Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24. Kelet-Magyarország 3 „Pártos” kisszövetkezetek... Vállalkozók a kilencediken Jól értesült berkekben már régóta szóbeszéd, hogy a megyei pártbizottság — lefaragott költségvetési tá­mogatását kiegészítendő — kiadja a Szarvas utcai szék­ház legfelső szintjét vállal­kozóknak. A szükség „tör­vényt” bont! — így érvelnek a nem mindennapos döntés mellett az illetékesek. Amint azit Vida Kálmán­tól, a megyei pártbizottság gazdasági szervezetének szakreferensétől megtudtuk, a Benczúr téri pártgarázs bérbe adásával közel egyidő- ben döntöttek az épület felső szintjének kiadásról. A lényeg: a kihasználatlan , épületrészeket, állóeszközö­ket próbálják meg hasznosí­tani, ami újabb bevételek forrása lehet. A megyei pártszékház megüresedett (kilencedik emeletét kínálták külső cégeknek hasznosítás végett. Élénk érdeklődést váltott ki a felhívás, melyre töhbek között a FÉNYSZÖV, az Agrobank, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat és a megyei társadalombiztosítá­si igazgatóság adta be je­lentkezését. A vállalkozók számára óriási vonzerőt je­lentett, hogy az épület a város centrumában, köny- nyen megközelíthető helyen található és benne adottak a feltételek a külvilággal való kommunikáláshoz. Május első napjaiban köl­töztök be az új „lakók” a székházba, köztük a KISZ Nyíregyházi Városi Bizott­sága, a DEMISZ tagszerveze­te. A 9. enTeleten a PATENT SZOLG Ipari Fejlesztő és Szolgáltató Kisszövetkezet kereskedelmi irodája „vert tanyát”. A budapesti székhe­lyű kisszövetkezet megyénk­ben egy minimarket üzlet- hálózatot szeretne kialakíta­ni, ahol a legkorszerűbb elektronikai és híradástech­nikai berendezésektől kezd­ve az édességeken át egészen a kozmetikumokig, számta­lan árut kínálnak majd kedvező áron. Szomszédságukban kapott helyet az Alfa Fókusz Szervező, Építő és Kereske­delmi Kisszövetkezet, mely február közepén alakult a megyeszékhelyen. Mezőgaz­dasági szakosított telepek tervezése, építése és szak­mai menedzselése mellett teherfuvarozással, zöld­ség-gyümölcs értékesí­téssel és kishatármenti ex­port-import kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik ez idő tájt az Alfa Fókusz. (cs. zs.) Egy versen ymozgalom halálára „Saját magát ítélte halálra a szocialista brigádmozga­lom. Mi már egy éve javasoltuk a megszűntetését, és már­ciustól a bérekben van az az összeg, amit korábban a bri­gádok jutalmazására használtunk fel,, — mondta Tóth Sándor, a mátészalkai Szatmár Bútorgyár szakszervezeti titkára. Ezt a vállalatot tehát nem érte váratlanul a Mi­nisztertanácsnak az a rendelete, amely hatályon kívül he- Ü lyezi a szocialista munkaversenyröl szóló határozatot. Mi­I " szerint 1989. június 1-jétől nincs brigádverseny és nincs brigád sem. A bútorgyáriak szerint az elismeréssel járó pénz mindig jól jött, bár sokan akkor jöttek rá, hogy létezik a mozga- ä lom, amikor a pénzt osztották. Az értékelésnél a végzett i munka volt a döntő, és ennek anyagi értékelése brigádon kívül is lehetséges. A társadalmi munka elvesztette nép­szerűségét, régebben, 3—4 éve a dolgozóik szívesen vállal- t ták ezt a pluszt, ám a megélhetésért ma már előbbre való a másodállás vagy a kert. ; Humoristák kedvenc témája volt a brigádnapló, mely- i nek kitöltése legtöbb helyen a brigádvezetőre maradt, aki ; az értékelések előtt rohammunkában írta tele az addig j üres lapokat. így aztán nem is biztos, hogy minden beke- j rült. „Gyerekes dolog ez a naplóírás” — hangzott el a Sza­bolcs Húsipari Vállalatnál, és ez a legjobb brigádok ve­zetőinek egyöntetű véleménye. Taba Sándorné, aki a vál- j lalatnál a brigádmozgalom lelkes szervezője, elmondta, I hogy őket bizony váratlanul érte a munkaverseny meg­szűntetése. Már tervezték a jövőt, ágazati brigádokat akartak szervezni. Itt 1969 óta működik a mozgalom, a dolgozók megszerették és megszokták. Nádasi László a Radnóti Miklós brigád vezetője elmondta, hogy patronál­nak egy szociális otthont, egy óvodát és erről ezután sem fognak lemondani, csak azért, mert megszűnt ■ a brigád. Továbbra is köszöntik a nyugdíjba vonuló kollégát, elvég­zik az adódó plusz munkát. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy dolgoznak, mint eddig, esetleg valami „más ne­vet adnak a gyereknek”. Aki nem való a közösségbe, ez­után is ki fog hullani. A KEMÉV-nél évente egymillió forintot osztottak szét a kiváló dolgozók és a szocialista brigádok között. Vass Já­nosnak az az aggálya, hogy a rendelet nem adott útmuta­tást arra vonatkozóan, ezzel az összeggel mit lehet csinál­ni. A vállalat kialakítaná saját mozgalmát, de lesz-e erre pénz? Továbbra is marad a társadalmi munka, ezt a la­kásépítés támogatására fordítják, bár a dolgozók egy ré­sze megkérdezi: ugyan minek jövök be dolgozni? A tenni - akarás helyébe egyre inkább a közöny lépett. Itt hangzott el az a vélemény, hogy a megszüntető in­tézkedés egy politikai kampány része volt, nem mérlegel­ték odafenn, hogy az egyes vállalatok szempontjából hasz­nos-e vagy sem. Ezzel pontot tettek egy olyan mozgalom végére, amely jelentett nagy szavakat, sok adminisztráci­ót, de több helyen munkát is. Szilágyi Zsuzsa A ttajk Kollégiumból Indul A tehetségek védelmében Zászlót bont az új népi kollégiumi mozgalom Veres Péter segítségévei Harangozó László maga is népi kollégista volt 194« őszétől 1948 februárjáig. A Galga mentéről többedmagá- val került a Dózsa kollégi­umba. Az uradalmi cseléd szülők gyermekét Veres Pé­ter segítette, csakúgy, mint osztálytársait. — Még ma is elfogultan tudok csak nyilatkozni azok­ról az időkről — mondja Ha­rangozó tanár úr, aki mér­nökként tanít a főiskola me­zőgazdasági gépek tanszékén —, hiszen a NÉKOSZ egész életre meghatározó élmé­nyem. Rám Kerek Gábor, az egykori igazgató gyakorolta a legnagyobb hatást. A kol­légiumnak normái voltak: ezeket teljesítem kellett. Először is a négyes tanulmá­nyi átlagot. A színházi elő­adásokról is számot adtunk. Sok társadalmi munkát vé­geztünk, és félévente a kö­zösség előtt mérettünk meg. A kollégiumból Harangozó László előbb Polgárra, majd Balkányba, onnan Aszódra került, ahol ő is kivette ré­szét a népi kollégiumok szervezéséből. Később gé­„A békés-íarhosi modell mint a kodályi álmok és 3 népi kollégiumi gondolat szintézise. Eszmecsere egy új zenei honfoglalásról” — ez volt a tárgya a „Fényes Szellők” Baráti kör januári ülésének — mondta Ha­rangozó László, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola docense, aki arról informálta szerkesztőségünket, hogy május 25-én Budapesten újra indul a népi kollégiumi mozgalom. pész lett s letelepedett Nyír­egyházán. Főiskolai oktató­ként eddig huszonötször járt FEB-táborban, ahol ő képvi­selte a „NÉKOSZ-vonalat”. (A FEB-tábor a fizikai dol­gozó szülők gyermekei Fészé- re szervezett, az egyetemi-fő­iskolai felvételi vizsgákra előkészítő foglalkozási for­ma.) Harangozó tanár úr elhoz­ta azt a dokumentumot, ame­lyet a „Fényes Szellők” Ba­ráti Kör ez év telén tartott két üléséről adtak ki. Újjáteromtens a csodát A januári ülés fontosnak ítélte Gulyás Györgynek, az 1954-ben erőszakosan fölszá­molt békés-tarhosi énekisko­la megalapítójának és veze­tőjének, valamint a Baráti Kör Kultúra-Ökológiai Mun­kaközösségének együttes kez­deményezését annak érdeké­ben, hogy teremtsék újjá az egykori csodát. Az összejöve­tel résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely — többek között — kimondja: hozzá kell fogni országunkban egy korszerű új népi kollégiumi mozgalom kibontakoztatásá­hoz. Ehhez szükséges létre­hozni az új „Népi kollégiu­mokat Építő Mogialom” előké­szítő bizottságát, amely a gon­dos helyzetelemzést követően felhívással fordul a magyar társadalomhoz, csatlakozásra szólítva fel mindazokat, akik szívükön viselik az ország jövőjét. A Baráti Kör kifejezte, hogy az új népi kollégiumo­kat magának a magyar ifjú­ságnak kell létrehoznia. Cél­szerű, hogy az előkészítő bi­zottságban helyet kapjanak a szakkollégiumok, a felsőok­tatási intézmények és a kö­zépiskolák küldöttei, illetve mindazok, akik szívügyüknek érzik egy hazaszerető értel­miség fölnevelését. Rajk támogatta őket mmmmmmmmmmmmmsm Az Ülésen megalakult a „Fényes Szellők” Baráti Kör Kollégiumépítő Munkaközös­sége, amelynek vezetőjévé Pogány Máriát, a NEKOSZ volt főtitkára, Kardos László özvegyét választották meg. A magyar társadalom se­gítségét, beleértve a mosta­nában országszerte felszaba­duló épületek kollégiumi célra történő igénybevételét kérik. A támogató javaslatok Pogány Mária címére küld­hetők (1114 Budapest, Bar­tók Béla u. 1. IV/22;) — A hajdani népi kollé­gisták nagy barátja Rajk László volt — emlékezik Ha­rangozó László. — Épületfe­lelősként biztosította a fiata­lok számára az elhagyott, üres épitményeket. Ezért is bont zászlót az új mozgalom e hét közepén, csütörtökön a Rajk Kollégiumban. A tervek szerint megyénk­ben először Nyíregyházán lé­tesülne kollégium középisko­lásoknak. (Szabolcs-Szatmár- ban egyébként számos régi NÉKOSZ-tag él: Sallai Jó­zsef, a tanárképző főiskola főigazgató-helyettese a szel­lemi „őrzőjük”: a helyi rá­dióban is megemlékezett ró­luk.) A SZABISZ-ban Kán­tor Csaba felelős a majdani szervezésért. — A leendő cél nem lehet más — összegzi Harangozó tanár úr —, mint az, hogy tanulási lehetőséget biztosít­sunk az anyagilag rászoruló gyerekeknek. Egyetlen fela­dat reményében, s ez a tehet­ségmentés. (kzs> Szegény gazdagok!? A látszat csal, de a csaló nem mindig lát­szok Ez a kicsit mesterkélt mondás ötlött fel ben­nem, miközben a Tv- híradó egyik tanulságos riportján meditáltam nemrég. Valótlannak vél­tem ugyanis a meseszerű történetet. Hitetlenkedé­semre gyógyírként szol­gáit a másnapi híradó. Miről is volt szó a ri­portban ? Egy lerobbant műszaki állapotú, 30 négy­zetméteres, belvárosi, ta­nácsi bérlakást kínáltak megvételre árverésen, melynek kikiáltási ára mindössze 300 ezer forint volt. A licitálásban tal­pon maradó két úriem­ber 11 millió forintig (!) jutott el, amikor a je­lenlévő közjegyző fel­függesztette az árverést,, mondván: tegyék le az asztalra a beígért pénzt, és utána folytatódhat a licitálás. Tette ezt azért a talpraesett közjegyző, mert nem ejtették a fe­jére, akarom mondani, mert a lakás reális érté­két messze túlszárnyaló összeg komolytalanságra, szélhámosságra utalt. Hamar kibújt a szög a zsákból. A közjegyző fel­szólítására mindkét „ga­vallér” visszalépett. Nyil­vánvalóvá vált, hogy a komoly, ' megfontolt úri­ember benyomását keltő nagyistílű szélhámosok ■blöfföltek csupán. Hon­nan is lett volna annyi pénzük? Miként „állam bácsi” pénztárcája, úgy a magánszemélyek buk­szája is jóval laposabb a népszerűtlen, de kénysze­rű áremelkedéseik óta. Már nem futja mindarra, amire korábban különö­sebb megerőltetés nélkül telt. Az ABC-ben, a hús- boltban, az áruháziban sem lehet viccelni a pénz­zel, vagy van nálunk és akikor gondtalanul vásá­rolhatunk, vagy nincs és akikor hoppon maradunk. A villanyszámlás, a lak­bérbeszedő, de még az új­ságos sem ad hitelt szá­munkra, mégha sokszor jól is jönne az a pár száz forint. Hitelt csak az OTP-ben, vagy a bankok­nál folyósitanak, nem csekély kamatterhek mel­lett. Amikor mindannyiunk­nak jobban be kell oszta­ni a pénzt és gyakran kompromisszumokra kényszerülünk, mert mindenre nem telik, iri­gyelve nézzük a tehető­sebbeket. Ilyen körülmé­nyek között a gazdagok még inkább annak lát­szanak, de a határ tá­volról sem a csillagos ég. Elvégre olajmágná­sokkal még mi sem büsz­kélkedhetünk ... (csonka) A beregi hfmséses lakás text! Ilik mellett gépi kötött konf ekeié termékek készülnek kis szériában a nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Képünkön: Ka­marás Marianna varrónő, kö rvarrógépén lengyel exportra női ingpulóver gombolóját és gallérját varrja. (Suri) — Ez a rohadt eső elmos­ta a majálisunkat. — Prágában vízágyút használnak. — Az eredmény ugyan­az. □ — Ügy örülök, kaptunk egy fénymásolót az irodá­ba. — Miért kell ennek any- nyira örülni? — Veszek egy szelet ka­rajt, beteszem a gépbe, le­fénymásolom négy példány­ban, s az egész családnak jut belőle vasárnap ebédre. — Hülye vagy, én nem vagyok anya. — Pál napjára is kaptál, pedig nem vagy Pál. — Azt a pálfordulásomra kaptam. — És mit kaptál? — Egy kis arany szala­gocskával átkötött platform- szabadságot. □ — Mi szeretnél lenni, kis­fiam? — Túrós batyu. — Te is mindig a köny­nyebbik megoldást válasz­tod. Majlátb László Párbeszédek — Kérek húsz deka cser­készkolbászt. — Az úttörőkkel szövet­séges cserkészkolbászt kér, független cserkészkolbászt, vagy lengyel—magyar cser­készkolbászt? — Tudja mit? Adjon in­kább szafáládét. Q — Mit kaptál anyák nap­jára?

Next

/
Oldalképek
Tartalom