Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-03 / 181. szám
A Stihl fűrészeivel gyerekjáték a favágás! hirdeti a reklám. Felvételünk favágás közben készült. szemet vetettek a Stihl gyártmányaira. A tizenöt gazdaságot tömörítő egyesülés már 6 fűrészt kipróbált, ezeket több héten át tesztelték a szovjet szakemberek. A szakmai bemutató házigazdája a FEFAG már évtizedek óta jó kapcsolatokat ápol a kárpátaljai erdőgazdasággal, ami korábban csak delegációcserékre és közös szakmai programokra korlátozódott. A kapcsolatok szorosabbra fűzésével lehetőség nyílt a gazdasági együttműködésre is, ennek keretében — a forgalmazó AGROTEK bevonásával — csaknem száz német fűrészgépet adnak el a Szovjetunióban, -ami felválthatja a korszerűnek már nemigen nevezhető Ural és Druzsba fűrészeket. Az NSZK-beli cég külön ajánl fadöntéshez, daraboláshoz és gallyazáshoz is gépeket, robbanómotoros és elektronikus változatokban. A FEFAG képviseletében Frankó János műszaki 'igazgató elmondta, hogy a gazdaság közel 30 éve használja a Stihl cég fűrészeit, jelenleg 1200 ilyen gép dolgozik erde- ikben. Az erdőgazdaság segít szovjet partnereinek a gépek beszerzésében, beüzemelésében és szervizelésében, hiszen nem kevés tapasztalatok állnak a gazdaság rendelkezésére. A Stihl cég kelet-európai szervizfőnöke, Herr Gaus néhány szóban bemutatta a fűrészgyártó céget, melyről tudni kell, hogy már 65 éve gyárt motoros fűrészeket. A stuttgarti központú gyáróriás 16 féle változatban készíti a világ minden országában ismert faaprító gépeket, az USA-ban készülnek a Stihl márkajelzésű hobbigépek, míg Svájcban gyártják a fűrészek nélkülözhetetlen kellékeit, a láncokat. Ezek a fűrészek kemény és puha fa feldolgo(Folytatás a 4. oldalon) XLVI. évfolyam, 181. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. augusztus 3., csütörtök Stihl-fürész-bemutató a FEFAG-nál Favágók három határon át Nyers Rezső Kecskeméten Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Látogatása az időszakos országgyűlési' képviselő- választások egyik jelentős eseménye a Duna—Tisza közén. Bács-Kiskun megyében, mint ismeretes, két városban, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán üresedett meg a mandátum. A július 22-ei választások mindkét helyen eredménytelenek voltak, megismétlésükre augusztus 5-én kerül sor. A két választókerületben a mandátumért versengő három-három jelölt közül Kecskeméten dr. Kiss István, Kiskunfélegyházán dr. Garai István az MSZMP színeiben indulnak. Mindkettőjükkel találkozott és beszélgetett Nyers Rezső, miután a megye és a város vezetőivel a megyei pártbizottság székházában véleményt cserélt időszerű politikai, társadalmi kérdésekről. Nem országos jelenség Njncs veszélyben a húsellátás Megyénkben nincs húshiány ’ A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese Szilágyi László elmondta, hogy náluk zavartalan az ellátás, megfelelő árualappal rendelkeznek mind a belföldi, mind a külföldi fogyasztói igényeinek kielégítésére. Folyamatosan érkeznek a nagyüzemekből és a kistermelőktől a hízott állatok, melyek élve, vagy feldolgozott formában kerülnek kiszállításra. Tényleges hiány csak Somogy megyében tapasztalható, de felesleges készletek sehol sincsenek. A Kaposvári Valin snáliságot! Az agrárpolitika kifejezés teljesítményt minősítő meg- ! határozássá vált az utóbbi évtizedekben. A sikert az- ' ?al szoktuk számszerűsíteni, hogy a felszabadulás előtt a termelés évi növekedése nem érte el az egy százalékot sem, a hetvenes ■ évek átlaga azonban megközelíti a három százaié- ; kot, a szocialista átszervezés óta a bruttó termelés j több mint kétszeresére nőtt a mezőgazdaságban. Ma- j gyarország élelmiszer-importőrből nettó exportőr országgá i^ilt, miközben a hazai ellátás kiegyensúlyo- : zott. Magyarországon a mező- gazdasági művelésre alkalmas terület aránya 70,3 százalék, az ország összes területéhez képest a környező országokban a legmagasabb- Az éghajlat nem szélsőséges, SS5?erű termelési szerkezet mellett eiiyíl? kockázattal jár az agrár- termelés. Az évszázadokig agrárország parasztemberei átörökítették a termelési tapasztalatokat, a munkába vetett hitet, a szorgalmat. Mindezek tehát tartós értékei voltak a magyar mezőgazdaságnak, melyeket megtört az ötvenes évek erőltetett agrárpolitikája. ■Az áhított földosztást követően alig tért magához a magyar paraszt, alig ízlelte meg a tulajdonnal járó kockázatot és sikert, egy számára érthetetlen jelszóval, a társadalmasítással vették el tőle a nehezen megkapott és kezelt tulajdonát. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a szövetkezeti szervezés újabb hulláma már nemcsak könnyeket, hanem sikereket is hozott. Sokaknak emlékezetesek a hajnalig tartó közgyűlések, a jó döntésekért lefolytatott ingerült viták, amelyek egyben a parasztemberek számára a demokrácia iskoláját is jelentették. Gazdaságilag stabilizálódtak, gyarapodtak, a szövetkezetek, már-már győzni látszott a demokrácián alapuló szövetkezeti gondolat. Az enyhülés kérészéletű maradt, hamarosan a szövetkezeti gondolattól, a nemzetközi hagyományoktól idegen intézkedések, a szövetkezeteket sújtó rendszabályok következtek! Akkor ezt rendjén valónak tartotta a felső vezetés, bár kézenfekvő volt, hogy a kényszerítő intézkedések a teljesítmények fékezőivé válhatnak. A szövetkezeti önállóságot gyakorta sértették a megyei és járási vezetők, akik esetenként szakmai ismeretek nélkül, hatalmuk birtokában avatkoztak be a gazdálkodásba. Ennek egyik, ám súlyos következményekkel járó példája az erőszakolt egyesítés, a szövetkezetek államosítása. Az adottságokkal nem számolva nöuC.^ a szövetkezeti méretek, gyengült a szövetkezeti tagság tulajdonosi érdeke és gondolkodása. Jórészt az állami beavatkozások következménye, hogy a tagság elvesztette gazdálkodói érdekeltségét. Bérmunkássá vált. Az MSZMP közelmúltban elfogadott agrárpolitikai koncepciója ledönti a gátakat a szabadabb termelőszövetkezeti gazdálkodás előtt, teret ad az új-szövetkezeti formáknak és a magántulajdonra alapozott termelésnek is. Mindez azonban csak keret; a készülő, s remélhetőleg új szemléletű, a valós szövetkezeti értékekre tekintettel megfogalmazott szövetkezeti törvénynek kell a gazdálkodás alapjait megteremteni. V. Farkas József Húskombinát nem tudja maradéktalanul kielégíteni a belföldön jelentkező igényeket. Mi az oka ennek a hirtelen bekövetkezett, a kedélyeket joggal borzoló, eseménynek? A csökkenő sertésállomány, a viszonylag magas felvásárlási ár és a jó exportlehetőségek következtében nagyobb mértékű a külföldre történő kiszállítás, mint korábban volt. A húsipari vállalatok igyekeznek minél jobban kihasználni a világpiac adta lehe(Folytatás a. 4. oldalon) Minden favágó álma, hogy egyszer kipfóbálhassa a nyugatnémet Stihl cég motoros fűrészeit. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki erdészetében tegnap szakmai szimpózium kezdődött, ahol működés közben ismerkedhettek meg a résztvevők a világhírű cég legújabb gépeivel. A vajai régész a Petőfi-kHtatásréi (2. oldal) . Ezekkel a korszerű, nagy teljesítményű és minden igényt kielégítő fűrészgépekkel időt és enrgiát takarít meg a felhasználó, ami végül is zsebre megy. Nem véletlen, hogy még az ungvári székhelyű Zakarpatlesz Erdő- gazdasági Egyesülés vezetői is Meglepő érdeklődés Szakmai nap uborkatermesztőknek A Sluis Groot holland vetőmagcég, a nyíregyházi konzervgyár, valamint a nyírmeggyes! Petőfi Termelőszövetkezet szervezésében augusztus 2-án szakmai napot rendeztek uborkatermesztőknek. Rendkívül nagy volt az érdeklődés, a község filmszínháza kicsinek bizonyult ahhoz, hogy a több száz vendég a nézőtéren foglalhasson helyet, öt előadás hangzott el többek között a nyugati értékesítési lehetőségekről, a vetőmagforgalomról, a Nyírség Konzervipari Vállalat termesztési tevékenységéről és érdekes volt a termelőszövetkezet szakembere által ismertetett vállalkozói uborkater- mesztiési mód is. Szabolcs-Szatmár területben és mennyiségben az ország egyik legnagyobb uborkatermelő tájkörzete. Mérhető ez azzal is, hogy a Nyírség Konzervipari Vállalat igénye feldolgozásra és nyers exportra több mint hétezer tonna uborka. Az időjárás az uborka termesztésnek most nem kedvezett. Az első kötésből származó termés mennyisége nagyon alacsony volt. A szakmai napon résztvevők tapasztalhatták viszont, hogy az elmúlt hetek esőzésének hatására az uborka a továbbiakban már bővebb termést ígér. Nyírmeggyesen vállalkozol formában több mint háromszázan 40 hektáron termesztik a piacképes korszerű fajtákat. Felvételünkön a szakmai nap résztvevői az uborkaföldön tartottak konzultációt, (suri) kontra _kiskert (S. oldal)
