Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

Közlemény, javaslatok, főtitkári interjú AZ MSZMP KB 1989. MÁJUS 29-EI ÜLÉSÉNEK DOKU­MENTUMAIBÓL (3. oldal) XLVI. évfolyam, 12B. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. májas 31., szerda Megnyílt és várhatóan négy napig tart az ülésszak Törvénycsomag az Országgyűlés elüti Új szabolcs-szatmári képviselő a Parlamentben Tájékoztatók, interpellációk napirenden Kedden 10 órakor a Par­lamentben Szűrös Mátyás el­nökletével megkezdte mun­káját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülés­teremben jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hiva­tali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés fő­titkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györ­gyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a parlament döntött a meg­üresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mi­hály képviselői megbízatásá­nak megszűntével az alkot­mányjogi tanács elnöki tiszt­ségére szóló megbízatása is megszűnt, mivel a tanács el­nöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondá­sával megüresedett választó- kerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Sza- bolcs-Szatmár m„ 3. vk), képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m„ 2. vk) helyére Sza­bó János, eddigi pótképvise­lőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három el­lenszavazattal és egy tartóz­kodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvény­javaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi Hl. törvény: a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vad- gazdálkodásról szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tár­gyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kez­deményezésről szóló törvény- javaslatot, az 1989. évi álla­Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztat­ta. hogy az ülésszak elé ke­rült törvénycsomag meghatá­rozó eleme az átalakulási tör­mi költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatot — a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénz­ügyi egyensúly javítására; tá­jékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdé­sekben döntenek. Az ülés­szakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselők­től. vény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényé­ben kell módosítani. Az át­alakulási törvény szabályozza A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átala­kulásáról, az állami vállala­tokról, illetve a szövetkeze­tekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter elő­terjesztésében. Kulcsár Kálmán az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövet­kezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a már meglévő szerve­zetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az át­alakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapí­tás valamennyi, bürokrati­kus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet át­menni az egyik szervezeti formából a másikba. Kul­csár Kálmán hangsúlyozta: az átalakulási törvény jogi értelemben valóban technikai (Folytatás a 2. oldalon) Civakodás helyeit megegyezést Szabolcsi fiatalok válasza az ellenzéki kerékasztalnak A városi ellenzéki kerék­asztalnak címzett válaszleve­let fogadott el május 30-án Nyíregyházán az Ifjúsági Szervezetek Szabolcsi Szö­vetségének Tanácsa. A SZABISZ szövetségi tanácsa üdvözli a városi ellenzéki kerekasztal létrejöttét, mely- nek problémafeltevéseinek egy részével azonosul, s azok megvalósításában a po­litikai támogatás mellett te­vékenyen részt is kíván ven­ni. Az ifjúsági szövetség azonban úgy ítéli meg, hogy a felvetések között túlsúly­ban szerepelnek az országos ügyek. Ezek fontosságát nem vitatják, de véleményük sze­rint a helyi gondok, s az azok megoldására tett javaslatok fontosabbak, mivel legin­kább ezek izgatják a megye lakosságát. A szövetségi tanács aggód­va figyeli az MSZMP és az ellenzék mindjobban éleződő konfliktusát, mely már Sza- bolcs-Szatmárban is érezteti hatását, s a civakodás csak gátolja a közmegegyezést. Ezért szorgalmazza a SZABISZ, hogy haladéktala­nul kezdődjenek meg a tár­gyalások a helyi MSZMP és az ellenzéki kerékasztal kö­zött országos és helyi ügyek­ben egyaránt azzal a felté­tellel, hogy megegyezés ese­tén mindkét fel képviselje a közösen kialakított álláspon­tot a különböző fórumokon, s kötelezzék magukat a meg­állapodások betartására. A szövetségi tanács a teg­napi ülésén állást foglalt a gyakornoki foglalkoztatásról is. Az ABMH a gyakornoki rendszer bevezetésére hivat­kozott akkor, amikor úgy döntött, hogy a munkanélkü­li segély hatálya ne terjed­jen ki a pályakezdő fiatalok­ra. A szövetségi tanács úgy látja, hogy a munkanélküli­ség által fenyegetett pálya­kezdő rétegek túlnyomó többsége általános- és kö­zépfokú iskolát és szakmun­kásképző intézetet végez. A június elsején életbe lé­pő rendelet azonban csak a felsőfokú iskolák nappali ta­gozatát befejezők körére ter­jed ki, ám ezek közül is ki­rekesztik a pályakezdő or­vost, mérnököt, közgazdászt, tanítót és általános iskolai tanárt. A tanács szerint a te­rületi sajátosságokat sem ve­szi figyelembe a rendelet. Az élőbb felsorolt foglalkozások átlagkeresete messze elma­rad a megyében az országos átlagkeresettől, ezért a gya­kornoki rendszerrel járó ál­lami támogatásra minden­képp szükség van, hogy a megye vonzó legyen szá­mukra. KULCSÁR KÁLMÁN; Valódi piacgazdasági rendszert Hajó a parton As Idő vasfoga kikezdte a több éve Tiszán szolgálatot tel­jesítő Tiszavirág tanyahajó vasszerkezetét. Most a tisza- löki hajójavító üzemben teljes felújításnak vetették alá az úszótestet. (Elek Emil felvétele) Minden elképzelést felülmúlt a forgalom 750 ezer vendég a határon Sajtótájékoztató Záhonyban A március elsején életbe lépett kishatármenti forga­lom eddigi tapasztalatait az elkövetkező időszak felada­tait összegezték azon a teg­napi sajtótájékoztatón, mely­nek a záhonyi határállomás adott otthont. Mint a megyei tanács, a határőrség és a vámőrség il­letékesei elmondták, az ed­digi forgalom minden elkép­zelést felül múlt. Záhony mellett a tavasz első napján négy további helyszínen: Ló- nyánál, Barabásnál, Bereg- suránynál és Tiszabecsnél is lehetőség nyílt az egyszerű­sített határátlépésre, s a kez­deteknél 350 ezer átlépőre számítottak éves szinten. Ez­zel szemben már eddig több mint másfél millió pecsétet ütöttek az okmányokba a ha­tárőrök, s ez 750 ezer embert jelent. A számítások szerint ha a forgalom intenzitása nem csökken, december vé­gére a látogatók száma elér­heti a kétmilliót is. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, sajnos a fogadás szintje nem felel meg a kí­vánalmaknak. Mentség: a megye csak néhány nappal korábban tudta meg azt, hogy újabb négy helyen nyit­ják meg a határt, s így már nem tudott felkészülni a tu­risták, látogatók inváziójára. Különösen a déli órákban 10—14 óra között nagy a zsú­foltság, annak ellenére, hogy mind a határőrök, mind a vámőrök pillanatok alatt ele­get tesznek hivatalos teendő­jüknek. Ám gyakran ez is kevés, különösen az olyan napokon, mint Záhonyban az elmúlt szombat is volt, ami­kor majdnem 100 ezer be- és kilépést regisztráltak. Ez egyébként az eddigi csúcs, meghaladja a sokat emlege­tett május 8-i rohamot is, hiszen akkor csak 62 ezer­szer kellett pecsételniük. A legnagyobb teher egyéb­ként is Záhonyra hárul, ahol eddig mintegy 600 ezren lép­ték át a határt. A legtöbb gondot a pénzváltás okozza. A kisebb helyeken egy-egy, míg Záhonyban hat ilyen pénztár működik, de sokszor így is százan állnak sorba. A helyzet csak tovább nehezed­het, ha az eredeti terveknek megfelelően kiterjesztik az utazási lehetőséget az egész Kárpátaljára, valamint Haj- dú-Biharra és Borsodra is. Némi könnyebbséget ígér, ha a szovjet oldalon szigorítják az átlépést. A hírek szerint — bár ezt hivatalos helyről még nem erősítették meg •— június elsejétől onnan ha­vonta csak egyszer lehet majd átjönni, s a gyalogos forgalmat megszüntetik. A határátlépőknek egyéb­ként csak tíz százaléka ma­gyar állampolgár. A hozzánk jövők fő célja a bevásárlás, a határhoz közeli üzletek el­látásával eddig nem is volt gond, de csúcsidőszakban itt is sorba kell állni. Hogy eny­hítsék a zsúfoltságot, a ma­gyar fél azt szeretné, ha a négy kisebb határállomáson is bővítenék a nyitvatartási időt, reggel 6-tól este tízig, s még több pénzváltó helyei nyitnának. Sajnos, a Nemze­ti Bank engedélyezési eljá­rása meglehetősen hosszú. (b. g.) Nyit a Kertmozi Végre itt a nyár, s végre nyit a Kertmozi is Nyíregy­házán. Június másodikátó'l a hét négy napján — hétfőn, ikedden, pénteken és szomba­ton — este fél kilenckor kezdődnek az előadások. A legelsőt, a Moonwalker-t Michael Jackson főszereplé­sével ezen a héten pénteken tekinthetik meg a filmrajon­gók. Kedvcsinálónak még néhány cím a júniusi prog­ramból: Egy előre bejelen­tett gyilkosság krónikája; Éj­féli rohanás; Lányok átlát­szó bugyibán; Rémült roha­nás. Felemelik a kilométerpénzt Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal közleménye szerint 1989. június 1-jétől változnak a saját tulajdonú gépjárművek hivatalos hasz­nálata esetén elszámolható térítési díjak. Ezek szerint személygép­kocsiknál 5 forint, motorke­rékpároknál 125 köbcenti­méter hengerűrtartalomig 1,20 forint, a nagyobb hen­gerűrtartalomnál 1,40 forint számolható kilométerenként. Azokban a munkakörök­ben, ahol feltétel a saját gépjármű használata, teher­gépkocsinál 6,50 forint, sze­mélygépkocsinál 5,60 forint, motorkerékpárnál 2 forint számolható el kilométeren­ként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom