Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

1989. május 16. Kelet-Magyarország 3 Milyen a jó reklám? Beszélgetés a főtitkárral Reklámplakát-kiállítást láthattunk néhány napja Nyír­egyházán. Ebből az alkalomból beszélgettünk Nagy Péter­rel, a Magyar Reklámszövetség főtitkárával, aki részt vett a rendezvényen. — A televízió reklámjait már az óvodások Is kívülről fújják. Mi a helyzet a plakátokkal? Milyen szerepük van a reklám- eszküzSk sorában? — A plakát a reklámnak olyan eszköze, amely főképp az utcai járókelőkhöz szól, ahol a kifejezés tartalmi ré­sze mögötte marad az eszté­tikainak. A plakát főképp látványával vonja magára a figyelmet. — Ebből rögtön következik a kérdés: milyen a jó reklámpla­kát? — Az, amelyik megtalálja azt a képi megjelenési formát, amely ma­gára vonja a já­rókelők figyelmét, megállítja a gya­logosokat. Olyan ereje van. hogy a szemlélő később sem felejti el, mit látott, mire is buzdította őt a plakát, azaz a rek­lámozó, az eladni szándékozó. Ha kereskedelmi rek­lámcélokat szol­gáló plakátról van szó, akkor arra is emlékeztetnie kell a járókelőket — ez eset­ben a leendő fogyasztót —, mi az a termék, amit fel­tétlenül meg kell vásárolnia a boltban. Ha a réklámhor- dozó mondjuk filmet vagy kiállítást reklámoz, akkor jó, ha hatására az emberek rá­szánják az időt egy filmre, egy képre, beülnek a moziba, jegyet vesznek a kiállításra. — A televíziós reklám rend­kívüli hatása annak is köszön­hető, hogy milliók láthatják egyszerre. A tv után az újsá­gok a legjobb reklámhordozók, s közöttük is leginkább azok­ban érdemes hirdetni, reklá­mokat bemutatni, amelyek ma­gas példányszámban jelennek meg. Minél nagyobb a pél­dányszám. annál jobb reklám- hordozó maga az újság. — Ez természetes. A rek­lám hatása annál nagyobb, minél több emberhez jut el egyszerre. Ebből egyenesen következik, hogy valamit hirdetni, reklámozni, bemu­tatni csak minél nagyobb számban érdemes, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy néhány ezer, vagy több tíz ezer emberhez jut el a közölni kívánt információ, hányán láthatják, olvashat­ják egy időpontban ugyan­azt. A magyarázat kézenfek­vő: minél többen látják, an­nál többen vásárolják majd az eladni kívánt terméket. — Mostanában mintha keve­sebb lenne a kereskedelmi pla­kát. Mi ennek az oka? A nö­vekvő pénztelenség talán? • — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a keres­kedelmi plakátokra minden időben nagy szüksége van a reklámnak, hiszen nagyon al­kalmasak arra, hogy az em­berekre gyakorolt hatásuk következtében az egyszerű szemlélődőbői vásárlót csi­náljanak, s hogy bizonyos versenyhelyzetben döntésre vigyék a fogyasztókat. Saj­nos, Magyarországon kevés helyen alkalmazzák őket, mindössze a kozmetikai és üdítőital-gyártásban alakult ki ilyen jellegű verseny, de jó példákat találunk még az idegenforgalomban is. — Kiszámítható-e előre egy reklám hatása? Azért is kérde­zem ezt. mert a MÜSZI-reklám köztudottan a legsikeresebbek egyike volt, holott tudtommal nem is szakember készítette. — Látja, ebben teljesen igaza van. A MÜSZI-rek- lámról nekem az volt a leg­első benyomásom, hogy nem más, mint egy rossz reklám és egy zseniális ötlet talál­kozása. Miért mondom? Azért, mert annak idején minden iskolásgyerek cset­A Liberónak sok jó rek­lámja van. tintve müszizett, de nem hi­szem, hogy a reklám az isko­lásgyerekekhez akart szólni. Hogy mi is valójában a MÜSZI, az csak az 1987-es szilveszteri műsorból derült ki, s legfeljebb a gyerekek szülei vehették hasznát az általa kínált információnak. — Egyesek szerint hiába a reklám, ha nincs miből a kí­nált portékát megvenni... — Sajnos, a fogyasztói ko­sár egyértelműen csökken, ha szabad mondani, lassan szatyorrá zsugorodik. Épp ezért nem kevesebb, hanem jóval több reklámra van szükség, hiszen az emberek­nek sokkal jobban meg kell gondolniuk, mire költsenek, ezért az áruról egyre több információt is várnak. A reklámnak ma már olyan meggyőző erővel is kell ren­delkeznie, hogy a kispénzű fogyasztó a vásárlási sor­rendről is annak hatására döntsön. Régen az emberek bútort és mosógépet is vásá­roltak egyszerre, most tud­niuk kell, melyiket vegyék előbb. A választásban a rek­lám is segíthet. — A reklám pénzbe kerül, s ma már a vállalatok is egyre szegényebbek __ — A reklámra mégis köl­teniük kell. Azt remélem, lassacskán majd megszűnik a presztízsreklám. A cégek, vállalatok olyan reklámokat készítenek majd, amelyek egyértelműen segítik az áruk eladását. Magyarán: a rek­lám ezentúl nem kizárólag költség, sokkal inkább egy jó befektetés lesz. — Megtudhatjuk végezetül, hogy a Magyar Reklámszövet­ség főtitkárának mely reklá­mok a kedvencei? — Teljesen szubjektív a válasz: szerintem most a Li­bero- és a Fabulissimo-reklá- mok a legjobbak. Kovács Éva Kiosztották a BNY-díjakat Hétfőn kiosztották a tava­szi BNV díjait. A beruházási javak seregszemléje álkalmá- ból kilenc termék kapott nagydíjat. Nagydíjas lett a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. Ult­raturn UP elnevezésű precí­ziós esztergája; a . FERBAU Fertői Építőkomponens Kft. Hung-Velux márkájú tetősík­ablakja; a Kontakta Villa­mosszerelési Vállalat Propa- matic rendszere; a Magyar Államvasutak sín- és nyom- karímakenő berendezése, va­lamint SK—680 jelű kenőola­ja; ,a Pietra Épületkerámia­ipari Vállalat mázas kő- agyag-burkolólapja; a Tata­bányái Szénbányák kapilláris ultraszűrője. Tárgyalóképes, rokonszenves üzletkötők Tantárgy: az önismeret KORSZERŰ LÉPÉSRE SZÁNTA EL MAGÁT a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat. Felis­merve a marketingszemlé­let fontosságát, a kereske­delmi ügyintézés, levelezés, korszerű tárgyalási techni­kák ismeretét és gyakorlati alkalmazásának nélkülöz­hetetlen szükségességét, 10 órás, önálló szervezésű há­zi tanfolyamot indított. A nagyvállalat gyáregy­ségeinek vezetői már az őszi „Marketing szemléletű vállalatvezetés" című elő­adássorozatban részt vet­tek és hasznos ismeretek­hez jutottak. Innen jött az ötlet, hogy az MSZMP me­gyei Oktatási Igazgatóság közreműködésével viszony­lag rövid idő alatt a ME­ZŐGÉP sóstói üdülőjében megtarthassák az intenzív, sokszínű, elméletileg is megalapozott, de főként a gyakorlati feladatokra kon­centráló tanfolyamot. A körültekintő előkészítő munka eredményeként a vállalat gyáregységeiben dolgozó, a témában érintett szakemberek (mintegy hú­szán) már úgy érkeztek a tanfolyamra, hogy ismer­ték a részletes tematikát, időbeosztást, a felkészülést segítő legfontosabb irodal­mak jegyzékét. Így már elő­re, tudatosan készülhettek kérdésekkel, problémák­kal, ötletekkel. A tanfolyamról nem hiányzott a modern techni­ka sem. Videó segítségével szerezhettek hasznosítha­tó ötleteket nemzetközi ver­senyeken díjat nyert rek­lámfilmekből, de közösen elemezték a vállalatról ko­rábban készített referencia­filmet. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert a vál­laltnak már ma is, de a jö­vőben méginkább létkérdés lesz, hogy üzleti partnerei, külföldi vállalati szakembe­rek számára reális, vizuális formában is megnyerő ké­pet adhasson magáról. IGEN IZGALMASNAK TARTOTTAK a hallgatók az úgynevezett önismereti tesztet, ami az empátiás készségükről adott informá­ciót. Egy vezető jó, ha tud­ja, mennyire képes érzé­kelni környezete hangula- tát, munkatársai problémáit és mindez hogyan hat rá. Különösen a második nap témáit, a vállalat céljaival való azonosulást, tárgya­lástechnikát, a viselkedési formákat, a kapcsolatfelvé­tel és kapcsolattartás for­máit, a rokonszenv meg­nyerését és megtartását stb. ... tartották aktuális­nak szakmai és emberi szempontból is. A hallot­tak meggyőzték a résztve­vőket, hogy az eredményes üzleti tárgyaláshoz a jó áron kívül elengedhetetlen a felkészült, tárgyaló part­nerét jól ismerő, emberileg is rokonszenves, intelligens üzletkötő, ügyintéző szemé­lye. AZ OKTATÁSI IGAZGA­TÓSÁG a sikeren felbúz- dulva készségesen közre­működik más vállalatok igényei, „rendelései” alap­ján a tematika összeállítá­sában az előadók, illetve a tanfolyam megszervezésé­ben. Kiss Ibolya Ismét önálló Biri Csak takarékosan lehet.. A tanácselnök a takarékszövetkezet új helyiségében. A hetvenes években ala­kult ki az az irányelv, hogy az egymáshoz közel levő ki- sebb-nagyobb településeket közös tanácsi irányítás alá kell vonni. Az azóta eltelt két évtized alatt sokszor tá­madtak súrlódások a falvak között, s minden társközség arról álmodott, hogy jól len­ne újra önállónak lenni. Az álom Biri esetében valóság lett. Január elseje óta Nagykál- lótól elszakadva önálló köz­ségi tanács működik a falu­ban, amelynek az 1800-as években épült főúri kúria ad otthont. Az épület színei már megkoptak, a vakolat néhány helyen lehullott, azonban nemsokára új tábla jelzi, hogy odabent már megkezdő­dött a település új életének szervezése, irányítása. — Korábban volt itt kiren­deltség, majd elöljáróság, de a legtöbb ügy miatt mégis be kellett utazni Kálióba — mondja Márton József tanács­elnök, aki már öt hónapja tölti be ezt a tisztséget. — A községben sok az idős ember, sérelmezték az utazást, fá­rasztónak találták, s még úti­költséget is fizettek a kevés­ke nyugdíjból. Talán most már könnyebb lesz nekik. Gyakran bejönnek hozzám kíváncsiságból beszélgetni, az utcán is megállítanak, kérdezősködnek, s örülnek, hogy valaki meghallgatja őket. Az önállóság gondolata már korábban is felvetődött, de soha nem állt ki mellette következetesen senki sem. Az elmúlt évben a lakosság és a népfront együtt kezdemé­nyezte, s most hogy törekvé­seiket siker koronázta, az 1600 lakost számláló Birinek egyedül kell megbirkóznia a feladatokkal. Működtet a faluban a nagy- kállói áfész két vegyesboltot, húsboltot, felvásárlótelepet, italboltot, kisvendéglőt, gáz­cseretelepet. Van posta, taka­rékszövetkezet, valamint a szolgáltatás színvonalát ja­vítja a szobafestő, a kőmű­ves és a fodrász kisiparos. A közel 10 millió forint értékű vízmüvet tavaly adták át. A körzeti orvos Nagykállóból, az állatorvos Balkányból jár át. Munkalehetőséget csak a termelőszövetkezetben talál­nak az itt élők, ezért a leg­többen eljárnak innen dol­gozni: például a Hajdúsági Iparművekhez vagy a nagy- kállói posztógyárba. Távlati cél, hogy a téeszben mellék­üzemág keretében újabb munkahelyeket kínáljanak a lakosságnak. — Valahányszor arra gon­dolok, hogy költségvetésünk­ből Birit fenn kell tartani, mindig elkeseredem — foly­tatja a tanácselnök. — Hogy eredményesen tudjunk dol­gozni, szükségünk van a me­gyei tanács segítségére. Mű­ködtetnünk kell a bölcsődét, az óvodát, az iskolát, a mű­velődési házat és a könyvtá­rat. Az emberek örömmel fo­gadták az önállóságot, de nem tudják, mivel jár az, hogy mindent magunknak kell fedeznünk. Egyedül a Táncsics Termelőszövetkezet­re tud támaszkodni a tanács A költségvetés nagy részét az intézmények fenntartására fordítjuk, fejlesztésre alig marad pénzünk, legfeljebb csak a társadalmi munkában reménykedhetünk. Takaré­koskodnunk kell, ha lábon akarunk maradni. Hogy ér­demes volt-e önálló útra lép­ni? öt hónap után nem tu­dom még megmondani, de úgy gondolom, hogy nemcsak nálunk nehéz most, hanem az ország bármely vidékén. Faluvédő egyesület alakul Tiszadobon nagy érdeklő­dés előzi meg a helyi község­védő és -szépítő egyesület megalakulását, hiszen a la­kóhely, a környezet védelme a lakosság közös ügye. A hónapokig tartó előké­szítő munka eredményeként a leendő egyesület május 24-én, este 7 órakor tartja alakuló közgyűlését — írja tudósítónk, Farkas Béla. Az alapszabály-tervezetben sze­repel a község építészeti, környezeti, természeti érté­keinek megőrzése, korszerű és esztétikus fejlesztése, szé­pítése; a hagyományok ápo­lása, a falusi turizmus elin­dítása, az idegenforgalmi vonzerő növelése. Az egye­sület erősíteni kívánja a la­kosság szeretetét szülőhelyé­hez, otthont adó környezeté­hez. M. Magyar László i z ember kamasz ko- yj rá ban a lakótelep sokadik emeletéről, mint szex-videó filmet né­zegeti a távoli családi há­zaikat. Elképzeli milyen le­hetne közelebbi kapcsolat­ba kerülni egy ilyen kívá­natos lakással. Néha megis­merkedik eggyel-eggyel há­zibulin, és viszonzatlanul bele esálk. A tágas fürdőszo­ba érzékeit felspanolja, a kert pázsitja elandalítja, és szinte elalél a nappali pad- lófűtéses padlatán. Ha elég szép, kitartó és tehetséges, talán sikerül egyszer magáévá tenni egy ilyen lakást. Van akinek úgy, hogy beházasodik, van aki eladja magát érte, és rámegy a fiatalsága, mire vágyai beteljesülnek. Bizony hosszú udvarlás kell az ilyenhez. Szinte téglánként ölben viszik fel a falakat az udvarról, és a betonke­veréskor a férfiasságot hosszasan bizonyítani kell. A nászéjszaka mégis cso­dálatos az új lakásban. Az örömtelen bérházi henter- > gésekkel össze sem hason­lítható. A diszkrét csönd­ben az ifjú házas újra sze­retni tanul. Itt nincs füle a falnak. Kiélvezi a ház min­degyik részét, a pincétől a padlásig, miközben egy­máséi lesznek. A mézeshetek boldogan telnek. Ez az „amíg össze­szoknak” időszaka. Néha ugyan hiányzik a lift, ha a padláson hagytuk a pince­kulcsot, és a szemétledobó, ha 20 fokos hidegben kell kivinni a szemetet, és a házmester, ha a havat is el kell seperni közben. De mindenért kárpótol a tá­gasság, a kert, a testre sza­bottság. Múlnak az évek. Köziben megszaporodik, bő­vül a ház is. Teraszt tolda­nak hozzá, szobát, a végébe melléképületek sorakoznak nagyság szerint: nyári konyha, barkácsol űhely, fé­szer, kutyaház. De semmi sem tart örök­ké. A családi házasságot is elszüokíti a megszokás, és az idő múlásával sokmin­den elromlik, megkopik, megfakul. A lefolyó, sző­nyegpadló, tapéta. Itt nincs IKSZV, lakás-szerviz, — csak a csináld magad, — saját szerszám, saját erő, legfeljebb a szomszéd segít be. Lassan kirepülnek a gye­rekek is. Kiüresedik a ház. Nem tudod már belakni az egészet. Nem érdemes kifű- teni. Ellhidegültök egymás­tól. A válás gondolatát for­gatod a fejedben. De hová, — albérletbe? Lakod hát tovább megszokásból. Zsör­tölődve javítgatod az eresz­csatornát, kivágod a villám- sújtottá nyírfádat, és a szennyvíz-csőtöréskor úgy érzed, betelt a mérték. De aztán mégiscsak maradsz. És innen visznek ki a te­metőbe. De a családi ház nem ma­rad özvegyen. A következő generáció megújítja és an­nak boldog házasságát tel­jesíti be. A családi házban, mint furcsa kriptában ben­ne él az ősök szelleme. ne az ősi intézmény túlélte valamennyit. Csak az a baj, hogy mostanában elromlott az ivanarány. Sokkal több a házasulandó, mint a bérből és fizetésből épülő családi ház. Kulcsár Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom