Kelet-Magyarország, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Kalat-Magjruoniág 1989. július 1. A telefon nekünk is jár(na) Halló! Hol vagyunk? Ha itt nem lepünk, mindenben lemaradunk Különleges gazdasági övezetről, működő nyugati tőke letelepítéséről, világkiállításról, idegenforgalmi fejlesztések­ről beszélünk, miközben a megye keleti csücskében egy pesti telefonra is napokat kell várni. A Magyar Posta ugyanakkor nem látja igazán fontosnak Szabolcs-Szatmár ügyét, az általa felállított fejlesztési sorrendben megyénk igencsak a lista végén szerepel. Mi a teendő ebben a helyzetben? Várjunk sorsunkra, vagy kezdjünk vállalko­zásokba? Követeljünk, vagy csak kérjünk? Kérdések, ezút­tal azonban már nem válasz nélkül. A nyíregyházi városi, va­lamint a megyei tanács ve­zetői úgy döntöttek: maguk veszik kézbe a telefon ügyét, s amíg odafenn egyezkednek, addig ők megpróbálnak ten­ni is valamit. Jogok •s juttatások — Azt gondoltuk, hogy a telefonhelyzet radikális ja­vítása ennek a vidéknek já­randósága. hiszen bennünket is megilletnek ugyanazok a jogok, mint az ország nyuga­ti felében élőket. Kitartóak leszünk azért is, mert azt valljuk, ha e téren nem tu­dunk előrelépni, akkor min­denben lemaradunk — mond­ja Csabai Lászlóné, a Nyír­egyházi Városi Tanács elnö­ke. aki mostanában mind több külföldi vállalkozóval, érdeklődővel tárgyal. Olya­nokkal, akik számára a fej­lett telefonhálózat nélkülöz­hetetlen munkaeszköz. Persze nem csak miattuk fontos a fejlesztés. — Azt hiszem, nem túlzás azt mondani, ez a helyzet ma már egyszerűen közérzet­romboló. Nem nyugodhatunk bele, hogy jelenleg nyolc és fél ezer telefonigénylőt tar­tunk nyilván, s azért ..csak'’ ennyit, mert többen a kilá­tástalan helyzet miatt be sem adják igénylésüket. Nem csak városi, megyei problé­ma is ez, hiszen hiába fej­lesztjük a regionális hálóza­tot, ha a megyeszékhely köz­pontja mindössze ennyit bír el. Á kettő tehát csak együtt hozhat igazi eredményt — érvel az elnökasszony. A nyugatnémet Alcatel konszern, a világ egyik leg­nagyobb telefongyártó cége három képviselőt is küldött a minap megyénkbe. A fej­lesztési lehetőségekről tár­gyaltak, azt firtatták, mi a legmegfelelőbb módszer a helyzet javítására, milyen feltételekkel léphetnek be ők a vállalkozásba. Hem a szép szemünkért Először nemet ■ mondtak kérésünkre, mert korábban tárgyaltak a Magyar Posta vezetőivel, akik nem óhaj­tottak velük üzletet kötni. Á konszern vezetősége azonban mégis támogatta a nyíregy­háziakat. őket, úgy látszik, mégis érdekelte e téma. s látva kitartásukat, megkeres­ték a város vezetőit. Persze, ahogy mondani szokták, nem a két szép sze­münkért vették vállukra gondjainkat. Üzletet sejte­nek, nem is akármilyet! Ök pénzt látnak a vállal­kozásban, de mit lát benne, s hogy tekint rájuk a Ma­gyar Posta? Hegedűs Tibort, a Debreceni Postaigazgató­ság igazgatóját erről kérdez­tük. — Hogy lesz-e üzlet, az a feltételektől függ, s ha lesz is, az nem nekünk, hanem a megyének jelent majd igazi' sikert. A Magyar Posta — úgy tű­nik, — nem izgatja magát. Monopolhelyzetben van, ve- télytárs nélkül joggal maga­biztos. Az új postatörvény, amelyet várhatóan decem­berben tárgyal az Országgyű­lés. remélhetően változtat majd ezen a helyzeten, amelyben jelenleg a debrece­niek sem sokat tehetnek, s nem is nagyon tesznek. — Az osztrákokat nem mi kerestük meg, hanem a vá­rosi tanács — ismeri el a té­nyeket Hegedűs Tibor, aki konkrétumokat nem említ ugyan, azt azért elmondja: „Többféle próbálkozásunk van, de sajnos nincsenek jó­váhagyva.” Annyi bizonyos, az elmúlt években jó kapcsolatot épí­tettek ki a tanácsokkal. Ha azok adnak pénzt a fejlesz­téshez, akkor beszáll a pos­ta is. A tárgyalások során derült ki, hogy az Alcatel nem csak alközpontok építésére vállal­kozik. részt vehet akár az egész megye telefonfejleszté­sében is. Mivel azonban a bővítés a posta nélkül nem történhet, a tárgyalásokból sem maradhatnak ki. — Meggyőződésünk.' a fej­lesztés a Magyar Posta nél­kül néni valósítható meg — mondja Csabai Lászlóné. — De rájuk várnunk nem sza­bad. Képviselői a tárgyalá­sok során érdekes javaslatot tettek: felajánlották, hogy amíg a nagy központ nem épül meg, vegyünk két darab ezres konténerközpontot, amelyeket elsősorban a vál­lalkozóknak. vállalatoknak ajánlunk majd fel. Igaz. eh­hez a posta e pillanatban egy fillért sem tud adni. ha azon­ban a nagyközpont elkészül. a két konténer is a megyében marad. Szeretnénk megra­gadni ezt a lehetőséget is. Vállalkozókat várnak... A vállalatok, vállalkozók, azok, akik anyagiakkal is se­gíteni tudják a két központ letelepítését, a nyíregyházi postán máris jelentkezhetné­nek. A hálózatfejlesztésnek ter­mészetesen a lakosság is hasznát veszi majd. hiszen a fennmaradó vonalakat az igények kielégítésére fordít­ják. Kezdeményezni, minden al­kalmat megragadni a megye, a tanácsok vezetőinek fel­adata. A lakosság segítsége azonban nélkülözhetetlen. A szabolcs-szatmári ember ed­dig is gyakran nyúlt a zseb­be. ha utat, járdát, egészséges vizet vagy gázt akart. A hely­zet telefonügyben sem válto­zott. Kovács Éva Magánrendelő a Bencs-villában? Ez nég min a Fekete-erdí klinika... Vállalkozás az egészségügyben Orvosi körökben régóta nem titok, s ma már a közvé­leményben sem számit annak, hogy jelentős változások várhatók az orvosi magángyakorlatban. Az egészségügyi tárca vezetői úgy látják, a vállalkozások elterjedése, oly­kor akár ösztönzése az egészségügyben is kívánatos. A hír persze megyénket sem kerülte el, s bár törvény még nincs, vállalkozók' máris akadtak. Szerintük a nyír­egyházi Sóstói úti Bencs- villa — amelyben egykor óvoda működött — kiváló helyszíne lehetne a megye- székhely első egészségügyi magánvállalkozásának. Bővülő lehetőséit — A magánrendelés gya­korlatának várható változá­sáról magam is hallottam, s azok alapján látok a nyír­egyházi ötletben fantáziát — mondja dr. Barta Tibor, Nyíregyháza főorvosa. — An­nál is inkább, mert az állami egészségügy ma még nem ké­pes a kényelmes, ha úgy tet­szik igényes ellátást minden esetben felvállalni. A törvény garantálja ugyan, hogy a kor színvonalának megfelelő szakmai ellátást nyújt min­denkinek, ez azonban nem A tárgyalóteremből Gátlástalanul A gátlástalanság netovább-- ja ahogy Tóth Kálmán hajdú- hadháztéglási lakos pénzt szerzett magának. A kótaji italboltban 1988 decemberé­ben egy idős, mindkét kezére béna embertől elvette a tás­káját, s mivel az öreg nem tudott védekezni, kivett belő­le ötszáz forintot. Az is meglepő lehetett, amikor ’88 júliusában a sóstói kisállomáson egy párhoz oda­ment, s miután azok nem voltak hajlandóak a felkínált bizsukarkötőt megvenni, az asszony nyakából egy hirte­len mozdulattal kitépte az aranyláncát. Júliusban Kó- tajban egy ismerősétől két­száz forintot kért kölcsön. Amikor ismerőse kinyitotta a pénztárcát, Tóth meglátta, hogy több darab ezres kandi­kál ki belőle, kirántott 1500 forintot a pénztárcából és el­szaladt vele. Decemberben még egy bűncselekményt követett el, a kisvonat Kótaj—Nyíregy­háza közötti szakaszán meg­ismerkedett egy nyíregyházi férfival. Beszélgetés közben elkérte tőle 1500 forintot érő karóráját és a bőrkesztyűjét, hogy szeretné ezeket alapo­sabban megnézni. Azután úgy tett, mintha az órát és a kesztyűt kidobta volna az ab­lakon, de közben észrevétle­nül a ruhájába rejtette. Tóth Kálmánról megálla­pították, hogy az elmegyen­geség határán áll. Iskolázat­lan, majdhogynem analfabé­ta, fejletlen erkölcsi ér­zékű, ráadásul az italt sem veti még. Elmeállapota miatt azonban nem volt korlátozva cselekményei következmé­nyének a felismerésében. Rá­adásul többszörös visszaeső is, ezért a bíróság a négy- rendbeli lopás vétségé miatt egy év börtönbüntetésre ítél­te. Kötelezte, hogy a sértet­teknek térítse meg az okozott károkat. A börtönbüntetés letöltése alatt feltételes sza­badságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. (B. A.) mindig sikerül. így aztán, aki kényelmesebb ellátást, na­gyobb törődést szeretne, ha teheti, ma is magánorvost fogad, magánrendelőbe megy. Ugyanakkor mára Nyíregy­házán is kialakult egy olyan módosabb réteg, amelynek a lehetősége és igénye is meg­van a luxusellátásra. A Bencs- villában olyan egészségügyi szolgáltatások bevezetése lenne kívánatos, amelyek az állami egészségügyben még jó ideig nehezen érhetők el. Ha bekövetkezik az, amit a társadalombiztosítás várható változásai ígérnek, tovább nő az ügyet felkarolok esé­lye, hiszen akkor a magán- beteg-ellátást is dotálni fog­ják ... Úgy gondolom, ha a dolog országosan is elindul, abból Szabolcs sem marad­hat ki. Minden olyan meg­oldást támogatnunk kell, amely a betegeket szolgál­ja... Vállalkozók ■ár is vannak Sokan csodálkoztak, amir kor először hallották: a ter­vezett egészségügyi vállal­kozáshoz az Elekterfém és a Fényszöv is partnerként je­lentkezett. Miért tette? — kérdeztük Endresz István Lászlót, az Elekterfém elnö­két. — Azért, mert látunk ben­ne fantáziát. Olyan egészség- ügyi vállalkozást akarunk támogatni, amely nemcsak a megye és az ország, akár a határon túl élők számára is kedveltté válhat. Különleges eljárásokra, műtétekre, ne­tán szabadalmak bevezetésé­re gondolok, amelyek ma még nem ismertek. Pace­maker (szívritmus-szabályo­zó) beállításra műtét nélkül, M ir megszoktam, hogy az autóm szélvédőjén kü­lönböző, általában ma­gáncégek reklámcéduláit találom, s ezen legutóbb se cso­dálkoztam, amikor autómba ül­ve egy karosszérialakatos nevé­vel és lakcímével találtam ma­gam szembe. Kiszálltam, hogy az ablaktörlő alá szorított cédulát eltávolítsam, de ez nem járt si­kerrel. A kis fehér fecni rá volt ragasztva a szélvédőre. így csak a széleit tudtam leszaggatni. Már második napja gyönyörködöm a kisiparos nevében és lakcímé­ben. s ha ne adj isten, el tu­dom majd távolítani az írást, az biztos, hogy ezt- a címet elkerü­löm. (kertész) a méregdrága computer- tomográfiái vizsgálatokat helyettesítő eljárásokra, íog- gyökér-beültetésre nyílna le­hetőség. A várhatóan szapo­rodó, magánorvosok által megrendelt laboratóriumi vizsgálatokat a legrövidebb időn belül elvégezzük, ame­lyiket lehet, akár fél óra alatt is! Ugyeletet szerve­zünk, s vállaljuk, ha a tele­fon csörög, öt kilométeres körzetbe öt perc alatt oda­érünk. A szociális gondozás­ban ma megoldatlan problé­mákhoz nyújtanánk segít­séget a rászorulóknak. Mind­ezeken túl szeretnénk meg­őrizni az épület jellegét is, parkjában galériát rendez­nénk be, kulturált környe­zetben várnánk a páciense­ket. Akiiek erre Is telik... Akárcsak a tv-beli fekete­erdei klinikán lennénk! Nem is lenne rossz. Az újszerű egészségügyi vállalkozás azonban nem a szegény em­berek számára kínálja ma­gát. — Mit szólok hozzá? — kérdez vissza Nagy Józsefné nyugdíjas. — Mondjam azt, mennyire örülök, hogy má­soknak luxusellátásra is van pénzük?! Ha kiváltságokat akarunk, azért többnyire most is fizetni kell, így leg­alább törvényes lesz a dolog. Én csak attól félek, nehogy majd a legjobb orvosok men­jenek el a kórházakból, s akinek kevés a pénze, annak a „maradékkal” kelljen beér­nie. Szerintem erre figyelni kell. A vállalkozás az egészség- ügyi ellátásban is mind gya­koribb lesz. Kérdés csak az, ki jár majd jobban? Lénye­ges szempont, hogy aki meg­teheti, hozzájuthasson a kü­lönleges ellátáshoz is. Az ál­lami egészségügy színvona­la azonban ezt semmiképpen nem szenvedheti meg. (k. é.) Régi-új Nyírvidék Városi hetilap Nyíregyházán A hír egy mondatban annyi, hogy Nyírvidék cím­mel szeptembertől hetilapot indít a Nyíregyházi Városi Tanács. A testület nem egy­könnyen jutott erre az el­határozásra. A tanácstagok elsősorban amiatt aggódtak, hogy telített a piac, renge­teg az új(don)ság, ilyen kö­rülmények között lehet-e keletje még egy hetilapnak? Végül arra a következtetés­re jutottak, hogy háromezer -ötezer példány (ennyit ter­veznek az induláskor) minden bizonnyal gazdára lel egy több mint százezres városban. A siker persze azon áll vagy bukik, hogy a kül- csínhez (úgynevezett A/4- es formátumú, 24 oldalas lesz a lap) társul-e majd belbecs is? Az értékes ha­gyományokhoz való ragasz­kodást a nevében is őrző Nyírvidók mindenesetre nagy ambíciókkal indul. Vállalni kívánja a vidék ér­tékeit, a 'közösség képvise­letét, segíteni a testületeket abban, hogy optimális dön­tésekre jussanak. Célja fel­mutatni minden itt termett értéket, megbecsülni az itt dolgozók erőfeszítéseit, hoz­zájárulni ahhoz, hogy a vá­ros és környékének lakói kellő öntudattal vállalják életüket, kötődésüket, s az ideérkezők vagy az irántunk érdeklődők is értsék szán­dékainkat. Címével a heti­lap azt is jelzi, hogy a vá­ros magáénak tudja vonzás- körzetének gondjait; vál­lalja a falvak, kistelepülé­sek, tanyabokrok nehézsé­geit, nem feledve,* hogy e közösségek gazdasági erejé­ből, a tírpákság szorgalmá­ból emelkedett ez a város. A szerkesztői koncepció szerint a Nyírvidék szol­gálni kíván: a tények fel­tárásával, józan politikai mértéktartással. Nem áll szándékában „igazságot osztani”; nem teremteni, hanem fölmutatni szeretné a bajokat. Távoltartja ma­gát a csinált politikai prob­lémáktól, az öncélú, maga­mutogató hangulatkeltéstől. A tervezet szerint „a-lap szenzációinak alapja csakis a valóság lehet”, ami népi jelenti azst, hogy a- Nyírvi­dék ne vállalná a konflik­tusokat, ne vitatkozna akár a lapgazdával — a városi tanáccsal — is, hiszen jó ügyek előremozdítója, a vá­ros polgárainak szószólója kíván lenni. Fontosnak tart­ja a minél gazdagabb hír­szolgáltatást közös dolga­inkról, s hogy Nyíregyháza és vonzáskörzetének lakói a lap hasábjain is megnyi­latkozhassanak. Az új nyíregyházi hetilap a Kölcsey Kiadó Kft. gon­dozásában fog megjelenni. A kft, a városi tanács és a nyíregyházi vállalatok tő­kéjéből alakul, tagja lesz a kivitelezést végző Grafik nyomda is. A kiadó nem­csak a Nyírvidék kiadásá­val foglalkozik majd — más, remélhetően sikeres­nek bizonyuló vállalkozáso­kat is terveznek. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom