Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
1989. április 6. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Válaszol: Cserrenyák Katalin újságíró Manapság alig telik el hét áremelés nélkül. 8 ha már többet fizetünk valamiért, hát igényesebbek Is vagyunk. Mint ahogy több örökösföldi olvasónk Is. akik arra panaszkodnak. hogy a Család ABC- ben nem kapnak mindig friss kenyeret, gyakran csak ott hon veszik észre, hogy az előre becsomagolt fél-, illetve negyedkilós kenyér tegnapi, tegnapelőtt!, holott frisset is láttak a boltban. A panaszra Kusnyér László, boltvezető- helyettestől kértem a választ. — Előfordul, hogy előző napról megmarad a kenyér, de rendelet van arra. hogy 72 órás kenyeret még forgalomba lehet hozni, ha azt megfelelően tárolták. Ez nem jelenti azt, hogy a vevő ne választhatná ki azt az árut, amit el akar vinni, készségesen becsomagoljuk neki. Egyébként ünnepek után gyakrabban megmarad a kenyér, ugyanis nehéz előre tervezni, miből mennyit rendeljünk — kaptam a feleletet. A megemelt antennahasználati díjról érdeklődik egy önmagát megnevezni nem kívánó „ideges” olvasónk. Ügy tudja, a műholdas műsorok vétele ingyenes, ezért nem tartia jogosnak, hogy fizessen érte. Szerinte most azért emelik a dijat, mert — idézem — „a megszűnt mozicsatornát így akarják finanszírozni”. Kéri, hogy az összes nálunk vehető tévéműsort ingyen biztosítsák neki. mert azt így tartja jogosnak. Bár jobban örültem volna, ha olvasónk a nevét is aláírja, azért természetesen utánajártam kérdésének, megkerestem Mandula Tamást, a Nyírkábel GT igazgatóját. A válasz így szól: — A harmincforintos szolgáltatási díj az üzemeltetés és a karbantartás költségeit tartalmazza. Nem a külföldi (szovjet, csehszlovák) és a műholdas (SKY, Super, TV 5) adásokért kell fizetni, hanem azért, hogy ezek a műsorok a kábelhálózaton keresztül eljussanak a lakásokba. Ehhez pedig drága berendezéseket kell működtetni, karbantartani. Olvasónknak az a feltételezése, miszerint a megszűnt mozicsatornáért kellene fizetniük a lakóknak, téves, hiszen olyanért, ami nincs, nem szedhetnek pénzt. A lakók körében a mozicsatornáról végzett közvéleménykutatás azt mutatta, hogy csak a negyvenkét százalékuk igényli ezt a szolgáltatást, így viszont a fenntartása nem lett volna kifizetődő. Evek óta rengeteg baleset történik Nyíregyházán, a Sóstói út—Stadion utca sarkán. Több olvasónk is érdeklődött. mikor tesznek már valamit a balesetek elkerülése érdekében. Magúra György rendőr alezredes, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetője arról számolt be, hogy a napok- | ban a városi tanács műszaki | osztályával, valamint a Köz- 1 úti Igazgatóság szakemberei- I vei közös bejáráson vesznek | részt, és akkor döntenek ar- | ról, hogyan oldják meg a forgalmas útkereszteződésben a biztonságos közlekedést. A 15-089-es telefonon egyik Huszár sori olvasónk azt kérdezi. csak közútra érvényes-e a határátlépési engedély, ;i vagy vonattal való kiutazásra § is feljogosít. i — Záhonynál éjjel-nappal, vonattal és gépjárművel is át lehet utazni a Szovjetunióba — tájékoztatott Hollóst János rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője. — Világútlevéllel és határátlépési engedéllyel egyaránt, amely Kárpátalja négy járásába (ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi) érvényes. A többi négy, alig egy hónapja megnyitott átkelőhelyen — Lónya, Barabás, Beregsu- rány és Tiszabecs — csak a kishatármenti forgalomra vonatkozó határátlépési engedéllyel lehet elhagyni hazánk területét. Ezen a négy helyen azonban csak gépjárművel, kerékpárral vagy gyalog, és meghatározott időpontban, vagyis 8 és 16 óra között. A megemelt bölcsődei, óvodai. napközis térítési díjak sok családnak komoly anyagi gondot jelentenek. Pócsi Sándor, nyíregyházi olvasónknak is. akinek egy gyereke után nem járna az ötvenszázalékos térítési kedvezmény, viszont az ö alacsony keresete. felesége hónapok óta húzódó betegsége miatt kérte, hogy a bölcsődében csak ötvenszázalékos térítést fizethessen kisfia után. A bölcsődében először helyt adtak a kérelemnek, majd sajnálattal azzal utasították el, hogy nem kaptak hozzá pénzügyi fedezetet. Dr. Bartha Tibortól, a Nyíregyházi Városi Tanács szociális és egészségügyi osztályának vezetőjétől kedvező választ kaptunk olvasónk kérdésére. Elmondta, hogy a segélykeretből biztosítottak pénzt a rászorulók térítési díjának támogatására, azok számára, akik ugyan csak egy vagy két gyereket nevelnek, viszont anyagi helyzetük alapján indokolt a megsegítésük. Nem kis gondot jelentett a tanácsnak megteremteni ehhez a pénzügyi lehetőséget, ugyanis anyagi fedezetet a rendelethék^ajkormány nem biztosított. Aífőor- vos azt is elmondta, hogy a második félévtől szeretnének kialakítani egy egységes szabályozó rendszert, amely alapján a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban dönthetnek majd arról, kik részesülhetnek az ötvenszázalékos kedvezményben. Amikor az előadó is vizsgázik Ügy tűnik egyre inkább a hallgatók érdeklődése szerint állítják össze a szellemi menüt az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. Nem titok, hogy jócskán megcsappant az érdeklődés az utóbbi években — országosan — a pártoktatás iránt. Mindez természetesen összefügg a párt mindenkori presztízsével, politikájának, stílusának alakulásával. Érthető, hogy lépésváltásra kényszeríti az élet a megyei oktatási igazgatóságot is, ahol az utóbbi időben nyitottabb, rugalmasabb tematikával kísérleteznek. Négy előadássorozatuk volt az utóbbi hónapokban köz- érdeklődésre számottartó témákról: a XX. századi Magyarország történetéről, a marketing szemléletű vállalati vezetésről, a deviáns viselkedési zavarokról és a társadalmi előítéletek politikai veszélyeiről. Nem hallgatott, vitatkozott Milyen hasznát vették az előadásoknak? Érdemes volt-e időt, fáradságot áldozni a részvételre? Hallgatóként, vagy vitapartnerként vettek részt az előadásokat követő beszélgetéseken? Ezekről kérdeztük a a tanfolyam néhány hallgatóját. Gelegonya István, a Fémmunkás Vállalat vevő- szolgálati előadója a marketing sorozaton vett részt és úgy véli, hasznos, korszerű ismereteket szerzett a heti egy alkalommal, munkaidőben tartott — tehát fizetett — foglakozásokon. — A mi tanfolyamunkon nem hallgatott, hanem vitatkozott, kérdezett, véleményt mondott a hallgatóság — magyarázta. Sok új, eddig részben ismert információt szívtunk magunkba. Nekem, mint vevőszolgálati előadónak, aki a legközvetlenebb kapcsolatban van a megrendelőkkel, s nem mindegy, milyen színvonalú tájékoztatással kínaijuk a termékeinket, sokat adott a tanfolyam. Élvezetes előadást hallottam, s ami még egy plusz, április elején egy szakmai úttal zárjuk a tanfolyamot, vállalati költségen Ausztriába látogatunk. Hasonlóan jónak találta ugyanezt az előadássorozatot Rakovits Béláné üzem- gazdasági osztályvezető és Czimbula Józsefné ellenőrzési és szervezési osztályvezető a Papíripari Vállalattól. Mindketten örültek, amikor a vállalat vezetői megkérdezték, volna-e kedvük részt venni az oktatási igazgatóság újszerű tanfolyamán. Á mi véleményünkre is... — Rendkívül jó előadásokat hallottunk igen tekintélyes szakemberektől, akik nem megfellebbezhetetlen igazságokat mondtak el, hanem kíváncsiak voltak a véleményünkre is — mondja Rakovits Béláné. S hozzátette: az is megfordult a fejében, talán, ha ezekre a szakemberekre hallgattak volna a gazdaságpolitika korábbi irányítói, kevesebb gonddal kellene most megküzdeni. Azt is megemlíti, sajnálta, hogy első számú mjférem az oltyi- mL sót, hogy ezt * az írást csak akkor olvassa, ha ma felhőtlen reggele volt. Nem dolgom, nem is lehet, hogy bárkit is elszomorítsak. Egy bizonyos: szomorú volt a kutyám szeme ma reggel, és szomorú volt az én szemem is. Néztük egymást, megértő csöndben, vagy a lábam alá férkőző bizalommal. Én ültem az ágyam szélén, ő feküdt, pedig nem is történt semmi. Valóban felhőtlen volt a reggel, de dörgött és villámlott, percek alatt jó néhány fokkal lehűlt körülöttünk ez a jó meleg Világ. Vagy a kutya az értelmesebb, vagy én, egy biztos, a nagy szomorúság közepette úgy tűnt, mintha rám kacsintana. Lány történt semmi, csak a mosógépünknek kiakadt a csapja, és a fürdőszoba pillanatok alatt telített gyerekmedencévé változott. kutya, teheti. És még az is lehet, hogy többet ért a világból, mint amennyit e tárgykörben én valamikor is érteni fogok. Írtam fentebb, hogy néztük egymást nagy szomorúsággal, kus- hadó csöndben, majdhogynem mozdulatlan, pedig hát nem Férfitársaim megértik, hogy először a kutya volt a hibás, mert két, vagy három szobával arrébb, nem ugatott, amikor csobogni kezdett a víz, de azt is megérti, hogy közvetlenül ezután, lehet, hogy a kutyára asszociálva, én kerültem sorra, és gyönyörűen villámló szemek szúrós kereszttüzében kellett megmagyaráznom, hogy miért nem ugatott a kutyám. A vizet különben feltöröltük, és amikor kész voltunk vele, akkor rádöbbentem, hogy igenis az én szomorú szemű kutyám kacsintott. Félénken, de együttérzően, fé- lősen, de bizakodóan. Asszonykutya. Tudta, hogy rövidesen béke lesz. Belőlem elmúlt volna a történet, de a kutya azóta is megmorog minden mosógépet. A tanulságot ki-ki vonja le magának. Én otthon ugyanezt megtenni nem merem. Bartha Gábor vállalati vezetők nem voltak a tanfolyam hallgatói között, pedig véleménye szerint ez hasznos lett volna az egymáshoz közeli, vagy azonos szemlélet erősítése miatt. — Én ezzel nem értek egyet — mondja munkatársnője?, Czimbula Józsefné — akivel minden izgalmas kérdést külön is megvitattak — A középvezetőknek kell annyi önállóság, hogy a saját igényességükre alapozzák a szakmai fejlődésüket. Nem várható el manapság, hogy mindenkinek a vezető mondja meg mit kell tennie, hogyan kell gondolkoznia. Egyébként ő volt az a csoportban, aki nem egy országos szaktekintéllyel is vitába szállt. Többek között a veszteséges vállalatok megszüntetése ügyében. Szerinte, nem megszüntetni, hanem nyereségessé kell tenni, ezeket a vállalatokat. Külön is említi dr. Iványi Attila előadását az érték- elemzésről és a számítógépek hasznosításáról. — Én kifejezetten saját érdeklődésből jelentkeztem a tanfolyamra — mondja dr. Galajda Agnes, a nyíregyházi városi bíróság bírája, aki a „Deviáns” viselkedési formák társadalmi beilleszkedési zavarok című sorozat előadáson vett részt. Nem titkolja, hogy lényegesen többet várt volna az előadásoktól. Elsősorban az előadássorozat gerincét alkotó koncepciót érezte hiányosnak. Számára olykor úgy tűnt, mintha az előadókhoz igazították volna a sorra kerülő előadásokat, nem pedig fordítva... Nem mindegy, kinek — Volt egy-két érdekes, jó előadás is, mint a Horváth Endréé , vagy Bánki Csabáé de a többség nem adott újat. Sőt úgy éreztem, az előadók nem is igazában tudják, hogy kiknek tartanak előadást. Némelyik a gyenge TIT-előadás szintjén mozgott, ami csalódást okozott, mert a hallgatóság zöme szakemberekből, jogászokból, pszichológusokból, pedagógusokból állt. Volt olyan neves előadó is, aki nagyon lezseren fogta fel az itteni szereplését, bár tudományos intézetet képviselt; egészen bántó bakikat is ejtett. .. Eddig a vélemények — nem valamennyi előadássorozatról — de úgy tűnik — jót, rosszat — érdemes komolyan venni. Mint ahogy érdemes és szükséges folytatni az oktatási igazgatóságnak a kísérletet az újabb és újabb hallgatók megnyeréséért. Páll Géza A nyíregyházi bajor söröző pincéjében speciális berendezésekkel állítják elő a kitűnő német sört. (elek) Jobb reklámra van szükség Mire „vevők” a nyíregyháziak? Gazdag és igényes volt a most befejeződött nyíregyházi művészeti hetek programja — így láttuk „kívülről” a Váci Mihály művelődési központ rendezvénysorozatát. És hogyan látják „belülről” a szakemberek, mire „vevő” a nyíregyházi közönség? Erről kértünk gyorsmérleget Kiss Géza műsorszervezőtől. — Főként könnyű műfajra „vevők”, a korábbihoz képest nem változott a helyzet, sőt, egyre inkább a kimondottan szórakoztató, vidám műsoroknak volt nagy vonzerejük. De szerencsére vanniak kivételek is, ilyen volt a Kobayasi-koncert, amire várakozáson felül óriási volt az érdeklődés, majdnem két és fél ezren voltak ott a templomban. Meglepetésnek számító nem várt nagy siker: a lengyel dzsessztrió koncertje csaknem teltházas volt. — Érdekesen alakult a kiállítások látogatottsága. A hagyományos képzőművészeti tárlatokon szinte mindig ugyanazokat az arcokat lehet látni, egy szűkebb törzs- közönséget, és vannak olyan napok, amikor a Pál Gyula teremben egy-két érdeklődő ha megfordul, ezzel szemben az iparművészek bemutatóját nagyon sokan nézték meg. És még egy érdekesség: nem tudjuk mérni, hogyan, mi módon terjed, valószínűleg szájról-szájra jár a híre, ha egy különleges, jó program van, arra aztán tódul a közönség — mint most a Magyar Hirlap fotósainak kiállítására. Pedig a politikai fotó nem könnyű műfaj... — Ezúttal is a művészeti főiskolák adták a rendezvény alappillérét. Sajnos, valami baj van, mert a főiskolások szerepléseit nem sikerült eléggé vonzóvá tennünk. Pl. az artisták között világszámok is vannak, nemzetközi díjakkal — a nyíregyházi közönség szinte nem is vett róluk tudomást. Szerintem el kellene dönteni, hogy ezek a programok mennyire értékesek — mert igenis értékesek — és akkor azt fel kell vállalni, és meg kell adni az értékesnek járó reklámot és propagandát. Plakát nélkül nem lehet az utca emberét mozgósítani, és ha valódi értékről van szó, akkor nem lehet azt mondani, hogy nincs pénz plakátra — bár az az igazság, minden veszteséges, ami érték. Persze nemcsak pénzkérdés a közönségszervezés: alaposabb szervezőmunkára volna szükség, ha azt akarjuk, hogy a művész és produkciója eljusson a közönséghez. (be.) A hallgató már nem ugyanaz
