Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-26 / 174. szám
Keiet-Magyarország 1389. július 26. A tárakttzségek életéből Üj általános iskola MI lesz veled Gerő-telep ? Vasút helyett tanács a gazda Eladják a MÁV családi házakat Igaz, majd négy évtizede annak, hogy az ország egyik akkori vezetője, Gero Ernő kijelentette: Záhony vasutasváros lesz. A jóslat végre teljesült. Am akkor, az ötvenes évek elején a kijelentéshez intézkedés is társult. Az állomáshoz közeli szántóföldek helyén lakótelepet építettek, kertes, kétlakásos házakat húztak fel az ide települő vasutasoknak. A köznyelv ezt a részt azóta is Geró-telepnek hívja. Különleges szerepet tölt be ja vasút Záhony. élgt,ébep még ia lakáshelyzetnél ts. A, város 1 akásainak tóbb; 'fü?nt Harmada, 650 a MÁV tulajdonában van. Ezek közül szeretnének 180-at az ott lakóknak eladni a közeljövőben. Még az út is vasúti — A Gerő-telepi lakások felében már nem aktív MÁV- dolgozók laknak — jellemzi a mai helyzetet Kovács Józsej üzemigazgató-helyettes. — ök a rendeletek szerint jóhiszemű, jogcím nélküli bérlőknek^. .Nyilvánulnák, akik 1 nem “cserélhéfnek"' rtém adhatják másnak a lakásukat. Már csak ezért sem jó, hogy vasúti tulajdonban maradjanak ezek a lakások. Ugyancsak érdekesség, hogy az egész telep, teljes közműállományával a MÁV tulajdona. Az utak, a víz- és szennyvízvezetékek fenntartása ezért vasúti feladat. (Jellemző, hogy csak egyetlen vízóra van, hiszen nem kell külön mérni a fogyasztást, a lakbérbe számítják a díjat.) — Ugyanakkor a kenyérgyár, a vasbolt, a KEMÉV- szálló miatt más is használja az utat, a közműveket — folytatja Kovács József. Már évekkel ezelőtt megállapították, hogy nem szerencsés megoldás, ha a vasút ennyire beékelődik egy településbe. Csakhogy akkor különösképpen egyik oldalról sem erőltették a változtatást. Egységes városi akarnak — Rájöttünk, hogy nem jó a kettősség — vélekedik Horváth Ferenc, a városi tanács vb-titkára. — A közműveket a közszolgáltató vállalatok veszik át, az utakat a tanács, s ezáltal egységes lehet a város. Meglehet, hogy a papírmunka több lesz, mint a lakások eladásának gyakorlati kivitelezése. S mindez természetesen hosszadalmas procedúra. Hiszen még a telekkönyvben is csak 1978-tól bontották meg a területet, jelölték külön az utakat és az egyes telkeket. — A változtatás előnye, hogy nem lesz egymásra mutogatás — folytatja Horváth Ferenc. — Elkülönülnek a városi és a vasúti feladatok. A lakókat persze sokkal jobban izgatja, miképpen lehetnek tulajdonosai házaiknak. Ennek a megoldása is most van kialakulóban. Any- nyi biztos, hogy a MÁV, mint tulajdonos adja el a házakat; — A forgalmi érték alapján, a rendeletek szerint járunk el — mondja erről az Madártávlatból a családi házas Gerő-telep. üzemigazgató-helyettes. — Ez valószínűleg kedvező lesz azoknak, akik a lakásokban laknak, mert ■ részletfizetéssel saját tulajdonuk lehet a ház. Van adminisztratív tennivaló is, mert társasházként kell a két- és négylakásos épületeket eladni. Természetesen mindenkinek saját döntése, hogy megveszi-e a lakását, erre nem lehet kötelezni senkit. Mégis úgy gondolják, hogy az eladással megnő a lakás- forgaiom Záhonyban, köny- nyebb lesz a változtatás, avagy másként alakul a felújítás, fenntartás. Átadandó közintézmények A MÁV-lakások és közintézmények üzemeltetési és fenntartási költsége a múlt évben 33 millió forintot tett ki. Mindezt a befolyó lakbérek egyáltalán nem ellensúlyozzák, sőt ez az' összeg a megfelelő szíjjá f^jtásra^ is kévés. . i t ........ — A mi részünkről a közintézményeknél tapasztalható kettősséget is szeretnénk megszüntetni — folytatja a vb-titkár. — Azonban a MÁV-óvoda és -bölcsőde átvétele csak akkor volna lehetséges, ha a fenntartási költségeit is megkapnánk. A kapcsolat viszont jó. Amikor a nyári szünetben a tanácsi vagy a vasúi óvodát takarítják, felújítják, akkor a másik intézmény fogadja a gyerekeket. Ugyancsak hosz- szabb távra számolnak a vasúti művelődési házzal úgy, hogy a városi igényeket is ellátja. A közeljövőben befejeződik az átépítése, mint oktatási főnökség működik majd, egyszerre teret teremtve a továbbképzésre, a szabadidős programok szervezésére, de még arra is számítanak, hogy városkörnyéki közművelődési feladatokat lásson el. suli kerengő Örömteli a záhonyi gond, ahol az általános iskolában — az országossal ellentétben — növekvő gyermeklétszám elhelyezéséről kell gondoskodni. Már készülnek egy új általános Iskola tervei, azonban a kicsik most kopogtatnak az ajtókon. Ezért arra számítanak, hogy a nemsokára elkészülő vasutas művelődési házban alakítanak ki — ideiglenes jelleggel — néháhyí-tcioport elhelyezésére tantermeket. A Közlekedési Szakközépiskola kedvelt intézmény lett, amit bizonyít a négyszeres túljelentkezés is. Ezért újabb hat tanteremmel kívánják bővíteni az intézményt, ennek a terveit készítik most. iíiiunktúra Még mindig tart a kisha- tármenti láz. A Szovjetunió Kárpátontúli területéről Záhonyba érkezik a legtöbb turista, akinek az ellátása — s velük együtt a helyi lakosok kiszolgálása — kívánnivalókat hagy maga után. örvendetes viszont, hogy egyre több kereskedelmi vállalat érdeklődik, akar boltot nyitni Záhonyban. A megváltozott konjunktúrát jelzi, a régi tej boltot tavasszal még 300 ezer forintért akarták megvenni, most pedig millióért kelt el. Az Ady Endre utcábah hirtelen megnőtt a telkek értéke. Különböző vállalatoknak a tanács 16 faház létesítésére adott engedélyt. (Még mindig van bizalmatlanság, ezért vállalják inkább a faházat, ami kisebb beruházást jelent.) Rövidesen befejeződik Ti- szaszentmártonban az új általános iskola építése. A négy tantermes és további szaktantermekkel, szertárakkal, közösségi helyiségekkel, tornateremmel, konyhával, étkezdével rendelkező létesítmény jelentős változást hozhat a kistelepülés életében. Az Északterv által tervezett és a KEMÉV kivitelezésében készülő oktatási intézményhez az építkezés során kapcsolták a volt tanácsházát is, így az oktatási feladatokon túl az intézmény adottságai folytán a település egyfajta szellemi-közéleti-kulturális központja lehet. Külső megjelenésében pedig őrzi a jellegzetes falusi építészet sajátos stílusjegyeit és tágassága ellenére meglepően harmonikusan illeszkedik a környezetében .fekvő, többnyire földszintes lakóházakhoz. Gyűjtés a műemléki felújításhíz A környék legmegragadóbb látványossága az 1560 körül épült, a megyében legrégibb és legmagasabb (41 m) zsurki műemlék fa harangláb. A hatszintes tornyot és a kapcsolódó templom kazettás mennyezetét nyugati turisták is gyakorta megcsodálják. A harangláb fazsindelyszerkeze ti-egységei az utóbbi évtizedekben erősen megkoptak, ezért a rekonstrukciós munkák megkezdése érdekében társadalmi összefogás alakult ki a településen. A lakosság gyűjtési akciót rendezett, de az egyház, az OMF és a megyei tanács is támogatja a rövidesen kezdődő felújítási munkálatokat. Kegyelet Ravatalozó építését tervezik a két nagyobb társközségben, Zsurkon és Tisza- szentmártonban. A 900, illetve 1200 lakosú településeken máris komoly társadalmi munkafelajánlások történtek. Tiszaszentmárton- ban egyébként már jelentékeny induló összeggel is rendelkeznek az építkezéshez, hiszen a község saját kategóriájában az első helyen végzett legutóbb a megyében évente meghirdetett társadalmi munkaversenyben. A jutalomként elnyert 600 ezer forint felhasználását illetően teljes közmegegyezés alakult ki a lakosság körében a ravatalozó létesítése érdekében. Háda Zoltán Szolgáltatási fehér foltok Kevés az iparos Gazdaságtalannak minősítette a javító-szolgáltató tevékenységet, ezért máról holnapra otthagyta Záhonyt néhány évvel ezelőtt a Gelka. Mi több, még a telefont is elvitte magával Nyíregyházára. Ugyancsak hasonló ok miatt szüntette meg méretes szabóságát a ruházati szövetkezet. A példák azt bizonyítják, hogy a szolgáltatásban nem mindig egyezik a városi igény a lehetőségekkel. Pedig az új tanácsháza felépítése után a régi pártházat Ellaposodott politikai élet Ne fogalmazzunk virágnyelven Idézet lapunkból: „Egy záhonyi fiatalember nagyon szemléletes módon, a télre eltett káposzta példáját idézte. «-Semmiképpen nem remélhető, hogy tavaszig elálljon, ha az elöregedett, romló felső leveleket el nem távolítjuk.« Lefordítva: nagy tisztogatást kell folytatni, különben elbukj uk a választásokat.” Talán nem veszi sértésnek Zolcsák István, a közlekedési szakközépiskola tanára, ha eláruljuk, ő volt a káposzta- levél-szaggató. Szavaiból az MSZMP féltése derült ki a mátészalkai reformkori ösz- szejövetelen. Eszerint elégedetlen ember? — A fiatal párttagok egyáltalán nem elégedettek azzal a politikával, amit tapasztalnak — mondja. — Nyitottabbá kell tenni a pártéletet, változtatni a megszokásokon, különben vesztesek leszünk. Május 25-én a szakközép- iskolában reform-alapszerve- zetet alakítottak. Kimondták, hogy a városból bárkit szívesen látnak soraikban, új módon akarnak politizálni. Szervezőnek Zolcsák Istvánt bízták meg. — A felhívásunkban az szerepel: Záhony politikai élete ellaposodott, és nem érezzük, hogy a párt igazán a reformok élére állt volna. Mi ezen kívánunk változtatni — indokolja. A fogadtatás persze nem volt egyértelmű. Volt, aki az alapszervezeti titkárnak nem átallotta megjegyezni: megnézhetné, kivel ír alá egy lapon. Ellentéteket sejt a helyi viszonyok részleteit nem ismerő ember. Zolcsák István viszont tudja az okokat és miérteket, hiszen rövid vas- utasság után került a szak- középiskolába, majd három évig a KISZ nagyközségi bizottságának függetlenített titkára volt, hogy utána újra visszamenekülhessen tanítani. — Rossz gyakorlat volt nálunk — jellemzi a pártéletet. Ugyanis a pártbizottság maga a titkár volt, az 6 emberei kerültek a testületbe, az ő szava döntött mindig. A népfront vagy a szakszervezet csak azért volt, hogy erősítse a pártbizottságct. Közben nem biztos, hogy mindenkinek egyezett a véleménye. Ezért döntöttünk úgy a reform-alapszervezet megalakításával, hogy minél hamarabb lépni kell, nem szabad virágnyelven fogalmazni. Be kell látni, hogy az általuk közzétett felhívás igencsak sért néhány presztízsérdeket. Javasolják többek között, hogy ne legyen külön városi és vasúti pártbizottság, pártszavazás útján döntsenek ebben a kérdésben. Azt sem látják szükségesnek, hogy függetlenített titkár legyen, s mindenképpen azt ajánlják, hogy a pártbizottság munkaidőn kívül tartsa üléseit. — Hatéves koromig döngölt padlójú házban laktunk testvéreimmel. Azóta sok minden változott, de azt is látom, egy időben megállt a fejlődés — folytatja. — Márpedig az igényeink változtak, csakhogy nálunk, az országban csak annyi történt, hogy visszafogták a beruházásokat, túl sokat foltoztunk, ahelyett, hogy az újat vezettük volna be. A nyári szünidő Zolcsák Istvánnak sem a felhőtlen pihenés ideje. Ahhoz, hogy a két gyerekkel elutazzanak valahová, pótolni kell a tanári fizetést, szükséges pénzkereset után nézni, kistermelőként dolgozni. De ő a politizálásról sem mond le, mert úgy véli, csakis a rossz beidegződésekkel szakítva lehet változtatni a dolgokon. Erre pedig éppen most. a kongresszusi küldöttek jelölésénél talált példát. — Szerintem amit nálunk csináltak, a jelölés egyáltalán nem felel meg a KB határozatának — állítja. — A városi pártbizottság maga választott kongresszusi küldöttet, nem alulról, az alapszervezetek véleményét hallgatták meg. Nem a személy ellen van kifogásom — aki ráadásul nem záhonyi, így kevésbé ismerheti az itteni gondokat —. hanem a módszer ellen, hogy már kész tények elé állítják a párttagokat. azért vette meg a tanács, hogy ott egy kisebb szolgáltatóházat alakítson ki. Eredményesnek bizonyult a tárgyalás az Elitász Kisszövetkezettel, amely elektromos háztartási gépek javítását oldja meg helyben, míg a Gelka ismét jött és távozott. Mostoha körülmények között, de dolgozik a cipőjavító és a fényképész — sokak örömére. A Patyolat és a fodrászat természetesnek tűnik, azonban itt is üzleti szempontok követelik meg, hogy a ruha- tisztítás mellett például fonalak árusításával foglalkozzanak. A mind több gépkocsi megkövetelte volna, hogy kisiparos vagy más szakvállalat, szövetkezet autójavítót működtessen. Sokáig nem történt semmi, míg a MÁV Gépesített Rakodási Főnökségén kialakítottak egy javítóbázist, ahol a műszaki vizsgáztatást is vállalják. Ugyancsak az autósok öröme, hogy másfél éve megépült a benzinkút, nem kell Kisvárdára vagy Mán- dokra menni tankolni. A kegyelet követeli meg, hogy a halottszállítás is megfelelő körülmények között folyjon temetések alkalmával. A MÁV adott egy leselejtezett Latvija autót, vállalták a társadalmi munkát, míg a tanács az anyagokat, alkatrészeket veszi meg, hogy felújítva elkészüljön egy halottszállító autó, amely a társközségeknek is rendelkezésre áll néhány héten belül. Viszonylag kevés a kisiparos a városban, mindösz- sze 28-an rendelkeznek ipar- engedéllyel. Közülük legtöbben — 15-en — az építőiparban dolgoznak, azonban a megnövekedett építési kedv megkívánná, hogy még több kőműves, ács, bádogos legyen. Ugyancsak szükség lenne autószerelőre,, de az a tapasztalat, kicsi a vállalkozó kedv, általában az ipar helyet a házilagos javítás dívik a városban és környékén. Az oldalt összeállította: LÁNYI BOTOND 2
