Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-16 / 113. szám
1989. május 16. Kelet-Magyarország 3 Milyen a jó reklám? Beszélgetés a főtitkárral Reklámplakát-kiállítást láthattunk néhány napja Nyíregyházán. Ebből az alkalomból beszélgettünk Nagy Péterrel, a Magyar Reklámszövetség főtitkárával, aki részt vett a rendezvényen. — A televízió reklámjait már az óvodások Is kívülről fújják. Mi a helyzet a plakátokkal? Milyen szerepük van a reklám- eszküzSk sorában? — A plakát a reklámnak olyan eszköze, amely főképp az utcai járókelőkhöz szól, ahol a kifejezés tartalmi része mögötte marad az esztétikainak. A plakát főképp látványával vonja magára a figyelmet. — Ebből rögtön következik a kérdés: milyen a jó reklámplakát? — Az, amelyik megtalálja azt a képi megjelenési formát, amely magára vonja a járókelők figyelmét, megállítja a gyalogosokat. Olyan ereje van. hogy a szemlélő később sem felejti el, mit látott, mire is buzdította őt a plakát, azaz a reklámozó, az eladni szándékozó. Ha kereskedelmi reklámcélokat szolgáló plakátról van szó, akkor arra is emlékeztetnie kell a járókelőket — ez esetben a leendő fogyasztót —, mi az a termék, amit feltétlenül meg kell vásárolnia a boltban. Ha a réklámhor- dozó mondjuk filmet vagy kiállítást reklámoz, akkor jó, ha hatására az emberek rászánják az időt egy filmre, egy képre, beülnek a moziba, jegyet vesznek a kiállításra. — A televíziós reklám rendkívüli hatása annak is köszönhető, hogy milliók láthatják egyszerre. A tv után az újságok a legjobb reklámhordozók, s közöttük is leginkább azokban érdemes hirdetni, reklámokat bemutatni, amelyek magas példányszámban jelennek meg. Minél nagyobb a példányszám. annál jobb reklám- hordozó maga az újság. — Ez természetes. A reklám hatása annál nagyobb, minél több emberhez jut el egyszerre. Ebből egyenesen következik, hogy valamit hirdetni, reklámozni, bemutatni csak minél nagyobb számban érdemes, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy néhány ezer, vagy több tíz ezer emberhez jut el a közölni kívánt információ, hányán láthatják, olvashatják egy időpontban ugyanazt. A magyarázat kézenfekvő: minél többen látják, annál többen vásárolják majd az eladni kívánt terméket. — Mostanában mintha kevesebb lenne a kereskedelmi plakát. Mi ennek az oka? A növekvő pénztelenség talán? • — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a kereskedelmi plakátokra minden időben nagy szüksége van a reklámnak, hiszen nagyon alkalmasak arra, hogy az emberekre gyakorolt hatásuk következtében az egyszerű szemlélődőbői vásárlót csináljanak, s hogy bizonyos versenyhelyzetben döntésre vigyék a fogyasztókat. Sajnos, Magyarországon kevés helyen alkalmazzák őket, mindössze a kozmetikai és üdítőital-gyártásban alakult ki ilyen jellegű verseny, de jó példákat találunk még az idegenforgalomban is. — Kiszámítható-e előre egy reklám hatása? Azért is kérdezem ezt. mert a MÜSZI-reklám köztudottan a legsikeresebbek egyike volt, holott tudtommal nem is szakember készítette. — Látja, ebben teljesen igaza van. A MÜSZI-rek- lámról nekem az volt a legelső benyomásom, hogy nem más, mint egy rossz reklám és egy zseniális ötlet találkozása. Miért mondom? Azért, mert annak idején minden iskolásgyerek csetA Liberónak sok jó reklámja van. tintve müszizett, de nem hiszem, hogy a reklám az iskolásgyerekekhez akart szólni. Hogy mi is valójában a MÜSZI, az csak az 1987-es szilveszteri műsorból derült ki, s legfeljebb a gyerekek szülei vehették hasznát az általa kínált információnak. — Egyesek szerint hiába a reklám, ha nincs miből a kínált portékát megvenni... — Sajnos, a fogyasztói kosár egyértelműen csökken, ha szabad mondani, lassan szatyorrá zsugorodik. Épp ezért nem kevesebb, hanem jóval több reklámra van szükség, hiszen az embereknek sokkal jobban meg kell gondolniuk, mire költsenek, ezért az áruról egyre több információt is várnak. A reklámnak ma már olyan meggyőző erővel is kell rendelkeznie, hogy a kispénzű fogyasztó a vásárlási sorrendről is annak hatására döntsön. Régen az emberek bútort és mosógépet is vásároltak egyszerre, most tudniuk kell, melyiket vegyék előbb. A választásban a reklám is segíthet. — A reklám pénzbe kerül, s ma már a vállalatok is egyre szegényebbek __ — A reklámra mégis költeniük kell. Azt remélem, lassacskán majd megszűnik a presztízsreklám. A cégek, vállalatok olyan reklámokat készítenek majd, amelyek egyértelműen segítik az áruk eladását. Magyarán: a reklám ezentúl nem kizárólag költség, sokkal inkább egy jó befektetés lesz. — Megtudhatjuk végezetül, hogy a Magyar Reklámszövetség főtitkárának mely reklámok a kedvencei? — Teljesen szubjektív a válasz: szerintem most a Libero- és a Fabulissimo-reklá- mok a legjobbak. Kovács Éva Kiosztották a BNY-díjakat Hétfőn kiosztották a tavaszi BNV díjait. A beruházási javak seregszemléje álkalmá- ból kilenc termék kapott nagydíjat. Nagydíjas lett a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. Ultraturn UP elnevezésű precíziós esztergája; a . FERBAU Fertői Építőkomponens Kft. Hung-Velux márkájú tetősíkablakja; a Kontakta Villamosszerelési Vállalat Propa- matic rendszere; a Magyar Államvasutak sín- és nyom- karímakenő berendezése, valamint SK—680 jelű kenőolaja; ,a Pietra Épületkerámiaipari Vállalat mázas kő- agyag-burkolólapja; a Tatabányái Szénbányák kapilláris ultraszűrője. Tárgyalóképes, rokonszenves üzletkötők Tantárgy: az önismeret KORSZERŰ LÉPÉSRE SZÁNTA EL MAGÁT a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat. Felismerve a marketingszemlélet fontosságát, a kereskedelmi ügyintézés, levelezés, korszerű tárgyalási technikák ismeretét és gyakorlati alkalmazásának nélkülözhetetlen szükségességét, 10 órás, önálló szervezésű házi tanfolyamot indított. A nagyvállalat gyáregységeinek vezetői már az őszi „Marketing szemléletű vállalatvezetés" című előadássorozatban részt vettek és hasznos ismeretekhez jutottak. Innen jött az ötlet, hogy az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóság közreműködésével viszonylag rövid idő alatt a MEZŐGÉP sóstói üdülőjében megtarthassák az intenzív, sokszínű, elméletileg is megalapozott, de főként a gyakorlati feladatokra koncentráló tanfolyamot. A körültekintő előkészítő munka eredményeként a vállalat gyáregységeiben dolgozó, a témában érintett szakemberek (mintegy húszán) már úgy érkeztek a tanfolyamra, hogy ismerték a részletes tematikát, időbeosztást, a felkészülést segítő legfontosabb irodalmak jegyzékét. Így már előre, tudatosan készülhettek kérdésekkel, problémákkal, ötletekkel. A tanfolyamról nem hiányzott a modern technika sem. Videó segítségével szerezhettek hasznosítható ötleteket nemzetközi versenyeken díjat nyert reklámfilmekből, de közösen elemezték a vállalatról korábban készített referenciafilmet. Ez utóbbi azért is nagyon fontos, mert a vállaltnak már ma is, de a jövőben méginkább létkérdés lesz, hogy üzleti partnerei, külföldi vállalati szakemberek számára reális, vizuális formában is megnyerő képet adhasson magáról. IGEN IZGALMASNAK TARTOTTAK a hallgatók az úgynevezett önismereti tesztet, ami az empátiás készségükről adott információt. Egy vezető jó, ha tudja, mennyire képes érzékelni környezete hangula- tát, munkatársai problémáit és mindez hogyan hat rá. Különösen a második nap témáit, a vállalat céljaival való azonosulást, tárgyalástechnikát, a viselkedési formákat, a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás formáit, a rokonszenv megnyerését és megtartását stb. ... tartották aktuálisnak szakmai és emberi szempontból is. A hallottak meggyőzték a résztvevőket, hogy az eredményes üzleti tárgyaláshoz a jó áron kívül elengedhetetlen a felkészült, tárgyaló partnerét jól ismerő, emberileg is rokonszenves, intelligens üzletkötő, ügyintéző személye. AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG a sikeren felbúz- dulva készségesen közreműködik más vállalatok igényei, „rendelései” alapján a tematika összeállításában az előadók, illetve a tanfolyam megszervezésében. Kiss Ibolya Ismét önálló Biri Csak takarékosan lehet.. A tanácselnök a takarékszövetkezet új helyiségében. A hetvenes években alakult ki az az irányelv, hogy az egymáshoz közel levő ki- sebb-nagyobb településeket közös tanácsi irányítás alá kell vonni. Az azóta eltelt két évtized alatt sokszor támadtak súrlódások a falvak között, s minden társközség arról álmodott, hogy jól lenne újra önállónak lenni. Az álom Biri esetében valóság lett. Január elseje óta Nagykál- lótól elszakadva önálló községi tanács működik a faluban, amelynek az 1800-as években épült főúri kúria ad otthont. Az épület színei már megkoptak, a vakolat néhány helyen lehullott, azonban nemsokára új tábla jelzi, hogy odabent már megkezdődött a település új életének szervezése, irányítása. — Korábban volt itt kirendeltség, majd elöljáróság, de a legtöbb ügy miatt mégis be kellett utazni Kálióba — mondja Márton József tanácselnök, aki már öt hónapja tölti be ezt a tisztséget. — A községben sok az idős ember, sérelmezték az utazást, fárasztónak találták, s még útiköltséget is fizettek a kevéske nyugdíjból. Talán most már könnyebb lesz nekik. Gyakran bejönnek hozzám kíváncsiságból beszélgetni, az utcán is megállítanak, kérdezősködnek, s örülnek, hogy valaki meghallgatja őket. Az önállóság gondolata már korábban is felvetődött, de soha nem állt ki mellette következetesen senki sem. Az elmúlt évben a lakosság és a népfront együtt kezdeményezte, s most hogy törekvéseiket siker koronázta, az 1600 lakost számláló Birinek egyedül kell megbirkóznia a feladatokkal. Működtet a faluban a nagy- kállói áfész két vegyesboltot, húsboltot, felvásárlótelepet, italboltot, kisvendéglőt, gázcseretelepet. Van posta, takarékszövetkezet, valamint a szolgáltatás színvonalát javítja a szobafestő, a kőműves és a fodrász kisiparos. A közel 10 millió forint értékű vízmüvet tavaly adták át. A körzeti orvos Nagykállóból, az állatorvos Balkányból jár át. Munkalehetőséget csak a termelőszövetkezetben találnak az itt élők, ezért a legtöbben eljárnak innen dolgozni: például a Hajdúsági Iparművekhez vagy a nagy- kállói posztógyárba. Távlati cél, hogy a téeszben melléküzemág keretében újabb munkahelyeket kínáljanak a lakosságnak. — Valahányszor arra gondolok, hogy költségvetésünkből Birit fenn kell tartani, mindig elkeseredem — folytatja a tanácselnök. — Hogy eredményesen tudjunk dolgozni, szükségünk van a megyei tanács segítségére. Működtetnünk kell a bölcsődét, az óvodát, az iskolát, a művelődési házat és a könyvtárat. Az emberek örömmel fogadták az önállóságot, de nem tudják, mivel jár az, hogy mindent magunknak kell fedeznünk. Egyedül a Táncsics Termelőszövetkezetre tud támaszkodni a tanács A költségvetés nagy részét az intézmények fenntartására fordítjuk, fejlesztésre alig marad pénzünk, legfeljebb csak a társadalmi munkában reménykedhetünk. Takarékoskodnunk kell, ha lábon akarunk maradni. Hogy érdemes volt-e önálló útra lépni? öt hónap után nem tudom még megmondani, de úgy gondolom, hogy nemcsak nálunk nehéz most, hanem az ország bármely vidékén. Faluvédő egyesület alakul Tiszadobon nagy érdeklődés előzi meg a helyi községvédő és -szépítő egyesület megalakulását, hiszen a lakóhely, a környezet védelme a lakosság közös ügye. A hónapokig tartó előkészítő munka eredményeként a leendő egyesület május 24-én, este 7 órakor tartja alakuló közgyűlését — írja tudósítónk, Farkas Béla. Az alapszabály-tervezetben szerepel a község építészeti, környezeti, természeti értékeinek megőrzése, korszerű és esztétikus fejlesztése, szépítése; a hagyományok ápolása, a falusi turizmus elindítása, az idegenforgalmi vonzerő növelése. Az egyesület erősíteni kívánja a lakosság szeretetét szülőhelyéhez, otthont adó környezetéhez. M. Magyar László i z ember kamasz ko- yj rá ban a lakótelep sokadik emeletéről, mint szex-videó filmet nézegeti a távoli családi házaikat. Elképzeli milyen lehetne közelebbi kapcsolatba kerülni egy ilyen kívánatos lakással. Néha megismerkedik eggyel-eggyel házibulin, és viszonzatlanul bele esálk. A tágas fürdőszoba érzékeit felspanolja, a kert pázsitja elandalítja, és szinte elalél a nappali pad- lófűtéses padlatán. Ha elég szép, kitartó és tehetséges, talán sikerül egyszer magáévá tenni egy ilyen lakást. Van akinek úgy, hogy beházasodik, van aki eladja magát érte, és rámegy a fiatalsága, mire vágyai beteljesülnek. Bizony hosszú udvarlás kell az ilyenhez. Szinte téglánként ölben viszik fel a falakat az udvarról, és a betonkeveréskor a férfiasságot hosszasan bizonyítani kell. A nászéjszaka mégis csodálatos az új lakásban. Az örömtelen bérházi henter- > gésekkel össze sem hasonlítható. A diszkrét csöndben az ifjú házas újra szeretni tanul. Itt nincs füle a falnak. Kiélvezi a ház mindegyik részét, a pincétől a padlásig, miközben egymáséi lesznek. A mézeshetek boldogan telnek. Ez az „amíg összeszoknak” időszaka. Néha ugyan hiányzik a lift, ha a padláson hagytuk a pincekulcsot, és a szemétledobó, ha 20 fokos hidegben kell kivinni a szemetet, és a házmester, ha a havat is el kell seperni közben. De mindenért kárpótol a tágasság, a kert, a testre szabottság. Múlnak az évek. Köziben megszaporodik, bővül a ház is. Teraszt toldanak hozzá, szobát, a végébe melléképületek sorakoznak nagyság szerint: nyári konyha, barkácsol űhely, fészer, kutyaház. De semmi sem tart örökké. A családi házasságot is elszüokíti a megszokás, és az idő múlásával sokminden elromlik, megkopik, megfakul. A lefolyó, szőnyegpadló, tapéta. Itt nincs IKSZV, lakás-szerviz, — csak a csináld magad, — saját szerszám, saját erő, legfeljebb a szomszéd segít be. Lassan kirepülnek a gyerekek is. Kiüresedik a ház. Nem tudod már belakni az egészet. Nem érdemes kifű- teni. Ellhidegültök egymástól. A válás gondolatát forgatod a fejedben. De hová, — albérletbe? Lakod hát tovább megszokásból. Zsörtölődve javítgatod az ereszcsatornát, kivágod a villám- sújtottá nyírfádat, és a szennyvíz-csőtöréskor úgy érzed, betelt a mérték. De aztán mégiscsak maradsz. És innen visznek ki a temetőbe. De a családi ház nem marad özvegyen. A következő generáció megújítja és annak boldog házasságát teljesíti be. A családi házban, mint furcsa kriptában benne él az ősök szelleme. ne az ősi intézmény túlélte valamennyit. Csak az a baj, hogy mostanában elromlott az ivanarány. Sokkal több a házasulandó, mint a bérből és fizetésből épülő családi ház. Kulcsár Attila