Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

1989. május 23. Kelet-Magyarorazág 3 Változások az MSZMP-szervozetekoél Megszűnik a gyámkodás Talán ahhoz hasonlíth ató as MSZMP szervezeteinek napjainkban bekövetkező nagykorúsága, mint amikor a gyermek már rég felnőtt korba lépett, de a szülő még mindig fogni szeretné a kezét és irányitani min­den lépését. Ez persze, nem járható út Ha valaki — vagy egy-egy közösség — nem kap önállóságot min­dig megmondják mit kell és mit nem kell tennie — soha nem fogja megtanulni, hogyan is kell a saját lá­bán állni. Nyíregyháza, belvárosi panoráma. (E. E. felv.) Szctdirrant a hírléggomh Fehérgyarmaton Nem húzzák le a redőnyöket , Paternalista helyett vállalkozó Szaporodjék forgatással Tanácsi kísérletek a közpénzzel Nyíregyházán Hajdú Sándorral, az MSZMP megyei bizottságá­nak pártpolitikai osztályve­zetőjével arról beszélgettünk, hol tart megyénkben a párt- bizottságok, pártalapszerve- zeték önállósítása, mi jó szár­mazik ebből a politika szá­mára és milyen visszahúzó erők munkálnak az idő sür­getésére bevezetendő válto­zások ellen. Az osztályvezető sírról a nehézségről szólt, amelynek gyökerei az előző időszakba nyúlnak vissza, amikor az al­sóbb pártszervekre, szerve­zetekre csupán a „fent” elha­tározott — jó, vagy rossz — határozatok megvalósítása, igenlése várt. Érdemi bele­szólásuk nem volt a politi­ka alakításába. Ez napja­inkban alapvetően változik, de a régi beidegződések is hatással vannak az emberek­re. Ehhez önmagában még az sem elég, ha a politizálá- si, döntési jogköröket min­denütt megkapják az alsóbb pártszervek, megszűnik fe­lettük a gyámkodás. — Jelenleg ötvennégy köz­ségi, ágazati pártszerv, illetve pártszervezet kapott csak­nem teljes önállóságot a me­gyében. Ezek korábban egy- egy nagyobb pártbizottság­hoz — városhoz — tartoztak. Az új szisztéma szerint éz megszűnt és ezután úgyneve­zett magyei irányítás alá ke­rülnek, amely tulajdonkép­ben egy szervezeti kötődés, s nem azt jelenti, hogy eddig a városi, ezután pedig a me­gyei pártbizottság szabja meg a feladataikat. Ez már-már a teljes önállóság, amely ter­mészetesen az eddigiiiél na­gyobb felelősséget is jelent számukra. A megyei párt- bizottság csupán tanácsadói, információs szerepet kíván betölteni ezeken a helyeken. Vannak-e községek, váro­sok, ahol nem akarnak élni az önállósággal és a korábbi felsőbb szervükhöz, a város­hoz akarnak tartozni? — Ilyen Ls akad. Mindig a pártszervekkel alaposan kon­zultálva, rájuk bíztuk a dön­tést. A többség élni kíván az önállósággal, míg néhányan a megyeszékhelytől való nagy távolság és egyéb szempon­tok miatt, inkább maradnak a városi hatáskörben. Tény viszont, hogy minden párt­szervünket, szervezetünket a legközvetlenebbül érinti — akár az új megyei irányítás szerint dolgoznak, akár nem — a megyei végrehajtó bi­zottság által legutóbb elfo­gadott módosítás a káderha- tásköri listáról. Ezt a társa­dalmi, politikai életben vég­bemenő változások, a több­pártrendszerre történő átté­rés teszi szükségessé. Ennek érdekében a nem párttiszt­ségek esetében megszüntet­ték az előzetes állásfoglalást mind a pártbizottság, mind a végrehajtó bizottság káder­hatáskörében. Ez talán köz­ismert az olvasók előtt, ta­lán nem annyira a követke­ző; a párttisztségek esetében is lemondott az előzetes ál­lásfoglalás jogáról a megyei pártbizottság, illetve a vb. Ez azt jelenti, hogy minde- dütt a párttagság dönt — kizárólagos jogkörrel — ar­ról, kit választ pb-titkárnak, alapszervezeti titkárnak, azt nem kell előzetesen egyeztet­ni a felsőbb pártszervvel. Az önállósodással összefügg az is, milyen választási lehe­tősége van egy-egy alapszer­vezetnek, a párttagságnak abban; a munkahelyén, vagy netán a lakóhelyen akar párt­szervezethez tartozni? — Ennek eldöntése is s helyi pártszervekre tartozik A kollektíva döntése alapjár szükséges mérlegelni, mi se­gíti jobbéin a párt politika munkáját és mi felel meg a; egyéneknek, a kommunis­táknak. Eléggé közismert, hogy a politizálás nagymér­tékben áttevődik — különö­sen a választásokat megelő­zően — a lakóterületre. Ezért azt szeretnénk, ha minél töb­ben vennének részt a lakó- területi MSZMP szervezetek munkájában. De az ellent­mondás itt is érzékelhető, amikor egy-egy munkahelyi alapszervezetben ez érdem­ben szóba kerül, sokan ide­genkednek a lakóterületi munkától, mondván, ott zö’- mében nyugdíjasok vannak, mit keresnének ők ott. Holott éppen attól változnak meg, reméljük, meg is változik a lakóterületi alapszervezetek összetétele, erőssége, ha mi­nél többen érdeklődnek a la­kóhelyükön lévő pártélet iránt. Ez természetesen nem azzal jár, hogy mindenkinek a munkahelyi alapszerveze­téből mielőbb át kell jelent­kezni a lakóhelyi szervezet­hez. Záhonyban például, kí­sérletképpen úgy döntöttek, hogy szervezetileg is a lakó- területi alapszervezetekhez akarnak tartozni az eddigi üzemi szervezetek helyett. De ezt nem lehet felülről, megyeileg eldönteni. Márcsak azért sem, mert a munkahe­lyeken is szükségünk van életerős, jól politizáló párt- szervezetekre. Nem zavarta meg a párt­tagságot, hogy a pártnak ki kell vonulni a termelésből, s talán sokan úgy vélik, meg kell szüntetni a munkahelyi alapszervezeteket is? — Valóban, nem mindenki érti jól az ezzel kapcsolatos állásfoglalást, amely éirra vo­natkozik, hogy a pártszervek ne avatkozzanak termelési kérdésekbe. Ilyen értelemben kell kivonulni a termelésből. De arról nincs szó — a vál­tozásokról készülő párttör­vény intézkedik majd — hogy az MSZMP felszámol­ja a termelő munkahelyeken, vagy másutt lévő szervezete­it. Más kérdés, hogy az MSZMP tagjainak a jelenlé­tükkel, állásfoglalásaikkal kell képviselni pártjuk prog­ramját, céljait. Ennek a ga­ranciája többek között a megszűnt párthatásköri lista a gazdasági és pártvezetők kinevezéséről és az, hogy nem kívánnak — mint eddig — termelési, szakmai kérdé­seket eldönteni, mert arra megvannak a megválasztott, vagv kinevezett vezetők, kol­lektívák. fgy valóban a poli­tikai kérdések megoldására összpontosíthatnak az MSZMP szervezetei, s tehe­tik ezt mind nagyobb önálló­sággal, hisz az 54 szervezeten kívül, a jövőben továbbiak is felsorakozhatnak a korsze­rű irányítás alapján dolgozó szervezetek közé. P. G. Bezárják a Nyíregyházi Mezőgép Vállalat, fehérgyar­mati gyáregységét! A lég­gömbként felröppent hír május elejére durrant szét. Nincs szó sem eladásról, sem bezárásról. A történtek azért nem múltak el nyom­talanul Pacza Mihály igaz- gót arcán. A barázdák ár- nyaltaibbaik, mélyültek a szeme alatt a karikák, és az ősz hajszálak is egyre job­ban átfestik a feketéket. Amikor a svájci AGIC-cég a vállalat gazdálkodásának elemzésekor kimutatta, hogy a legjobb egység a fehér­gyarmati, akkor húzzuk le a redőnyöket? — mutatja a vaskos dossziét. — Elsősor­ban az államközi szerződés­ben szereplő lakókocsik ára­ival voltak gondjaink. A múlt évi áraikon csak vesztesége­sen tudtuk volna szállítani szovjet partnereinknek, de ezzel csak rontottunk volna helyzetünkön. Idegőrlő várakozás kezdő­dött, hiszen máról holnapra nem sikerült egyeztetni a két fél között az árakat. Közben a fehérgyarmatiak taktikáz­tak, tartalékolták kapacitásu­kat a lakókocsigyártás remé­nyében. Ez viszont azt is jelentette, hogy vészesen fo­gyott a munka és egyre job­ban közeledett a félév. Ha az ártárgyalások április vé­gén kudarcba fulladtak vol­na, valóban csak a bezárás maradhatott volna. Ehelyett sikerült meg­egyezni az Avtoexport képvi­selőjével és a követlen szov­jet felhasználóval. Bár a tervezett nyereség várható­an minimális lesz az idén elkészülő 500 lakókocsin, ezt jó munkaszervezéssel, anyagtakarékossággal lehet • Veszteség az ár miatt • Guruló minimotel növelni. A vállalat megszün­tette a félkész lakókocsik utaztatását a gyáregységek között, amely feneketlen zsákként nyelte a költsége­ket. Ezentúl a fehérgyarmati gyáregység szakosodik a la­kókocsigyártásra. A szovjet partnert az is befolyásolta a növelt ár el­fogadásában, hogy a fehér- gyarmatiak korszerűbb, mo­dernebb lakókocsikat, egy 15 kocsiból álló minimotelt kí­náltak, amely 26 olajmun­kásnak nyújt összkomfor­tot. Ez a kocsi várhatóan meghozza a belföldi partne­rek vásárlókedvét is. Ebből a tervek szerint a gergelyi - ugomyai Tisza-parton állí­tanak fel egy 22 főre terve­zett komplexumot. Egyelőre elégedettebben dőlhet hátra az igazgató az ártárgyalás után, hiszen így egész évre lekötötte a gyáregység kapacitását. Hogy ez a nyugalmi idő mindösz- sze néhány pillanat, azt ő is érzi. Jövőre 750 lakókocsi szállítása szerepel a jam- burgi államközi egyezmény­ben, de ahhoz újabb egyezte­tő ártárgyalások szükségesek és további újdonságok, ame­lyek elnyerik a szovjet partner tetszését. (máthé) Üj szelek fújdogálnak az államigazgatás háza táján. A (közel)múltban a fejlesztő, ma a gondoskodó — paterna­lista, — holnap, reméljük, a vállalkozó tanács fogalmával ismerkednek az állampolgá­rok. A holnap jeleit azonban 9 ma már tetten érhetjük a Nyíregyházi Városi Tanács gyakorlatában. A tanács vál­lalkozásairól kérdeztük Koncz Imre általános elnök- helyettest. Elértéktelenedne, ha... — A pénzünk, pontosabban a köz vagyona soha nem látott méretekben értéktele­nedne, ha nem fektetnénk jö­vedelmező vállalkozásokba. Az állami költségvetésből ka­pott milliókat úgy használ­hatjuk eredményesen, ha nem a ládafiában kuporgatjuk. hanem haszonnal forgatjuk. A nyíregyházi tanács jó ide­je keresi a pénz befektetésé­nek hasznos módjait. Ko­rábban az egyszerű hitele­zés megfelelőnek bizonyult, mert a visszakapott kamat­tal beérte a tanács. Most azon töprengünk, miként lehet úgy befektetni a pénzt, hogy az hosszú távon is forintot fiadzzon a mindenkori testü­letnek. • Az elvek tisztázása után az első vállalkozás az innovációs centrumparkba (ICP) történő belépés volt. A miskolci szék­helyű részvénytársaság egyébként több mint 100 mil­lió forintos alaptőkéjéhez a nyíregyháziak egymillióval társultak. (A megyei tanács is ugyanennyivel szélt be. A szerk.) Több nagyvállalat, például a tejipari, az Agro- gép szintén tagja lett az ICP- nek. A részvénytársaság azt ígérte, hogy az újítások, a fejlesztések, az innováció te­rén nyújt segítséget a pén­züket befektetőknek. A ha­szonból pedig a bevitt tőke arányában részesednek. Egye­lőre Nyíregyházán nem sok hasznot hajtott az ICP, de erre mondta Koncz Imre: — Hiánycikk manapság az úgynevezett türelmes tőke, az a befektethető pénz, amelynek a megtérülését nem rekordsebességgel, hanem lassan, de biztosan képzel­nék el a partnerek. A gyors haszon ezúttal leányálom. Az induló osztalék 11 százalék volt, tehát 110 ezer forintot kaptunk vissza. Reméljük, hogy hamarosan érezzük az ICP áldásos hatását, külön­ben kilépünk. Ez nem fenye­getés, hanem józan gazdasá­gi megfontolás. Jelszó a rugalmasság Beruházások, üzletkötések lebonyolítását, ingatlanszer­zéseket, közvetítéseket és még egy sor más gazdasági tevékenységet vállal az UNI- BER Kft., amely a nyíregy­házi Jókai téren található a városi KISZ egykori irodái­ban. A testület is megtárgyal­ta és jóváhagyta, hogy a ta­nács 550 ezer forint alaptő1 kével, valamint magánsze­mélyek összesen 450 ezer forint tőkével létrehozzák a kft.-t. Ez roppant előnyös a nyíregyházi tanácsnak, mert a bevitt pénz után — a kis- ujját sem kell mozdítani — bármilyen hasznot hozó te­vékenységből az 55 százalék tiszta nyereségre számíthat. A nagy horderejű kérdések eldöntése előtt pedig mint legjelentősebb tőkét mozgó­sító partnernek, beleszólási joga van. Az UNIBER-től azt a ru­galmasságot várják el a meg­rendelők és a kft. megalapí­tói, hogy a tanácsi igazgatás­ban ma meglevő rugalmat­lanságokat, időt rabló eljá­rásokat kiiktassák és a ha­tékonyság szellemében gyor­san, megnyugtatóan intéz­kedjenek. Például egy kisa­játításnál akár a cserelakást rögtön felajánhatják az il­letőnek. Lehetőség vagy kötelesség? A MODUL gesztorsága mellett hozták létre a Nyír­kábel gazdasági társaságot a városi tévé fejlesztésére, üzemeltetésére. A két emlí­tett cég mellett természete­sen a tanács is részese a gi­nek. Részeredmények szü­lettek, de a gazdasági társa­ság működésével elégedetlen a tanács, éppen ezért viszik a testület elé a közeljövőben a Nyírkábel ügyét. — Nekünk változatlanul az a célunk — mondotta az el­nökhelyettes —, hogy a la­kosságot kiszolgáljuk. Ak­kor lépünk be egy szervezet­be, ha a haszonból minél többet fordíthatunk az inf­rastruktúra fejlesztésére és színvonalasabb ellátást nyújthatunk az állampolgá­roknak. Tóth Kornélia A Coca-Cola cég minősítette a szeszipari vállalat demecse- ri gyára által készített üditő italokat, és megállapította, hogy nagy fejlődést ért el. E bben jelentős szerepe van a közelmúltban üzembe helyezett NDK gyártmányú Kro- nes-MIX keverőberendezésnek. (Elek Emil felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom