Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 13. Befejezte munkáját az országgyűlés Tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkúr vezérigazgatója a személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt minisztertanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új személygépkocsik igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előírt felső határa. Békési László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a kamatplafont; jövőre térjenek vissza erre a kérdésre, s a változások tükrében döntsenek. Széles Lajos megyénk 15- ös választókerületének képviselője a pénzügyminiszterhez interpellált a gazdaságilag elmaradott térségeken működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye ügyében. Elmondta, hogy a Minisztertanács 11/1989 számú rendeletében szabályozta a nyereségadó-kedvezményben részesülő települések körét. Kifogásolta, illetve hiányolta, hogy a kedvezményezett települések között nem szerepel a városkörzetközpont Fehérgyarmat, de a többi érintett körzet városa sem. Fehérgyarmat városkörzetéhez 48 település tartozik. A város fontos szerepet tölt be a kistelepülések ellátásában. Éppen ezért — különösen új munkahelyteremtő beruházásoknál — feltétlenül szükséges lenne, hogy a városba települő új vállalkozók is részesüljenek a rendeletben meghatározott adókedvezményben. Kérte ezért a pénzügyminisztert, illetve a kormányt a rendelet felülvizsgálatára és módosítására, tehát arra, hogy a kedvezményt az érintett körzetek városaira is terjesszék ki. Békési László jelezte: az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben válaszol. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek körét 1986-ban, majd azt követően 1988-ban jelölték ki. Az akkori viták során — bár a lehető legszélesebb körű eszmecsere folyt — Fehérgyarmat neve nem merült fel. Szólt arról, hogy a kormány ez év februárjában az elmaradott térségek fejlődését áttekintve úgy döntött, hogy a kijelölt térségi települések körét ez év második felében ismét felülvizsgálja, mert vannak olyan települések, amelyekre ez a jelző már nem illik. A jelenlegi A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Szabolcs-Szatmár megyei választmánya a legsürgősebb ügyek megítélésére állásfoglalást dolgozott ki: A szélesre nyílt agrárolló a lehető legnagyobb mértékben sújtja a mezőgazdaságot és az agrártermelőket. A leghatározottabban kérjük ezért a kormányt, hogy intézkedjen és szüntesse meg a falu és a mezőgazdaság kizsákmányolását. Elkötelezett hívei vagyunk a szövetkezeti eszmének, de az önálló magángazdálkodásnak és a magántulajdonnak is. Ezért ahol nem vált be a szövetkezeti gazdálkodás követeljük, hogy a földet a be- vittel mindenben megegyező minőségben adják vissza az igényjogosultaknak, ha kérik, egyúttal biztosítson a kormány az újrakezdéshez vissza nem térítendő kölcsönt, az erőszakos földvásárlásokat, a terror hatására történt ún. „önkéntes felajánlásokat”, szerződésekét érvénytelenítsék. Azokon a besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét, ha a paraméterek alapján Fehér- gyarmat is bekerül ebbe a körbe, úgy a jövő év elejétől ott is érvényesülhetnek a kedvezmények. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Többek között Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa a külügyminiszterhez intézte kérdését a diplomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. Horn Gyula külügyminiszter elmondta, hogy a magyar diplomaták csaknem háromnegyede itthon szerezte felső fokú képzettségét, különféle hazai egyetemeken és főiskolákon. A többiek a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sokfelé tanultak, ami egyébként nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi gyakorlat. Ez azért különösen fontos hazánk számára, mert a hallgatók több olyan ritka nyelvet sajátíthatnak el, amelyet hazánkban nem oktatnak. A tapasztalatok egyébként arról tanúskodnak, hogy azoknak a fiataloknak, akik külföldön folytatják tanulmányaikat, nem hogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, erősödik magyarságtudatuk, illetve elkötelezettségük nemzeti törekvéseink iránt. Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költségvetésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Békési László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a problémáért. Az év első hónapjaiban szerényebbek a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódó adó- befizetések, a kiadások viszont némileg magasabbak az átlagosnál. Az átmeneti likviditási zavarok áthidalására — miután magas kamatozású hitelt a költségvetés sem kívánt igénybe venni — azokon a területeken, ahol a rendelkezésre álló pénzkészlet a folyamatos működést még lehetővé tette, az állami támogatást az időarányosnál szerényebb mértékben bocsátották csak rendelkezésre. Ide tartoznak a tanácsok is. A költségvetési támogatás ütemezésének visszafogása csak egyhelyeken pedig, ahol tömeges a föld visszavétele, alakuljanak a tsz-ek szolgáltató vállalatokká és igény szerint bocsássák bérmunkában a termelők rendelkezésére a gép- és eszközállományt. Ugyanakkor támogatjuk az önkéntes alapon, demokratikusan szerveződő szövetkezeteket is. A leghatározottabb formában kérjük a kormányt, hogy folytasson a mezőgazdasági termelők érdekét védő politikát, biztosítson elfogadható árakat, a piac bővítése érdekében pedig haladéktalanul kezdjen tárgyalást a szovjetekkel, hogy a most megnyílt új kapukon (Tiszabecs, Barabás, Beregsurány, Lónya) normális vámtételekkel induljon meg az egészséges gazdasági vérkeringés, ahogy az a két világháború között is volt. Szűnjön meg az elvadult etatizmus, a mezőgazda- sági termelőket sújtó állami monopólium, és a magánosok is szállíthassanak a kárpátaljai piaora gyümölcsöt, élő állatot és más mezőgazdasági terméket. két helyen okozott gondot, a tanácsok ugyanis jelentősebb bevételekhez jutottak a személyi jövedelemadó-befizetésekből, s ezt egészítette ki az a csaknem húszmilliárdos összeg, ami tavalyról maradt a tanácsoknál. Mindazonáltal a jövő héten az esedékes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátják — mondta a pénzügy- miniszter. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körülbelül 65—70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy — éppen a szabályozási rendszer következtében — néhány száz vezető semmilyen prémiumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Végül megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8—10 évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár- már holnap dönteni kellene, mert a május 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosad ban kellene bánni a képviselőknek. A kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésen tárgyal. Az országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. Szovjet csapatkivonás Debrecenből A hazánkat is érintő egyoldalú szovjet csapatcsökkentés keretében május 15-e és június 4-e között teljes személyi állományával és technikájával elhagyja Magyarországot a Debrecenben állomásozó szovjet harckocsi-kiképző ezred. Ezt sajtótájékoztatón jelentette be pénteken Majoros László mérnök ezredes, Debrecen helyőrségparancsnoka. Elmondta, hogy az egység feloszlik, technikáját megsemmisítik, csapatzászlója a Szovjetunió Hadtörténeti Múzeumába kerül. A személyi állomány egy részét leszerelik, illetve nyugdíjazzák, vagy más egységhez vezénylik. A csapatkivonást a NATO megfigyelői a helyszínen kísérik figyelemmel. A debreceni Sámsoni úti laktanyában június végétől egy, az osztrák határ közeléből kivonásra kerülő szovjet gépesített lövészezredet helyeznek el. Kisgazdák állásfoglalása Tiltakozás a mezőgazdaság érdekében (Folytatás az 1. oldalról) szabad működése szavatolására. (A vitában elhangzottakat beépítik a testületi állásfoglalásba, amit lapunk hamarosan közöl.) Az agrártézisekről folytatott megyei pártvitákról Szabó István megyei titkár elmondta: a koncepciót 50 helyen vitatták meg, ezenkívül kértek véleményt szervezetektől, s néhány falugyűlés is állást foglalt az ügyben. A tanácskozások máris kézzelfogható következményeként megalakult a megyei agrárreformkör, s megkezdődtek az előkészületek az egész mezőgazdasági érdek- képviseleti rendszer újjászervezésére is. Mind az előkészítésben, mind a vitában nagy nyomatékot kapott: agrárpolitikát az agrárágazatban dolgozók nélkül megfogalmazni lehetetlen. Gyorsan változtatni szükséges a jelenlegi gyakorlaton, mert minden perc drága. Iklódi László kezdeményezte, hogy a megyei pártbizottság keretében agrárplatform alakuljon, amelynek célja elősegíteni az ágazat számára perspektívát nyújtó, reális célkitűzéseket. Biztosítsák az esélyegyenlőséget a más ágazatokban dolgozókkal, szűkítsék, távlatokban pedig szüntessék meg az agrárollót. Mérsékeljék az elvonásokat, hosszabb távra érvényes szabályozó rendszert dolgozzanak ki. SzűnGrósz Károly, az MSZMP főtitkára a nemzetközi ke- rekasztal-konferencia résztvevői tiszteletére adott fogadáson jó hangulatú beszélgetést folytatott több párt képviselőjével. A véleménycseréről Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai szaktanács- adója elmondta: valamennyi küldöttség elismerően szólt az MSZMP kezdeményezéséről, arról, hogy sokoldalú tanácskozást tartsanak Európa jövőjéről. Tölbben a párt politikai bátorságát, találékonyságát emelték ki. A konferencia eddigi munkája alapján úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt eljönni Budapestre, hasznosnak bizonyult az eszmecsere. Sokan úgy fogal(Folytatás az 1. oldalról) nyekkel, a „fémmunkás” Nyíregyházi és Balkányi Gyára könnyűszerkezetes épületekkel, a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat esztergagéppel, a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalat öntöttvas radiátorokkal, a Szabolcs-Szatmár Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kandallóval, a Ti- szavasvári Proton Elektronika GM a mezőgazdaságban használatos elektronikai berendezésekkel mutatkozik be. A tavaszi BNV május 17—25. között naponta 10-től 18 órájenek meg a hatékonyságjavulást gátló kötöttségek, mint a föld értéknélkülisége, a forgalmazás korlátái, a monopolszervezetek hatalmi pozíciója, stb. Bontakozhasson ki az érdekeltségen és kockázaton alapuló sokszínű vállalkozói szellem. Mind az öt felszólaló szükségesnek tartotta, hogy erős, minőségileg az ágazat érdekeit hatékonyan képviselő szervezet jöjjön létre, amely agrárszövetség, illetve mezőgazdasági kamara formájában működhet majd. Fontos, hogy megvédjék a mezőgazdaságban dolgozókat — akár nagyüzemiek, kistermelők, vagy kertbarátok — azoktól, akik másodrendű állampolgárként tartják őket számon. Drámai a helyzet — fogalmaztak ezt követően — s azonnali cselekvésre szólítottak a mezőgazdaság érdekeltségének fokozására, az agrártermelést is meghatározó településpolitika újragondolására, a kistermelőket különösen sújtó-megalázó kiszolgáltatottság megszüntetésére, a hitel-piaci viszonyok javítására, a környezetvédelem elvének és gyakorlatának sok és súlyos ellentmondása feloldására. Elhangzott: az agrár szakemberek képzését ne budapesti íróasztaloknál kiagyalt keretek, hanem az illetékes területek érdekei határozzák meg. Mindezek nélkül nem beszélhetünk kiegyensúlyozott hazai élelmimaztak: ha az MSZMP vállalkozik e gondolat továbbvitelére, ők partnerek lesznek a megbeszéléseken. HoósJános beiktatása Dr. Hoós Jánost 1989. május 10-1 hatállyal a Minisztertanács a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig államtitkárrá kinevezte. Dr. Hoós Jánost Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken beiktatta hivatalába. ig várja a látogatókat. Szakmai napok május 18., 19., 22., 23., 24-én lesznek, ezeken a napokon a nagyközönség 14 órától tekintheti meg a kiállítást. Máthé Csaba szer-ellátásról, gazdaságosabb és nagyobb tömegű élelmiszer- exportról, amely pedig az ország elemi érdeke. A testület ezt követően módosította a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság káderhatásköri listáját. A nem párttisztségek esetében megszüntette az előzetes állásfoglalást, ugyanakkor megerősítette, hogy a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a népképviseletek tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolni kívánja. A pártbizottság tagjai tudomásul vették a legutóbbi ülés óta végzett munkáról szóló beszámolót, majd Kiss Gábor megyei titkár előterjesztésében állást foglaltak a reformkörökről. A testület a többi között kifejtette: a megyében is létrejött reformkörök mozgalmunk természetes velejárói, nézeteik sokszínűsége által erősödhet a párt reformelkötelezettsége. A pártbizottság ezért örvendetesnek, egyben kívánatosnak tartja az aktívabb politizálást igénylő párttagok reformköreinek megalakulását, amely műhelyek minden párttag számára nyitottak, s jelentős szerepet tölthetnek be az élénkebb politizálás előmozdításában, a döntések alaposabb előkészítésében. A nárt- bizottság e körök figyelmébe is ajánlja: az önminősítés és címkézés nem alkalmas módszer politikai értékítéletek kialakítására. Hogy ki a reformer, azt mindenekelőtt a cselekvés tartalma dönti el. Kifejtették: reformer a pártban az lehet, aki következetesen végig kíván menni az egytényezős politikai rendszer felszámolásának útján anélkül, hogy az ország politikai stabilitását kockáztatná. A megyei pártbizottság támogatta a Központi Bizottság legutóbbi döntését, amely országos pártértekezlet összehívását kezdeményezi. Ezt annál inkább szükségesnek tartja, mert a párt döntési mechanizmusában továbbra sem biztosított megfelelően a párttagság beleszólási lehetősége, a Politikai Bizottság szerepe a Központi Bizottsághoz képest túlsúlyos, a döntések — világosan átgondolt politikai program híján — sok esetben ellentmondóak és megkésettek, a vezető tisztségviselők megnyilatkozásai gyakran rögtönzésszerűek, alapkérdésekben nem egyeztetettek — ezáltal zavarják a párttagság tájékozódását, a politikai akcióegységet. A választási program kialakítására, az akcióegységhez nélkülözhetetlen működési szabályzat elfogadására, valamint az MSZMP hitelképességét és reformok iránti eltökéltségét erősítő további személycserékre is vállalkozó pártértekezletre Szabolcs- Szatmárban is megfelelő előkészületeket kell tenni. A megyei párttestületet végezetül Gyuricsku Kálmán tájékoztatta a Központi Bizottság május 8-ai üléséről. Grósz Károly megbeszélései Csúcstechnológia a vásáron Kevesebb az iskolás (Folytatás az 1. oldalról) A közművelődést a végrehajtó bizottság úgy értékelte, hogy az intézmények személyi feltételei javultak, az anyagi lehetőségek viszont mérséklődtek. Színvonalasabbá kell tenni a várszínház tevékenységét is, az idén már megváltozott a rendező személye, s új színészek foglalkoztatására is gondoltak. A rakamazi tanácsülés ugyanezen a napon a tanács pénzügyi tevékenységéről, s a lakosság ellátásának helyzetéről tárgyalt. A Tisza- parti nagyközségben a helyi áfészra vár az emberek áruval történő kiszolgálása, ellátási területükön tizenkilenc kereskedelmi egységet üzemeltetnek. A múlt évben 283 milliós forgalmat regisztrálhattak, különösen az élelmiszereket kínáló s a vendéglátóüzletek tudták növelni bevételeiket. A legfontosabb élelmiszerekből — kenyér, tej, hús — a mennyiséggel nem volt baj, ám a minőség már sok kívánnivalót hagyott maga után. Vegyes vállalat—vegyes érzelmekkel (Folytatás az 1. oldalról) A vegyes vállalat szakemberei azt tervezik, hogy két- három év alatt évi ötezer tonna acélszerkezet gyártására rendelkeznek be. Az üzem szervezése méltán érdemli ki az elismerő szavakat, hiszen az acél feldolgozása teljesen zárt rendszerben történik majd. A korrózióvédelem után az alapanyagot darabolják, hegesztik és az acélvázaktól kezdve az olajfúró tornyokig számtalan építmény készülhet belőle. Határidő és minőség! — ez a két legfontosabb a közös vállalat ténykedésében, hiszen a legjobbak akarnak lenni a nyugati piacokon. Sőt! Nem zárkóznak el a szocialista országokba történő termeléstől sem, amennyiben bartellügylet vagy devizális fizetés lehetséges az elvégzett munka után. (Csonka)
