Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

1989. július 7. 3 Kelet-Magyarország Koromlepte utak Félelem a fekete vihartól Három falu harca a környezetért Kisvárdán a KISZ — ma már DISZ városi bizottsága valamennyi termelő egység vezetői részére kérdőívet kül­dött, hogy milyen területen kell munkaerő — elsősorban pályakezdő — milyen felté­telekkel, s a munkaviszony végleges vagy szerződéses. Ezzel a felméréssel is segítve az idén végző és elhelyezked­ni akaró fiatalokat. A város három középfokú intézményében összesen 628- an végeztek ebben a tanév­ben. Nézzük a ma beérkezett válaszok közül azokat ame­lyek munkalehetőséget kí­náltak. Az Építő- és Szerelőipali Kisszövetkezet építőipari területen tud foglalkoztatni segédmunkásként tíz embert ez év július elsejétől szerző­déses munkaviszonnyál. A Vas- és Gépipari Szövetke­zetben a végzett szakmunkás- tanulók közül veszik fel azo­kat — kölcsönös megfelelés esetén — akik maradni akar­nak. A helyi Rákóczi Terme­lőszövetkezet fonó üzemében 15—16 lányt várnak gépke­zelőnejt. Az első két hónap­ban 22 forintos az órabér, a továbbiakban teljesítmény­bér van. Itt minden szinten biztosítják a továbbképzést. Az Áfész a végzős 17 szak­munkástanulóból 1.1-et alkal­maz. A Tungsram Fényforrás- gyárban 30—50 betanított munkásnő foglalkoztatását vállalják, orvosi .alkalmasság esetén végleges munkavi­szonyban. A Villamosszigete­lő- és Műanyaggyár idén csak külföldi munkavállalásra fo­gad fiatalokat. Äz NDK-ba küldi őket, hároméves idő­tartamra, mely idő alatt mű­anyagfeldolgozó; ■ szakmun­kásbizonyítvány ■; megszerzé­sére van lehetőség-. Munkát kínál még a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet Fényes-, litkén: nyolc—tíz erőgépve- &e tőnek, néhány gépkocsi- vezetőnek, rakodómunkás­nak és fűrészgép-kezelőnek, valamennyi munkakörre 18 éven felüliek jelentkezését várja. A MÁV Záhonyi Üzem- igazgatósága várja a nyolc általánossal rendelkező és a 18 évet betöltötték jelentke­zését kocsirendezői és váltó­kezelői munkakörbe, a két­hónapos kiképzési idő után 8—8500 forint kereseti lehe­tőséggel. Az átrakómunkások — harmincat várnak — ki­lencezer forintpt kereshetnek. Itt a munkaviszony határozott időre szól. összeadva az ajánlat alig haladja meg a kétszázat, ez­zel szemben több mint hat­száz fiatal végez a város kö­zépfokú intézményeiben, s még nem is számoltunk a megyén belül és kívül vég­zettekkel akik itthon szeret­nének dolgozni. A korom tart félelemben három kis települési. Termé­szetes ez, hiszen valameny- nyien aggódunk környeze­tünkért. Pap, Nyírlövő és Lövőpetri lakossága azért háborog, mert a szennyezést emberi mulasztás, nemtörő­dömség okozza. Tavaly kezdődött, ami­kor Nyírlövő szélén a sza- bolcsbákai Búzaikalász Ter­melőszövetkezet korábbi csirkenevelőjének az épülete­it bérbe adták, s azóta ott kormot raktároznak. Észrevétlen belep mindent Ez az ötlet már akkor sem tetszett a legtöbb nyír­lövődnek. — A falugyűlés összehívá­sát indítványoztam, döntsön a falu, kell-e korom — em­lékezik vissza még most is indulatosan Kazsuba János, aki abban az időben az elöljárói tisztséget töltötte be, valamint tanácstag és a Hazafias Népfront községi tátikára is volt. — Helyette párttaggyűlést rendeztek, amelyen 3 többség ellenezte a kormot. Mégis bizottságot alakítottunk, s elmentünk megnézni, hogy Ajakon, Nyíregyházán hogy tárolják a kormot. Az ottani fákon mem láttunk károsodásnyo­mokat, ennek ellenére ismét nemet mondtunk. Egyszer a tanácsülésen szóvá tettem a koromraktár ügyét. Részt vett azon a megyei tanács egyik képviselője, aki közöl­te, ha már minden illetékes jóváhagyta, nem tehetünk semmit. S aztán nemsokára hozták is a kormot, én pedig lemondtam minden tisztsé­gemről. Kosztyu Béla, a nyírlövői általános iskola igazgatója higgadtabb, de szavai mögött érződik a visszafogott düh. — Nem a raktározás ellen vagyunlk, azt el kell fogad­nunk, hiszen a téesz azt csinál a területével, amit akar. A szállítás módja ir­ritál bennünket. Többször is előfordult már, hogy a zsákok kiszakadtak, hullot­tak az apró koromszemcsék, szinte észrevétlen beleptek mindent, ami a közelben volt. Akik döntöttek a ko­romraktár helyéről, nem él­nek itt közöttünk, nem érzik át bosszúságunkat. Az út mentén lévő házakban a fe­hér függöny mosás után ha­mar fekete lesz, a szekré­nyekről is kormot törölünk le. Ami pedig pár nappal ezelőtt történt, azt nem tud­juk szó nélkül tűrni. Amerre a teherautó elhaladt, vastag koromcsíkot hagyott maga után. Levél a vállalathoz Papon, a községi közön tanácson jól ismerik a gon­dokat, ugyanis közigazgatá­silag idetartozik Nyírlövő és Lövőpetri is. Mészáros And- rásné vb-titkár mondta: — A korom Tuzsérról ér­kezik, s mivel Lövőpetriben is van már raktár, mindhá­rom községen áthalad. Az ál­lampolgárok rendszeresen szólnak nekünk a korom­szóródás miatt. Nemrégen az egyik vb-ülésünkön érté­kéltük a környezetvédelmi helyzetet. Az alapvető gondot abban látjuk, hogy a rako­mányokat nem jól csomagol­ják. Előfordult az is, hogy a zsák leesett a-kocsiról. Ezért levelet írtunk a Taurus Gu­miipari Vállalat Koromkeze­lő és Csomagoló Leányvál­lalatnak (CARBONPACK) Tuzsérra, hogy jobban ügyel­jenek a szállításra. Fólia a zsákon Tuzséron a lakott telepü­léstől távolabb található a leányvállalat. Négy évvel ez­előtt kezdte meg működését, a Szovjetunióból zárt vago­nokban érkező műszenet, vagyis a kormot itt csoma­golják 700—1200 kilogram­mos „big bag”-be, azaz „nagy zsálk”-ba. — Innen a kormot több vállalat is szállítja — tájé­koztat Barna István, a CARBONPACK gazdasági igazgatóhelyettese. — A sza- bolcsbákai termelőszövetke­zet, a Szabolcs Volán, a Zöldért GT., a SZÖVAUT és a nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezet. A velük kötött szerződés szerint a környezet védelme az ő fe­ladatuk. Minden fuvarozó tudja, hogy a biztonságos szállításért, a megfelelő rög­zítésért ő a felelős. Ha ná­lunk hibás, lyukas zsákot tennénk fel a kocsijára joga van tiltakozni, hiszen a fel­vevőhelytől a leadásig min­denért a gépjárművezető fe­lel. Egyébként a zsákok két- rétegűek, kívülről impreg­náltak, azaz vízhatlanok. A saját költségünkön mi még külön fóliával vonjuk be, védjük esőtől, sérüléstől. (vincze) Üjabb gyártmánnyal bő­vült a nyíregyházi VAGEP gépészeti üzemigazgató­ság szerszámcseréld rend­szere. Az MZP portálos kivitelezésű megmunkáló központ szerszámcserélő- jéből is elkészült az első. amelyből további négy ké­szül még az idén. A komp­lett gépet Kínába és bel­földre értékesítik. Képünk Turóczi Sándor (jobbról) és Szegedi László szerelő a rendszer működését el- 5 lenőrzi. (Elek Emil felv.) I négyéin elsőiként Kihelyezett növényvédös tanfolyam A napokban 17 hallgató tett vizsgát Fehérgyarmaton, a megyei • növényvédő állomás szakemberei előtt. A feltéte­les forgalmú növényvédő szerek használatával — a vá­rosi művelődési központ szer­vezésében — 80 órás tanfo­lyamon ismerkedtek meg, Jó- zsa Béla növényvédelmi fel­ügyelő irányításával. A rész­vételi díj 1500 forint volt, s döntően almatermesztők vet­tek részt a foglalkozásokon. A vizsgázott hallgatók a nagyüzemekben használatos mérgeket is használhatják a jövőben permetezésre gaz­daságaikban. Sínek vonzásában Tűz a nap, izzanak a sín­párok a perzselő nyárban, liheg a forróságtól a tájék. Záhonyban a rendező pálya­udvaron tehervonat halad át. A kimerültén csoszogó fedett vagonok legszíveseb­ben pőrére öltöznének a fülledt melegben, de mi ta­gadás, az emberekről is szakad a veríték. Ebben az izzó katlanban érzi jól ma­gát Eszenyi Pál tolatásveze­tő. aki már több mint két évtizede dolgozik a forga­lomnál. Elégedett ember. Amit ifjú fejjel maga elé tűzött, valóra váltotta és eb­ben nem kis szerepe volt édesapjának, aki szintén a vasútnál töltötte fél életét. Szívesen mutatja be az ér­deklődőnek jelenlegi biro­dalmát. a hármas őrhelyet, ahol tolatásvezetőként se­rénykedik. Ahhoz, hogy idá­ig eljusson neki is végig kellett járnia a „szamárlét­rát” a vasútnál. Tuzséron az ÉRDÉRT Vállalatnál kezdte, mint da­rukötöző. A rokonok, bará­tok csábítására nem tudott nemet mondani, így 1967- ben — többszöri unszolásra — a vasúthoz pártolt. Azóta sem bánta mes ■ ./. akkori döntést, ma sem t ne más­ként. Egyszerű, kétkezi munkásember zvén soha nem válogatott munka és munka között. Amit rábíz­tak főnökei, azt igyekezett úgy elvégezni, hogy nyugodt lelkiismerettel térhessen ha­za otthonába. — Először a pályafenn­tartási főnökségre kerültem pályamunkásnak. Szerettem azt a munkát, de a szemeim előtt célként az lebegett, hogy polgári fegyveres őr lehessek. Ehhez azonban át kellett „igazolnom” Záhony állomás létszámába. Ilyen indíttatással kérettem át magam 1968 októberében az átrakóba — idézi fel a rég­múltat. Átrakómunkásként kóstolt bele a nehéz fizikai munkába, ami próbára te­szi az embert. Az itt töltött hónapok megedzették. Ez­után kocsirendezőként a forgalomnál kellett bizonyí­tania, ahol jó tíz évet szol­gált. Egyre távolabb került eredeti elképzeléseitől. a vasút örökre eltérítette. Je­lenleg tolatásvezető a beosz­tása, de alkalomadtán szí­vesen „ugrik be” más helyé­re. Évtizedes vasúti tapasz­talatokkal a háta mögött bárhol megállja helyét, le­gyen is az a kocsimester, vagy a gurításvezető mun-' kája. A rendezőben a Csapról érkező vonatokat felbontják és a rakott vagonokat a kü­lönféle átrakóhelyekre irá­nyítják. A sínek között tölti élete nagy részét és mégsem fél. pedig sok tragédia, fi­gyelmetlenségből származó baleset melegágya á vasút. Határozottan állítja, hogy semmivel sem veszélyesebb' mint a többi munkahely, ha az ember odafigyel és óva­tos. Büszke arra, hogy ewiy'i idő alatt sem kapta el a gépszíj, ahogy errefelé mondják. A forgalomnál dolgozó vasutasok gyakran panasz­kodnak arra. hogy az időjá­rás szeszélyeinek leginkább ők vannak kiszolgáltatva. Eszenyi Pál a világért sem panaszkodna. Nem érzi jól magát a négy fal között, ha teheti tuzséri otthonában *s a ház körül, vagy a kertben szorgoskodik. Bár a csípős hideg tél, vagy a tikkasztó nyári forróság megviseli az embert, el nem tántoríthat­ja attól, amit szívesen csi­nál. Családjáról szűkszavúan beszél. Felesége már tíz éve leszázalékolt rokkantnyug­díjas, korábban ő is az ER- DÉRT-nél dolgozott. Két lá­nya közül a nagyobbik Ér­den tanít, a kisebbik vi­szont — édesapja büszkesé­gére — a vasúthoz szegő­dött középiskola után; szá­mítógépkezelő a MÁV záho­nyi számítóközpontjában. Eszenyi Pál szorgalmas, akaratos munkásember hí­rében áll. nem véletlen te­hát, hogy élenjáró és kiváló dolgozó kitüntetések vannak a tarsolyában. Ehhez jön most a vasutasnapi „rá­adás”: több éves kiemelke­dő munkáját vezérigazgatói dicsérettel ismerték el. Jól­eső érzéssel tölti el. hogy kisember lévén is felfigyel­tek a munkájára, ami sok­szor áldozatokat követel: Két éve már annak, hogy a soha nem látott gigászi tél­ben társaival kézzel hámoz­ta ki a méteres hóból a gé­pet. Rendhagyó eset volt, bár a gép és az ember sok­szor küzd fogcsikorgatva a sikerért. Ezúttal eredmény­nyel ... Csonka Zsolt Takarított az eső A CARBONPACK szakem­berei szerint a gumüpari műszén nem azonos értékű a háztartási tüzelőanyag ége­tésékor keletkezett korom­mal. Nincs rákkeltő hatása, nem szerepel a veszélyes anyagok között, ártalmatlan az emberi egészségre. Az üzem környékén lévő fáikon, növényeken sem tapasztal­taik eddig elváltozást. A koromszóródás híre Nagy György igazgatóig is eljutott. A Volán kisvárdai üzemegység vezetőjével és a papi tanácselnökkel be­járta a három községet. — A nagy tömegű korom­szóródás után 2—3 nappal mentünk megnézni a hely­színt — mondja Nagy György. — Addigra az eső már lemosta az utat, nem kellett intézkedni a takarí­tás miatt. Sikerült kideríte­nünk, hogy a rakodótérben egy csavar feje szakította ki a zsákot, s ott csörgött a korom. A napokban ismét felhívtuk minden gépjármű- vezető figyelmét a biztonsá­gosabb szállításra. Bízom benne, hogy a figyelemfelhí­vással a koromszóródás megelőizíhető, ugyanis nem törvényszerű, hogy annak így kell lennie. M. Magyar Lásy.ió A szóródásért a vezető a felelős. Fóliával védik a kétrétegű zsákot. Szűkös kínálat Kisvardán Sík fiatal, ktvés állás

Next

/
Oldalképek
Tartalom