Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. június 21. Kelet-Magyaroniág 3 Követelmény a szavahihetőség Beszélgetés a leköszöni kormányszóvivővel Kiáltás Seregből Kedveltük? Nem kedvel­tük? Nem is tudom. Minden­esetre figyelemmel néztük hétről hétre a képernyőn, hi­szen tőle tudtunk meg olyan információkat, amelyekről a kormány döntött, és amelyek mindennapi életünket érintet­ték. Mátészalkán egy talál­kozó előtt kerestük meg ifj. Marosán Györgyöt, a lekö­szönt kormányszóvivőt, aki az interjú közben is kendő­zetlenül beszélt sok minden­ről, és nem rejtette véka alá a szóvivői mesterségről alko­tott véleményét sem. # Hogyan lett kormány- szóvivő? — Csaknem egy évvel ez­előtt magához kéretett Grósz Károly, és megkérdezte: nem vállalnám-e el a szóvivősé- get. őszintén szólva megle­pődtem, másra számítottam, de azért gyorsan igennel fe­leltem. Szeretem az élet ki­hívásait, és arra gondoltam, ez olyan feladatkör, ahol az ember sokat tanulhat. Úgy gondoltam, segíthetek a kor­mánynak és az országnak. # Dolgozott már hasonló munkakörben? — Nem, fizikus vagyok, kicsit közgazdász. Több min­dennel foglalkoztam már éle­temben, olykor publikáltam is. # A kormány döntései nem mindig népszerűek. Nem le­het túl könnyű ilyen helyzet­ben tolmácsnak lenni. Nem gondolta, hogy sok mindenért a szóvivőnek kell majd tar­tani a hátát? — Számoltam azzal, hogy nem könnyű mesterség. Egy nehéz helyzetben lévő ország, nehéz helyzetben lévő kor­mányát kellett képviselnem. De már megtanultam az éle­tem során a nehézségeket el­viselni. # Közismert, hogy édes­apja Marosán György, a ne­ves politikus. Neki nem volt része a pályafutásában? — Volt, amit neki köszön­hetek az életemben, de szólni sohasem szólt értem. Érték­rendet tanultam tőle, négy fontos dolgot: Vállalj felelős­séget! Kezdeményezz! Menj végig a magad vállalta úton! Légy elkötelezett! Az apám neve egyébként egész éle­temben végigkísért. Noha voltak hibái is, örömmel vál­lalom ezt a nevet. © Ügy gondolom, ahol kor­mányszóvivő van, tehát ahol szabad kérdezni, az már egy­fajta demokráciát jelent. — Nem feltétlenül. Egy biztos, amióta én csináltam, azóta sokkal nyíltabb, érde­kesebb lett a dolog, hiszen nyilvánosság előtt lehetett tőlem kérdezni. Elődömnél ugyanis be kellett nyújtani előre a kérdéseket. Tavaly augusztus 27-től bárki bár­mit kérdezhetett. A kérde­zőket soha nem rótták meg, s a Szabad Európa, az Ame­rika Hangja munkatársai is kérdezhettek. Nem mondom, a riportereik olykor rámenő­sek, agresszívek voltak, de mindig korrektek maradtak. # Nem haragszik, ha azt mondom, hogy eleinte mintha elfogódott lett volna, szinte lámpalázas. — Mindig lámpalázas vol­tam, lámpalázas típus va­gyok. Hihetetlen felelősséget éreztem, hiszen csak egy rossz szó, vagy mondat is komoly viharokat kavarhat. A szóvi­vő nem kommentátor, tartóz­kodónak kell lennie. Nem ad­hat frappáns válaszokat sem, mindig a kormány hivatalos álláspontját kell képviselnie. # Mindig elégedett volt önmagával? — Nem egészen, néha ké­sőbb jutott eszembe, mit és hogyan kellett volna vála­szolnom. Talán többet kellett volna ilyenkor gondolkodni, de hát azért nem sok ilyen eset volt. De azt is el kell mondani, ha a szóvivő vala­mit nem tud, az nem azért van, mert elfelejtette. Hanem azért, mert vagy nem hatal­mazták fel, hogy nyilatkoz­zon, vagy nem mondták el neki. O Tíz hónap után végül is lemondott. Valamilyen ár- emelkedési hír miatt. Hogy is történt ez pontosan? — Nagyon ártalmatlannak tűnő dolog volt. A Miniszter- tanács az első hónapok ta­pasztalatait értékelte, és szo­kás szerint nem fejezte be időre a tanácskozást. Nekem négy órára a sajtosokhoz kel­lett sietnem, ez nem késhe­tett a lapzárta miatt. No ak­kor hangzott el egy olyan mondat, hogy a vártnál ma­gasabb lesz a fogyasztói ár­színvonalnövekedés, Arról is szóltam, hogy a nagyobb ár­emelkedés mi miatt követ­kezik be. Bárki megnézheti ezt a Magyar Hírlap május 5-i számában. Ezt aztán a tévé és a rádió úgy továbbí­totta, hogy drasztikus köz­ponti áremelés lesz. A való­ságban nem is hibáztak na­gyot, csak hát az áremelés és az áremelkedés között kü­lönbség van. Az áremelés a kormányon múlik, az áremel­kedésnek viszont több oka le­het. Az értelmezés aztán újabb fordulatot vett, sőt még a Parlamentben is elő­került. A szavahihetőségem kérdőjeleződött meg. Noha nem voltam hibás, lemond­tam. Van belső értékrendem. # Mik a tervei? Politikus marad, vagy a gazdaságban dolgozik majd, esetleg a saj­tónál? — Még nem döntöttem, alaposan meg kell fontolni, hiszen negyvenhárom éves vagyok, s ahol most kikötök, bizonyára azon a területen maradok. Szóvivőként mi­niszterhelyettesi rangban voltam, most a Miniszterta­nács rendelkezési állomá­nyában vagyok. Bodnár István Megvallom, nem voltam teljesen biztos abban, mi­lyen összejövetelre is hív­tak a múlt héten Vásáros- naményban. A sokszorosí­tott papír egy programváz­latot tartalmazott, amelyet az MSZMf* Vásárosnaményi Városi Bizottsága dolgozott ki a választások előkészí- sére. Ennek ismertetése, megvitatása, kiegészítése lett volna az egyik célja a megbeszélésnek. Az orszá­gos és helyi tennivalókat magában foglaló program­vázlat végén azonban az is ott állt, ha a résztvevők többségi alapon úgy gon­dolják, reformkörré is ala­kulhatnak. Most miről is van szó? A választási politikai program kidolgozására kezdemé­nyezte az MSZMP városi bizottsága a találkozót, vagy reformkor megalakí­tása miatt? Érdeklődő pár- tonkívülieket is meghívtak, ami nyilvános párbeszéd le­hetőségét kínálta, ez nem is maradt el. Mindezt a külső szemlélő számára tovább bonyolította, hogy kiderült, nem másról, mint az évek óta igen tartalmasán tevé­kenykedő városi értelmisé­gi klub összejöveteléről van szó, amely ezúttal a válasz­tási program megvitatására kérte a jelenlévőket. Úgy tűnt a parttalanság, vádaskodó, a múltban váj- káló alaptónus üli meg az eszmecserét. Az MDF helyi A neve: Tajga Lakókocsi­komplexum Fehérgyarmatról A MEZŐGÉP fehérgyarmati üzemét már évekkel ezelőtt „tajgagyár” jelzővel illette a közvélemény. A „Tajga 2” la­kókocsi ára azonban korábbi megegyezésen alapult, s nem követte a világpiaci mozgást. A szocialista exportadó ugyancsak komoly gondot jelentett. A MEZŐGÉP kollektívája kifej­lesztett egy olyan, 15 kocsiból álló komplexumot, amely meg­nyerte a szovjet megrendelő tet­szését; ugyanakkor . nyereséges gyártásra is lehetőséget kínált. A gyarmatiak 27 ilyen komp­lexum elkészítésére kaptak megrendelést a második félév­re. A csoport tartalmazza a 6 lakókocsi mellett a fúrómesteri szobát éppúgy, mint a konyhát, a mosdót, az ebédlőt. Anélkül, hogy a tajgában kilépne valaki a szabad ég alá — lehetősége van a kulturálódásra is. Szerszá­mok, alkatrészek raktározására is mód nyílott. A gumikerekeken álló komplexum egyébként ovon- tatható, harmonika segítségével összeilleszthető, s a helyi ta­pasztalatok alapján — jól bírja az időjárási viszontagságokat. A berendezések villannyal üzemel­tethetők. A gyarmatiak a hagyományos lakókocsikból 250-et már elszál­lítottak. Felkészültek a komp­lexum gyártására, s emellett még hagyományos Tajga 2 egye­di lakókocsi-megrendeléseket is teljesítenek. Ugyancsak gyárt­ják az eddigi termékeikhez a pótalkatrészeket. Molnár Károly szervezetének egyik tagja a kommunista pártállam minden bűnét felsorolta el­sőként közreadott felszóla­lásában és a „zsidó-keresz­tény tízparancsolat erkölcsi tanításaihoz való visszaté­résben” jelölte meg a kiutat a mostani válságból. Egy MSZMP-tag erre igen tárgyszerűen a keresz­ténység nevében évszázado­kig elkövetett bűnöket hoz­ta szóba. Egy másik MDF- tag már sokkal higgadtab­ban, életközelségben szólt a kritikus helyzetért felelős kommunistákról, mondván, „Senki nem kívánja, hogy csuklyát húzzanak a fejük­re és keringő dervisként járjanak a nép között...” Kifejtette viszont, hogy sze­rinte kibontakozás az MSZMP nélkül is lehetsé­ges, mert egy pártmozga­lom sem vindikálhatja ma­gának a jogot, hogy az ő jelenléte nélkül nem létez­het politikai rendezés, ki­bontakozás. Ez heves vitát váltott ki, több MSZMP-tag kifejtette, hogy a megújulni képes párt tényező tud maradni a politikai porondon, nélküle politikai vákuum, légüres tér keletkezne, ami anarchi­ához, kiszámíthatatlan álla­potokhoz vezetne. Már-már Eseményekben és eredmé­nyekben gazdag egy évet mondhat magáénak a Ma­gyar Népfőiskolái Társaság, mely a múlt év júniusában alakult meg, és most június 8-án tartotta értékelő köz­gyűlését Budapesten az Or­szágos Közművelődési Köz­pontban. Részt vett az ese­ményen Illés Balázs, a nyír­egyházi Váci Mihály műve­lődési központ főmunkatár­sa is, aki egyik fő szervező­je volt a megyeszékhelyen megalakult és sikeres „tan­évet” záró népfőiskolának. Mit akar a népfőiskola és milyen feladatokat vállal a társaság? — ezt foglalja össze a következőkben. Műveltebb közösségek A társaság legfőbb feladata az, hogy támogassa az egyesületi élet keretében a helyi népfőiskolái kezdemé­nyezéseket, szolgálja a köz­művelődés megújítását, a nemzeti művelődés hosszú távú céljait és a kulturális- társadalmi reformok kibon­takoztatását. Mindemellett a korábbi hagyományok folyta­tójaként, ápolni kívánja a hazai és az európai népfőis­kolák történetének legjobb hagyományait és kapcsolatot teremt a ma működő nem­úgy tűnt az MDF és az MSZMP helyi embereinek heves párbeszédévé válik az összejövetel, s jóllehet az országos gondok Bereg- ben, Vásárosnaményban is éppúgy szorítják az embe­reket, mint másutt, de itt az ország szélén megvan­nak a külön gondok is. Ügy a beszélgetés közepe táján aztán a közös sors mégis meghozta a közös, vagy közeledő nyelvet is. „Bereg neve kapjon helyet a megye elnevezésében”. „Járják ki a város vezetői a kishatármenti forgalomra épülő külön vámkedvez­mények elfogadtatását, amely anyagilag is kedve­zően érintené a Bereget.” „Kölcsönös gyanúsítgatások helyett az érdekszövetség alapján egyesítsék az erő­ket." Legyenek meg a pár­tok, mozgalmak saját poli­tikai és társadalmi céljai, de amiben egyező a véle­mény, közös az érdek, le­gyen a program része, s azért legyen kötelessége küzdeni az MDF-tagnak éppúgy, mint az MSZMP- tagnak, pártonkívülinek. „Szűnjön meg a beregi em­berek kizsákmányolása, a háromezer forintos, létmi­nimum alatti keresetek.” „Nem egymás mellett, vagy zetközi népfőiskolái mozga­lommal. A társaság a nép­főiskolái oktatási formá­val segíti erkölcsösebbé válni az embert, önérzetesebbé ten­ni az elmúlt évtizedekben te­rületileg és lelkileg is meg­osztott magyarságot, s a mű­veltebb közösségek megte­remtésével megismerteti az elődök által létrehozott érté­lkeket. Fontos feladatának tartja a társaság azt is, hogy az évtizedek óta a szerepét tévesztő és kereső értelmi­ségnek támogatást adjon az önmagára találásban. Ez a társaság a népfőiskola ügyéért elkötelezett egyének és szervezetek szabad, önte­vékeny társadalmi mozgal­ma. Nem csúcsszerv, hanem keret, a sokféleség alapján létrejövő népfőiskolái irány­zatok közös fóruma, jelké­pes szövetsége. önálló jogi személy, független szellemi mozgalom. Független szellemi mozgalom A közgyűlés most úgy döntött, hogy négy munkabi­zottságot hoz létre: a közös­ségi és településfejlesztési, a a képzési, a gazdasági-me­nedzser és a nemzetközi bi­zottságokat. egymás ellen politizáljunk, hanem egymásért.” „A kü­lönbözőség megfér egymás mellett.” Még tovább idézhetnénk a néha általános, a kíván­ságok, az óhajok szintjén mozgó véleményeket, kinyi­latkoztatásokat, hangos ké­telyeket, aggodalmakat. A napjainkra oly jellemző po­litikai „csatározás” volt a naményi, annak minden jó és kevésbé jó vonásával, botlásaival, útkeresésével. De azt mégis tükrözte: az emberekben megvan az igény a józanságra. Az el­fojtott vélemények „kibe- szélése”, az egymásra mu­togatás mellett, vagy után természetes igényük a tény­leges változtatás. A vita résztvevői, Szabó István, Felhős Szabolcs, Király Lajos, Török Imre, Miklós Elemér, Horváth Béla, Pa- lócz Sándor, Lakatos Pé­ter, Volkó Géza, Pozsonyi Tibor, Fazekas Tibor, Szűcs Gyula és Gélén Imre szá­mos kérdésben — a megol­dások keresésében főként — nem mindenben értettek egyet egymással és az elő­terjesztett programmal. Ab­ban viszont tulajdonképpen mindenki, hogy az érdek­érvényesítés miatt teljes összefogásra van szükség, csak így lehet „a távolsá­got átkiáltani”, innen a Beregből. Páll Géza Jelenleg 198 tagja van, köztük a nyíregyházi közéle­ti népfőiskolával. Tavaly sok népfőiskola kezdte meg mű­ködését az ország minden részén, mostanra csaknem száz működik, ebből kettő Nyíregyházán. Számos népfő­iskola vallási alapon szerve­ződik. Létrejött Sopronban az Ifjúsági Népfőiskolái Tár­saság, amely a 40 alapító­tag mél lé szívesen várja a népfőiskolái gondolat iránt érdeklődő fiatalokat. Alapítvány a megyében A megyében a két működő mellett kistelepüléseken sze­retnének népfőiskolákat szer­vezni, ezzel kapcsolatban meg­keresték Pataki Józsefet, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét, hogy llétesítsenek egy 200 ezer fo­rintos népfőiskolái állapot a jó népfőiskolái gondolat, a he­lyi kezdeményezések támo­gatósára. Nyáron, július 6—9. kö­zött, a társaság megszervezi Sárospatakon az Országos Népfőiskolái Tanácskozást, il­letve az I. Bieninálét. A köz­gyűlés úgy ítélte meg, hogy fényes jövő áll a mozgalom előtt a civil társadalom ki­alakításában. Baraksó Erzsébet Ajándék? Ismerősömtől kérdezem, idén üdülnek-e, és hol? Nem — feleli —, ő mar nem is emlékszik, hogy akár egynapos családi ki­ránduláson voltak-e vala­ha. Évről-évre háztáji és egyéb bérelt földeken dol­goznak, munkaidő után, szabadság alatt. Nem a megélhetés gondjai kény­szerítik őket, hanem gyer­mekeiket segítik. Az egyik már házas, nászajándékul autót kapott (itt felcsillan ismerősöm szeme), már építkeznek, kell az anyagi segítség. A kisebbik miatt is rá kell hajtani, hiszen ő sem kaphat kevesebbet, mint a testvére. Hallgatásom provokatív, további beszédre kénysze­rítő. Agyonhajszoltnak, fáradtnak érzik magukat, de felednék a munka ter­hét, ha egy pár köszönő szót, kedvességet kapná­nak viszonzásul. De nem kapnak, csak teljes kö­zömbösséget. Pedig adnak, rengeteg pénzt és min­dent, ami tőlük telik. Leg­utóbb is bevásárló úton voltak Törökországban, s elhalmozták gyerekeiket a szivárvány minden színei­ben pompázó márkás pó­lókkal, egy halom farmer- és divatos cuccal. Itt már lemondóan legyint, s ar­cán kiül az értetlenség. Hallgatásom ekkor már a sajnálaté. Jónás Ágnes | Segít erkölcsösebbé válni... Népfőiskola a kisfalakban is Osneszerelt lakókocsik bejárata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom