Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 30. Készül a Magyar Rádió Kabarészínpadának újabb felvétele az Óbudai Művelődési Központban. A műsor szerkesztője Sínké Péter, konferál Nagy Ban- dó András. Képünkön Gálvöl- gyi János, Szilágyi Tibor és Kállai Ferenc a felvételen. Kereskedők napja Június 4-én, vasárnap először rendezik meg a sóstói ifjúsági központban a kereskedők napját. A rendezvényt a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szervezi. Az egész napos program alatt a mintegy ezer résztvevő — többek között — kötetlen eszmecserét folytathat a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével, és a KPV- DSZ megyei titkárával. A kulturális és sportprogramok mellett a kereskedelmi iskola diákjai látványos .szakmai bemutatót tartanak. GOMBA Tavaly több mint háromszáz gombamérgezés történt az országban, s emiatt majdnem hétszázötven embert kellett orvoshoz vinni. Nagy többségének óriási szerencséje volt, megúszta a kalandot, négy emberen azonban már nem lehetett segíteni. A gyilkos galóca okozta halálukat. Megyénkben hál’ istennek, sokkal kedvezőbb volt a tavalyi kép, mindössze öt, viszonylag enyhébb gombamérgezésről tudunk, azokat sern kimondottan a mérges gombák okozták, hanem a helytelen tárolás, fogyasztás. Lassan már a nyarat írjuk, minden bizonnyal egyre többen iktatnak be hétvégi programjukba egy- egy kirándulást. S ha már az erdőt-mezőt járják, s gombába botlanak, felszedik azt. Ami persze egyáltalán nem lenne baj, ha ismernék a természet ajándékát. Ha nem élne még mindig sokakban a meglehetősen ostoba képzet, miszerint elkészítés közben is meg lehet állapítani, melyik az ehető, s melyik a rossz gomba. Hogy ez nem igazán Szabolcs-Szatmárra jellemző, jórészt annak köszönhető, hogy a megyei gombaszakértők igen eredményes propagandamunkát fejtenek ki, immár hosszú ideje. A nyíregyházi piacon például mindennap gombaszakértő várja a laikusok által gyűjtött csemegét. Egy újabb lehetőséget is teremtettek: vasárnap délután, mikor a piac már bezár, hat órai kezdettel a KÖJÁL megyei székházában is a gyűjtők rendelkezésére állnak a szakemberek. Ez idő tájban térnek haza az emberek a kirándulásról, s jó, ha nyomban tanácsot ad nekik egy hozzáértő. Az ígv ellenőrzött gombát természetesen nem lehet eladni, de fogyasztani igen. S nem kell attól tartani, hogy hasfájásra, szédülésre ébred éjszaka a család. A KÖJÁL székházában este nyolcig van lehetőség a gombák bemutatására. (bg) önkényesen lakást foglaltak Éjszaka az üres telken „Nem akarom, hogy embertelen körülmények között nőjön fel a két kiskorú, és a születendő gyermekem — írja levelében Tejfel Ferencné Csengerből. — Nagyon el vagyok keseredve, bárhová fordulok segítségért, mindenütt elutasítanak. Nem akarunk az utcára kerülni!” Kemény és súlyos szavak ezek, kétségbeesést és tanácstalanságot tükröznek. Zsuzsa asszony családjának története megismerhető a tényeket tartalmazó objektív vélemény alapján, másrészt érzelmi töltéssel teli, szubjektív álláspont szerint. Kilakeltatás Suta Ferenc, a városi közös tanács vb-titkára szavaiból kiderül, Csengerben messze nincs annyi bérlakás, mint ahány igénylő. A Tejfel család — a férj révén — eredetileg idevalósi. Tavaly február 29-én költözött vissza a városba. Tejfelék albérletbe kerültek, és csak ideiglenesen jelentkeztek be. Végleges letelepedésről október 10-én döntöttek. A férj munkát vállalt, s jelenleg is a helyi göngyölegüzemben dolgozik. Lakásigénylésüket 1988 júliusában nyújtották be — olyan időszakban, amikor már megtörtént az elosztás, elkészült a névjegyzék. A család április elején önkényesen beköltözött egy felújított tanácsi bérlakásba. A hivatal a jogszabály előírásai szerint felszólította Tejfeléket — határidő megjelölésével —, hagyják el az épületet. Ha ennek nem tesznek eleget, a rendőrség közreműködésével elrendelik a kényszerkilakoltatást. Április 20-ra jelölték meg a ki- költöztetést. Kölcsönös győz- ködés után a tanács meghatározott ideig mégis szükség- lakásba helyezte el Tejfeléket. Azzal a kikötéssel, hogy a végleges lakásmegoldást nekik is elő kell segíteni. A tanácson úgy érzik, sikerült olyan átmeneti megoldást találni az ügyben, amely humánus módon figyelembe veszi a család helyzetét. Más szemszögből Ugyanez a Tejfel család szemszögéből: Budapestről költöztek haza. Kérvényekkel és személyesen többször is megkeresték az illetékeseket, hogy segítsenek a lakáshoz jutásban. Mindig azt a választ kapták, várjanak. Az albérletből ki kellett költözniük. Három éjszakát töltöttek egy üres telken, mielőtt elhatározták, hogy elfoglalják a felújított tanácsi lakást. A felszólításra nem hagyhatták el az épületet, mert nem volt hova menni. A városban nem találtak albérletet, induló tőkéjük nincs, hogy építkezésbe kezdjenek, vagy házat vásároljanak. Kedvezményt csak a Dankó Fehér púposteve KOMPLEX POLGÁRI VÉ- delmi gyakorlatot tartanak június 3-án Nagykállóban a városi parancsnokság, valamint az áfész és a Nyírség Termelőszövetkezet üzemi parancsnokságainak közreműködésével. A gyakorlat célja: napjaink katasztrófa- megelőző intézkedéseinek és a következmények felszámolásának elsajátítása. Ennek kapcsán kiállítást rendeztek a hét végén a központban az áfész-áruház kirakatában. A járókelők, az érdeklődők a gyakorlaton részt vevők által használt polgári védelmi eszközöket (műszerek, védőeszközök), valamint az élelmiszerek megelőző védőcsomagolását tekinthetik meg. Fehér színű, egészséges tevecsikónak adott életet a debreceni állatkert Bozsena nevű kétpupú tevéje. A születésnél a „férj”, vagyis Jancsi teve is végig jelen volt, s a szülők színétől eltérő fehér jövevényt azóta is közösen pátyolgatják. Az Alexandra napján született fehér teve — lévén csikó — az Alex nevet kapta, a súlya 35 kiló, a magassága 90 centiméter. Az állatkert látogatói most első ízben láthatnak kistévét a debreceni zoóban. (MTI Fotó) utcában kapnának — s erről hallani sem akarnak. Mert abból a környezetből mindenáron szeretnének kikerülni. A tanács munkatársának rábeszélésére maguktól jöttek el az elfoglalt lakásból. Az ideiglenes lakás, ahová költöztek, régi, lebontásra váró épület, benne sem villany, sem víz nem volt, a falak omladoznak, az ablakokat kitörték. Azóta szépen rendbe hozták, kitakarították, kifestették a házat, spórolt pénzüket ráköltötték. Ezt a lehetőséget egyelőre megfelelőnek tartják. Nem lehet precedens Nehéz az újságírónak következtetést levonni. Mert egyet kell értenem a vb-tit- kárral: ebből nem lehet precedenst csinálni. Mi lenne, ha mások is így cselekednének, hogy lakáshoz jussanak? Ha úgy jönnek vissza majd szülőhelyükre, hogy sem otthon, sem munkahely nem várja őket. A törvény betartása és betarttatása kötelező. S talán az a megjegyzés sem alaptalan; nem lehet mindent az államtól várni. A másik oldalon viszont legalább azoknak kell segítséget nyújtani, akik megpróbálnak kitörni abból a környezetből, melynek visszahúzó ereje ismert. Meg kell keresni és meg lehet találni a megoldást, mint ahogy már ez esetben is történtek próbálkozások. Például támogatással külterületen egy olcsóbb lakáshoz juttatni a családot. (dankó) Szabad-e a verapya?- avagy kik ülnek mostanában a miniszteri bársonyszékekbe Mindig érdeklődéssel olvasom a sikeres emberek életútját bemutató nacioná- lékat. Bevallva, vagy bevallatlanul attól a kíváncsiságtól vezérelve, hogy megértsem, vagy legalább is közelebb jussak káderpolitikánkat évtizedek óta körüllengő titkok megfejtéséhez. Persze a nacionálék tanulmányozásával hosszú évtizedeken át nem sokra jutottam, belőlük ugyanis meglehetősen sablonos karriertörténeteket ismerhettem meg. Melyek rendszerint azzal kezdődtek, hogy X. Y. elvtárs már fiatal korában bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, majd onnan az apparátusba kerülve különböző tisztségeket töltött be. Az utóbbi időkben a na- cionálékat olvasva is látnunk kell, hogy nagyot fordult a világ. A legutóbbi kormányátalakítás után nyelveket beszélő, kutató, alkotó és a velejáró írást is vállaló emberek kerültek a miniszteri bársonyszékekbe. Az egyiknél a 20 éves rendszeres publikációt, a másiknál a tudományszervező és folyóiratszerkesztő tevékenységet emelték ki. harmadikról megtudhattuk, hogy 120 publikációja, köztük három könyve jelent meg. A gazdasági tárcák vezetői pedig olyan emberek lettek, akik kutató, fejlesztő vállalkozásokat szerveztek, irányítottak, közben egyetemen tanítottak, tankönyvet írtak. Egyszóval a bársonyszékek új tulajdonosai korábbi elődjeik többségétől eltérően a szellem emberei. A minisztereket bemutató nacionálékban úgy látszik ezek kiemelését fontosnak tartották. Aminek csak örülni lehet. Mert ezzel emberi értékek átrendeződését is érzékeltették. Bizonyságot téve arról, hogy a tudás a közéletben is visszanyeri méltó hatalmát. Mindezeket azért is tartottam fontosnak elmondani, mert bár nem tudhatjuk, ki milyen sikeres lesz az általa vállalt területen, de az életutak általam kiemelt értékei olyan garanciának tekinthetőek, amely méltó a bizalmunk megelőlegezésére. Másrészt a felsőszintű káderkiválasztás új rendje, amely önmagában is jelentős politikai érték, egyéb tanulságokat is sugall. Ezek közül az alábbiakra utalnék. Remélhetőleg a modell, amelyet a kormány elénk tárt, másutt is követésre talál. Történetesen a mi tájainkon is. Itt is hasonló értékek dominanciája alapján lehet a jövőben a köztisztségeket, a köz bizalmát elnyerni. Azaz az értékváltás az emberi tényezők megítélésben is elindul. Cselekvőképes helyzetbe — függetlenül a funkciók nagyságától — csak cselekvőképes személyiségeket hozhatunk. A hatalom csúcsaira pedig csak intenzív szellemi életet élő, alkotó típusú vállalkozó személyiségeket delegálunk és választunk meg. Egyben abban is bízom, hogy egy ilyenféle vezető kiválasztódás a közeljövőben már nemcsak kevesek döntési kompetenciájába tartozik, hanem szabad versenypályán dőlnek el a küzdelmek, ahol az érdekeltek előtt igaz megmérettetésre is sor kerül. Ahol érdek értékkel találkozik. S végérvényesen vége annak az időnek, amikor könyvmolyoknak, firkászoknak, szobatudósoknak „becézett” alkotó értelmiségieket megbízhatatlanságukra hivatkozva tartósan távol tartottak a hatalom döntő funkcióitól. Végezetül egy ilyenféle káderpolitikától én azt is remélem, hogy fontos döntési szinteken növeli a tudás, a tanultság és a műveltség értékeit. S ezáltal nagyobb figyelmet fordítunk ennek intézményrendszerére, az oktatásra és a közművelődésre. Ténylegesen felismerve, hogy ezek reformjai azonos értékűek a gazdaságiakkal. Illetve a kettő egymástól elválaszthatatlan. Mindezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre juttatják. Azaz a hatalom iskolapártivá válik, ennek azonban feltétele, hogy legfőbb birtokosai nacionáléjába megyénkben is olyasmiket lehessen leírni, mint amilyeneket — örömünkre — újonnan kinevezett minisztereinkében olvashattunk. Kuknyó János Gyerekek raboltak Hat évig gondolkozhat tettein a főbűnös Gyerekek és csúzli segítségével rabolt, zsarolt, lopott a 20 éves Balogh Attila nagyeserke- szi lakos. Tavaly szeptember 28-án, 16 órakor a baktalórántházi Tüzép melletti bekötő úton Balogh Attila és két gyermekkorú társa csúzlival felfegyverkezve több szakmunkástanulónak útját állták, és pénzt követeltek tőlük, sőt, a megfélemlített diákoktól pémi aprópénzt el is vettek. V. S. ipari tanulót is megállították. Balogh Attila egyik gyerekkorú társánál V. Gy.-nél egy karó, a másik segítőjénél, B. L.- nél pedig egy csúzli volt, mely- lyel a sértettet meg is lőtte. A vádlott és a cimborái V. S-től is pénzt követeltek, aki kijelentette, hogy nem ad. Erre a támadók átkutatták a zsebeit, s eközben V. Gy. a karóval az ipari tanuló lábára ütött. Balogh Attila a sértett ingének felső zsebéből kivett egy százast. Ezután B. L. a csúzlival V. S.-t homlokon lőtte. A pénz elvétele után Balogh Attila a tanulót ököllel arcul ütötte. Később a vádlott és társai a fiatalkorú Á. Zsoltot állították meg,, a csúzlit ráfogták, s ezúttal is pénzt akartak szerezni. Az A. Zsolt társaságában lévő M. Attilát átmotozták. Ekkor állták útját H. Györgynek is. M. Attilának a csuklójáról levették a karláncot, majd H. Györggyel együtt elküldték a helyszínről. A. Zsolt zsebeiben kutattak, s kérték: adja oda a személyi igazolványát. A sértett ezt azért sem tette meg, mert abban volt 100 forintja. De végül is Balogh Attila megszerezte. Hasonló dolgokat műveltek még három emberrel. Az egyiknek Balogh Attila a kezéről lecsatolta az órát, majd a fiúktól kisebb pénzösszeget eltulajdonítottak. Több ipari tanuló az értékei visszaszerzéséért a tettesek után szaladt, de nem érték utol őket. Az útonállók egyike a tanulók felé csúzlival lövöldözött, aminek következtében az egyik fiúnak a combja, a másiknak a homloka, míg a harmadiknak a válla sérült meg. 1987. július 13-án Balogh Attila több társával Budapesten a VII. kerületi Bajai u. 21—23. számú ház előtt parkoló Ladát feltörte, és abból különböző értéktárgyakat eltulajdonított. Ugyanezen a napon szintén a fővárosban a metró Baross téri lejáratánál Balogh Attila és segítői egy részeg férfi személyi igazolványát és karóráját vették el. Emiatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat próbára bocsátotta és elrendelte pártfogói felügyeletét. Balogh Attila nőtlen, gyermektelen, szakképzetlen, foglalkozás nélküli. Az általános iskola 7. osztályát végezte el. 1979-től a Tiszadobi Gyermekvárosban állami gondozott volt. A szökéseivel az intézmény vezetőinek sok gondot okozott. Fegyelmezetlennek, agresszívnek, hangoskodó- nak ismerték meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság Balogh Attilát a csoportosan elkövetett rablásért (mint társtet- test), valamint a bűnszövetségben folytatott élet vagy testi épség elleni fenyegetéssel véghez vitt zsarolásért, mint társtettest, továbbá a lopásért és annak kísérletéért, a közokirattal való visszaélésért meg a könnyű testi sértésért halmazati büntetésül jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélte, és a közügyektől szintén hat évre eltiltotta.
