Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
í89. június 20. Kelet-Magyarország 3 Bútorlapgyártás világszínvonalon. Az INTER- SPAN Faipari KFT. vá- sárosnaményi gyárában korszerű gépekkel világ- színvonalon gyártják különféle felületű bútorlapokat. 1. Cj üzemcsarnokot építettek, korszerű gépeket helyeztek üzembe ott, ahol a bútorlap a végső felületet elnyeri. 2. Teljesen automatizált gépeken központi vezérlő berendezéssel készül a forgácslap. (Elek Emil) Mit akar a Magyar Vidék Társaság? Harc a felzárkózásért „Fejlett és fejlődni képes vidékek nélkül nem lesz korszerű Magyarország. Hazánik arányos területi fejlesztése minden magyar állampolgár érdeke.” Ez a jelszava, ha úgy tetszik programja a nemrég alakult Magyar Vidék Társaságnak. Néhány napja a társaság ügyvezető elnöke a kormány lapjában, a Magyar Hírlapban tette közzé az idézett két mondatot. Mi, hátrányos helyzetű sza- bolcs-szatmári állampolgárok különösen bizakodva fogadhatjuk az Agárdon alakult, de gödöllői székhellyel működő társaságot. Annak is örülhettünk, hogy az MSZMP Nyíregyházi Reformkörének friss programjában egyebek közt ez áll: „Gazdasági hátrányaink megszüntetésére állandó beadványokkal kell kényszeríteni a kormányt és a KB-t”. Nem biztos, hogy a gyakori beadványok ebben a valóban nehéz gazdasági helyzetben célravezetőek lesznek. Az sem biztos, hogy a Magyar Vidék Társaság éppen Szabolcs-Szat- már megyé felzárkózását tudja ,kiharcolni”. Azonban mind a két „intézmény” jó szándékú elképzeléseit, törekvéseit üdvözölnünk kell. Megyénk régi gondjai közismertek. S az ismert gondok mellett a közelmúltban újabbakat ismerhettünk meg a megyei tanácsnak abban az anyagában, amelyet a szakszervezetek megyei tanácsa elé terjesztettek. Az anyagban többek közt az áll, hogy az utóbbi hónapokban újabb százak és ezrek hagyták el Szafoolcs-Szatmárt, fogyó megye a mienk. Hogy nálunk száz keresőképes 15—20 százalékkal több eltartottról gondoskodik, mint az ország többi részén. Hogy Nyíregyháza a szakmunkásképzés egyik fellegvára, ugyanakkor a most végzős szakmunkás- tanulók (és érettségizők) jelentős része nem talál munkát a szűkebb hazában. Az előző kormányok aránytalanul kevés központi támogatást adtak megyénknek. A fővárosi gyárak kevés pénzt fordítottak a nálunk működő gyáregységeik, fejlesztésére. S mondjuk ki nyíltan: megyénk régebbi vezetői és ország- gyűlési képviselői nem elég markánsan, nem elég erélyesen képviselték a szaboles-szatmári érdekeket. Nem fogadható el az érvelés, hogy most nem követelhetünk, még csak nem is kérhetünk, mert sok gondja van a kormánynak. Most is van X összege a kormánynak és jövőre is lesz. S meglehet: ha okos, elfogadható érvekkel nem követelünk az országosan is megtérülő befektetésekre, támogatásokra, akkor az X összegből megint a fejlettebb megyék részesülnek. Csak egy példa: megyénk könnyűiparában 15—20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az országos átlag. Az „illetékesek” ezt (el nem fogadhatóan) azzal magyarázzák, hogy nálunk X idő alatt egy betanított munkás kevesebb ruhát készít, s valamivel több a selejtje. De mivel magyarázható az, hogy például á pedagógusaink tíz százalékkal kevesebbet keresnek ? A Budapesten diplomát szerzett matematikatanár vajon miért kap kevesebbet a mátészalkai, vagy a kisvárdai gimnáziumban, mint például az az egykori évfolyamtársa, aki Veszprémben ugyanabból a tankönyvből oktatja a kétis- meretlenes egyenleteket? Végül még egy rövid idézet a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatból: „Igazságosan és demokratikusan kell elosztani a költségvetési eszközöket. Szorgalmazzuk a vidéki gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozását és az új területfejlesztési források felkutatását. Terveink közt szerepel Magyar Vidék címmel egy tájékoztató folyóirat indítása.” Reméljük, hogy a hamarosan megjelenő Magyar Vidék a mi vidékünk felzárkózásáról is beszámolhat. Nábrádi Lajos Szabad az üzemben politizálni, de nem a munka helyett... Kerekasztal munkahelyi vezetőkkel a politizálás lehetséges színtereiről és módjairól Miután az MSZMP szervezetei javarészt munkahelyi tagozódás szerint alakultak ki, az üzemi pártbizottságok szerepe körül ma nagy viták folynak. Ezért kerestük meg négy, felépítésében, működésében eltérő helyzetben lévő vállalatot, hogy az igazgatókat kérdezzük: milyen szerepe van a pártnak a vállalaton belül, milyen változások vannak? Beszélgető társaink: Kovács Zoltán, a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalat, Lakatos András, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, Makrai László, a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat és Pethő András, a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Lapunkat Lányi Botond képviselte. K. M.: Ki fizeti és meddig az üzemi párttitkárt? P. A.: Már az év elején kérte a függetlenített pártbizottsági titkár, hogy gazdasági munkát kapjon, mellette lássa el pártfeladatait. A második fél évben erre sort kerítünk, s nem valamiféle alibi állással, hanem végzettségének megfelelően, középvezetői szinten. hogy az egész kollektíva érdekében mondjon véleményt, a vezetést kritikai észrevételeivel segítse. K. Z.: Be kell látni, hogy a későbbiekben nem lesz szükség függetlenített pártbizottsági titkárra ... K. M.: Egyáltalán milyen feladata marad az üzemi pártbizottságnak? Nem kérdőjelezik meg létét? K. Z.: Mint az országban, mindenhol, a Vulkánban is gondolkodóba estek az alapszervezetek. Nagyon valószínűnek látom, hogy elég lesz az önálló alapszervezetek koordinációja, bizonyos adminisztráció és pártbizottság helyett. A párttitkár helye M. L.: A mi területi adottságaink miatt csak alapszervezetek működnek, az egyes városi pártbizottságok irányítása alatt. A központ, illetve a nyíregyházi malom és karbantartó műhely alapszervezeti titkára üzemvezető-helyettes, aki emellett látja el a feladatot. L. A.: Hiába volt mindig nagy hagyománya a pártnak a dohánygyárban, függetlenített párttitkárt mégsem alkalmaztunk. Üzemi pártbizottság is alig egy éve alakult Nyíregyházán, ahol a titkár társadalmi munkában dolgozik. A bizottság célja, Május közepén tanácsi karbantartási forrásból megkezdődött a tarpai tanácsház felújítása. A beregi turistaforgalom egyik leglátványosabb településének központjában Ficze Sándor kőműves mester irányításával megszépül a főhomlokzat. Terranova nemes vakolat biztosítja várhatóan egy évtizeden át az esztétikus külsőt (molnár) Nem szólnak a gazdálkodásba P. A.: Alulról szerveződő alapszervezetekre van szükség, s nem biztos, hogy ragaszkodni kell a mai, munkahelyi felépítéshez, hanem helyette az azonos érdeklődésűek kerüljenek egy alap- szervezetbe. K. M.: Mennyiben függ össze az önök által említett változás azzal, hogy megszűntek a korábbi hatásköri listák, változott a párt gazdaságirányítása? K. Z.: Ebben az évben már nem szerepelt a gazdasági vezetők beszámoltatása. Lényeges kérdés az új helyzetben, hogy milyen irányban politizáljunk, mert eddig szinte kimondottan munkahelyi dolgokkal foglalkozott a párttagság, miközben világosan látszik, hogy a lakó- területi politizálást kell erősíteni. Ennek a megoldásában még kételyek vannak. P. A.: Nem tartom elképzelhetőnek, hogy a régi módon hozzon döntést egy párt- szervezet a gazdálkodásra. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ne legyenek azonos céljaik, hiszen közös érdek, hogy prosperáljon a vállalat. M. L.: Mondhatnám, hogy az angyali természetemnél fogva elviseltem az elég sűrű beszámoltatást. De tréfán kívül szeretném megjegyezni, hogy a kéthetenkénti vezetői megbeszéléseken a társadalmi szerveknek eddig is helyük volt, ezután is lesz, mert sokat segít az ő, más szemmel való vizsgálódásuk. L. A.: Kollégáimtól tudom, hogy éppen a nagy munkás- .mozgalmi hagyományok miatt nálunk sohasem úgy működött a pártszervezet, hogy irányítani akarta volna a gazdasági életet. A gazdaság- politika volt jelen, nem a beszámoltatás. A vállalati stratégiai tervhez a párt a maga cselekvési programjával járult hozzá, amivel mozgósította a párttagokat. K. 'M.: Meglehet, hogy éppen a mozgósítás az, ami miatt féltik az üzemi pártszerveket. Mennyire lehet rájuk számítani? L. A.: Helyileg politizálni akkor lehet, ha az egyes párttag be tudja helyezni az elképzeléseket az országos nagy egészbe. Ilyen szempontból igen sokat számít, hogy itt Nyíregyházán minden hatodik dolgozó párttag, mert ez a mag, amelyre jobban lehet számítani, akiket könnyebb mozgósítani a vállalati célok érdekében. Ha mások is jelentkeznek M. L.: Azt hiszem, ez az emberektől függ. A múltban sem láttam, hogy az annyira hangoztatott élcsapat jelleg minden ember magatartásában kidomborodott volna. Gondolom, a jövőben sem lesz másképp. P. A.: Akár a mozgósításban, akár egy kedvezőtlen vállalati helyzet ellensúlyozásában eddig is jól vették ki részüket a párttagok, ezután is bízni kell ebben a tömegben. K. Z.: Ma is kölcsönösen igényeljük, hogy üljünk le, bizonyos vállalati dolgokat beszéljünk meg kötetlen formában. Legfeljebb most már jobban bevonjuk a párton kívülieket is, hiszen amikor a vállalat sorsáról beszélünk mindannyiunk jövőjéről van szó. K. M.: Mások pedig azt mondják, hogy inkább a változóban lévő szakszervezetnek lenne mindez a feladata, vagy nem? P. A.: Olyan szakszervezetre van szükség, amelyik érdekvédelmi munkát folytat. Ezt nem a párt irányítja, legfeljebb a párttagok egyben mint szakszervezeti tagok befolyásolhatják a mozgalmat. K. Z.: Megszűnt a termelést segítő tevékenység, teljesen az érdekvédelmi munka került előtérbe a most folyó választásoknál. Azonban szerintem a jó érdekképviselet a termelést is segíti. K. M.: S mindazt, ami a párt- és szakszervezeti munkával összefügg, illő munkaidő után végezni... L. A.: A meghatározó többség eddig is munkaidőn túl vett részt a politizálásban, ezután sem lesz másképp. K. M.: Eddig a vállalat és az MSZMP viszonyáról beszéltünk. Mit tesznek akkor, ha más pártok, szervezetek jelentkeznek? K. Z.: Mások megjelenése egyértelműbbé tenné, hogy az üzemben termelni kell, a politizálásra nagyobb szükség van a lakóterületen. P. A.: Több párt esetén át kell gondolni, milyen kapcsolatot tartsunk. .Van vállalati klubunk, ott másnak is helye van — hacsak nem a vállalati érdekkel szemben tevékenykedik. L. A.: Itt nem jelentkezett alternatív szervezet, ám ettől függetlenül szabad a politizálás. Az a véleményünk, hogy a népgazdaság .stabilizálása politikai konszolidációt hoz. A vállalat felfelé ívelő szakaszban van — ez kellene az országban is — s ezért van házon belül nyugalom, kiegyensúlyozott légkör. K. M.: Az átmeneti helyzetet az egyes ember éppúgy érzi, mint a szervezetek. Annyiban egyezhetünk meg, hogy most nem szabad kampányokat indítani, minden vállalatnál az eddigi fejlődés, belső helyzet határozza meg a viszonyt a pártszervezetekkel, s adja meg nekik a feladatot az üzemen belül, a kapcsolatot az egyes tagoknak is a lakóterülettel. Árucsere határon át A határ menti gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről tanácskoznak június 22-én délelőtt 11 órától a kereskedelmi vezetőik klubjának ülésén Nyíregyházán a megyei és városi művelődési központ klubkávéházában. Mivel az árucseréről, a bartel ügyletekről, az engedélyezési eljárásokról lesz szó, a klub meghívta a termelőszövetkezeteik elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit, az ipari szövetkezetek és vállalatok vezetőit, valamint az áfészek elnökeit is. A közvetlen árucsere lehetőségének megszerzéséről Kocka Gézától, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőhelyettesétől és Lengyel Lajos osztályvezetőtől kapnak tájékoztatást az érdeklődők.
