Kelet-Magyarország, 1989. augusztus (46. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. augusztus 1. Szolgáltatások a megyei könyvtárban Egy adag fagylalt ára... A napidíj után kikezdett az infláció egy másik, harmincéves kövületet is: az 1—3 forintos könyvtári beiratkozási díjat. Míg azonban a napidíj felemelését megelégedéssel nyugtáztuk, a' — tanulók, sorkatonák, nyugdíjasok esetében — 10, illetve — aktív dolgozóknál — 20 forintra növekedett beiratkozási díjnak persze nem örülünk. De tudomásul vesszük, hiszen — valljuk be — egy adag fagylalt ára nem pénz az egész évi, és nemcsak a könyvkölcsönzést magában foglaló szolgáltatások igénybevételéért. Ezeket, pontosabban a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár szolgáltatásainak helyzetét veszi sorra a Könyvtári Híradó idei 1—2., összevont számában Gombás Sándorné. Mivel a kiadványt csak a szakma olvassa, talán nem lesz haszontalan ezúton közreadni néhányat a szerző — szélesebb kör érdeklődésére is számot tartó megállapításaibólLegnépszerűbb a könyvkölcsönzés A beiratkozási díj fejében igénybevehető szolgáltatások közül (a kotta-, hanglemez-, folyóiratkölcsönzéstől a tájékoztatáson át a zenehallgatásig) a könyvek kölcsönzése a legnépszerűbb: évente 150— 160 ezer kötet fordul meg az olvasók kezében. Az áremelkedés azonban nemcsak a mi vásárlásainkat szorította visz- sza — szigorú takarékosságra készteti a könyvtárat is. Egyfelől kénytelenek kevesebb példányt venni a könyvekből. Másfelől le kell mondaniuk arról, hogy mindent megvegyenek (szakkönyvtári anyagot például már nem vásárolnak). A folyóiratok közül 37-et kölcsönözhetnek az érdeklődők, akiknek legnagyobb része nyugdíjas, őket követik az értelmiségiek, a középiskolások. majd a munkások — a legkevésbé az adminisztratív munkát végzők élnek ezzel a lehetőséggel. A népszerűségi listát az Élet és Tudomány, a Heti Világgazdaság, a Film Színház Muzsika, az Élet és Irodalom, a Magyarország, az ötlet, az Uj Tükör, az Autó-motor, a Képes 7, a Mozgó Világ és az Interpress Magazin vezeti. „Lerobbant" berendezések Kottát és hanglemezt 1986- tól lehet kölcsönözni. A szerző megállapítása szerint egyelőre még kevéssé érezni a Művészeti Szakközépiskola jelenlétét. A lemezek közül továbbra is a könnyűzenei és irodalmi felvételek a legnépszerűbbek, miközben a gyűjtemény jelentős hányada komolyzene. Nagy gondot jelent a könyvtárnak, hogy lassan „lerobbannak” a berendezések, a lehallgatóhelyeknek csak egy része működik, és a rossz hangminőség elriasztja az igényesebb zenehallgatókat. A poszter- és diafilmköl- csönzést az idén megszüntették. Sokan keresik a hangoskönyveket; a vakok és csökkentlátók jelenleg 450 művet találhatnak hangszalagon. Az idős, mozgássérült olvasókat kéthetente keresi fel a mozgókönyvtár. Évek óta emelkedik a könyvtárközi kölcsönzéssel beszerzett kötetek, dokumentumok száma, a kért könyvek többségét most már napokon belül megkapják az olvasók. Nyelvleckék átmásolása Szakdolgozathoz, előadáshoz irodalomjegyzéket is készítenek a könyvtár munkatársai. Évente 35—40 ilyen kérésnek tesznek eleget, de az utóbbi időben csökkent az érdeklődés. A megye üzemei, vállalatai pedig alig tartanak igényt a könyvtár szolgáltatásaira, noha például témafigyeléssel,- cikkfordításokkal tudnák segíteni munkájukat. A másolásért, hangfelvételek átjátszásáért fizetni kell, az előbbiért öt forintot oldalanként, az utóbDiért valamivel több mint egy forintot percenként. Az érdeklődés nagy, nem is tudnak vele lépést tartani. Az évi 450 órányi átjátszott anyag egyhar- mada nyelvlecke, s a nyelv- tanulást a könyvtár oly módón kívánja támogatni, hogy ezek átjátszását kedvezményes díjtételekért tervezik majd vállalni. G. M. Héber nyelvű könyvritkaság a békéscsabai Kner Nyomdából. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának tulajdonában lévő úgynevezett Észter-tekercsnek készítették el tökéletes másolatát izraeli megrendelésre, a békéscsabai Kner Nyomda szakemberei. A XVIII. században rajzolt, gazdagon díszített, öt méter hosszú és 39 centiméter magas héber nyelvű tekercs a bibliai Eszter történetét meséli el; igazi könyvkötészeti és nyomdaipari különlegesség. A Helikon Kiadó gondozásában Izraelben és hazánkban csaknem azonos időben kerül forgalomba ez a nem mindennapi könyv- ritkaság. MTI fotó: B. Fazekas László Tolvajlélektan Kriminológusok és lélekbúvárok, jogászok és bírák, ügyészek és szakmám legkí- válóbbjai, írók, újságírók próbálják régóta megfejteni, vajon mi motiválja a tolvajt? Valójában csak vélt, olykor nyomós okokat fedeztek fel minidig a tolvajlás, a lopás mögött. A legmélyebben a lélek rejtelmeiben meghúzódókat azonban teljes egészében soha nem sikerült felfedezni, nyomára bukkanni. Nekem is most le kellene ülnöm M.-mel és kis csapatával, s megkérdeznem : mi vezette őket, amikor hozzányúltak a köztulajdonhoz, a húshoz, amikor alaposan átgondolva, időt áldozva még a gondos csomagolásra is (!) útjára bocsátották azt az 50 kiló húst, amely végül is a rendőrség karjaiba vezette őket. Mondják: a kutya is jó dolgában vész meg. Suttogják: „Hallották, mi történt? Hát ezt igazán nem gondoltuk volna. Ó! Ki hitte volna? Nahát! Még ilyet! Megbecsült ember volt. Elismerték. De hogy előkészítették! Rebesgetik, nem lehetett egyedül? Biztosan nem ez volt az első esete. Most aztán rajtavesztett. Igaz a közmondás. Addig jár a korsó a .kútra, míg el nem Tudta, mire vállalkozó k... A körzeti orvos nemcsak gyógyít Az útelágazásnál lévő épület kívülről olyan, mintha egyszerű lakóház lenne. A dolog azonban csak félig igaz így. Dr. Bányai Mária körzeti orvos lakását és rendelőjét valóban könnyű felismerni. Előtte kocsik és biciklik várnak gazdáikra, azokra, akik ügyes-bajos dolgaikkal kopogtatnak a rendelő ajtaján. A fiatal doktornő két éve telepedett le Nvírbélteken. Az első munkahelye ez, a kórházi gyakorlat befejeztével azonnal itt kezdte a gyógyítási. — Mindig is körzeti orvos akartam lenni, s az egyik nyírbátori körzetben eltöltött gyakorlat csak megerősítette elhatározásomat. Ügy érzem, ez az a területe az orvosi munkának, ahol a legtöbbet tudok segíteni az embereken. Az eltelt idő alatt persze rájöttem. nem kifejezetten nőnek való pálya ez. Az állandó készenlét, az éjszakai keltések, az, hogy egész héten szinte egyetlen perc megállásom nincsen — bizony testileg-lelkileg nagyon igénybe vesz. Nem lenne ekkora forgalom, ha az emberek nem jönnének sokszor indokolatlanul is. Ez persze főképp életmódbeli probléma. Sok szülő • például meg sem próbálja gyermekének enyhe lázát csillapítani. Vagy azért. mert eleve nem tart A tárgyalóteremből Két ártatlan bárány Vajon hogy találta ki a tiszalöki Gyákum László, Ba-' logh Mihály és a nyíregyházi Kukucska László, hogy éppen a tiszaeszlári Kossuth Termelőszövetkezetbe járnak birkákat lopni? Valószínű szimatot kaptak valahonan, hogy a birkákat a tse-ben nem őrzik megfelelően. A bűncselekménysorozatot 1987 augusztusában kezdték meg. Kukucska Moszkvicsával mentek el a tsz ibashal- mi juhhodályához. Nyolc darab 10—12 kilogrammos bárányt tulajdonítottak el, melynek értéke 11 440 forint. Ezt követően októberben autóztak el az 1-es számú telepre, ahol lefeszítették az ajtón Tévő lakatokat. Itt már 11 darab 15 kilós bárányt tereltek össze, melynek értéke 20 020 forint. Ezt az akciót mégegyszer megismételték, egy újabb 11 darabos szállítmánnyal. 1988 márciusában pedig visszatértek a bashal- mi hodályba, ahol 17 szopós- bárányt loptak el. A Kossuth Termelőszövfetkezetnek 65 845 forint kárt okoztak. Gyákum László és Balogh Mihály következetesen tagadták a lopásokat. Kukucska azonban már a nyomozás kezdetén beismerő vallomást tett, részletesen előadta a történteket és még azt sem ^ tagadta, hogy saját gépkpcsi- ' jával jelentős szerepet vállalt a bűncselekmények elkövetésében. A Nyíregyházi Bíróság Gyákum Lászlót egy évi börtönre, Balogh Mihályt mint visszaesőt egy év négy hónapra, Kukucska Lászlót pedig egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették — o megbánó részletes beismerő vallomás miatt. — ugyanakkor ötezer forint mellékbüntetést köteles fizetni. Az ítélet jogerős. (B. A.) otthon ilyesmit, vagy azért, mert sokkal nyugodtabb akkor, ha ezt én teszem meg helyette. Nem lehet persze általánosítani, mert a módszer nem mindenkire, kizárólag egyes emberekre jellemző. Dr. Bányai Mária körzetéhez 2200 ember -tartozik. Nem is a valóban betegekkel van a legtöbb baja. Sokszor olyan problémákkal is őt keresik meg, amelyekre nem az orvosi rendelőkben adható megfelelő válasz. A táppénzes gondok Nyírbélteken is ugyanazokból az okokból adódnak, mint a megye -bármely más pontjain. Az életmód változása, a káros szenvedélyek elterjedése’ itt sem ’használ az emberek egészségének. — Amikor körzeti orvos lettem, sok munkára számítottam, tudtam, mihez fogok. A táppénzes ügy azonban számomra . kezdettől fogva nehéz probléma. Az efféle igények mértéktelen növeké- désének szerintem legfontosabb oka, hogy ma az emberek érdeke'elsősorban azt kívánja, hogy mindenféle gondjuk elől a táppénzbe meneküljenek. Ráadásul a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere ennek tápot is ad. Tudom, persze, hogy tudom, hogy ez közel sem egyszerű lánc. hanem olyan füzér, amelynek szemei társadalmi, gazdasági problémák gyökeréig fejthetők vissza. Az emberek a sok munkától glnyűlték, fáradtak, túlhajszoltak. Ezért is sok a rok- kantosítás iránti kérelem. ezért ak 'nak mind többen leszázale oltak lenni. A dók ornő rendelőjében minden feltétel adott az eredmém es gyógyításhoz, s ha mind a a terv szerint zajlik, ez év késő őszén, az egészség gyi központ átadásával to ibb javul a helyzet. — Ne csak nekünk, orvosoknak lesz jobb, hanem a betegekn k is. Olyan műszereket vehetünk majd igénybe, amel ekért ma még Nyírbátorba, Nyíregyházára kell az embe eknek utazniuk. A kislabor, fizikoterápia, gyer- mekgyóg ászati rendelő akkor hely en is igénybe vehető majd. — Leg óbban talán a leendő gyógyszertárnak örülök, mert akkor végre megszűnhet a ké ipatika. Most még magam árulom a gyógyszereket is, ami már egyáltalán nem orvosi feladat. A velejáró iszonyatos adminisztrá- ciról nem is beszélve. Naponta rendelés, beteglátogatás, lehívások mellett Ombolyon, a társközségben hetente kétszer rendelés, üzemorvoslás a helyi GANZ- ban, s a bizonyos időközönként aktuális hétvégi ügyelet Bányai Mária feladata. Elmondani is elég, nemhogy végigcsinálni. S ráadásul mindezt derűsen, mosolyogva, soha nem fáradva, ahogyan azt egy körzeti orvostól elvárják az emberek. Mert szerintük az orvos az, aki soha nem lehet fáradt, aki mindig mosolyogni köteles. Ahogyan dr. Bányai Mária tanulta, s ahogyan azt nap mint nap teszi: Kovács Éva törik. No, ne mondja?! Hamarabb utói érik a hazug embert, mint a sánta kutyát. Ez az utóbbi hónapokban már nem az első eset...” Állandó csábításoknak van kitéve az ember. Az ember, akik a húsok, a töltelékáruk közelében él, velük dolgozik. Kit nem csábítanak a finom falatok? Bizonyára valamennyiünket. Gyarlók vagyunk. Csakhogy nem egyformán. Van, aki megelégszik annyival, amennyit megeszik, elfogyaszt egy szuszra, egy tízóraira. De van, aki ennél többet akar! S a kis ördög motoszkál benne, majd feléled, s így szól: „hátha nekem sikerül, hátha én megúszom.” Dehogy gondol a tisztességre, a becsületre, a józanságra. Elveszíti az erkölcsi mércét — vagy talán az ilyennek nincs is! — s azon mesterkedik, hogyan is valósíthatná meg tervét, szállíthatná a vállalat kerítésén túlra a gondosan összekészített húst. Bizonyára „segítségre” szorul az ilyen „vállalkozó”, hiszen egy ember nem ember ilyen manőver megoldásához, legalább kettő, három kell. Egyik falaz, a másik cselekszik. Olyanok, mint a túlélésben reménykedő rákosok. Hátha pont ők azok, akit nem képes utolérni a végzet. Az ember — vallják a nagy gondolkodók — józanul cselekvő, etikus lény, társadalmi ember, aki a környezetében és a környezetével él együtt. Normái, elfogadott szabályai szerint. Békében. Vajon elfogadja-e ő, a tolvaj, a lopós, a törvénysértő ezeket a normákat? A lelki fertőzöttek, az erkölcsi gátlást nem ismerők fittyet hánynak mindenfajta szigornak, minden apró rést felfedeznek, hogy kiéljék magukat. Működésbe lép a tolvajlélektan. S már úgy érzik, túl vannak a nehezén, amikor hirtelen rajtavesztenek. És bekövetkezik a lebukás, a baj. De ezzel még nincs vége mindennek, mert követi a tortúra, a megszégyenítés és a megszégyenü- lés, a közvélemény ítélete, a lelki meghurcoltatás, a válság. Ezt megéli ő, a tolvaj, megéli környezete és megéljük valamennyien. Csak nem egyformán! Mindenki levonja magának a megfelelő (?!) tanulságot. S az élet megy tovább. A konkolyt kivetette magából a környezete. A közélet újul, tisztul. Farkas Kálmán Űj látványosággal gazdagodott az évente több. tíz ezer hazai.és külföldi turistát fogadó egri vár: elkészült , a XV-» ' XVI. század fordulóján épült faltorony eredeti- ' jhez hasonló mása. A Kós Mihály tervei alapján épült faltoronyban a jövőben toronyzenét is adnak majd.
