Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

113 év szünet után újra város Nagykálló, az ősi szabolcsi megyeszékhely (balra) Nóra „belépője”: március 1-jén. Kalló várossá válá­sának napján látta meg a napvilágot Budaházi Nóra, az első városi újszülött, akit az ünnepségen kö­szöntöttek (középen) Sok városlakó üdvözölte az utcán Németh Miklóst. A miniszterelnök Kiss Fe­renc nyugdíjassal (jobbra) Segítsük ükét! Megalakult a nagycsaládosok nyíregyházi csoportja Á városiasodás elsősorban társadalmi-emberi folyamat- hangsúlyozta Nagyhallá városavató ünnepségén Néneth Miklós a Minisztertanács elnöhe Ragyogó napfény, pattogó ritmusok, Tóth Sándor mű­vészi régi-új címere, kicsdmosodott, zászlódíszbe öltözött utcáik, s az erre az alkalomra készült Kállai Hírmondó c. újság köszöntötték a 113 év után ismét városi rangot ka­pott nagyikállódaikat és a városba érkezett vendégsereget. 1989. április 8., szombat, 10 óra. A művelődési ház 400 sze­mélyes színháztermében mindenki feszes vigyázban ének­li a Himnuszt. Csikós Sándor színművész Ady Endre In­tés az őrzőkhöz című versét szavalja, majd Fodor János tanácselnök üdvözli a megjelenteket, külön is Németh Miklós miniszterelnököt, Gyuricsku Kálmánt, a megyei pártbizottság első titkárát, Bánóczi Gyula megyei tanács­elnököt, Soltészné Pádár Ilonát, a település országgyűlési képviselőjét, Ráthonyi Sándor megyei tanácstagot, Ma- kovecz Imre építészt (immár több jeles kallói létesítmény tervezőjét), Balázs Árpád zeneszerzőt, a nagykállói szig­nál szerzőijét, Ratkó József József Attila- és SZOT-díjas írót, a Demokrata Fórum képviselőjét, Pénzes János fő­városi tanácselnök-helyettest és Tisza László OTP ve­zérigazgatót — Szabolcs-Szaltmár korábbi tanácselnökeit —, az NSZK-beli Metzingen küldöttét és a település életé­ben évszázadokon át jelentős szerepet játszott Kállay csa­lád két leszármazottját: Kállay Miklóst és Kállay István professzort. Ezt követően Németh Miklós miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. — Ez év március elsején — hosszú szünet után — önök újból városi polgárok let­tek. őszinte érzésekkel üd­vözlöm ezen az ünnepi na­pon Nagykálló minden lako­sát — kezdte beszédét, majd felidézte a település ki emel­kedő történelmi dátumait, eseményeit. — Az Árpádok kora óta Nagykálló kalandos történe­tet élt meg. Történetének fé­nyes lapjai közé tartónk, ami­kor a főispári székhely tipi­kus életét élte vármegyegyű­lésekkel és más rangos ese­ményekkel. Másfelől érzékel­hetjük a városfejlődés ívének megtörését is, a nagykállói vár lerombolását és az 1863. évi nagy tűzvészt, amely jó időre megpecsételte a telepü­lés sorsát. A kállóiak tudják, hogy I. Rákóczi György annak idején innen keltezte a nemzeti ki­rályság létrehozását szorgal­mazó levelet és talán nem csupán legenda, hogy ezen a tájftn élt a népnyúzó Döb- rögi és az urat verő Ludas Matyi. Itt született Nyírkál- lai Tamás, Mátyás király kancellistája és a tuberkuló­zis elleni küzdelem elindítá­sával nevével halhatatlansá­got biztosító Korányi Fri­gyes. A magyar Chagall — Almos Imre bölcsője is Nagy- kállóbam ringott, szülőházát emléktábla őrzi. A Kállai kettős pedig — Kodály Zoltán révén — Európa szerte is­mertté tette a nagykállói nép- művészeti értékeket. szerzett ismét városi rangot és amíg egykor különleges privilégium révén jutott a városi címhez, a mostani vá­rosi rangot az elmúlt évtize­dek gazdasági, társadalmi és szellemi fejlődése alapozta meg. A városi élet kezdetén — a többi városhoz hasonló­an — a nagykállóiaknak is át kell gondolniuk, mit is je­lent a városi élet manapság (Folytatás a 4. oldalon) Alakuló ülést tartott szom­baton Nyíregyházán, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének nyíregyházi csoportja, melynek tevékeny­ségét a Hazafias Népfront megyeszékhelyi bizottsága, valamint a családsegítő köz­pont is támogatja. Cél, hogy a nagycsaládosok a hozzájuk 'hasonló gondokkal, örömök­kel élőkkel találkozhassanak és minden lehetséges módon segíthessék egymást. A ter­veik között kedvezményes üdülések, ruhacsere-akciók, sporttanfolyamok, ünnepi rendezvények szervezése szerepel. A főiskolásokkal való kapcsolataik révén meg­próbálják a nagycsaládos szülőket egy-egy szabad es­téhez juttatni úgy, hogy amíg a hallgatók a gyerekek­re vigyáznak, addig a papa és a mama elmehessen mozi­ba, színházba. Több hozzászóló elmond­ta: szeretnék a szép és tar­talmas családi élet értékeit felmutatni, ezáltal a helyes modellt népszerűsíteni. Egy orvosnő felajánlotta: a nagy- családhan éló beteg gyereke­ket ingyen akupunktúrás és természetes gyógykezelésben részesíti. A Magyar Demok­rata Forum képviselője a nagy családban élő gyerekek továbbtanulásának elősegí­téséhez, valamint az esély- egyenlőség megteremtéséhez kínálta fel az MDF szellemi tőkéjét. Egy tanárnő kulturá­lis rendezvények megszerve­zését vállalta. A másik fel­szólaló panaszolta, hogy a férje nem talál munkahelyet. A Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselője a találkozók számára a székhá­zuk dísztermét ajánlotta fel, egyben kérte a jelenlé­vőket: a HN munkáját se­gítsék adatokkal. Megemlí­tették : társadalmunkban vannak olyan vélemények, hogy az vállal nagy családot, aki nem akar dolgozni, s ez nem igaz. A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete nyíregyházi csoportjának életéről, terve­iről, munkájáról dr. Kemény Lajosné és Gégény Béláné, a családsegítő központ munka­társai hétfő délutánonként fél kettő és fél négy között adnak felvilágosítást. Cím: Nyíregyháza, Vécsey köz 4., telefon 10632. (csgy) Szabolcsi győzelem! Az országos zeneiskolai zongoraversenyen Szombaton eredményhirde­téssel és gálakoncerttel befe­jeződött az V. Országos Ze­neiskolai Zongoraverseny, amely szép sikereket hozott megyénknek: az első korcso­portban országos első helye­zést ért el Gyülvészi Gábor, Pozor István pedig küiöndíjat Németh Miklós beszél Ezt követően méltatta az 1945 utáni gazdasági és tár­sadalmi fejlődés eredménye­ként a magyar településháló­zatban bekövetkezett fejlő­dést, a városiasodást, amely 1989-ben újabb jelentős állo­máshoz érkezett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa —a Minisztertanács kez­deményezésére — ebben az évben újabb 41 nagyközséget nyilvánított várossá. Sza- bolcs-Szatmár megyében Nagykálló, Záhony és Csen- ger kapott városi címet és ezzel e megyében már tízre emelkedett a városok száma. Nagykálló ebben a sorban Több mint kétezer néző előtt, kifogyhatalan lelkese­déssel táncolták végig az es­tét a Szabolcs Volán Tánc- együttes tagjai a szombati gálaműsoron. Az együttes fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Marik Sándorné, az SZMT titkára a tiszteletadás, a kö­szönet ünnepének nevezte a rendezvényt, azok ünnepé­nek, akik kitartóan vállalták a próbákat, akik megtaní­tották a piciket táncolni, alkik messze földre elvitték a szabolcsi népművészet hírét. Az est nyitányaként Bá­nóczi Gyula, a megyei tanács elnöke átadta az együttesnek a Szocialista Kultúráért ki­tüntetést Dalanics György, művészeti vezetőnek. A Művelődési Minisztérium ötvenezer forintos jutalmát a megyei tanács megdupláz­ta. „Jövő, Múlt, Jelen’’ című előadásukban bemutatkoztak az utánpótlás tagjai, a gye­rekek, s színpadra lépték az 1964-es alapító tagok is, Pompás gála így a majd öt óra hosszáig tartó műsorban csaknem há­romszázan röptéik a tán­cot. A gálaműsor után kitünte­tések átadására került sor. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapott. Felkészítő tanári díj­ban részesült a fiatalok taná­ra, Krokovai Gizella. (A TV 2 kedden este 19 óra előtt néhány perccel bemutat­ja Gyülvészi Gábort a 4-es iskola negyedik osztályos ta­nulóját és tanárát, Krokovai Gizellát.) kapta Dalanics György, Bo­tos Beatrix és Botos Zoltán. A kitüntetés hronz foko­zatát vehette át Kanaszné Kovács Mariann és Molnár Mária. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetésben része­sítették Tóth Istvánt. Az együttes a nyitótáncot járja Kodály Kállai kettősét, vezényel Gebri József. (E. E. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom