Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1989. június 26. Telt ház után tátongó széksorok Egyre kifürkészhetetlenebb a közönség... Műsorainak kínálatát te­kintve a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ a most véget ért évadban hű maradt korábbi hagyomá­nyaihoz. A programok gerin­cét ezúttal is a Pódium- és a Friderikusz-sorozat öt-öt előadás alkotta. Ezeket egé­szítette ki a többi rendez­vény, elsősorban a számos koncert. — A filharmóniai hang­versenyeknek csak helyet adtunk. Mi elsősorban köny- nyűzenei prgramokat szer­veztünk, Kovács Kati-, Step- koncertet — kezdjük a mér­legkészítést Kiss Gézával, a művelődési központ osztály- vezetőjével. — Őszintén szól­va, minimális volt az érdek­lődés, amiből azt a következ­tetést vontuk le, hogy a jö­vőben nem nagyon érdemes ilyet csinálni. Annál kevés­bé, mert sajnos továbbra sincs meg a szükséges együttműködés a város mű­velődési intézményei között. Például egész véletlenül tudtam meg. hogy a stadion­ban Hofi-műsör lesz, ami agyonvágott volna minket, ha történetesen ugyanarra az időpontra szervezünk va­lamit. Az ifiparkkal próbá­lunk egyeztetni, de ez ke­vés, mert a szabadidőcsar­noknak, a főiskolának és a már említett stadionnak is vannak hasonló rendezvé­nyei. Megy a harc a közön­ségért, de ez nem egészsé­ges verseny, hanem inkább betartás a másiknak ... Pe­dig most már százezrek úsz­hatnak el a rossz szervezés miatt is. j 1 Az e^irttműfíödés, a^j egyeztető^ *t^5t,. miShdenkkj. nek érdeké , fenné, de Valami! rejtélyes (mindenesetre tisz­tázatlan) oknál fogva — ám­bár kis hazánkban koránt­sem szokatlanul csak nem akar megvalósulni. Pedig a tökéletes szervezés még min­dig csupán egyik feltétele a sikernek. Van egy másik, igen komoly „rizikófaktor” /is. — Egyre nehezebb kiszá­mítani, mi kell a közönség­nek és mi nem — folytatja Kiss Géza. — Ebben a sze­zonban csak egy igazán si­keresnek mondható rendez­vényünk volt, a Ki mit tud? gála. Most már a Fridekusz- show sem bír el két telt há­zas előadást, ezért a követ­kező szezonra csak egyet ter­vezünk. Többek között Husz- ti Pétert, Piros Ildikót, He­gedűs D. Géza Viszockij- műsorát láthatja-hallhatja majd a közönség a Pódium­sorozatban. Úgy gondoljuk, hogy bár nekünk gazdaságo­sabb lenne, mégis, a helyek-' nek csak a felére adunk ki bérletet, a többire jegyet fo­gunk árulni, mert a bérletes helyek gyakran üresen ma­radnak. Az szb-titkár meg­veszi a bérletet, aztán hóna­pokon átt ott hever a fiók­jában ... Nekünk ugyan ez nem jelent anyagi vesztesé­get, de mi az elmaradt be­vételnél is nagyobb kudarc­nak tartjuk az üres székso­rokat. Most például fogal­mam sincs, mi legyen az Er- góval? Megkockáztassuk? Erre bizony az újságíró sem tud mit mondani. Hi­szen nemrég jelen volt a bu­dapesti Radnóti Színháznak azon az előadásán, amely csak jó kétharmadáig volt képes megtölteni a nyíregy­házi művelődési központ hangversenytermét (ahol még négyszáz ember sem fér el). Pedig A hetvenkedő ka­tona egészen kiváló produk­ció, ráadásul fergeteges ko­média, remek színészekkel. — Mi is azt hittük, sor­ban fognak állni a jegye­kért ... Melléfogtunk. Igaz, elég sokba, 190 forintba ke­rült egy jegy, de egyrészt igazán ritkán láthatunk ilyen előadást, és egyébként is, az utolsó napokban már 90 forintért lehetett jegyei kapni. Másrészt nem gondo­lom, hogy az érdektelensé­get kizárólag ezzel lehetne magyarázni, még a mostani, kétségkívül nehéz helyzet­ben sem. Vagy itt volt az amerikai jazzégyüttes, amely vidéken Szegeden kívül csak Nyíregyházán adott egyetlen, szerintem fantasztikus kon­certet. És azon sem volt telt ház. G. M. Pillanatkép Nyíregyháza belvárosában, madártávlatból. Halott férfi a kútban Újsághír: „öngyilkos lett egy 39 éves férfi, akinek a holttestét a tűzoltók Kispiri- csén, a legelőn, egy ásott kút- ból emelték ki.” Az esetnek részletesebben utánanéztünk. Nyírbátor, tűzoltóság. Nagy György törzszászlós: a tűz­oltás mellett indokolt esetben közúti és vízi baleseteknél is közreműködnek. Nyírbátor .környékén az. idén már-ké* férfi és egy nő holttestét kel- ó lett kútbóf kiemelni. Előfor- Iduliv hday>a»huUát több nap -eltette utált ’’ta+áHák meg. s jelentették a tűzoltóságnak. A halottakat speciális létrák­kal tudták megközelíteni. Piricse határában egy feke­te kalapos férfi kapálgat. Mondjuk: Fülöp Györgyöt ke­Milyen szakmát űzött? — Kőművesként, karban­tartóként és darukezelőként dolgozott. Tőlünk azzal in­dult el, hogy megy Pestre. Nem tudjuk, miként jutott el Kispiricsére. A kút közelében hatalmas legelő van. A kút­ba körülbelül vasárnap éjjel kerülhetett. Megvetette az öngyilkosokat — Előtte nem látszott raj­ta semmi? — Mostanában szomorú, le­tört volt. A szülei meghaltak. Mindenkitől függetlenül élt, de most már tartozni akart valahova. Felesége, gyereke nincs. Inkább a mi csalá­A holttestet ebben a kútban találták. dunkhoz kötődött. A nagybá­tyám megvetette az öngyilko­sokat. Senki sem sejtette, hogy vele is az történik. A tragédia helyszínéhez közeledünk. Dimbes-dombos táj. fák és kiserdő. Hatalmas, füves térséghez érünk, me­lyen több ezer liba óriási fehér foltot képez. Őrzője ás tartója Bakti Miklós — Június 12-én itt voltam — mondja. — A feleségem kérdezte: vajon a tűzoltók és| a rendőrök mit keresnek ifi?* Én is' a kúphoz mentém; s? belenéztem. A mélyben- Vsá-i padt arcú, kopaszodó, hosszú; . orrú férfit láttam.- • Bűn­cselekmény nem történt A kút a libateleptől kicsit távolabb van. A szemetes víztükör a felszíntől körül­belül 4 méterre található. A kutat több éve nem használ­ják. A betongyűrűk oldalá­nak egy favályú dőlt,:-m:.A oeilonzsinóih#', vályú felső fléáSÚhez, volts rkötve — ntufatja (VÍZfífelé Bajiéi Mik­lós. t-t: A,(Vjíz. ;a, holftestet de­réktól befelé ilepte. ^.j niűzol- tók a:,jpti)á<wal lementek, a derekába kötelet kötöttek, s azzal feíljúzták. A halottat állítólag a csordás vette ész­re először. A Nyírbátori Rendőrkapi­tányság a helyszínen alapos vizsgálatot tartott, s bűncse­lekményre utaló jeleket nem talált, tehát Fülöp -György minden bizonnyal öngyilkos lett. (cselényi) Aranybánya a záhonyi parkiéban? Autós fizess! Sorompó állítja meg az autósokat a záhonyi nemzet­közi parkoló bejáratánál, ahol június közepétől már csak helypénz ellenében vá­rakozhatnak a gépkocsival érkezők. Kész „aranybányát” kaparintottak meg a vállal­kozók! — vélekednek így so­kan a városban, hiszen a kis- határmenti forgalom fellen­dülésével vége-hossza nincs a kocsiáradatnak. A budapesti székhelyű Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat Kereskedel­mi Leányvállalata (GELKA- KER) bérelte ki a parkolót a helyi tanácstól. A szerződé­sek aláírása után rögvest hozzáláttak a „gazdátlan” te­rület átalakításának, a par­kolóhelyek felfestésétől kezd­ve a sorompók felszereléséig. Befejezve a külső csinosítást, a napokban helyezték ki a fizetőparkolóra utaló táblá­kat, jelezvén a változásokat a zömében külföldi autósoknak. A merész vállalkozás lát­tán elgondolkodik az ember; miért csak most ébredtek rá az illetékesek erre a kézen­fekvő megoldásra? Megéri- a fővárosi vállalatnak az or szág keleti végébe merész kedni, amikor az itteniek kö zül sokan csak a csendestár szerepét vállalják? A Záho nyi Városi Tanács városfej lesztési és gazdálkodási ősz tályának vezetője — Old \ Lajos — részletekkel is szol gál a parkoló és a melletti lévő — ez idáig kihasználat lan — terület jelenéről és jö vőjéről. Néhány hónappal ezelőt pályázatot hirdettek a terüle hasznosítására és a parkol« szomszédságában kialakítan dó kemping üzemeltetésére Elsők között ismerte tel i kínálkozó lehetőséget a GÉL KAKER, melynek neve mái ismerősen cseng a vasutas város környékén, hiszer Zsurkon egy használaton ki vüli művelődési házat i‘ bérbe vett a vállalat nemrég A szükséges átalakításon után boltot nyitottak az épü­letben, melynek forgalma minden várakozást felülmúlt (csonka) Katamaránon — anyuékkal r "" " ........'‘'•’.TV/l ■» .'i1 11 1 ; níHTI . ' ' • Családi tábor Dombrádon Kevés a SZOT-üdülőjegy, a vállalatnak viszont az az érdeke, hogy a dolgozók a nyári szabadság után fel- üdülten térjenek vissza a munkahelyre — ezért hozta létre a nyíregyházi papírgyár a családi tábort Dombrádon a Tisza partján... Sok szülő szeretné együtt tölteni gyermekével, gyerme­keivel a nyár egy részét, legalább azt a két hetet, ameddig a szabadság tart. Tavaly az 1300-as létszámú gyár két SZOT-üdülőjegyet kapott, egy kétgyermetkes és egy háromgyermekes csa­ládinak szóló beutalót. Idén is megkapták ugyanezt,, plusz egy négygyermékest és öt egygyermekes jegyet. A gyári dolgozók rendelke­zésére áll a nagyvállalati üdülő Balatonszéplakon, az ifjúsági tábor Baiaitonfűzfőn, és vannak, akik családi csere révén külföldön üdülhetnek: ressük. Az illető szeme előbb a semmibe, majd a földre ré­ved. Magányos ember volt — Aki a napokban meghalt — segítünk neki. Rögtön le­esett a tantusz. — Ja ... a, — mondja —, a község másik végén lakott, de egyebet nem tuciok róla. Az újabb megkérdezett fér­fitől sem tudunk meg töb­bet. A nőket érdemesebb fag­gatni. Egy asszonyt ráve­szünk: kísérjen el bennünket az elhunyt rokonaihoz. A Ságvári utca 65. szám alatt Valki Gáborral, Fülöp György unokaöccsével találkozom. — Csak annyit tudok — közli a szőke fiatalember —, hogy a nagybátyám lábára egy szilikátdarab volt kötve. — Iszákos volt? — kérde­zem. A hallgatás és az enyhe fejmozdulat igent jelent. Vízmüdosszié, Nagycserkesz Ivóvíz helyett magyarázkodás Nem a vízcsapból, hanem a könyökünkön jön már ki ez a víz — mondhatják a nagy cserkészlek. Röviden a történet: 1986. november. Elhatároz­ták, hogy egészséges ivóvizet kell adni a falunak. Megala­kult a vízműtársulat. A ver­senytárgyalás során a Tisza- menti Regionális Vízmű deb­receni üzemigazgtósága tette a legjobb ajánlatot a kivite­lezésre. A szerződést megkö­tötték. A beruházás lebonyo­lítását és a műszaki ellenőr­zést a NYÍRBER szakembe­rei végezték. 1988. október 30. Befejezési határidő. A munkálatokkal nincsenek készen. 1989. április 12. Meghirdet­ték a műszaki átadás-átvételi eljárást. Meghiúsult, „több mint száz hibával”. 1989. április 17. Levél szerkesztőségünknek a kivi­telezőtől. „Az érem másik ol­dala” címszóval. „A gerinc­vezetéknek annak a szaka­szán, amély munkánkhoz a szükséges ivóvíz-mennyiséget biztosítja, 35 (!) esetben cső­törés történt. Ezt nem mi építettük. A sorozatos csőtö­rés az átadás időpontját bi­zonytalanná teszi.” 1989. június 20. Közel húsz ember a kultúrházban egyez­kedik. Van negatív vízminta, a hálózat nyomáspróbája eredményesen zárult. Meg­történhet az üzembehelyezés. Néhány nap múlva ellenőr­zik majd, hogy a kisebb hi­bák kijavítását elvégezték-e, és ezután jöhet a végelszá­molás. Körülbelül augusztus­ban a lakosság bekötheti a vizet. Epilógus helyett: a közeljö­vőben a nagycserkeszi víz­műtársulat előlép kötbér-igé­nyével. Ez 1—2 millió forin­tos tétel, melyet a nyolchó­napos késésért követel... (bojté) Lengyelorszit^ki'3 Kár­pátaljával • ; aletátoitak ki ilyen kapcsb HPféKSt'. És ha azt is hozzávesszük, hogy a“* dolgozók egy része anyagi helyzeténél fogva megenged­heti magának a nyugati kör­utazásokat is, még akkor is sokan maradnak, akik nem juthattak eddig családi üdü­lési lehetőséghez. Az ő szá­mukra alakították ki a csa­ládi tábort Dombrádon. Nyolc faház áll a Tisza partján és egy központi kö­zösségi épület, teljes össz­komforttal. Korábban a vízi­sportok kedvelői hódolhattak leginkább szenvedélyüknek: itt található a Piapírha jó-kör hajóraja; a kajak, a kenu mellett katamarán is várja a kirándulókat. Ettől a nyártól kezdve • „újítanak”: olyan közművelődési programokat is szerveznék a táborban, melyeken a családok közö­sen vehetnek részt. Varjú Gabriella a gyár népművelője tájékoztatott bennünket, hogy folyamatos az együttműködésük a nyír­egyházi Váci Mihály műve­lődési központtal, ahonnan a tábor programjainak szerve­zéséhez segítséget kapnák. Eddig is jelentős volt a kap­csolat a gyár és az intézmény között: a gyár évi százezer forinttal támogatta a műve­lődési ház működését, ezért cserébe különféle rendezvé­nyeket kaptak, nevezetes sze­mélyiségek előadásait a gyár­ban tartották meg, alkalmat teremtettek a gyár nyilvános bemutatkozására a művelő­dési ház közönsége előtt. Úgy gondolják, a dombrádi táborban főleg a népművé­szeti foglalkozásoknak volna sikerük, amikor a szülők a gyerekekkel közösen barká­csolhatnak „eredeti” népmű­vészeti tárgyakat. Nyolc család üdülhet egy­szerre Dombrádon — és már most telt ház van egész nyárra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom