Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 31. Tanácskozik az Országgyűlés Lányi Botond jelenti a Parlamentből Újdonságokról, gyakorlatiasan (Folytatás az 1. oldalról) jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi, csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros, kvázi átalakításokat. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapírkibocsátási és értékpapír piacfelügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúly- lyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási — az önkéntes átalakulást lehetővé tevő — törvényt terjeszt az Országgyűlés elé — szögezte le. A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek a törvény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárásával készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca valamifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve — a képviselőket megtévesztve — egy reakciós tulajdonreformot valósít meg ezzel a törvénnyel. Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok. Ennek alátámasztására elmondta, hogy az átalakulási törvényt ugyanaz a széles szakmai közvéleményt képviselő munka- csoport készítette elő. mint a társasági törvényt. Az átalakulási törvény elveivel a képviselők már a társasági törvény vitájában megismerkedhettek, hiszen eredetileg annak hatályba lépésével együtt szerették volna életbe léptetni. Akkor éppen a közgazdasági szakértők kérésére döntöttek a féléves halasztás mellett. A törvény alapelveit március-áprilisban a parlament négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésen tárgyalta. Széles körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TÖT, az OKISZ és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek szakértői. Megtárgyalta az anyagot a közgazdasági társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A miniszter elmondta azt is, hogy áprilisban — még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a tervezetek parlamenti beterjesztéséről — a törvényjavaslatokat megküldték az Ellenzéki Kerékasztalt képviselő Független Jogász Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogászszakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek értékelték a tervezeteket. amelyek nem szorulnak politikai vitára. Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a „puccs-szerű” előkészítés vádját. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonref ormot; sem menedzsereket, sem másokat nem „ment át” semmilyen tulajdonosi pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak tulajdonlási-vállalati struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel összefüggő gondokat. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra ás, hogy valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban. hanem 100 százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak tartotta. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is. Kulcsár Kálmán megállapította: a társasági törvény volt az első jogszabály Magyarországon, amely konszern-szabályozással kívánt fellépni a piacellenes vállalatcsoportosulásokkal szemben, s ehhez most az átalakulási törvény a fuziókont- rollt is hozzácsatolja. Az Országos Árhivatalban már kidolgozták az új versenytörvény közgazdasági koncepcióját, s ennek alapján egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a versenytörvényen, amelyet egy éven belül az országgyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd azokat a javaslatokat, amelyek a nagyvállalaton belüli gyáregységek önállóságának erősebb jogi garanciáját sürgetik. Olyan rendelkezést terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az önállósulást kezdeményezi, indokolt esetben a versenyhatóság felbonthatja a nagyvállalatot. Az igazságügy-miniszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a törvény-előkészítőket. Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos tartalmát — mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a vállalatok állami tulajdonban álló vagyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati törvény módosítása jottányit sem növeli a vállalatoknak a korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait, hanem tudomásul veszi a jelenlegi helyzetet. Egyébként is az volt az általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a tulajdoni reform tartalmának teljes kidolgozása előtt — a jelenlegi átmeneti politikai helyzetben — az állami szektorban ne változtasson a kialakult tulajdonosi szituáción. Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és általában az önkormányzati önigazgatást. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudomány — lényegében számottevő eredmény nélkül — a vagyonértékelés módszereinek kidolgozásával. Torz piaci viszonyok között tökéletes vagyonértékelés nem lehetséges. Egyébként a törvényjavaslatban számos, a vagyonértékeléssel kapcsolatos garanciális -szabály is megtalálható. A vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adómérlegétől, figyelembe veheti a szellemi értékeket, a piaci tényezőket is. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Az állami tulajdon körében további biztosítékok is megtalálhatók. Így ha a vállalat húsz százaléknál nagyobb mértékben kívánja leértékelni vagyonát, úgy az átalakulással szemben állami vétójogra van lehetőség. Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralitásának erősítését. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetésekben is, hiszen a külföldiek még arra az egyértelmű kérdésre sem kaphatnának egyértelmű választ, milyen magyar partnerrel kell tárgyalniuk, ha befektetni kívánnak hazánkban. — Az igazságügyi kormányzat nem mond le eltöKéltsé- géről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk! Véleményem szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság alkotmányos jogkereteinek kiépítését szolgálja — fejezte be expozéját Kulcsár Kálmán. Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők megkapták. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet az Országgyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasz- szák későbbre. Amennyiben azonban csak később fogadja el a parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani, hogy a parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges átalakulására kerülne sor. A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak. A három törvényjavaslatot az Országgyűlés mezőgazda- sági, kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és sportbizottsága is megtárgyalta, ás általában többségi véleménnyel a parlamentnek elfogadásra ajánlotta. A z első három napirendi d.i pont vitáját kü- lönböző intenzitással figyelték a honatyák. Nemcsak azért, mert hiába rövidítették tízpercesre a hozzászólásokat, s megtapsolták az elnököt, mikor bejelentette, hogy az eredetileg jelentkezettek harmada elállt a hozzászólástól, hanem mert nem egyformán érinti őket személy szerint sem az átalakulási törvény által lehetővé tett változás. — Mi már megelőztük mindezt — jegyzi meg Moldvay István, a Nyírlu- gosi Állami Gazdaság vezérigazgatója. — Valameny- nyi főágazatunk helyett tavasszal kft-t hoztunk létre, a vállalati központ mint vagyonkezelő működik Azonban itt sem állunk meg, folyik a részvénytársasággá alakítás a központból, s nemcsak a mi cégeink jegyeznek részvényt. Ugyancsak részvénytársaságként működik a Csepeli Szerszámgépgyár. így Tölgyes István, mint a nyírbátori fúrógépgyár üzemvezePlecskó Ferenc Somogy megyei képviselő egyebek között hangsúlyozta: olyan törvényre van szükség, amely minden akadályt elhárít a szabad vállalkozás útjából, s lehetővé teszi a vegyes tulajdonon alapuló gazdaság létrejöttét. Juhász Ferenc budapesti képviselő az átalakulási törvény javaslatáról úgy vélekedett, hogy a törvény előnyös azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, kisvállalkozóknak, akik a mai bonyolult körülmények között is vállalkozó típusúak, innovatívak. Hátrányos viszont azoknak a gazdálkodó szerveknek, amelyek a jelenlegi helyzetben sem tudtak jól gazdálkodni és vállalkozni. Szintén hátrányos a pénzügyi szerveknek és hatóságoknak, mert csökken a beleszólási lehetőségük a gazdálkodó szervek munkájába. A képviselő sík- raszállt a dolgozói részvény bevezetése mellett azzal, hogy az egész vagyon 8 százaléka képviselné a dolgozói részvényt. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára javaslatának lényege az volt, hogy az élelmiszer-gazdaságban a termelőkkel szerződéses kapcsolatban álló feldolgozó vállalatok társasággá alakulásának ösztönzése legyen kiemelt kormányzati program. Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hiteltője sokkal inkább azt fontolgatja, mit hoz az újabb tárgyalás a vállalatnak a hírneves MAN-céggel. Az NSZK-beli vállalat ugyanis mint részvényes kíván belépni, technikát hoz, a piaci munkában is segíthet. — Soí? minden tisztázatlan, többek között ez is bosszantja a képviselőket — állítja Novák Lajos nyíregyházi képviselő. — Ideje lenne meghatároznunk, milyen feladatokat vállalunk fel a választásokig, mert sokszor a közvélemény az< is tőlünk kéri számon, amiről nem tehetünk. Nálunk, a Fémmunkás Vállalatnál egyébként reményt csillanthat meg az átalakulási törvény, mert lehetővé teszi azt is, hogy a gyáregységek önállósodjanak. Szerintem — s ez egyelőre nem kiérlelt vélemény — jó lenne a balkányi üzemből valamilyen kft-t kialakítani, s a nyíregyházi gyárból tiszta profillal szintén egy önállóbb egységet. Vagyis az átalakulás új energiákat is felszabadíthat. bank Rt. vezérigazgató-helyettese, Heves megyei képviselő rámutatott: az átalakulási törvénytervezetnél nem a jogi előkészítés okozza a nehézségét, hanem szembe kell nézni közgazdasági és bizonyos fokig politikai megalapozatlanságával. A tulajdonreform kidolgozása várat magára, az átalakulási törvény hatásai pedig nem vizsgálhatók a magyar gazdaság jellemzőinek elemzése nélkül. Kulcsár Kálmán vitaösszefoglalójában az egyes gondolati körök szerint csoportosította a képviselői észrevételeket. A törvény jellegét, lényegét firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: olyan jogszabályról van szó, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint megnyitni a társasági törvény alkalmazhatóságát, diszkrimináció nélkül, a gazdaságban működő valamennyi tulajdon- formához kapcsolódva. Kulcsár Kálmán válasza után határozathozatal következett. Számos képviselői módosító javaslat elfogadása után az Országgyűlés törvényerőre emelte a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvény- javaslat módosításáról, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló jogszabály- tervezeteket. Ezzel az Országgyűlés befejezte keddi munkanapját. As Országgyűlés szünetében Nagy Sándor és Németh Miklós. Mandátum menet közben msépv év után újra a #V képviselői padsorok között jelölték ki a helyét Gilányi Jánosnak Az országgyűlésen a napirendi pontok tárgyalása előtt jelentette be Szúrós Mátyás, hogy a lemondás által megüresedett helyre a pótképviselő mandátumát elfogadták, azt a képviselők megszavazták. — Négyen vannak azok közül, akikkel az előző ciklusban együtt voltam képviselő a megyei csoportban — fogadja a gratulációt. — Azonban szinte valameny- nyiüket ismerem személyesen. Annyi az újdonság, hogy az idő rövidsége miatt nem tanulmányozhattam eléggé előzetesen a most napirendre tűzött témákat, így természetszerűleg jobban kell figyelnem. Eszmecsere a szünetben: AatB György, Szűrös Mátyás» Nyers Rezső. A vitából
