Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. június 22. Fizet a kezes Üres az erszényünk... Ezrek kilincselnek hitelért Hitel nélkül nem tudunk élni, az idei év is ezt igazolja. Pest és Borsod megye után Szabolcs-Szatmár az „előkelő” harmadik helyen áll a hitelkérelmek számában. Lényegesen többen vették fel hitelt az utóbbi néhány hónapban, mint tavaly ilyenkor. Napjainkban több mint húszezer ember kapott rövidlejáratú kölcsönt a megyében — tudtuk meg az OTP Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságán. A tapasztalat: a megyében élők többet költenek, mint amennyire a pénzükből futotta volna. Ezt támasztja alá, hogy a december 31-i hitelállomány 17,6 milliárdról 18 milldárdra nőtt. A májusi hitelállomány 11 százalékkal magasabb a múlt év májusához képest. Ennek egyik oka, hogy lehetőség szerint minden kérelmezőnek folyósítanak kölcsönt. A má- . sík, amelyet mindenki érzékel, hogy csökkent az életszínvonal Az OTP kedvezményes akciót szervezett: előleg befizetése nélkül vásárolhat a lakosság fogyasztási cikkeket, lényegesen könnyebbséget jelent ez sok családnak, hiszen gyakran nehéz megspórolni még a befizetendő előleget is. A kereskedők is jól járnak, mert a beszerzett tartós fogyasztási cikkek nem maradnak raktáron. A megyében kétharmaddal több a hitel, mint a takarékbetétek összege. Mit mutat ez? Szegények vagyunk! Árnyat adnak a fák Háromszáz 16 rázsa és napozápadok A nyírbátori városi fürdőben évről-évre szebb környezetben múlathatják a helyiek az időt. A több mint tíz éve, az átadáskor elültetett fák, cserjék, bokrok igencsak meghálálták a gondoskodást, és ma már nemcsak mutatósak, enyhítő árnyat is nyújtanak a fürdőzőknek. Amint azt Vislóczki Györgytől, a fürdő vezetőjétől megtudtuk, az idei szezon — az eddigiekhez hasonlóan — komoly nagytakarítással, felújítással, festéssel kezdődött. Már csak azért is, mert a medencék karbantartását szigorú KÖ- JÁL-előírások szabályozzák. A környezet szépítését azonban nemcsak kötelességből, hanem jószántuikból is szívesen végzik a dolgozók, akik ezeri a tavaszon újabb háromszáz tő rózsát, több ezer forint értékű egynyári virágot ültettek ki, nem is szólva azokról a palántákról, amelyeket otthonról hoztak munkahelyükre. Ebben az évben már ötször vágtak füvet, s a vendégek kényelmének megteremtésére 100 ezer forint értékben divatos napozópadokat vásároltak. A szolgáltatások további bővítését is tervezik, ezért az eddigiek mellett újabb elárusítóhelyeket létesítenek. Azt szeretnék, ha a strand területén mind többen, minél többfélét árusítanának, hogy az eladók konkurenciájának maguk a vendégek vegyék majd a hasznát. Megszűnjön a korábbi sorban állás, javuljon a választék is. A reggel 8-tól este 7-ig nyitvatartó városi strandon a helyi ÁFÉSZ büféjében például meleg ételt vásárolhatnak a vendégek, akik emellett különféle szendvicsekhez, vattacukorhoz, valamint kávéhoz, fagylalthoz is hozzájutnak. Köztudomású, hogy a fizikai dolgozók átlagbére az országban itt a legalacsonyabb. Építkezni tehát nehéz, ennek ellenére Szabolcsban is sokan vágynak családi házra. A hitelek 92,3 százalékát lakásépítésre veszik fel. A törlesztés nehéz. Az OTP megyei igazgatósága a múlt évet 64,2 millió forint hátralékkal zárta. Ez közel negyedével magasabb a korábbi évhez képest. So- ikan hanyagságuk miatt nem fizetnek, de egyre több azoknak a száma, akiknek nincs miből törleszteni. Ebben az esetben felszólítják az adóst, majd letiltják a tartozást, s iba ez az út sem járható, akkor a kezest kötelezik a fizetésre. A kezesség tehát nem egyszerű tanúskodást jelent, hanem komoly felelősséget, súlyos anyagi terhet, amikor esetleg fizetni kell a másik helyett. (bojté) A fehérgyarmati ipari szakmunkásképzőben befejeződtek a szakmunkásvizsgák. Ezen a héten már csak a kötőipari konfekció és a nőiruha-készítő lányok adtak számot tudásukról. Az eddigi 9 szakmában közel százan, köztük hegesztők és esztergályosok tettek írásbeli, gyakorlati illetve szóbeli szakmunkásvizsgát. Képünk a gyakorlati vizsgán készült. (Molnár) Méltó teret kíván Hozzászólások a háborús emlékmű helyéhez Élénk érdeklődést keltett olvasóink körében, hol is kellene felállítani Nyíregyházán a második világháború áldozatainak emlékművét. Mint tapasztalhatták, számos véleménynek már helyt adtunk lapunkban. S amint az lenni szökött, voltak, akik csatlakoztak egyik, vagy másik javaslathoz, míg mások új ötlettel gyarapították az eddigi elképzeléseket. K. M. J. azokkal ért egyet, akik a temető bejáratától balra lévő üres területet javasolják az emlékmű helyének. Levelét így folytatja: „A Szlovákiából történt kitelepítés az érdekeltek becsapásával történt, ugyanis az elhurcoltaikkal kapcsolatban olyan ígéretet tettek a szervezők, hogy a kitelepültek hozzátartozóit hamarabb engedik haza... Bátyámat Felemelkedésükért küzdenek Cigánysátor a tanács előtt Sorozatos elutasítás segítség helyett Petíciót nyújt be és sá trat állít a megyei pártbizottság épülete előtt a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Szabolcs-Szatmár Megyei Szövetsége június 22-én. Követelik: kapjanak irodát, gépkocsit és három álláshelyet. Bizonyára sokan felháborodnak e sorokon, hisz a cigánykérdés általában heves indulatokat vált ki a közvéleményből. Szidják a tanácsot, hogy elvtelenül sole támogatást nyújt a cigányoknak, elhagyagolva ezzel azokat, akik igazán rászorulnak a segítségre. Milyen alapon gondolják, hogy egyedül nekik van okuk sátrat verni, hiszen egyre többen nyomorognak, és tisztességesen dolgozó fiatalok százainak megoldatlan a lakásgondja. Ha ezek mind sátrat állítanának, kicsi lenne a Jósaváros egész területe... Együtt a tanácsokkal Lakatos Tibor, az MCDSZ megyei titkára azonban korántsem ilyen harcos. Segítséget kér. Talán már maga sem tudja, hová forduljon kérésével, hiszen folyamatosan elutasítják. Tisztában van azzal, hogy sokan vannak a cigányok között olyanok, akik nem érdemlik meg a segítséget. Évek óta saját költségén (holott maga is alkalmi munkából él), járja a megyét és felméréseket készít. — Tudom, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak a társadalomba beilleszkedni (megj.: és nemcsak a cigányok között!). Komoly tárgyalásaink lesznek a nyíregyházi tanáccsal, hogy azok, akik összeférhetetlenek, hagyják el a város területét, ha kell, a karhatalom igériy- bevételével. Még kidolgozásra vár, de van egy tervünk arra, hogy az üres tanyákon kapjanak helyet, amelyeket gazdáik már nem laknak. Ebben a kérdésben szeretnénk együttműködni a cigányok kulturális szövetségével is. A legfontosabb az lenne, hogy kapjunk támogatást, hogy együtt dolgozhassunk a tanácsokkal, segíthessük munkájukat. Az irodaházban most több más szövetséggel közösen használnak egy irodát, ahol még telefon sincs, s nem tudják hol gyűjteni a napról napra növekvő irattömeget sem. Mert a segítséget sürgető levelek gyűlnek ... Ne páliakára kelljen a segély — Tavaly augusztustól kérjük: adjanak egy álláshelyet a családsegítő központban. Az itt dolgozóknak csak az lenne a feladata, hogy a cigányság gondjaival foglalkozzon. Szeretnénk mi megítélni és javasolni, kik azok, akik rászorulnak, és megérdemlik a támogatást és megbüntetni azokat, akik érdemtelenek. Többször ellenőriztem már, mire költik a segélyt, és megvontam a további támogatást attól, aki pálinkát vett belőle. Javasoltam már gyerekek állami gondozásba vételét, ha a fejlődésüket nem láttam otthon biztosítottnak. Gyűjtöm azoknak a nevét is, akik összeférhetetlenek. Húsz éve működik a megyében a cigány koordinációs bizottság — folytatja —, de ez alatt az idő alatt nem tett le annyi eredményt az asztalra, amennyit kellett volna, holott van pénze. Az államkasszából ugyanis van egy elkülönített keret erre a célra. Ebből szeretnének ők is részesedni. Felháborította, hogy az említett bizottságból a védőnő olyan szórólapokat osztogatott a cigányok között, amelyek arról szóltak, hogyan kell védekezni a veszett róka és a kutya harapása ellen, illetve hogyan kell fogyókúrázni, holott lett volna még ennél sokkal fontosabb tennivalója is... Önkéntes rendőrök guszevi cigányekből — Mi nem államellenes szervezetet hoztunk létre, hanem az állam mellett működőt, s ezért — úgy gondolom — joggal kérjük a támogatást. A megyei tanács felajánlott ugyan évi 200 ezer forintot, de úgy érezzük, ez nem elegendő. Szeretnénk elvállalni a Guszev felújítását. Négy brigádunk van, ezek vezetői kisiparosok, és mérnök szaktanácsadóval is rendelkeznek. A ott lakók még társadalmi munkát is ajánlottak a parkosításhaz, járdaépítéshez. Csak az anyagot kellene adni hozzá. Ezenkívül tizenkét tagú önkéntes rendőri csoport alakult ugyanitt, ehhez a tanácstól már pénzt is kaptunk. Engedtessék meg, hogy végül az újságíró megjegyzéseit is felsorolja: Nem hiszem, hogy jóra vezet, ha megvárnánk, míg felverik azt a sátrat akár a pártbüfé, akár a megyei vagy a városi tanács előtt. Sokkal inkább érzem azt, hogy végre komolyan, kertelés és előítéletek nélkül le kell ülni tárgyalni a cigányok általuk elfogadott képviselőivel és megadni a lehetőséget arra, hogy felelősséggel, maguk rendezzék saját dolgaikat. Az MCDSZ mintegy 250 tagot számláló megyei szervezetében megvan az akarat. S meg keil tennünk ezt azért, mert eddig mi sem dicsekedhetünk átütő sikerekkel a cigánykérdés megoldásában. Cservényük Katalin Diszkó után erőszak — Nem mondok semmit! — kiáltotta a lány haragosan az udvarról. Hiába győzködtem, hogy a neve nélkül, pusztán az eset érdekel: hajthatatlan volt. Miről érdeklődtünk volna? A szörnyűségről.. . Arról, hogy Bököny határában június 11-én, vasárnap éjjel két lányt többen megerőszakoltak . . . A kemény elutasítás után a társát kerestük fel. Ö néhány idősebb asszony társaságában a ház mögött sápadtan, szótlanul, mintegy szobor ül. Az egVik csuklóján vágás, vagy karcolás helye piroslik. Semmire nem válaszol. Egy idősebb asszony a kapuig kísér, akitől megtudtuk, hogy a két lány a fiúkkal egy diszkóban ismerkedett meg. A fiatalemberek felajánlották. hogy autóval hazaviszik őket. A lányok beültek, s egy elhagyatott helyen megfenyegették őket és többen erőszakot követtek el rajtuk. Folytatnánk a beszélgetést, de egy szőke kisgyerek üzenettel szalad' a kapuhoz: a lány rosz- szul van. — Mindjárt megyek — szól a néni. de akkorra az áj üldöző lányt már a kapu felé kísérik, ezért a diskurzusunk kényszerű véget ért. Mint utóbb kiderült, a szóban forgó fiúk és lányok egy balká- nyi diszkóban ismerkedtek meg. A vidéki tánczenés rendezvények világáról a nagykállói Kálló étterem vezetője segítségével próbálunk képet nyerni. Mivel az efféle mulatságok nyomán sok panasz 'érkezik szerkesztőségünkhöz. úgy érezzük, az általa elmondottak nemcsak a káliéi táncos, zenés estékre jellemzőek. — Az éttermünkben tartott • diszkókon alkalmanként mintegy nyolcvan-száz vendég vész részt — közli a vezető. Sajnos, gyakoriak a verekedések. Olykor a fiatalok több kárt okoznak. mint hasznot. Nem egyszer a függönyt leszakították, a csapokat leszerelték, a törölközőt elvitték, az abroszokat kiégették ... Sokszor megtörténik, hogy valaki a kólát az üvegben jól felrázza, majd a nyíláson kitörő italból a Plafonra, meg a vendégek ruhájára is jut. Gyakran a vasárnapi diszkó után a vécé szerdáig használhatatlan. Volt rá eset, hogy a parkoló autókat is megrongálták. A vacsorázó vendégeknek pedig nem jut hely. Mindezekért a diszkót meg akarjuk szüntetni. A tanítási időszak alatt a kállói középiskolákból rendesebb .gyerekek jönnek. A Jósa András megyei kórház felvételi osztályán is érdeklődtünk. Oda. június 18-án bevittek egy lányt. aki elmondta, hogy néhány napja megerőszakolták. öngyilkossági szándékkal negyven darab Dopegyt, valamint nagy mennyiségű Nevig- ramon, Sulfoguanidin, Cavin- ton és BHagit tablettát vett be. A mentőorvos kimosta a gyomrát. A beteg a kórházba szállításkor hányingerre, és álmosságra panaszkodott. Az egyik csuklóját szintén öngyilkossági szándékkal megkarcolta. A lány a kórházból egy nap múlva — miután kezelésben részesítették, valamint' a nőgyógyász és az ideggyógyász is megvizsgálta — hazamehetett. A lányok a vélük történtekről napokig nem szóltak senkinek. A súlyos bűncselekményre az egyikük öngyilkossági kísérlete nyomán derült fény. A hét tettest a rendőrség elfogta, és ügyükben — az őrizetbe vételük mellett — folytatja a vizsgálatot. (cselényi—száraz) öt gyerektől, sógoromat két gyerekétől hurcolták el.” Ök is áldozatok, az ő emlékük is méltó a megörökítésre. Az emlékmű helyéül csak a Tanácsköztársaság tér csobogó felőli oldalának közepe jöhet szóba — vélekedik Sz. J. Levélírónk azzal indokolja véleményét, hogy „ebben a parkban áll az I. világháborús emlékmű is, s a két mementó együtt kell emlékeztessen, mert ezt a helyet a város minden lakója nagyjából egyenlő távolságról közelítheti meg, s ez lényeges szempont, mert ifjúságunk legkönnyebben itt láthatja, ez a nevelő hatást illetően fontos dolog .. A korábban szintén szóba került Október 31. teret a levélíró alkalmatlannak tartja „elcsendesedő emlékezésre", így emlékmű felállításéra is, mert a környék igen forgalmas, zajos. A művelődési központ körüli terület véleménye szerint — ehhez kicsi, az új városrészek pedig azért nem jöhetnek szóba, mert távol vannak a város központjától. Gondolhatnánk esetleg a Jókai térre — veti fel Sz. J. —, de ehhez teljesen át kellene alakítani a jelenlegi területet, s erre manapság nincsen pénz. „Szép és helyes, hogy közvitára bocsátják e létesítendő II. világháborús emlékmű ügyét, és nem egy intézőbizottság dönt benne — írja a város egy másik lakója. — Nem vagyok szobor- szakértő, de ha tőlem függne, nem rejteném el a Tanácsköztársaság téren, ahol már van egy masszív emlékmű, hanem a szellős és átrendezés alatt álló Mártírok terére tenném, mégpedig úgy, hogy éppen a Don- i kanyar irányába tekintsen, vagy mutasson a főszobor, mert ott volt a magyarok háborúja ... Valahogy azt is hangsúlyoznám, akár a katonák mögött álló, népviseletben lévő figurákon, akár címereken keresztül, hogy a magyar hadseregben nemcsak a mai Magyarország lakói harcoltak, hanem az akkori Magyarország területén besorozott katonák Kolozsvártól Rozsnyóig, Munkácstól Bácskáig. Mindenesetre nem vinném ki az emlékművet sem a körútra, sem egy városnegyedbe ... A Mártírok tere, mint elnevezés is idevág. Aztán a most parkolópark majdcsak megszépül, a tér a bontásra ítélt házak eltűnte után kiszélesedik, és igényelne egy szép szoborcsoportot, emlékművet. A szépen kiépített lakótelepeket más természetű emlékművekkel látnám el, ami emlékeztet a negyed régi rendeltetésére, esetleg azok szobrát állítanám oda, akik hírnevet, rangot szereztek ennek a városnak, és- akikről utcák-te- rek vannak már elnevezve.” Végül megemlítjük egy 85 éves özvegy javaslatát: az idős hölgy nézete szerint igen alkalmas lenne az emlékmű felállítására az a tér, ahol az evangélikus templom, iskola van. A magunk részéről ezzel lezártnak tekintjük a vitát abban a reményben, hogy a kuratóriumnak — a körülmények, észrevételek mérlegelése után — végül sikerül közmegelégedésre szolgáló döntést hozni. A VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK területi csoportja, melynek létrehozásában a szabolcsi vállalkozókra úttörő szerep hárult, alakuló ülését tartja június 26-án 14 órától Nyíregyházán. A Tudomány és Technika Házában tartandó ülésen előadás hangzik el az átalakulási törvényről.
