Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 16. Hírek egy mondatban Magyarországnak mintegy nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szüksége a kö­vetkező öt évben, hogy kor­szerűsíthesse elavult, pangó gazdaságát és törleszthesse tizenötmilliárd dolláros adós­ságát — nyilatkozta Grósz Károly a The New York Times hétfői számában. O Az Argentin Köztársaság új elnökévé a peronista párti Carlos Saul Menemet válasz­tották meg. O A jugoszláv parlament hétfői ülésén ki­hirdette az új államelnökség megalakulását. O Bettino Craxi, az OSZP főtitkára hétfőn találkozott Pozsgay Imre államminiszterrel és Vastagh Pállal, az MSZMP PB tagjaival, akik az OSZP 45. kongresszusán vesznek részt. O A Magyar Vöröske­reszt székházában tegnap fo­gadták azokat az örmény gyermekeket, akik május 2- án érkeztek pihenni Magyar- országra. O A XV. kerületi Ellenzéki Kerekasztal nyílt levélben kérte dr. Géczi Ist­ván országgyűlési képviselőt, hogy mandátumáról mondjan le. O A Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezeté­nek visszahívási kezdeménye­zésére és az azt támogató aláírások hatására Cservenka Ferencné országgyűlési kép­viselő lemondott mandátu­máról. Ugyancsak lemondott képviselői mandátumáról dr. Korom Mihály. O Az Ellen­zéki Kerékasztal levelet írt Németh Miklós miniszterel­nöknek, amelyben helyeslik, hogy O' kormány felfüggesz­tette a nagymarosi építke­zést. O Továbbra is folynak a tárgyalások Magyarország és Izrael között a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítá­sáról. diák, értelmiségi és munkás tüntetett A kínai külügyminiszté­rium szóvivőjének esti tájé­koztatása szerint Jang Sang- kun nagy jelentőségűnek ne­vezte Mihail Gorbacsov pe­kingi látogatását nemcsak a két ország, hanem az egész nemzetközi közösség szem­pontjából. Németh Miklós tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról) pártot, mind pedig a társa­dalmat átlendíti a holtpon­ton. Németh Miklós elmondta, hogy a szovjet reformokat mindketten életbevágó fon­tosságúnak minősítették a két ország jövője szempont­jából, miközben egyet értet­tek abban is, hogy Magyaror­szágra és Lengyelországra is felelősség hárul a szovjet re­formok sikeréért, mert a há­rom országban folyó refor­mok kölcsönhatásban állnak egymással. Arra azonban ügyelni kell — tette hozzá —, hogy a pozitív kölcsönhatá­sok érvényesüljenek. A magyar—lengyel gazda­sági kapcsolatokra vonatko­zó kérdésére kifejtette: „Tár­gyalásainkon megállapítot­tuk, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a KGST re­formját az áru- és pénzvi­szonyok irányába mozdítsuk el, de a realitásokból kiindul­va most inkább a kétoldalú kapcsolatokra van mód az együttműködés új alapokra helyezésére. Olyan új mód­szereket tervezünk meghono­sítani, köztük az új elszámo­lási rendszert, amelyek meg­akadályozzák a kereskedelmi forgalom csökkenését.” Mieczyslaw Rakowski is nagyon elégedetten nyilatko­zott a Németh Miklóssal foly­tatott megbeszéléséről. El­mondta, hogy minden, Len­gyelországot és Magyarorszá­got érintő kérdést áttekintet­tek. Németh Miklós egynapos baráti munkalátogatása befe­jeztével hétfőn este hazaér­kezett. Új MÁV- menetrend (Folytatás az 1. oldalról) rendezéseket, sok esetben az­zal okoznak kárt, hogy ' kő­vel, vasdarabokkal dobálják meg a vonatokat. A MÁV erőfeszítései szinte ered­ménytelenek. A következő menetrendi periódusban néhány válto­zással kell számolni. A nem­zetközi forgalomban pél­dául új Eurocity-vonat in­dul: a Liszt Ferenc elneve­zésű vonat a Budapest—Bécs —Dortmund útvonalon köz­lekedik. Újdonság, hogy a Budapest expressz, amely eddig csak időszakosan köz­lekedett, ezentúl egész év­ben jár Budapest és Moszkva között. Az Orient expressz az új menetrend szerint meg­hosszabbított útvonalon: Bu­dapest és Stuttgart között jár. A menetrend 100 forintba kerül, s május 15-től lehet megvásárolni. fij típusok a Merkúr kínálatában (Folytatás az 1. oldalról) ajánlották a típusmódosítás lehetőségét. A leendő tulaj­donosok, attól függően, hogy mire fizettek be, több típus­ból választhattak. Újdonságokról is beszá­moltak a Merkúrnál: a IV. negyedévben érkeznek az el­ső ötajtós Lada Samarák, s az év második felében szá­míthatnak a magyar vásár­lók az új típusú 21412 Moszk­vics személygépkocsi megje­lenésére. A Skoda Favoritét tesztelik, s mivel a gyárral 2000 autó idei szállítására még nem kötötték meg a szerződést, várható, hogy eb­ből az új típusból veszik meg az év folyamán a hiányzó mennyiséget. Az első szállítmány — 670 kocsi — a Maruti 800-asból megérkezett Indiából, s az igények alapján további 1300 vásárlására van lehetősége a Merkúrnak. Arra a kérdésre, hogy ér­zékelhető-e a sorbanállás csökkenése az itthon és kül­földön valutáért vásárolható gépkocsik gyarapodásával, a Merkur vezetői egyértelmű nemmel feleltek. Mint mon­dották. olyan kis mennyiségű autót tud ilyen módon vásá­rolni a lakosság, ami a gép­kocsiínséget érezhetően nem enyhíti. Mindemellett azt várják, hogy a növekvő szá­mú forgalmazó, s a Merkur bővülő beszerzései a jövőben valamelyest javítják a gép­kocsiellátást. (MTI) A főszerkesztő postájából Miért az elismerést Pár napja olvastam, hogy a Közlekedésbiztonsági Ta­nács munkatársainak kitün­tetéseket adtak át. Meglepő­döm ezen: ilyen jó lenne a megyeszékhelyünk közleke­dése és biztonsága? Kitünte­téseket adnak át, miközben még mindig nem oldották meg a Sóstói út—Stadion út — Krúdy Gy. út kereszteződé­se halált és sok súlyos sérülé­seket teremtő problémáját. Hány halálos balesetnek kell még itt történni, hogy megváltozzon a helyzet? Szerintem Nyíregyházának nincs közlekedési szakembe­re. Egy péda: nemrégen át­adták a Jókai téri csomó­pontot. A forgalomszámlálást elvégeztették az általános iskolás gyerekekkel, ezután beprogramozták a jezőlám- pákat és mit hozott a gya­korlat? Napokig dugó volt, mert rosszul mérték fel a forgalom sűrűségét! Mi len­ne, ha városunk olyan lenne, mint Miskolc? Ahol ha van egy „úgynevezett” zöldhul­lám, az valóban az is. Min­denki jól végezte dolgát? ‘Nagyon gyorsan rendet kellen teremteni a városi közlekedés egyes veszélyes helyein, mert ez így nem mehet tovább. Vajon lesz-e még áldozata a hivatal egy helyben való topogásának? A lelkiismeretűkre bízzuk! Sárosi M. Nyíregyháza Levélírónk főbb kifogásait osztjuk. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az elismeréseket nem a közlekedésbiztonsági tanács főfoglalkozású munkatársai, hanem társadalmi aktivistái kapták, akik nagy többsége önzetlenül, lelkesen és szín­vonalasan vállalta és végzi munkáját. A kitüntetettek egy része pedig nem Nyír­egyházán, hanem megyénk különböző településein lakik és dolgozik. Ellenzéki kerekasztal alakult Nyíregyházán Ellenzéki kerekasztalt ala­kítottak május 4-én Nyíregy­házán a Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kis­gazda és Polgári Párt, a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövet­sége nyíregyházi szervezetei. Amint közleményükből ki­derül, az ellenzéki kerékasz­tal célja a tömörült pártok és szervezetek egyeztetett és kö­zös politikai programját kép­A gyermekkori szegénység és sanyarúság kitörölhetetlen nyomokat hagyott Sztálin egész életén: részben ezért vált nagyon korán bizalmat­lan és goromba emberré, aki­ben nyoma sem volt semmi­féle szentimentalizmusnak: rosszul tudott oroszul, ki­sebbrendűségi komplexus gyötörte, ám tele volt ambí­ciókkal, s mit sem törődött a rokonság yés a barátság ápo­lásának a grúzok számára oly fontos hagyományaival. A családi tűzhely hiánya Joszif Visszarionovics Sztá­lin- (Dzsugasvili) szegény csa­lád gyermekeként 1879. de­cember 21-én született a grú- ziai Goriban. Apja, Vissza- rion Ivanovics Dzsugasvili paraszti sorból származott, de Goriban csizmadiaként keres­te meg a betevőt. Művelet­len, goromba ember volt, semmilyen hatással nem volt a fiára. Ráadásul hamarosan elhagyta családját, Tifliszbe (Tbiliszibe) költözött, ahol egy ideig cipőgyárban dolgo­zott Betegen tért vissza Go- riba. Sztálin még serdülő ko­rú volt, amikor apja meg­halt. Később sohasem emlí tette apját. (Némelyek visz- szaemlékezése szerint Sztálin apja gyakran kegyetlenül megverte a kis Szoszót, és sűrűn összeveszett önálló és istenfélő feleségével, aki szű­kös keresetével voltaképpen eltartotta a kis családot. A grúz emigráns irodalomban olyan adatok is vannak, hogy Sztálin apját egy kocsmai ve­rekedés során ölték meg 1890-ben.) Sztálin anyja, Jekatyerina Georgijevna Galadze ugyan­csak paraszti sorból szárma­zott. Varrással és mosással kereste meg a kenyérreva­Rój Medveqyev: ítéljen a történelem* fi.) •Részlet Rój Medvegyev Ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztál in-életrajzból. lót. Nem maradt ideje a gyermekek nevelésére, és a kis Szoszo a nap nagy ré­szét az utcán töltötte. Joszif nem az egyetlen fiúgyermek volt a családban, de a többi gyermek korán meghalt. Sztálin még kisgyermekként súlyos himlőn esett át, amelynek nyomai élete végé­ig meglátszottak az arcán. Később Sztálin több fedőné­ven szerepelt a rendőrség irataiban, ezek egyike a Ra­gyás volt. Egy véletlen úti baleset során Szoszo bal kar­ja megsérült, és ez a karja gyógyulás után rövidebb és gyengébb maradt a másiknál. Sztálin gondosan titkolta ezt a fogyatékosságát, ha csak le­hetett, nem vetkőzött le má­sok jelenlétében, még orvos is ritkán láthatta. Nem sze­retett fürödni, úszni sem tu­dott. Amikor a fekete-tengeri nyaralóban pihent, rendsze­rint felöltözve sétált a par­ton. Anyja hosszú életet élt, de fiához sohasem fűzték gyen­géd szálak. Sztálin azután, 4 hogy elhagyta Grúziát, és ak­tívan bekapcsolódott Baku­ban és Oroszországban a for­radalmi tevékenységbe, alig néhányszor találkozott anyjá­val. Anyja ugyanis nem akart Moszkvában élni fiával együtt, ezért Tifliszben ma­radt. A húszas években a Sztálint meglátogató grúz ve­zetők megdöbbentek és ször- nyülködtek, hogy milyen durván, sőt olykor cinikusan beszélt anyjáról. Egyébként Jekatyerina Dzsugasvili füg getlen és bátor asszony volt, és nem túlságosan hízelgő megjegyzéseket tett fiára, amikor Grúzia vezetői felke­resték Sztálin vagy saját szü­letésnapján. Sztálin anyja 1935-ben halt meg, és a Dá- vid-hegy oldalán levő kis te­metőben temették el, amelyet ott „rúz panteonnak” nevez­nek. Aki élt már Grúziában, ke. „Furcsa egy grúz ez - mondták később szemináriu­mi társai. — Egyáltalán nem tud tréfálkozni. Nem érti a viccet és a legártatlanabb tréfára is öködcsapással vá­laszol.” A kis Szoszo... jól tudja, milyen nagy jelen­tősége van még ma is a Kau­kázusban a barátok és a ro­konok temetésének. Ezért le­pődött meg sok grúz azon, hogy Sztálin nem kívánt részt venni anyja temetésén. Min­denesetre megállapíthatjuk, hogy a család nem tudott semmiféle meleg emberi tu­lajdonságot beleoltani Sztá­linba. Kétségtelenül ez volt az egyik oka annak, hogy Sztálin teljes közönnyel vi­seltetett a legtöbb rokona iránt. Mindenben első akart lenni Sztálin már gyermekkorá­ban kitűnt makacsságával, mindig mindenben első akart lenni tárnái között. Nem ren­delkezett kiváló képességék­ké, de 'kitartó volt, és sokat olvasott. Az alacsony terme­tű, gyenge fizikumú Szoszo nem számíthatott sikerre a verekedésekben, félt, hogy megverik. Korán zárkózott lett és bosszúálló, s egész életében nem szívlelte a ma­gas. termetű és erős fiziku­mú embereket. Elméjén és érzelmein már korán elural­kodott a nagyravágyás. ... és az ifjú forradalmár Amikor nyolcéves lett, anyja beíratta a gori egyházi iskolába. A négy osztályt hat év alatt végezte el. Nehézsé­gei abból fakadták, hogy a tanítás főleg orosz nyelven folyt. Sztálin jól megtanult oroszul írni, de élete végén sem tudott folyékonyan oro­szul beszélni. Csak halkan, lassan és erős grúz akcen­tussal fejezte ki magát oro- iszul. Ezért állandóan kisebb­rendűségi érzése volt a forra­dalmárok között, ahol külö­nösen nagy becsben tartot­ták a szónoki képességet. Mindazonáltal az egyházi is­kolát kitűnő eredménnyel végezte el, és 1894-ben be­iratkozott a tifliszi papi sze­mináriumba. Az egyházi is­kolában és különösen a sze­mináriumban az obskuran- tizmus és a képmutatás lég­köre uralkodott, mindenna­posak voltak a kicsinyes el­lenőrzések, a kölcsönös árul- kodások. A tanulók szigorú napirend szerint, csaknem katonai fegyelemben éltek. A szeminárium befolyással volt Sztálinra: felerősítette a már korábbról meglévő tu­lajdonságait, a csalafintasá­got, a ravaszságot, a durva­ságot. Már fiatal korában sem volt semmi humorérzé­Nem értette a tréfát Sztálin lánya ezt írja: „Az egyházi oktatás volt az egy ét­iét rendszeres képzés, amely­ben apám részesült. Meggyő­ződésem, hogy az egyházi is­kola, ahol összesen több mint tíz évet töltött, egész életére óriási hatással volt apám jellemére, megerősítet­te és megszilárdította a vele­született tulajdonságokat. Sohasem volt vallásos érzel­mű. A véget nem érő imád­kozások, az erőszakos hitok­tatás ennél a fiatalembernél, áki egy percig sem hitt a lélekben, istenben, csak el­lenkező hatást érhettek el: szélsőséges szkepticizmust minden égivei, magasztossal szemben. Az eredmény épp az ellenkezője: egy földi, jó­zan, praktikus életfelfogásból táplálkozó szélsőséges mate­rializmus, cinikus realizmus (ett. Egyházi tapasztalatok helyett apám egészen más­fajta tapasztalatokra tett szert: közelről megismerke­dett a képmutatással, az ál­szenteskedéssel, a kétszínű- iséggel. Apám a szemináriu­mi tapasztalatokból azt szűr­te le, hogy az emberek tü­relmetlenek, durvák, becsap­ják egymást, intrikálnak, bazudoznak és végül, renge­teg a gyengéjük, nagyon ke­vés az erényük. Apám türel­metlenségét, rugalmatlansá­gát, azt, hogy képtelen volt meghajolni az ellentétes, bár nyilvánvalóan megalapozott vélemény előtt, én a szemi­náriumi tapasztalatok szám­lájára írom, hiszen ott fana­tizmust és türelmetlenséget oltottak a tanulókba.” (Következik: Sztálin fele­ségének öngyilkossága) viselni a különböző feladatok megvalósításában. A közös programban töb­bek között megfogalmazták; nyilvános politikai tevékeny­ségük során az alkotmány és a törvények biztosította ke­retek között küzdenek az ál­lampolgárok jogi, politikai és társadalmi esélyegyenlőségé­ért. Egyenlő lehetőségeket és működési feltételeket köve­telnek minden törvényes po­litikai és társadalmi szerve­zet számára. Foglalkozik a közös program többek között a közpénzek és a nemzeti va­gyon elosztásának és felhasz- .nálásának hatékony társadal­mi ellenőrzésével, s követe­lik, hogy a társadalom egé­szét érintő döntések — orszá­gosan és helyileg is — csak az érdekeltekkel történt meg­egyezés alapján szülessenek, s azok végrehajtását a közös­ség folyamatosan ellenőriz­hesse. A városi ellenzéki kerék­asztal továbbá követeli a költségvetésben és a társadal­mi juttatásokban az eddigiek során rendszerré és gyakor­lattá vált regionális és állam- polgári hátrányok radikális felszámolását. Küzdeni kívánnak a közsé­gi, városi, intézményi autonó­mia megvalósulásáért, azok demokratikus működéséért. Síkra szállnak a teljes sajtó- szabadságért, egy, az egész társadalom számára elfigad- ható sajtótörvény megalkotá­sáért, amely lehetővé teszi a közéletben szereplők tevé­kenységének nyilvános és társadalmi ellenőrzését is. A továbbiakban következetes társadalmi közmegegyezést szolgáló történelmi igazságté­telt kívánnak a törvénytelen­ségek valamennyi áldozatá­nak megyénkben és váro­sunkban is. A közös programban han­goztatják, hogy részt kíván­nak venni Szabolcs-Szatmár megye gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális hátrá­nyainak felszámolásában. (Folytatás az 1. oldalról) ezer 900-an érettségiznek. A műszaki szakközépiskolák technikusképzésben részt ve­vő fiataljai közül most mint­egy 5200-an tesznek érettsé­gi vizsgát. Túlnyomó többsé­gük az érettségi után tovább tanul az ötödik évfolyamon, majd technikusi vizsgát tesz. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 55 gimnáziumi osztály­ban csaknem másfél ezren, a 41 szakközépiskolai osztály­ban pedig több mint 1200-an érettségiznek az 1988—89-es tanév végén. Sztálin gyerekkora

Next

/
Oldalképek
Tartalom