Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. július 7. Búcsú Kádár Jánostól Életének ihetvenhetedik évében elhunyt Kádár János. Fájdalommal és őszinte tisztelettel adózunk emlékének, mint utódok, akiknek egy nagy életművet kell végső számadásra bocsátaniuk. E pillanatban olyan embertől^ búcsúzunk aki a munkás- mozgalom és a nemzet, ügyét azonosnak érezte, tudta, s a körülmények felismerésével — szem előtt tartva, hogy a politika a lehetőségek tudománya — ezt az ügyet szolgálta. Számára a nemzet szolgálata azt jelentette, hogy a magyarság ügye elválaszthatatlan a nemzetközi haladás szolgálatától. Csermanek János néven 1931-ben kapcsolódott be az illegális kommunista párt tevékenységébe. 1942-ben a párt Központi Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Tevékenységének elválaszthatatlan része a Békepárt megalakítása. Ez volt az egyik kommunista kísérlet a második világháború elvadult közegében a nemzeti összefogást szolgáló népfront megteremtésére. Amíg lehetett, aktív résztvevője volt az ellenállásnak, majd letartóztatták. 1944 novemberében megszökött, és a magyar ellenállási mozgalom egyik fontos irányítója lett. 1945-től a pártélet vezető posztjain dolgozott. Volt a budapesti pártbizottság titkára. 1948-tól az egyesült munkáspárt főtitkár-helyettese. 1951-ben — hamis vádak alapján — letartóztatták. 1954-ben szabadult. Am sokáig csupán másodrendű tisztségekben működhetett. 1956-ban a párt vezetője lett. A történelem és az egyén viszonya — bárkiről legyen is szó — sokkal bonyolultabb .kapcsolat, mintsem néhány sorban végleges ítéletet lehetne mondani a körülményekről. a tettekről és azok következményeiről. Olyan életpályáról kell szólnunk, amely csaknem három és fél. évtizeden át nagymértékben meghatározta az ország történelmét. Kádár János olyan személyiséggé vált a nemzetközi politikában is. akinek véleménye sokat számított, s figyelembe, vették. Mégpedig azért, mert az, amit kádári stílusnak neveztek, sók mindenben szakított a szektás-dogmatikus elvekkel és gyakorlattal; a mondvacsinált ellenségképpel. A jelmondat, amely szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van” tömör kifejezője szemléletének. Ennek alapján jöheteti létre a főkérdésekben hosszú időre a nemzeti közmegegyezés. Ugyanez á felfogás alakította ki már akkor a kormányzat nemzetközi politikáját: ez munkált a megélénkült magyar diplomácia részéröl a helsinki értekezlet előkészítésében. létrejöttében, s utána a folyarjiat továbbvitelében; ez hozott megbecsülést -a Magyar Népköztársaságnak szövetségesei kogében és mindenütt — Moszkvától a nyugat-európai és harmadik világbeli fővárosokon át a Vatikánig —, ahol Kádár János szívesen látott vendég volt. ,.Szélárnyékban élünk” — mondotta volt Illyés Gyula, akivel jó néhányszor vitatkozó-baráti módon találkozott. Ez a „szélárnyék" azt jelentette a magyar társadalomnak, hogy az 1956-os nemzeti tragédia es az azt kísérő nagy nemzetközi figyelem elülté- vel, az elszigetelési kísérletek megszűntével végre magára találhatott, s nekikezdhetett önmegvalósításának. Nem tagadjuk: ezen a nehéz úton voltak tévedések, fájdalmas meghátrálások is. De ki feledhetne, hogy amikor Nyikita Hruscsov leváltása után Kádár János megérkezett Varsóból a Nyugati pályaudvarra, töretlen elvhűséggel újra. nyomatékosan kiállt az SZKP XX. kongresszusának eszméi mellett, amit akkoriban sokan kétségbe vontak. A XX. kongresszus szellemisége ,vált tetteinek iránytűjévé. Kádár János éveket töltött ártatlanul börtönben. személyesen megszenvedte a, törvénysértéseket. De számára, mint mindig, nem a személyes sérelem, hanem a kö-- zösségi gondolat, a dolgozó emberek ügye volt a legfontosabb. Legyen a szocializmus emberarcú. Olyan országra vágyott, amelyben'a különböző világnézetű emberek egyformán honra lelhetnek. Gazdasági és társadalmi megújulásra, a fejlett Ejirópához közelítő reformokra törekedett, s ezért dolgozott. Magyarország ezekkel a nagyszabású reformgondolatokkal vonta újra magára a külföld figyelmét. Tette mindezt olyan nemzetközi környezetben. amelyben az ilyen törekvéseket nem övezte osztatlan rokonszenv, megbecsülés. A megtorpanásnak, a felemásságnak éppen ez volt egyik meghatározója. Az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár János politikust életművét. Az ő igazságot követelő örökségének szellemében ezt a fájó tényt ki kell mondanunk. A politikusok sorsa ez, mindemellett vitathatatlan, hogy személyisége idehaza ugyanúgy, mint a nagyvilágban hosszú időszakon át a humánus szocializmus törekvéseivel kötődött össze. „Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki — a mindenkori adott feltételek közt — a legjobb elérésén fáradozott. Mai szemszögből ez éppen Kádár Jánosra vonatkoztatható, aki az akkori helyzet realitásairól kialakított ismeretei alapján a lehető legjobbat cselekedte. Kádár nevéhez nemcsak az fűződik, hogy lebontották az ellenségképeket, hanem az is, hogy jelentős lendületet kapott a katonai tömbökön túlmutató európai együttműködés. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere váratott magára, ám végül mégis elérkezett.” Willy 'Brandt, a Szocialista lnternacionalé elnöke mondotta róla ezeket a szavakat. Kádár Jánost fájdalmasan súlyos konfliktusokba sodorta az élet, a történelem A történelmi kihívásokkal szembenézett, olyan emberként, aki felismeri az adottságokat, nem feledkezik meg önmaga felelősségéről. s a lehetőségek közül a legjobbak kiválasztására törekszik. Nem tört mindenáron a népszerűségre, olyannyira nem, hogy amikor a nemzet érdeke azt kívánta. népszerűtlen döntéseket is vállalt, bízva abban, hogy a magyar nép később megérti öt. Csábítás akadt elég, de ö mégsem engedett ezeknek: a személyi kultusz újra kivirágzó korszakában szerényen, természetétől és politikai bölcsességéből következően, hacsak leheteti, igyekezett háttérben maradni. Politikai működésében ösz- szegződtek azoknak az erüknek és embereknek a törekvései, akiket ö szövetségesként kívánt látni, és meg tudott nyerni egy boldogabb Magyarországért. ,,Szeretni a hont gyakran oly nehéz: Ha bűnbélyeg sötétül homlokán. Gyarló erényünk öntagadni kész, Mint, Péter a rettentő éjszakán. Oh, értsd meg a szót. fényben vagy homályon — De kishitűvé szent imád ne váljon!” Rímelnek Arany János szavai Kádár János életművére is. A haza szeretete vezette tetteiben. Egy olyan korszakban vállalt emberfeletti kö- zösségmentö feladhtot, amikor erre nemigen akadt más vállalkozó. Sosem tagadta meg önmagát. A tisztességes politikus kompromisszumokban is képes gondolkodni. A történelem ítélőszéke előtt azonban az elvek megőrzésének hatékonysága és a kompromisszumok idölegességének aránya dönt. Halála óráján ne féljünk elismerni érdemeit. Ne féljünk vitatkozni örökségével, s elvetni belőle azt. ami nem bizonyult időállónak. De ne 'féljünk tovább folytatni arra érdemes politikai gondolatait. A mai és a jövendő társadalmi közmegegyezéséhez csakis a vitákban kialakuló egyetértés útján juthatunk közelebb, őszintén hisz- szük. hogy az 'a Kádár Jánost megillető igazi kegyelet, a reá való méltó emlékezés, ha szembenézünk múltunkkal, jelenünkkel“ jövőnkkel. Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre Bizottság alakult a temetésre A Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének döntése alapján bizottság alakult Kádár János temetésének megszervezésére. A bizottság tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a bizottság elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A bizottság a temetés időpontját, helyét és a kegyelet nyilvánításának módját nyilvánosságra hozza. Vélemények külföldről MOSZKVA: A TASZSZ szovjet hír- ügynökség csütörtökön délután ismertette csaknem teljes terjedelemben a Kádár János haláláról kiadott gyászjelentést. VARSÓ: ,.Az újkori magyar történelem kiemelkedő, bonyolult politikai személyiségének’ nevezte a lengyel rádió budapesti tudósítója Kádár Jánost az első kommentárban. WASHINGTON: George Bush, az Egyesült Államok elnöke közelgő budapesti látogatása előtt csütörtökön interjút adott magyar újságíróknak. Az elnök az alkalmat felhasználva részvétét fejezte ki Kádár János elhunyta alkalmából és méltatta annak tevékenységét. BRÜSSZEL: A belga rádió meghökkentő'emberi és politikai p*álya- futásként jellemezte Kádár János életútját azét az emberét, akit gyűlöltek hatalomra jutása,után, ám ezután végbevitte azt a nem mindennapi fegyvertényt, hogy a szocialista országok legnépszerűbb vezetőjévé vált. RÓMA: „A kompromisszumok, az . ügyes szövetségek és az óvatos reálpolitiká megtestesítője" — így értékelte az ANSA olasz hírügynökség Kádár Jánost. Mérleget vonva hosszú pályájáról. s megállapítva: abban ellentmondásos mozzanatok váltják egymást kétségkívül történelmi érdemekkel. LONDON: A BBC tv aláhúzta: „Kádár János gazdasági reformja a Gorbacsov-korszak előfutára volt”. George Bush magyarországi programja — Elkészült George Bush amerikai elnök magyarországi látogatásának programja. Az Egyesült Államok elnöke kedden a kora esti órákban ■ érkezik Budapestre, s katonai tiszteletadással ünnepélyes fogadtatásban Részesítik a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Megérkezését követően találkozik Straub F. Brúnóval, az Elnöki Tanács elnökével, majd részt vesz az 'Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az MSZMP Elnöksége által közösen adott díszvacsorán. Bush elnök szerdai napja főként politikai tárgyalásokkal telik el. Találkozik majd Nyers Rezsővel, az MSZMP elnökével és Grósz Károly főtitkárral, Németh Miklós miniszterelnökkel. Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével, Pozsguy Imre ál- lámminiszterrel, s külön találkozót iktatott programjába az új politikai pártok, szervezetek képviselőivel. Az 'elnök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen beszédet mond, várhatóan az Egyesült Államok kelet-európai politikáját, a kelet-nyugati kapcsolatok állását elemezve. Az amerikai elnök csütörtökön a reggeli órákban utazik el Budapestről Párizsba, ahol részt vesz a francia forradalom 200 évfordulójának jubileumi ünnepségein és a hét vezető gazdasági nagyhatalom csúcstalálkozóján. Gorbacsov beszéde Strasbourgban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke az átfogó európai egység megteremtését, „közös Európai Házunk” felépítését szorgalmazta Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti gyűlése előtt. Gorbacsov részletesen kifejtette a/, ú j'szovjet külpolitikai gondolkodás alapelveit és közölte, hogy a Szovjetunió kész csatlakozni az Európa Tanács több kon- venciójáhpz. A rendkívüli ülésen megjelent Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács"" nemrég megválasztott főtitkára. és Thorvald,Stoltenberg, az Európa Tanács brüsszeli bizottságának elnöke. * A nagy tetszéssel fogadott beszéde után Gorbacsov rövid megbeszélést. folytatott Lalumiere asszonnyal, majd elutazott Franciaországból. Fegyver nélküli szolgálat A Honvédelmi Minisztérium kéri azokat a sorozáson már részt vett sorköteleseket, akik fegyver nélküli katonai, vagy polgári szolgálatot kívánnak teljesíteni, hogy kérelmüket július 31-ig nyújtsák be az állandó lakóhelyük szerint illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz — hangzott el a tárca sajtó- tájékoztatóján csütörtökön. Hozzátették: e határidő elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy ezt követően a kérelem csak a késedelem megfelelő igazolásával nyújtható be. A bevonulást követően, a katonai eskü letétele után a törvény előírásai szerint a kérelem benyújtására már nincs lehetőség. Bulgária várja a turistákat Bulgáriában semmiféle olyan körülmény nincs, amely akadályozná a magyar turisták tengerparti üdülését, az ország területen való szabad mozgását, vagy átutazásukat Törökországba —■ tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a szófiai magyar nagy- követség. A legutóbbi híradások szerint a tengerparti üdü-«, Iőtielyeken a külföldi turistáknak fenntartott szálláshelyek telítettsége már meghaladja a kilencven százalékot. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa csütörtöki nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági. Tanácsának 1958-ban hozott^ ítéletei törvénysértők, ezért ezeket hatályon kívül heivézte: Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet. Gimes Miklóst. Tildy Zoltánt. Maiéter Pált. Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette.' Kádár János életrajza 1912. május 26-án született Fiúméban (ma: Rijeka, Jugoszlávia). Eredeti foglalkozása műszerész. ’ Tizenhét éves korában kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. • Kezdetben vasasifjúmunkások ' között tevékenykedett. 1931-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe (KIMSZ-be) és a Komrfiunisták Magyar- országi • Pártjába. 1931 novemberében letartóztatták. 1932 februárjában szabadult, s a KIMSZ egyik kerületi bizottságának, majd még ebben az évben a KIMSZ titkárságának tagja lett. 1935-ben ismét letartóztatták) s két évi börtönbüntetésre ítélték. Ki- szabadulása után a Magyar Szociáldemokrata Párt budapesti VI. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be. és a szervezet ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. 1940—41-ben részt vett az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében; 1941-ben a párt budapesti területi bizottságának, 1942 májusától a párt Központi Bizottságának tagja, 1943 elejétől titkára volt. Magyarország német megszállása után — 1944 áprilisában — megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen á Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők és az illegális KMP Központi Bizottsága között. A magyar— jugoszláv . határon elfogták. Kilétét sikerült eltitkolnia, ezért csupán szökési kísérlet címén emeltek vádat ellene és kétévi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 őszén — a büntető intézmények evakuálása során — Nyergesújfa- iunál megszökött. Budapesten ' folytatta az, illegális munkát, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom'egyik irányítója. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének és Politikai .Bizottságának tagjává választják. Tagja voit az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, s rövid ideig budapesti rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozott. 1945 áprilisától a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottságának titkára. 1946-ban — a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa után — a Központi Vezetőség főtitkárhelyettessé választotta. 1948 augusztusától 1950 júniusáig belügyminiszter, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének párt- és.tömegszervezetek osztályát * vezette. 1951 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben rehabilitálták. 1954-től 1956- ig a budapesti XIII. Kerületi Pártbizottság, majd a Pest Megyei Pártbizottság titkára. 1956 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kooptálta a tagjai sorába, megválasztották a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Vezetőség titkárává. 1956. október^ 31-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Közppnti Bizottságának'első titkára lett, egyúttal a Nagy Imre-kor- mány állammi,n'isztere. 1956. november 4-én az ő vezetésével megalakult a Magyar Forradalmi Munkás*-Paraszt Kormány. 1957 júniusában az országos pártértekezlet megerősítette első titkári funkciójában. 1985-től az MSZMP főtitkára, 1988. május 22-től 1989. május 8-ig az MSZMP elnöke volt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. május 22-ig volt a tagja. 1989. május 8-án felmentették KB-tagsága alól is. 1958-ban — kérésére felmentették miniszterelnöki teendői alól. 1961-ig államminiszter, 1961 szeptemberétől 1965 júniusáig újra a Minisztertanács elnöke volt. 1957 óta tagja a Hazafias Népfront . Országos Tanácsának. 1958-tól országgyűlési képviselő, 1965-től a ^Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Kitüntetéséi: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Magyar Népköztársaság Érdemrendje, a Szocialista Munka Hőse, a Szocialista Hazáért Érdemrend. Háromszor kapta meg a Lenin-ren- det,» 1977-ben nemzetközi Lenin-békedíjjal ■ tüntették ki. Több . más magyar és külföldi kitüntetéssel 'ismerték el-érdemeit. Nagy Imre ás társai nem követtek el bűncselekményt
