Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

1 Keiet-Magyarország 1989. július 25. Valamikor a veszprémi püs­pökséghez tartozó, majd a Veszprém megyei Idegen- forgalmi Hivatal kezelésében lévő sümegi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusbein a korábbi gazdától átvette a várat, s egy magánvállalkozónak — Pap Imrének — haszonbér­letbe adta azzal a feltétellel, hogy azt két évig elengedi, cserébe viszont a vállalkozó Pap család a bevétel legkeve­sebb kétharmadát a vár rend- behozatalára fordítja. A vál­lalkozó terve, hogy Sümegből egyedülálló, nagy vonzerejű idegenforgalmi helyet csinál középkori borozóval, kora­beli látványosságokkal, ven­déglővel, majd panzióval. A bérbe vett sümegi vár. A „várúr” és „várúrnő”, Pap Imre és felesége. Részvénytársaság alakul Nemzetközi kapcsolatok Üdvözlet Rióból Falatozó, falatok nélkül Mit nekünk idegenforgalom? Ha tetszik a hely a vendégnek, újra eljön, ha nem, akkor menjen legkö­zelebb máshová. Mi ugyan nem tartóztatjuk! Nagy­jából ez ia helyzetkép tárul szemünk elé, ha a Sóstó környékének ellátását vesszük nagyító alá. Mert az ember ugyebár már csak olyan gyarló, hogy időnként megéhezik, utána pedig szomjas. És eb­ben még a Sóstó szépségei­nek élvezete sem képes meg­gátolni. S hogy milyen száj­ízzel távozik a vendég, azt a napokban vizsgálták a me­gyei és a városi tanács ille­tékesei társadalmi ellenőrök bevonásával, összesen hét egységbe látogattak el, s nem igazán rózsás hangulat­ban tértek vissza a kőrútról. Ha már a rózsánál -tar­tunk, kezdjük a sort a Ró­zsakért büfével. A működési engedélyt annak idején úgy adták ki az üzletre, hogy hi­degkonyhai és meleg húské­szítményeket, cukrászati és édesipari termékeket, szend­vicseket árusítanak majd itt. Éhből csak hurka és kolbász lett, viszont az sem biza­lomgerjesztő. A nyersárut ugyanis 13 fokon „hűtik”, ezért a forgalmazást az elle­nőrök azonnal megtiltották. Az egyetlen édesség a más- . fél éves Krówka cukorka volt, darabját 1,50-ért kínál­ták. Széles a választék vi­szont szeszes italból, a bor­ravalót pedig eleve felszá­molják. A felelősségrevonás természetesen nem marad el, Két NSZK-beli város képviselői jelentkeztek a kö­zelmúltban azzal a szándékukkal, hogy az ottani, illet­ve a nagykállói polgárok között kapcsolatteremtést kez­deményezzenek, a városok közötti együttműködés le­hetőségeiről tájékozódjadak. E két település: Metzin­gen és Woopertal. Metzingen küldöttét a vá­rossá avató ünnepségen kö­szöntötték, elutazása után ér­kezett meghívólevél Fodor János tanácselnök részére, hogy szívesen látják ez év jú­niusában. Sajnos ez á láto­gatás az elnök elfoglatlsága miatt nem jöhetett létre. Az újabb meghívás idén szep­temberre egy városi rendez­vényre szól, remélhetőleg most nem lesz akadálya an­nak, hogy Nagykálló is meg­tegye a lépéseket a kapcso­latok fejlesztéséért. Előbb idegen- forgalom Nagykálló vezetői: Metzin- genből egy művészeti együt­tes érkezik hazánkba egy folklórfesztiválra; ezt a cso­portot hívják meg elsőként, hogy a káliói közönségnek bemutatkozzon. Eközben gaz­dasági területen is megtör­tént a kölcsönös közeledés. A Metzingenben működő Ga- enslen cég érdeklődik a Ma­gyar Posztó nagykállói gyá­ra iránt, a jelenlegi tervek szerint a közeljövőben rész­vénytársaságot kívánnak lét­rehozni. Folyamatban vannak a tárgyalások, melyeknek eredményeként a nyugatné­met cég itt, a Kelet kapujá­ban új piachoz juthat. Válási cikkünkre Kisvárda is vállalta!-A Keiet-Magyarország július 11-i számában Zom- bor Ferenc véleményére hivatkozva megjelent, hogy Kisvárda nem vállalta a telefon 40—60 százalékos költségosztozikodás szerinti megvalósítását. Idézem dr. Szilágyi Gá­borhoz, az akkori debreceni postaigazgatóhoz küldött levelünk egy mondatát, melynek keltezése 1985. augusztus 28. „A fejlesz­téshez a városi tanács — helyi erőforrásból 40 száza­lékkal hozzájárul.” Még egy korábbi közve­tett jelentkezésünk volt, amikor a megyei tanács vb. minden település ilyen irányú igényét a debreceni posta igazgató és a megyei tanács elnöke egyeztető megbeszélésére felmérte. A cikkben az említett vá­rosokon túl Kisvárda je­lentkezése is ott volt, tár­gyalási téma volt. Engem egy előzetes költ­ségbecslés segítségével — amit a postaigazgatóság készített, feltételezhetően éppen az igények miatt — Szilágyi elvtárs személye­sen tájékoztatott, hogy te­kintettel a posta erejét meghaladó jelentkezésekre, az egyeztetések alapján Kisvárdának a gondjával ez ötéves tervben csak tervszinten foglalkoznak. A Ikiala'kult pénzügyi hely­zet ezt is felülbírálni lát­szik, mi azonban azóta is folyamatosan napirenden tartjuk a kérést, továbbra is vállalva a megvalósí­tásban való részvételt. Tóth László tanácselnök bár a tavalyi büntetésből sem okultak a PJT résztu­lajdonosai. A Jonatán falatozóból is hiányoznak a falatok, sze­szes ital viszont kapható. A bolt amúgy tiszta, rendes és azon ritka helyek közé tar­tozik, amelyekben ártájékoz­tató is eligazítja a vendé­get. Igazi „szabolcsi” kép fo­gadja a Sóstóra érkezőt az úton jobbra lévő volt villa­mos végállomás épülete előtt. A 4. osztályú eszpre­sszó minden tekintetben megfelel azoknak a ikritéri- umoknaik, amelyek egy kocsmától „elvárhatók” — mind kínálatával, mind ve­vőkörével. Pedig szépen fel­újították a házat, jobb érzé­sű ember mégsem szívesen áll be a sorba üdítőitalért — márcsaik azért sem, mert mindössze kétféle közül vá­laszthat. Szép a felújított Vadász­csárda a sóstóhegyi elága­zásnál, a belbecs azonban már nem túl bizalomgerjesz­tő. A falak penészesek, az ártéjákoztató hiányos, így elég nehéz utánaszámolni, hogy nem csapták-e be a vevőt. Pedig jó „résen” len­ni! A Betekints Csárda kíná­lata sem felel meg a falato­zó üzletkörnek, de legalább rendes és tiszta. Manapság egyre többen rendezkednek be az üdülés során ellátásra. A sóstói kempingek lakói két élel­miszerboltban szérezheti be a szükséges nyersanya­gokat. A Berenát utca sar­kán lévő üzűet kínálata meg­felelő, még délben is 25 féle tejtermék és 19 féle tölte­lék- és füstölté ru közül le­het választani. A víztorony alatti egysze­mélyes boltban nagy a for­galom, a hely viszont annál kisebb. Nincs lehetőség az áru bemutatására, a raktá­rozásra. Gond van az áruát­vételnél is, hiszen egy em­ber nem láthat el egyszerre két feladatot. Rugalmasan intézkedett viszont az üzlet­vezető, amikor elfogyott a tejtermék, és másik bolttól kért árut. Az viszont már nem túl kollegiális viselke­dés, hogy az, akitől kérte, romlott vajat küldött. A pavilon előtti zöldséges árai első osztályúak. Nem így az áru! Csúnya, romlott a portéka, s még be is csap­ják a vevőt. A reklámsza­tyor árát felszámolják, s be­lemérik az áru súlyába is. Szerették volna megnézni az ellenőrük, miféle „szuve­níreket” árulnak az aján­dékboltban. Az ablakon cé­dula: „azonnal jövők". Sze­rencsére a szomszédos üzlet vezetőjétől megtudták, egész napra érvényes volt a ikiírás. Végeredményben az az ér­zése támad az embernek, hogy még mindig azok nem érzik az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, akik pe- diik közvetlen „vámszedői” lehetnének. A Sóstón példá­ul leginkább csak berúgni lehet, az üzletvezetők sze­rint palacsintára, szendvics­re, süteményre nincs is igény. Ki hinné?! Cservenvák Katalin A tárgyalóteremből Ellenőrök a Sóstón Sötétben szorította a nyakát... Az eddigi elképzelések sze­rint — és erre utalt Németh Miklós miniszterelnök is az itt elhangzott beszédében — nem elsősorban a gazdaság területén kellene szorgalmaz­ni az együttműködést a kül­földi partnerekkel, hanem inkább kulturális és idegen- forgalmi cserékkel kellene kezdeni, összefügghet a kap­csolatok megteremtése és erősítése a nagykállói né­met nyelvű gimnázium fej­lesztésével, továbbá létre­hozhatnak közművelődési cseretáborokat, illetve ki le­hetne használni az üdülteté­si lehetőségeket is. Együttes jön A kulturális kapcsolatok felvételére hamarosan itt az alkalom, erre készülnek most Milyenek a körülmé­nyek? Woopertalból Alexander Deák úr jelentkezett, aki Nagykállóból származik, és egy NSZK-beli idegenforgal­mi hivatal számára kért in­formációt arról, milyen kö­rülmények fogadják ma az utazót Harangodon. Tételesen rákérdezett; van-e itt tele­fon, fürdőszoba stb. A ta­nács megküldte részére a vá­ros és az üdülőterület köz­műtérképét és a kért infor­mációkat a sportolási lehető­ségek felsorolásával együtt. Válasz erre még nem jött, de Deák úr biztos nem fe­lejtkezett meg a kállóiakról: most éppen Rio de Janeiró- ból küldött egy képeslapot a város polgárainak. Nagyszabású, tíz vádlottas per végére tett pontot a nyír­egyházi bíróság. Három ti­szadadai fiatalkorú és másik hét — részben dadai, tisza- löfci és tászadobi — fiatal került lopások miatt a bíró­ság elé. A főkolomposok, M. De­zső, M. Árpád, T. Gábor, Tóth József és Lakatos Ró­bert tavaly május és október, között lopásokból próbált megélni. M. Dezső például tizenhárom esetben követett el ilyen bűncselekményt, de M. Árpád sem sokkal maradt el tőle, ő kilencszer tulajdo­nította el mások javait. M. Dezső többek között megká­rosította a tiszadadai táp­boltot, 11 500 forintot emelt ki az őrizetlenül hagyott pénztárból. Élettársával, La­katos Otíliával a lopott pénzt a lakásuk padlója alá rejtették. A fiú nem riadt vissza attól sem, hogy má­sok lakásába menjen be, s onnan különféle értékeket pakoljon össze. Ugyanígy cselekedett T. Gábor és Va­dász József is. Tóth József, T. Gábor és Korotki József a tiszadadai strand sátrait választották célpontul. M. Dezső és M. Árpád a tettlegességtől sem niadtak vissza. Amikor egy idegen ház udvarán a tulaj­donos felfigyelt a zajra, a fiúk lekapcsolták a lakás villanyóráját, a sötétben M. Dezső megfogta a gazda nya­lkát és a földre lökte. Egy másik alkalommal — amiért a ház tulajdonosa kivezette őt az udvarról — bosszúból betörte az ablak üvegeit, a redőnyöket és egy téglával oldalba vágta a jóhiszemű sértettet. Loptak kerék­párt, diót, horgászbotokat és mindent, ami a kezük ügyé­be került. A tíz vádlottat öszesen 19 vádpontban von­ták felelősségre. A főkolompos, a büntetett előéletű, 18 éves M. Dezső másfél évi fiatalkorúak fog­házát kapott. A többiek, M. Árpád, T. Gábor, Tóth Jó- szef, Korotki József, Vadász József, Lakatos Róbert, La­katos Otília, Horváth Sán­dor, valamint Tóth András a bűncselekmények arányá­ban kapták meg méltó bün­tetésüket; melyek közül a legenyhébb az egy év pró­baidőre felfüggesztett hat hónapi fogházbüntetés. Az ítélet jogerős. (B. A.) Üj vízminőségvizsgáló szondarendszert mutatott be Szolnokon a budapesti Agroinnovációs Közös Vállalat a halgazdaságok, a vízügyi igazgatóságok és a vízügyi vállalatok szak­embereinek. a szonda egy vízre telepíthető úszó bója, amelyen keresztül egyszerre 16 íéle mérés végezhető el. Az adatokat pedig rádióadója segítsé- I gével akár 10—15 kilomé­terre is továbbíthatja. Az adatokat egy Commodore 64 típusú számítógép dol­gozza (el. A központi ve­vőrendszerhez egyszerre 256 úszó bója csatlakoztat­ható. Az új eljárással — amely egyben szabadalom is — gyorsabban és keve­sebb költséggel végezhető el az ellenőrző vizsgálat. Kép: A vízen úszó bója 16 féle mérést végez el. Hűtés 13 fokon Kívül szép # „Azonnal66 — egész nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom