Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. május 16. Ez egy trió! Donnert Márta és a tigris a lovon. Földi Imre: Cirkuszi varázslat c. fotósorozatából. Áthelyezett buszmegálló városszépítés takarékosan A Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. sz. alatti székháza épyletét tekintve leginkább ahhoz a bizonyos állatorvosi lóhoz hasonlítha­tó — sokféle betegség mutat­ható meg rajta. Az 1960-as évek közepén épült épület la­pos teteje rendre beázik, fű­tésrendszere korszerűtlen, az ablakok hőszigetelése nem megfelelő. Az épület külső megjelenésével is kirí a Széchenyi utca védetté nyil­vánított utcaképéből. E rossz adottságok és az ezek folytán mind jelentő­sebbé váló üzemeltetési költségek arra késztették az igazgatóságot, hogy a prob­lémák felszámolása során egy, lehetőleg valamennyi szempontnak és kritérium­nak eleget tevő, s egyszers­mind a kivitelezésben és a későbbi üzemeltetésben is megtakarítást jelentő megol­dást válasszon. A körültekintő tervező- munka eredményeképpen a mindig átázó lapos tető újabb „javítása helyett az utcakép­be is jobban illeszkedő és többletköltséget nem jelentő nyeregtetőt alakítanak ki, Szabálytalan tudósítás a lakásügyről A csillagos ég — a földön Anyuka gyerekkel a karján, a gondosan összekészített iratokat kotorja elő a táskájából. A csöppség egyelőre hallgat, az asszony támogatást kér a lakáshoz. Belefog­tak az építkezésbe, közben fizetik az albérletet, párhóna­pos a kislányuk, a megélhetés is drága, a pénzük viszont elfogyott. De elegük van az albérletből egy életre, s leg­alább egy szoba lakhatóvá tételéhez kérnek támogatást a nyíregyházi tanácstól. Az előadó figyelmes, tájé­koztat, az iratokat rendben találja, majd újabb adatlapot tol az asszony elé: írja már rá, mennyi saját erőhöz ké­rik a tanács támogatását. Mennyihez? Nekünk már nincs pénzünk — suttog a gyorsan fogyó vagyonka miatt a nő. — Azt írja be, amennyivel kezdték — iga­zítja el az előadó és így már a 120 ezer forintos saját erő komoly adat. Bezzeg nem kérés csendül ki a másik ügyfél hangjából. A félcigány asszony követel, szemrehányást tesz, micsoda dolog, hogy őket 1984 óta nem juttatja rendes lakáshoz a tanács?! A férje katona, ő a gyerekével a Guszevbe ke­rült, de ha tudta volna ko­rábban, kerek-perec vissza­utasítja az ottani lakást. Ál­landóan macerálják a szom­szédok, nem szeret ott lakni, őneki jár egv tisztességes ott­hon! Végül kiderül: azért kapta a család az átmeneti otthont a Guszevben, hogy ne kelljen a drága albérletet fi­zetni, legyen alkalmuk egy nagyobb othonra gyűjteni a pénzt. Egyelőre kevés a pont­számúk, nem kerültek az idei névjegyzékre, legfeljebb al­bérletbe mehetnének vissza. Vagy pedig várjanak türe­lemmel. amíg jövőreminősé­Más motorjával, ittasan Érdekes, hogy a 23 éves Kaulics Miklós, újfehértói la­kosnak többnyire szeszesital­fogyasztás után támadt szá- guldhatnékja. Pedig ezért 1987-ben 6300 forintra meg­büntették, a járművezetéstől meg egy év 4 hónapra eltil­tották. Nézzük, a legutóbbi ' eseteit. Tavaly augusztus 22-én egy tanyán jócskán ittas lett. El­határozta: motorozik. A ma­gához vett Simsont egy dara­big tolta, majd — annak el­lenére, hogy járművezetői en­gedéllyel nem rendelkezik — több kilométeren át közleke­dett rajta. A cselekmény el­követésekor Kaulics Miklós vérében 2,00—3,33 ezrelék al­koholkoncentráció lehetett, ami közepes súlyos fokú al­koholos befolyásoltságot ered­ményezett. Augusztus 25-én, miután reggel felébredt, megivott 2 deciliter rumot, azután fel­ült Sz. László motorjára és azzal a tulajdonosa engedélye nélkül Üjfehértón motorozott. Amikor a benzin fogytán volt, üzemanyagot kérni E. László házához hajtott. Amikor ész­revette; a lakásban nincs senki, a kaput betörte, és az udvarra ment. A garázsajtón is behatolt, s a helyiségből kihozott egy motorkerékpárt Annak helyén az általa ko­rábban használt Simsont hagyta. Az újonnan szerzett, 21 ezer forint értékű „járgányt” egy csavarhúzó segítségével bein­dította, s távozott vele. Azon­ban a vádlott a járművel el­esett. A motorkerékpárt a rendőrség lefoglalta, így az a sértetthez visszakerült, aki viszont a motorkerékpárt a rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak tartja. A bí­róság a kárigényét egyéb tör­vényes útra utasította. A Nyíregyházi Városi Bíró­ság Kaulics Miklóst a jármű önkényes elvételének vétsé­géért, valamint az ittas veze­tésekért halmazati bünteté­sül egy év börtönbüntetésre és 3 ezer forint pénzmellék­büntetésre ítélte. A közúti járművezetéstől 2 évre eltil­tották. A szabadságvesztés végrehajtását egy évre fel­függesztették. A bíróság el­rendelte a vádlott pártfogói felügyeletét. Az ítélet jogerős. (csgy) gi cserével máshol utalná­nak ki nekik nagyobb ott­hont. Az ügyfél durva han­gon kiabál, sérteget, az elő­adó ujjal már elfehérednek az asztal markolásától, de igyekszik a nyugalmát meg­őrizni. Sajnos, hozzá van szokva az ilyesmihez ... Farmerba öltözött fiatal há­zaspár tudakozódik, minősé­gi cserével jönnének be a belvárosba az Örökösföldröl. Beérnék akár ugyanolyan nagy lakással, másfél szo­bással. Sajnos, ebből a fajtá­ból kevés az elosztható, vi­szont Örökösföldön rövidesen jóval nagyobbá mehetnének. Arról viszont, hogy a kör­nyékkel nem tudnak megba­rátkozni, végképp nem tehet­nek a lakásügyön. Felröppennek a hírek az üres lakásokról. Aki kisze­meli magának valamelyiket, nehezen hiszi el, hogy kevés a tanács engedélyével áthur- colkodni. Épp egy ilyet ta­lált egy asszony, csakhogy kiderült: mégsem üres a la­kás, mert az OTP licitet hir­detett az erre jelentkezők­nek. Ott pedig, köztudomású, pénz beszél... Aki többet ígér beugrónak, az kapja meg. * Röpke félóra alatt legalább tízen adták egymásnak a ki­lincset. A lakás, mint magán­életünk színtere, fontos a család összetartozásában. Kü­lönösen fájdalmas annak, aki hosszú időn át vár az ön­álló otthonra. De a kicsiből nagyobbá vágynak. . Sajnos, előfordul többször, hogy a kiutalt lakáshoz egész egy­szerűen nem tudja össze­szedni a beugróra valót az ifjú pár. Vagy az építkezé­sekhez az anyagok árai a csil­lagos égig szöktek. Ilyen előzmények után to­porognak a hivatalban az ügyfelek. Türelmetlenek, el­keseredettek és ennek ki-ki vérmérséklete szerint ad han­got. Csak az előadó nyugal­ma rendíthetetlen* Hivatalba lépése első éveiben még min­den ügyfél sorsát személyes élményként vette a szívére. Igaz, több lakást így sem juttathattak az igénylőknek. Mára a pontos tájékoztatás, a gyors ügyintézés, no és a megnyugtató hang maradt. Mert erre legalább olyan szükség van ezen a helyen, mint az orvosi rendelőben. Tóth Kornélia amelynek beépítésével egy­szersmind a belső tér növe­lése is lehetővé válik. A rosz- szul kezelhető korszerűtlen és hőtechnikai szempontból elfogadhatatlan ablakok cse­réjére és hőszigetelt külső homlokzatok kialakítására is sor kerül, amelytől — a fűté­si rendszer belső korszerűsí­tésével összhangban — a jobb hőhasznosítást és a gaz­daságosabb üzemeltetéssel a fenntartási költségek csök­kentését várják. Mindezek a munkák az EPSZER Vállalat kivitelezé­sében a napokban kezdődnek és várhatóan a III. negyedév végéig befejeződnek. A mun­ka miatt szükségessé vált az épület előtt lévő buszmeg­álló áthelyezése, és sor ke­rül — az állványozás elhe­lyezése miatt — az épület kö­rüli járda igénybevételére is. Programszervező az időjárás Mikor nyit az ifipark? Már május elsején meg kellett volna nyitnia a Sóstói Ifjúsági parknak, de az idő­járás eddig mindkét rendez­vényük megtartásánál közbe szólt. A május elsejei Pokol­gép-koncertet így június 15- re, míg a május 14-i Anita lemezbemutatót június 9-re halasztották. Többször felmerült már, hogy miért nem fedik le az ifipark színpadát? Nos, a kérdés nem ilyen egyszerű. Akkor ugyanis, ha esik az eső, sokkal kevesebb néző jön el a koncertre, és mivel az együttesek nagyobb része „bevételre” játszik — azaz az eladott jegyek 70—80 százalé­kára — így jelentős pénztől esnek el. Például a Pokolgép koncertre május elején a rossz idő miatt csak kétszá­zan mentek el, de ahhoz, hogy a buli ne legyen ráfize­téses az együttes számára, legalább 400 néző kellett vol­na. Jó időben a Pokolgép együttes legalább 6^-700 ér­deklődő előtt mutathatta vol­na be műsorát. A legközelebbi meghirde­tett koncert az ifiparkban a KFT együttesé május 28-án. Felhívtuk a meteorológiai in­tézetet, hogy mondják el: várható-e eső ebben az idő­pontban? Konkrét választ sajnos nem tudtak adni, mert a május mindig is szeszélyes volt, de ez a mostani különö­sen az. Mindenesetre remél­hetőleg most már a hónap végén végre kitárja kapuit az ifipark. (száraz) Vigyázzák az állami vagyont Beosztása: szám tiszt Él Nyíregyházán egy nyug­díjas férfi, Krokovay Károly, aki egykor a számvevőszék dolgozója, számtiszt volt. Régi iratokat tesz elénk, s míg munkájáról beszél, átfu­tom a magyar királyi bel­ügyminiszter 4548-as számú levelét. „Szolgálattételre a Szabolcs vármegyei számve-" vőséghez osztom be. Felhí­vom, hogy az előírt hivatali eskü letétele végett Bereg és Ugocsa k. e. .e. vármegyék főispánjánál, a szolgálat megkezdése végett pedig Sza­bolcs vármegye alispánjánál haladék nélkül jelentkezzék. Illetményeinek folyósítása iránt az eskü letétele után fogok intézkedni. Nemcsak szemlélő állami javak kezelője volt, ellenőrizte az állami pénzek felhasználását, ezért tervezik most újbóli létrehozását. A szándék, hogy sem a párt­nak, vagy a pártoknak, sem a kormánynak nem lenne alárendelve, felelősséggel csak az országgyűlésnek tartozna. Munkája hasonlítana a népi ellenőrök munkájához. Any- nyiban azonban mindenkép­pen el kellene térnie ettől, hogy nagyobb lenne a moz­gástere, a kormánytól füg­getlen lenne és feltétlenül nagyobb hatáskört kellene kapnia, hogy ellenőrzése ha­tékonyabb legyen. Régi, de |ó példa Amennyiben az előírt hi­vatali esküt jelen rendele- tem kézbesítésétől számított 15 napon belül le nem teszi és hivatalát el nem foglalja, kinevezése hatályát veszti. Állását csak akkor tarthatja meg, ha magatartása az 1939. évi 5.250/M. E. számú rende­let 1. §-a értelmében az iga­zolási eljárás során megfele­lőnek bizonyult.” A megsárgult iratokból, emlékeket felidéző beszélge­tésünkből gazdag életút bon­takozik ki. Az 1913-ban szü­letett Károly bácsi nem csak szemlélője volt az országha­tár változásainak, hanem megélte azokat. Élt a de­mokráciájáról híres Maszaryk Csehországában, volt joghall­gató a prágai Károly-egyete- men, szlovák nyelven szer­zett diplomát Pozsonyban, az Államszámviteli Főiskolán, öt évet focizott a híres Bo­hemians csapatában, de so­kan sakkozóként vagy sakk­mester- és vegyesmesterver- senyek bírójaként ismerték meg Nyíregyházán. Á számtiszti kinevezés sem sokáig váratott magára, s amikor Krokovay Károly Szabolcs vármegye számlael­lenőre lett, a szociális, a jó­léti alap, a közigazgatási le­tét, a számfejtések (közúti és nyugdíjalap, a hordójelző) el­lenőrzése, a nagykállói és nyírbogdányi járások, a ha­tósági orvosok ellenőrzése, az útlevelek, közúti útiszám­lák érvényesítésének ellenőr­zése lett a feladata. Mellérendelt hivatal — Mindig azt ellenőriztük, ahol állampénzekre, közpén­zekre kellett vigyázni. A já­rások, a községek költségve­tését, a jegyzőségek idején a gazdasági ügyekkel foglalko­zók tevékenységét vizsgál­tuk. A tanácsok megalakulá­sa után a pénzügyi osztá­lyokhoz kerültünk. Amikor még a Belügyminisztérium­hoz tartoztunk, akkor az al­ispánt hivatal mellérendelt szervezete volt a számvevő- szék. Ma tehát az a furcsa, hogy a tanácsok gazdálkodá­sát belülről ellenőrzik, s a belső ellenőrzésről már min­denki megállapította, hogy nem hatékony. Krokovay Károly volt re­vizor. dolgozott a megyei ta­nács tervosztályán, aztán a beruházási vállalattól ment nyugdíjba, pedig munkahe­lyet egyetlen egyszer sem változtatott, csak mindig va­lami átszervezés miatt került más szervezet kebelébe. Munkája azonban mindig az ellenőrzés maradt. A számvevőszék tehát az Mert a népi ellenőrzési bi­zottságoké sajnos nem az: Amikor 3 évtizede létrehoz­ták a szervezetet, még szép eredményeket tudtak felmu­tatni, később azonban a ha­talom nemcsak megálljt pa­rancsolt nekik, hanem olykor az orrukra is koppintott, ha olyasmit állapítottak meg, ami nem egyezett a hivata­los álláspontokkal. Pedig tár­sadalmi munkások ezrei dol­goztak komolyan, hogy meg­állapításaikkal, elemző mun­kájukkal segítsenek a kor­mánynak a gazdaság szerve­zésében, irányításában. Ezek a javaslatok azonban sok­szor pusztába kiáltott szavak maradtak. Talán, ha átszer­vezik a népi ellenőrzési bi­zottságokat, ha számvevő- székké alakulnak, hatéko­nyabb segítséget nyújthatnak az országnak. Balogh József Új kiadvány Nagykállói képeslapok Nagykállói képeslapok cím­mel új kiadványt jelentetett meg Nagykálló Barátainak Köre és a Krúdy Gyula könyvtár. A helytörténeti kiadvány 24 régi nagykállói képeslap reprodukcióját tartalmazza rövid, képes levelezőlap tör­téneti ismertetéssel fűszerez­ve. Ebből kiderül, hogy az első képes levelezőlap 1870- ben Poroszországban jelent meg a porosz—francia hábo­rú idején: August Schwartz oldenburgi nyomdász és könyvkereskedő, a levelező­lapra ágyúk mellett álló ka­tonák képét nyomtatta. Az 1878-as párizsi nemzet­közi postakonferencia hivata­los küldeménynek fogadta el a képeslapot, s ezzel az elin­dult világhódító útjára. Magyarországon az első ha­zai gyártmányok a millennium évében jelentek meg —> korábban osztrák, német ki­adók látták el az országot. A kiadványban látható ké­peslapok Nagykálló középüle­teit, nevezetességeit, templo­mait, piacterét, látképét mu­tatják be, így az olvasók meg­ismerkedhetnek a település korábbi elrendezésével, már nem létező épületeivel — mint például Simonyi óbester szülőháza. Egy igen ritka tí­pust is tartalmaz a füzet, en­nek a képeslapnak kihajt­ható ablaka van, mely mögött még 10 képecske található nevezetes épületek fotóival. Szabó Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom