Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

Kelet-Magyarország 3 1989. május 13. Ahogy a tanok diktálnak Érdekképviselet új felfogásban Felfüggesztett előítélet Iskola—lelki teher nélkül A centrális, hatalmi hely­zetben lévő szövetségi irá­nyításnak vége. Az ehhez a hatalmi pozícióhoz igazodó szövetségi felépítés szűnjön meg, a hatósági munkát vég­ző Ellenőrzési Iroda alakul­jon át, ne a mi pénzünkön akarjon különböző szankció­kat ellenünk. Ezt a megye ipari szövetkezetei határoz­ták el a novemberi küldött- közgyűlésen. Erre mindössze két hónapot adtak az újon­nan beiktatott titkárnak, dr. Oláh Jánosnak. Saját pén­zükért hatékonyabb érdek- képviseletet várnak az Ipari Szövetkezetek Szaboles-Szat- már Megyei Szövetségétől. — Valóban igaz, hogy azo­kat a társadalmi, gazdasági változásokat, amelyek az el­múlt években lezajlottak, az érdekképviselet nem követte — értékelte a korábbi munkát a titkár. — Azok is feltet­ték magukban a kérdést, akik korábban fenntartás nélkül támogatták a szövet­séget, vajon szükség van-e ránk ebben a formában. Az alapfunkciókat (üdültetés, szociálpolitika, közös ala­pok kezelése, szocialista bri­gádok munkaversenye) ellát­ta a KISZÖV, de ez már ke­vés volt. Fellazult a szövet­kezetek és a szövetség közöt­ti kapcsolat, és ezt jogosan sérelmezték a szövetkezetek vezetői. — A szövetség új osztályo­kat szervezett, beolvasztotta a korábban jogi személyként működő Ellenőrzési Irodát. Mennyiben tudta ezzel meg­szüntetni a korábban sokat bírált bürokratikus ügyinté­zést? — A termelést segítő tevé­kenység áll ezentúl a közép­pontban, a szövetkezetek gazdálkodásának mind ered­ményesebbé tétele. Megszűnt a szövetségen belül az osztá­lyok közötti levelezés, az el­húzódó ügyintézés. Emiatt olvadt bele az Ellenőrzési Iroda is, amelynek elsődleges feladata a segítségnyújtás. Valamennyi apparátusi érte­kezleten felhívom az itt dol­gozók figyelmét, hogy a pozí­ciók változtak, a szövetkeze­tek tartanak el minket. — Elég tisztességesen, te­gyük hozzá, hiszen a KI­SZÖV költségvetése jelentő­sen növekedett, míg az ap­parátus létszáma nem csök­kent. — Az Ellenőrzési Iroda költségvetése ezentúl nálunk jelentkezik, a létszám is a KISZÖV-öt gyarapítja. Ezen­kívül a technikai felszerelt­ség és a 43 százalékos társa­dalombiztosítási járulék is megemelte a költségeket. Ko­rábban a veszteségesen mű­ködő szövetkezetek nem fi­zettek, mégis a legtöbb segít­séget nekik nyújtották, míg a nyereségesek befizették a pénzt és többségük vezetői­vel csak a közgyűlésen talál­koztunk. Ezen változtattunk. Az anyagmentes árbevétel 5,5 ezrelékét fizetik a szövet­kezetek támogatásként. A három, veszteségesen működő ipari szövetkezetnek segít­séget nyújtottunk, de nekik is be kellett fizetni a kvótát. — Gyakorlatilag ez azt je­lenti, aki fizet, az lehet KI­SZÖV-tag? — Csak akkor, ha rende­zett az anyagi helyzetük. A fehérgyarmati Optimum és az Elkisz Kisszövetkezet fel­vételi kérelmét ezért fogad­ta el a küldöttközgyűlés, vi­szont másik két szövetkezetei, amelynek egyelőre áttekint­hetetlen a gazdálkodása, nem vettünk fel tagjaink közé. Nem szeretnénk, ha egy éven belül veszteségeikkel kész helyzet elé állítanának. Ed­dig ketten léptek ki, az egyik oka, hogy más vállalkozási formát alakítanak ki, a má­siké, hogy budapesti székhe­lyű a szövetkezet. — A küldöttközgyűlésen az egyik felszólaló emlékeztet­te a szövetséget, hogy a Ma­gyar Gazdasági Kamara és a Vállalkozók Országos Szövet­sége is képviselheti a szövet­kezetek érdekeit. Mennyiben jelent ez konkurenciát a KI - SZÖV-nek? — Mindenképpen szüksé­ges a megkezdett munka­módszer-változtatás. Az ap­parátus átszervezésével meg­szűntek az átfedések, átte­kinthetőbb a munka. Meg­kezdődött valamennyi szö­vetkezettel az élő kapcsolat kiépítése. Az elnökség ha­táskörébe utaltuk át a kitün­tetések és a közös fejlesztési alap elbírálását. Utóbbi idén 65 millió forint. Abban is szeretnénk előrelépni, hogy a szövetkezeteket alkalmassá tegyük saját funkcióik ellá­tására. Az APEH-hel, a ta­náccsal, a törvényességi felü­gyelettel ne ütközzenek sa­ját hibájuk miatt. A mérleg- készítéshez felkínált segítsé­get például 22 szövetkezet fogadta el. Olyan műszaki csoportunk alakult, amely a szövetkezeteknél meghonosít­ható termékek felkutatására szakosodott. Ilyen a mándoki kisszövetkezet gesztorsága alatt idén induló nyílászárók gyártása. — Tavaly megkezdődött a hagyományos szövetkezetek átszervezése kisszövetkezetté. Csökkent a szövetkezeti ta­gok létszáma, jelentősen nőtt az alkalmazottaké. Utóbbiak ígéretet kaptak, hogy alakít­hatnak szakszervezetet, amely orvosolja problémái­kat. Mindez ígéret maradt? — Nekünk nem az a cé­lunk, hogy az alkalmazottak például a HVDSZ szakszer­vezethez tartozzanak. (Jelen­leg ötszázan tagjai a megyé­ből.) Országos javaslat alap­ján önálló szövetkezeti szak- szervezet létrehozását terve­zik, amely az alkalmazotta­kat tömöríti. Véleményüket ezen a fórumon mondhatnák el, így a szövetkezet dönté­seinek részesei lehetnek. Mi­vel jelenleg a hagyományos és kisszövetkezetek között a különbség elhanyagolható (beruházásoknál az előbbi az ÁFA 40 százalékát, utóbbi teljes összegét igényelheti vissza), javasoltuk a tagi visszalépést, amely elkezdő­dött a megyében. A tervezett új szövetkezeti törvény élet­belépése után ugyanis a ha­gyományos szövetkezeti for­ma lesz a kedvezőbb. Máthé Csaba Az 1988. évi adóév lezárá­saként beadásra kerültek a személyi jövedelemadó be­vallások. Az adóhatóság a bevallások feldolgozását be­fejezte, az adatok számítógé­pes rögzítésével. A megyé­ből 39 280 bevallás érkezett. Jelenleg folyik a vállalati, Még a puszta helye van meg, még el sem kezdték az építkezést, de már az előíté­let munkához látott. Gyer­mekváros, vagy nevezzük szerényebben, állami gyer­mekotthon épül — a tervek szerint — Mátészalkán a vá­ros Ráckertnek nevezett részén. A tervezett gyermek­otthon mellett pedig már áll a város legújabb általános iskolája. De md történt, amikor a szülők megtudták, hogy a szomszédban épül meg az ál­lami gondozottak gyermek- otthona? Hegyeshalmi Csa­ba igazgató most már meg­nyugodva idézi az előzmé­szövetkezeti gazdálkodók ál­tal készített adatszolgáltatá­sok feldolgozása és egyezte­tése. Ennek során kiszűrhető, hogy a megye lakossága tel- jeskörűen eleget tett-e beval­lási kötelezettségének. Az első év átvételi tapasz­talatai azt mutatták, hogy kisebb zökkenőkkel, de ösz­nyeket, de akkor, a tanév in­dítását megelőzően ugyan­csak főtt a feje, kiket ültet az iskola padjaiba ... Ostrom •s megnyugvás — Minden jól indult, amíg a szülők tudatáig nem ju­tott el, vagy nem kezdtek mind többen foglalkozni azzal, mi lesz, ha megépül a gyermekotthon. A sok álla­mi gondozott gyermek egy iskolában tanul majd az ő gyermekükkel... Már jóval a tanévkezdés előtt megvolt a teljes iskolai létszámunk, szességében megfelelően si­került végrehajtani a felada­tokat. A leadott személyi jö­vedelemadó bevallások hi­bái is többségében javítha­tók voltak. Leggyakoribb hi­bák a személyi számnál, adó­számnál adódtak, de jelentő­sek voltak az értelmezésből és összeadásból eredő hibák is. A végrehajtást elősegítet­te, hogy a gazdálkodók és költségvetési szervek dolgo­zóinak a jövedelemigazolást lényegében időben kiadták és a kedvezmények igazolá- , sához az OTP, a biztosítók, tanácsok, a társulások stb. névreszólóan küldték ki az értesítéseket. A posta eredményesen működött közre a SZJA- nyomtatványok megyében történő biztosításában. Segí­tette a munkát a Kelet-Ma­gyarország Szerkesztősége azzal, hogy a tájékoztatók és figyelemfelhívások folyama­tosan közzétételre kerültek. Az adóhatóság megyei ve­zetése köszönetét fejezi ki a személyi jövedelemadó be­vallások leadásának előkészí­tésében közreműködő vala­mennyi szervnek és intéz­ménynek. Megköszöni az ál­lampolgárok közreműködé­sét és türelmét a hibás be­vallások tisztázásának, javí­tásának elősegítésében. Márton Lajos igazgató Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága s egyszercsak a szülők el­kezdték az ostromot. Élve az oktatási törvény által kínált lehetőséggel — mind több gyereket vittek el és írattak be egy másik iskolába. Már-már emberfeletti erőfeszítésekkel tudták elér­ni, hogy a 80—100, más isko­lába ment gyermek helyett újaikat találjanak. Az egyik első erőpróbája ez volt az is­kolának, sikerült a tervezett létszámmal „feltölteni” az osztályokat. De ekkor ismét történt valami meglepő. — Amikor minden he­lyünkre megvoltak a gye­rekeink, elkezdődött a visz- szaáramlás. Mindennap vis­szahoztak egy-két gyereket. Nemsokára csaknem min­den elment gyereket vissza­hoztak a szülők. Nem „rossz" társaság A tanárok vajon hogyan bírták a kezdeti terhelést, nem bánták meg, hogy át­jöttek a régi iskolájukból az Újba? — Az első két hónapban volt olyan érzésem, hogy a többség talán megbánta, hogy hozzánk jött. Az első évben nagyon megfáradtak a tan­testület tagjai, ez érezhető volt. Ehhez még tudni kell, a tanítók, tanárok többsége a fiatal korosztályhoz tar­tozik, a tantestület átlagélet- kora 35 év körül van. Ez jó, mert bírják a terhelést, de sokan most szerzik meg a legfontosabb szakmai ta­pasztalataikat. Féltem is, hogy az első tanév után többen .búcsút mondanak az iskolá­nak, de ez nem így történt. Először az előítéletek há­lójától kellett megszabadul­ni az új iskolának, ami sike­rült. A következő kérdés, milyen a kapcsolatuk a szü­lőkkel? Mi teheti tartóssá a megnyugvást, hogy gyerme­kük akkor sem kerül majd „rossz” társaságba, ha majd — évek múlva — elkészül a szomszédos gyermekotthon ? Ha jön a földgyalu — Valóban mi sem gondol­tuk, hogy végleg megszűnt a szülői előítélet, ami sajnos, a gyerekekre is átragadhat. Ezért alapos felmérést vé­geztünk a szülői háttérről. Számunkra is meglepő té­nyekkel találtuk szembe ma­gunkat — mondja elgondol­kodva az igazgató. — Melyek ezek? Azt tud­tuk, hogy az iskola üzemek, vállalatok gyűrűjében van, a szülők többsége fizikai munkás, de hogy az egy csa­ládtagra jutó havi jövede­lem a létmimimum határán van, 2500—2700 forint, a gyermekek 70 százaléka igen nehéz körülmények között él, nem hittük volna. Hát­rányos helyzet ez, nem is akármilyen. Ezekről is nyíl­tan beszélgettünk a szülők­kel. Sajnos maguk fogalmaz­ták meg, hogy az ő gyerme­kiék — legalábbis anyagi­lag — majdnem olyan hát­rányos helyzetűek, mint az állami gondozottak. Oldód­tak a görcsök, az előítéle­tek ... Sikerült megszabadulni egy lelki tehertől az iskolá­nak. Bárhogyan is kerülget­nénk, valahol ez is egyik fel­tétele annak, hogy a Rác- kertben jó szellemű kap­csolat alakuljon ki tanár és diák, szülő és gyermek, szü­lő és tanár között. Ezt sze­retnék tovább erősíteni ak­kor is, amikor egy napon megérkeznek a buldózerek, földgyaluk és a szomszéd­ban elkezdődik az építkezés. A becsapott képviselő Most tizenöt, de az or­szággyűlés márciusi ülés­szakán harminc interpellá­ció hangzott el, ami a ko­rábbi időben elképzelhetet­len volt. Talán kevesebb gondja volt az országnak, vagy kevesebb látszott be­lőle, de az igazsághoz tar­tozik, hogy olykor jelentős erők is megmozdultak, hogy rávegyék a képvise­lőt: álljon el az interpellá­ciótól, megoldják, amit ki­fogásolni akar interpelláció nélkül is. Gulyás Gyulát már háromszor beszélték le, de ha precízebben fo­galmazunk, azt kell le­írnunk: egyszer csapták be, a másik kettő most ala­kul ... Még 1986-ban történt, amikor megszületett az Or­szágos Anyag- és Árhiva­talnak az a rendelete, hogy a 70 éven felülieknek nem kell a helyi tömegközleke­dési járműveken fizetni. Gulyás Gyula azt akarta javasolni, hogy a vidékie­ket se zárják ki ebből a kedvezményből, legalább a közös tanácsú községeken belül tekintsék helyi köz­lekedésnek, ha valaki busz­ra száll, mert hetven év­nél idősebbeknek is lehet­nek elintézni való ügyeik, vagy éppen az orvoshoz já­rást tenné olcsóbbá vele. íme tapasztalatai: — Először azért nem ja­vasolta az országgyűlés ak­kori elnöke (Sarlós István), mert azt mondta, nincs itt­hon az árhivatal elnöke. A következő ülésszakra is­mét beadtam ezt az inter­pellációt, de ekkor már a közlekedési miniszterhez kellett benyújtani. — Nemsokára megérke­zett a levél, ismét az or­szággyűlés elnökétől, hogy vegyük ezt le napirendről, mert ez nem pénzügyi, gaz­dasági téma, hanem gazda­ságpolitika. Beszéltem a közlekedési miniszterrel (Urbán Lajos volt akkor a miniszter), aki azt mondta: türelmet kér, rövid időn belül megoldódik. Az 6 gondja megoldódott, mert leváltották, de a 70 éven felüliek ügye még várat magára... — A másik téma a kis­községek gyógyszerellátá­sa. Ezt is 1986-ban kezdtem feszegetni. Először a gyógy­szertári központnál egy le­véllel, de azt válaszolták: anyagi okok miatt ezt nem tudják megoldani. Ezután a megyei tanács egészség- ügyi osztályvezetőjéhez for­dultam — eredménytelenül —, nemrég pedig az egész­ségügyi miniszterhez. In­nen még nem kaptam rá választ. — A harmadik a lakás­vásár lenne. Ez év elejétől egy iminisztertanácsi ren­delet szerint az üresen álló lakásokat az ingatlankezelő vállalatokon keresztül le­het eladni, pontosabban csak azok a fiatal házasok kaphatnak szociálpolitikai támogatást, akik így vásá­rolnak lakást. Szerintem ez rossz rendelet, mert az ingatlankezelő vállalatoknak nincs arra pénze, hogy fel­vásárolják az üresén álló lakásokat, de vidéki laká­sokkal egyébként sem szí­vesen foglalkoznának teli zsebbel sem. Most a megyei tanácson van ez az anyag, mert azt mondták, hogy megoldható ez itt is. Csak azt nem tudom hogyan, mert nem helyi és nem me­gyei gond, minisztertanácsi döntés kell a rendelet meg­változtatásához. Balogh József A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet gépjavító műhelyében a gazdaságban használa­tos gépek, és a hozzátartozó munkaeszközök javítása és felújítása a dolgozók feladata. Képünkön Bede Kálmán növénytermesztő gépész talaj-előkészítéshez szolgáló tárcsák karbantartásán dolgozik. (8. A.) Az adóhivatal jelenti Bevallás kisebb hibákkal Köszönet az állampolgároknak Páll Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom