Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
Halott férfi a kútban (2. oldal) Lakások protekcióval (3. oldal) KÖZLEMÉNY HHHHHI ■ «g mm mmwiin» a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. június 23- án és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a párt- kongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésben áttekintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-éig kell befejezni. Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok. és válasszák meg szóvivőiket. A kongresszus napirendiéről, ügyrendjéről, a Központi Bizottság a következő ülésén foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt program- nyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a politikai irányítás összehangoltsága érdekében szervezeti, személyi változásokról döntött. A párt elnökévé választotta Nyers Rezsőt. Kollektív irányító testületként négytagú elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a párt főtitkára, Németh Miklós és Pozsgay- Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett tevékenységéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sop- ron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára. Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára. Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Irányi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterelnök. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter. Rajki Sándorné, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára. Tatai Ilona, a Taurus vezér- igazgatója. Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. Aratás előtt Országszerte készülődnek az aratáshoz. A sóstóhegy! Vörös Csillag Tsz-nél is főmunkaként tartják számon a kombájnok javítását, karbantartását. Képünkön Mányik Mihály az aratógép terményfelhordó láncát cseréli ki. (S. A.) A K»let-Magyaror»iág munkotóriának tftlefontudÓEÍtása Vissza a fakanálhoz? Ütköző vélemények az országos nőkonferencián Szombaton Budapesten, a/ építők szakszervezetének kongresszusi termében megkezdődött a IV. Országos Nő- konferencia. Ezen a hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lezajló tanácskozáson határoznak a magyar nőmozgalom fejlődésének irányáról, a nőtanács jogutódának megalakításáról. Két idegtépőén hosszú napot tud maga mögött az a félezer hölgy, aki részt vett a IV. Országos Nőkonferencián a hét végén. Búcsúztatott egy önmagát túlélő szervezetet, túlhaladott módszereit és ringatta a bölcsőjét a demokratikusnak ígérkező új mozgalomnak. Megyénk küldöttei értelemre, érzelemre ható felszólalásokkal készültek, de ennyi nőnek két nap kevésnek bizonyult, hogy kibeszélje magát. A Magyar Nők Országos Tanácsa a sztálinista modellben hol szolgálólánya, hol dísze volt a pártnak. Csak éppen az egyszerű asz- szonyok százezrei vajmi keveset tudtak róla, hogy van egy szervezet, amely éppen az ő érdekeiket hivatott védeni. (Folytatás a 4. oldalon) Megalakult a megyei szervezet » Hz MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásárál és előkészítésének rendjéről I. 1. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei : a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttjelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen. általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. A kongresszusra — szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP-csoport- jának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú párt- bizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hógy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról, a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. 6. A Központi Bizottság a kongresz- szus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András. Márta Ferenc, Takács László, Tökei Ferenc, Vajda György. II. 1) A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988 májusi Országos Értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. (Folytatás a 4. oldalon) Qrvssok szövetsége A megye orvosainak fele máris csatlakozott, újabb jelentkezések folyamatosan érkeznek. Ez bizonyítja az érdeklődést a Magyar Orvosi Kamara Szabolcs-Szatmár- Beregi Szervezete iránt. Nyíregyházán a Tudomány és Technika Házában szombaton megtartott alakuló ülésen a résztvevők elfogadták a szervezeti szabályzatot, majd titkos szavazással elnököt és harmincegy fős választmányt választottak. A vezetőség megbízatása egy évre szól, legfőbb feladata a szervezet kiépítése, működőképessé tétele. Az orvosi kamarától az érdekvédelmen kívül az egészségügy reformjának erőteljes támogatását is várják. Céljuk az, hogy minden beteg megkapja az ez idő szerinti legkorszerűbb ellátást, függetlenül attól, hogy Budapest szívében vagy Bereg csücskében él. Figyelnek a doktor urak az alakuló ülésen. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy az érdekvédelemben a tagok elsőbbséget élveznek, de kívülállók is számíthatnak segítségre. Fontosnak tartották az alapellátásban dolgozó örvösök kiemelt érdekképviseletét, itt van az egészségügy frontvonala, a benne dolgozóknak az átlagosnál több féladatot, esetleg konfliktust kell felvállalniuk. A Magyar Orvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Beregi Szervezetének elnökéül dr. Mezei Károly kiisvárdai sebészfőorvos országgyűlési képviselőt választották, aki már korábban is bitet tett az egészségügy korszerűsítése, demokratizálása, a hátrányos helyzetű térségek egészségügyének javítása mellett. K. É. XLVI. évfolyam, 148. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. június 26., hétfő
