt. Még a szerveze­ti felépítése is ugyanaz volt. S ez a keret az igazán jó kezdeményezéseket nem en­gedte kibontakozni. Mi sza­kítottunk a demokratikus centralizmus elvével. Mini­málisra igyekszünk csökken­teni a centralizációt és törek­szünk a demokratizmus nö­velésére. Ugyanakkor hibá­nak tartom, hogy a tavaly novemberi KISZ-értekezleten a majdani csatlakozást poli­tikai platform elfogadásához kötöttük. — így aztán a tag- szervezetek csak programsza­badsággal rendelkezhetnek. De remélem, hogy a későb­biekben ebben is történik változás. — Ma egy magára valamit is adó politikai szervezet füg­getlennek tartja • magái Mennyire független a DE­MISZ? — A függetlenség nagyrészt függ a pénztől. Az alternatí­vok Soros-alapítványból kap­nak pénzt, semmiből ők se tudnának programot másolni Mi az állami költségvetésből kapjuk a működésünkhöz szükséges pénzt. Ebben az évben ez országosan 740 mil­lió forint (a tavaly illák a fe­le), s ezt az összegei a DE­MISZ 4:! tagszervezete kapta. Jövőre ha 100 milliói kapunk, akkor az már maga lesz a Kánaán. Ugyanakkor telje­sen megszűnt a párttól való függésünk. — Ma még eléggé erőtlenek az alternatív szervezetek. Mégis történt-e már kapcso­latfelvétel?. — Tudomásom szerint mi vagyunk az egyetlen ifjúsági szervezet a megyében, akik­nek nemcsak köszönő viszo­nya van a FIDESZ-tagokkal. Együtt kezdeményeztük pél­dául az Űj népi kollégiumok rendszerét. De úgy érzem, hogy mi jobban akarjuk a kapcsolattartást, mint, ők. Itt jegyzem meg, hogy- Szabolcs­ban is fel kell készülnünk a volt KISZ-vagyon társadal­masítására. Ami nem azt je­lenti, nogy szétosztjuk, ha­nem azt, hogy együtt hasz­náljuk fel ifjúságpolitikai cé­lokra. Se a DEMISZ-nek, se á FIDESZ-nek nem lenne jó, ha például a KISZ tábor he­lyén hotel épülne. — A megyében mit tarto­tok legfontosabb feladatotok­nak? — Jövőre lesznek a válasz­tások. Most szinte mindenki a nagypolitikával van elfog­lalva, ez lesz jövőre is. A parlamentre koncentrálódnak az erők, pedig sok minden helyi szinten dől el. Mi a he­lyi kis politikai közösségeket szeretnénk erősíteni, akik nemcsak megtárgyalják, hogy mit ír az újság, hanem pró­bálnak is változtatni rajta, próbálják befolyásolni sző­kébb környezetük politiká­ját. Gyöngyösi Szabolcs Jurij Zaritovszkij: Mit álmodott a kismalac ? Forró nyár volt. A kutyakölyök, a kismacska, a kis- bárdny, a kisma­lac és a kiskakas az udvaron egy lócán ültek, és pa­naszkodtak egy­másnak. — Micsoda elvi­selhetetlen hőség van ma — mondta a kakas. — Olyan, mint Afrikában — ér­tettek vele egyet a többiek. Csak a kismalac nem szólt semmit, mert őt elbágyasztotta a nap, és elaludt. De csakhamar feléb­redt. — Ó, testvérké­im. most valami nagyról és hűvös­ről álmodtam. — No, mi volt az? — kérdezte a kutya. — Az volt... — kezdett visszaem­lékezni a kismalac — valami nagy és hűvös, de hogy pontosan mi volt az, elfelejtettem. — Ej, te! Ekko­ra hőségben éppen az lenne a legfon­tosabb, ami nagy és hűvös — hara­gudott 'meg a kis­kakas. — És te el­felejtetted! — Akkor indul­junk el. és für­késszük ki, hogy mit álmodhatott a kismalac — java­solta a bárányka. És a barátok út­nak indultak. De semmi nagy és hű­vös nem került eléjük. El is fá­radtak, letértek az útról, és leültek pihenni egy fa alá. — Lehet, hogy álmodban egy nagy köcsög jelent meg, tele hideg tejjel? — kérdezte a kismacska. — Lehet az, hogy száz adag fagylalt volt az? — találgatta a kis­kutya. Ám a kis­malac nem felelt semmit, mert újra elaludt. Amikor felébredt, így kiál­tott: — Megint na­gyot és hűvöset ál­modtam. Ez a fa volt azl — Ez, bizony, igaz — bólintottak a többiek. — Mennyi ideje ülünk itt, és sen­kinek sincs egy csepp melege sem. Malacka, mi ju­tott eszedbe! — Nekünk is fát kellene ültetni az udvaron «— ja­vasolta a. kakaska. — Nagyra nő majd, és bármi­lyen nagy hőség is jön, jólesik hűsöl- ni alatta. És a barátok szaporán elindul­tak hazafelé fát ültetni. (Fordította: Mizser Lajos) A nehézvegyipar számára tartószerkezeteket, acélszerkezeteket, gépszerkezeteket gyárta­nak nyugati exportra a VOEST-Alpine-KEMÉV I. C. E. vállalatnál. Képünkön Szántai György lakatos egy vágótárcsás darabológépen U-acélt szeletel. (S. A.) Katedra kontra kiskert Értelmiségi közérzet Csengerben Hol foglal helyet a közéletben a több j mint 200 fős értelmiségi réteg, milyen sze- ! repet játszik a térség politikai életének formálásában? — Többek között erre kere­sett választ júniusi ülésén a városi párt- | bizottság Csengerben. Indokolta a téma ' vizsgálatát, hogy a városi vezetésnek nincs S_____________________________________________________ megalapozott ismerete az itt élő értelmi­ség közügyeket érintő véleményéről (egy szőkébb csoportéról igen). A városiasodás! folyamat nem lehet eredményes felkészült emberek aktív támogatása nélkül. (Termé­szetesen más rétegek támogatása nélkül sem!) Ahhoz, hogy a valóságot megközelítő képet kaphassa­nak az értelmiségről, kérdő­íves tájékozódáshoz folya­modtak. Szándékuk az volt, hogy minél szélesebb körből szerezzünk információkat, ezért nem reprezentatív, ha­nem teljes körű megkérde­zésre törekedtek. Ez a szándék csak részsi­kert hozott, mert a kérdezet­tek közel 60 százaléka vállal­ta a válaszadást. Ennek el­lenére fontos információkat kaptak arról, miként véle­kedik és hogyan ítél a város és vonzáskörzetének értelmi­sége. Röghöz kötöttek Csenger és a társközségek ér­telmisége csak részben elége­dett jelenlegi munkahelyével. Közel fele úgy ítéli meg, hogy látszólagos választási lehető­sége van csupán. A munkahe­lyek behatárolt és alacsony száma nem ad igazi változta­tási lehfetőséget, pedig valós igényként fogalmazódik meg, hogy más munkát végezzen, s ha szükséges, magasabb végzettséget szerezzen. A többség fontosnak tartja a munkatársakkal a jó vi­szonyt, s 60 százalék úgy nyilatkozik: saját munkahe­lyén ez megvalósult. A város értelmisége nem érzi kielé­gítőnek anyagi megbecsülé­sét, megítélésük szerint a munkahelyi bérezés nem te­szi érdekeltté őket a jobb munka végzésében, a diffe­renciálás — ha van — nem eléggé ösztönző. A jó munkahelyi vezetői tulajdonságok közül legtöb­ben (68 százalék) a szakmai felkészültséget, hozzáértést jelölte meg. Ezt követte, hogy a vezető legyen emberséges, s harmadikként a nyilvános­ság, a döntések előkészítésé­nek demokratizálása. A vá­laszadók 67 százaléka nyi­latkozott úgy: a munkahely dolgozói elmondják vélemé­nyüket az intézkedések kia­lakításáról, viszont csak 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy a döntésekben érdemi beleszólásuk van. Hasonló a helyzet a városi vezetés és az értelmiség viszonyát vizsgál­va. Nem érzik magukat elég­gé beavatottnak á városban végbemenő folyamatokban, a döntések előkészítésében így a megvalósításban sem tud (nem akar?) aktív szerepet vállalni. Szükség Tan a kiskertre Tartózkodás a politikától A politikával, a közélettel kapcsolatos viszonyt inkább a tartózkodás, a kivárás jel­lemzi. A megkérdezettek 64 százaléka nem kíván részt venni semmilyen politikai, társadalmi, állami szervezet munkájában. A munkahelyi pártszervezet tevékenységét egynegyedük nem vélemé­nyezte, a konkrét munkahely pártszervezetének tevékeny­ségét 54 százaléka úgy minő­sítette, hogy közepesen tesz eleget feladatának. (17 fő szerint egyáltalán nem tesz eleget.) A munkahely elsőszámú politikai vezetőjének 37-en a gazdasági vezetőt, 27-en a párttitkárt jelölték meg. A válaszolók jelentős része egyetértett az alternatív szerveződésekkel, 30 százalé­kát közömbösen hagyja az ilyen irányú politikai átala­kulás. A többség ugyan szimpatizál, illetve egyetért az alakuló új politikai, társa­dalmi szervezetekkel, de egyelőre az tettekben meg nem nyilvánuló szimpátia­ként (azonosulásként?) jele­nik csak meg. Vincze Zoltán Béke­hadtest Közös nyelvre van j szükség ahhoz, hogy bár­mit is megértessünk és megvitassunk a világgal. Amerika egyik legnépsze­rűbb exportcikke az angol nyelv tanítása, amit most Magyarországon is szeret­ne kamatoztatni — Ge­orge Bush szavai kisebb bombaként robbantak a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyete­men, amit újabb szenzá­ciós bejelentések követ­tek. Azt is elmondta az | elnök, hogy a Békehadtest első alkalommal fejti ki tevékenységét egy kelet- euróipai szocialista or­szágban, ami egyedülálló a létezése óta. A szervezet instruktorokat küld a közeljövőben hazánkba, hogy a nyelvoktatás re­formjában segédkézzé- ; nek. A tervek szerint me­gyénkbe is ellátogatnak a nyelvtanárak. Szerettünk volna bő­vebb felvilágosítással is szolgálni a nyelvek iránt érdeklődő olvasóinknak, de nem járt sikerrel pró­bálkozásunk. A megyei tanácson semmit nem tud­tak az elnök bejelentésé­ről, így felhívtuk a nagy- követséget. Be kell val­lanunk, hogy nem lettünk okosabbak. Az amerikai nagykövetség kulturális osztályán hamar érté­sünkre adta a hölgy, hogy ez idő tájt ők sem tudnak ■bővebbet az elnök megle­petésszerű bejelentéséről. Augusztus közepéig azon­ban — ígéretük szerint — tisztázódik az ügy és ak­kor majd tájékoztathatjuk az érdeklődőket. Ha már Budapesten sem tudnak felvilágosítással szolgálni, akkor nagy dolgok van­nak készülőben ... (cs. zs.) flz adóról kérdezik... Ingatlancsere esetén, ha értékkülönbözet van. hogyan történik az adózás? — Ingatlan tulajdonának cseréje esetén mindkét fél illetékfizetésre kötelezett, te­hát az ebből származó jöve­delem után adót fizetni nem kell. Mi történik akkor, ha az ingatlan árát részletekben fi­zetik ki? — Ez esetben, amíg az in­gatlan vételárából kifizetett részletek nem haladják meg a költségként elszámolható összeget, a törvény alapján nem keletkezik jövedelem, tehát erről nem kell adóbe­vallást sem adni. (csornai) Közgazdasági kerekasztal A Tudomány és Technika Háza adott otthont szerda délután annak a beszélgetés­nek, melyen a vegyes tulaj­donú gazdaság kialakítása volt a központi téma. Vita­indítójában Bokros Lajos a Magyar Nemzeti Bank ügy­vezető igazgatója szólt a tu- lajdonretformról, az államház­tartás átalakításának szük­ségességéről. A megjelent szakemberek a későbbiekben megvitatták az átalakulás gazdasági és pénzügyi felté­teleit, valamint a magyar gazdaságban meglévő korlá­tokat Szorító gondként jelentke­zik a megélhetési lehetőség egyre nehezebbé válása. (73 százalék azt válaszolta, hogy ezeket kellene javítani.) Az értelmiség 96 százaléka fog­lalkozik földműveléssel, van kertje, illetve bérelt földte­rülete. Saját értelmiségi mi­voltát kérdőjelezi meg azzal, hogy 80 százalékuk számára a földművelés szükségszerű­en megélhetési forrást jelent, s közben nem tud az értel­miségiekkel szembeni elvárá­soknak megfelelni. (Katedra kontra kiskert?) Talán ezzel is összefügg, hogy a szabad­idő eltöltése az esetek több­ségében otthoni tevékenysé­get jelent. Jellemző a befelé fordulás, a közintézmények­kel (művelődési ház, mozi) szemben megnyilvánuló passzivitás. Magasabb szín­tű, igényesebb szolgáltatás­ban gondolkodnak. Ellent­mondásként jelentkezik vi­szont a korábban említett, visszafogott, közügyekért vállalt cselekvés. Angol megrendelést kapott a szegedi székhelyű Tornádó Jármű és Gépgyártó Kft. a most már külföldön is ismert és népszerű termékére, a 10 tonnás univerzális pótkocsira. A gép elsősorban szervestrágya-szórásra készült, de a kiegé­szítő felépítménnyel zöldtakarmány, illetve bármilyen ára szállítására is alkalmas. A függetlenség a genii fttgi

Next

/
Oldalképek
Tartalom