Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. április 6. Szóvivői tájéluztatá a Politikai Bizottság üléséről Új bérrendszert, új szociálpolitikát javasol az MSZMP A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást ka­pott az elosztáspolitika meg­újulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jövedelem- szerzés meghatározója a jö­vőben is a munka lesz, de emellett a vegyes gazdaság­nak megfelelően elismertek lesznek a tőkejövedelmek is. A piacgazdaság kiépülése együtt jár a jövedelmeknek, a javaknak a korábbinál na­gyobb differenciálódásával. A piaci hatások érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspolitika azzal számol, hogy az alap­ellátások ingyenessége fenn­marad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a té­rítéses megoldás kerül elő­térbe. A bérek központi sza­bályozását a bérezés gazdasá­gi és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alapvető társadalompoli­tikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja az új elosz­táspolitikai koncepció kidol­gozásának meggyorsítását, a részkoncepciók mielőbbi ösz- szerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró tár­sadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a szociálpolitika és az egészségügy megújítá­sát szolgáló előkészítő mun­kálatokról is. Megállapította: az egészségügy, de minde­nekelőtt a szociálpolitika megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által fölkért szakértői bizott­ságok dolgozták ki, „Útkere­sés és szociális biztonság” címmel. Elkészült az átme­neti időszak szociálpolitikai elgondolásairól készített vita­irat is. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. A párt — a megváltozott társadalmi, politikai viszo­nyok között — az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kí­ván kialakítani. Az MSZMP- nek az a célja, hogy a vallá­sos emberekkel széles körű összefogást alakítson ki. Fon­tos, hogy ez továbbra is sta­bilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Politikai Bizottság ja­vasolja, hogy a magyar kor­mány ennek jegyében foly­tassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeménye­zi, hogy a lelkiismereti sza­badságról és a vallások sza­bad gyakorlásáról alkossa­nak törvényt. Ennek politikai elveire a testület ajánlást tett. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők és a nő­mozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18— 19-ei, a nők politikai, gazda­sági, szociális helyzetével foglalkozó határozatának fe­lülvizsgálatát. A Politikai Bizottság egye­bek között hatáskörébe tar­tozó személyi kérdésekben is döntött. Koraeste, az ülést követően Major László, az MSZMP szóvivője, Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője és Sarkadi Nagy Barna, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese sajtótájékozta­tón fűzött kiegészítést a meg­tárgyalt napirendekhez. Újságírók kérdéseire vála­szolva Kovács Imre szólt a nyugdíjrendszer korszerűsí­téséről is. Véleménye szerint 1990. január 1-jétől még nem lehet bevezetni a régóta ter­vezett, a jelenleginél rugal­masabb megoldást. Utalt ar­ra, hogy a társadalombizto­sítás formailag már ma is külön alapként működik. A cél, hogy a jövőben ténylege­sen gazdálkodjon, ha kell, bérházakat tartson fenn, fek­tesse olyan vállalkozásba a pénzét, hogy az minél gyor­sabban, minél nagyobb jöve­delmet eredményezzen. MÁJUSTÓL Autópálya-használati díj A parlamentben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizott­sága. A testület egyebek kö­zött a vasútvillamosítási program végrehajtásáról, va­lamint a kistelepülések út­hálózatának fejlesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi miniszterhelyettes el­mondta, hogy a kormány a napokban határozott az au­tópálya-használati díj beve­zetéséről. A május 1-jétől érvénybe lépő rendelkezés szerint az I., a II. és a IV. negyedévre 700—700 forint, a nyári három hónapot felöle­lő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya-használati átalány. Az egész éves bér­let 1500 forintba kerül. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik. A közlekedés szempontjá­ból hátrányos helyzetűnek tekinthető kistelepülések száma 269, azaz ennyi telepü­lés nincs bekötve a közúthá­lózatba. Az új összekötő és bekötőutak fejlesztését 1986 óta pályázati rendszerben oldják meg, a szükséges ösz- szeget megosztva biztosítja a közlekedési tárca, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a helyi tanács. A gond azon­ban ott van, hogy éppen a leghátrányosabb térségek ta­nácsai, illetve gazdálkodó szervezetei még a rájuk eső egyharmados részt sem ké­pesek kigazdálkodni. Nagy Ervin válaszában ki­fejtette, hogy a közlekedési kormányzat koránt sincs megelégedve a hazai út- és vasúthelyzettel. A szakem­berek tudják, hogy mit kel­lene tenni, de ehhez hiány­zik a pénz. Megemlítette, hogy a Világbank az utak felújítására, karbantartására 25 millió dolláros hítelt nyújt Magyarországnak. A kölcsönt három év alatt le­het felhasználni. a magyar tv-stábnak Romániában A Magyar Televízió Kül­politikai Főszerkesztőségé­nek alkotóstábja Szovjet- Moldáviában kívánt forgat­ni, ám a forgatócsoport tag­jait tranzitutasokként sem engedték átutazni Románián. A történtekről Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét, a stáb vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. Chrudinák Alajos elmond­ta: három munkatársával — Tanos Miklós rendezővel, Horváth Péter szerkesztővel és Sára Balázs operatőrrel — együtt a román hatóságok „persona non grata”-nak nyilvánították. Április 4-én délelőtt 10 órakor a TV Kül­politikai Főszerkesztősége e négytagú forgatócsoportjá­nak négy tagja hivatalosan, tranzitutasként kívánt át­utazni Románián, Szovjet- Moldáviába. A borsi román határátkelőhelyen — több mint egyórás várakozás után — Gavril Ardelanu őrnagy, a határátkelőhely parancsno­ka személyesen közölte a bu­karesti utasítást: Chrudinák Alajos a román politikát bí­ráló műsorai miatt persona non grata Romániában. Majd hozzátette, hogy nemcsak Chrudinák Alajos és a vele utazó televíziósok, hanem a Magyar Televízió Külpoliti­kai Főszerkesztőségének egyetlen munkatársa sem kí­vánatos személy Romániá­ban. (MTI) Kitüntetések Április 4-e tiszteletére az Országos Ártiivatal elnölke az árellenőrzés területén kifej­tett kiemelkedő munkáért Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítette Forró Jó- zsefnét, a Nagyközségi Kö­zös Tanács VB újfehértói ár­ellenőr főelőadóját, Bagi Pálnét, a nyíregyházi megyei város vb árellenőr főelőadó­ját. Az ipari miniszter az ipar területén kifejtett kiemelke­dő munkájukért „Kiváló Munkáért” kitüntetésben ré­szesítette: Feczkó Miklóst, a VÁG ÉP Vállalat esztergályo­sát, Hegyi Jenőt, a VAGÉP Vállalat üzemfenntartási osztályvezetőjét, Ignéczi Sándort, a VAGÉP Óra- és Ékszerjavító Leányvállalat betanított ékszerészét, Jármi Kálmánt, a HIREX Vállalat PB-gázszerelőjét, Horváth Erzsébetet, a Kelet-Magyar­országi Faipari Vállalat mun­kaügyi csoportvezetőjét, Fo­dor Jánosnét, a Tiszalöki Fa­ipari Vállalat telepvezetőjét, Szatmári Jánosnét, a Tdsza- löfci Faipari Vállalat szege- zőjét, Szabó Zoltánt, a DI- RÚVÁLL termelési osztály­vezetőjét, Sipos Attilánét, a DIRUVÁLL személyzeti ve­zetőjét, Tóbiás Józsefnét, a DIRUVÁLL segédművezető­jét, Papik Józsefet, a DIRU­VÁLL Fogyasztási Szolgálta­tó Leányvállalat brigádveze­tőjét, Jósvai Józsefnét, a Nyírségi Nyomda pénzügyi és számviteli osztályvezető­jét, Jaksi Istvánnét, a Nyír­ségi Nyomda kötészeti beta­nított munkását, Nagy Lász- lónét, a Nyírségi Patyolat Vállalat vegytisztítóját, Bag­lyos Tamást, a SZABOLCS­ÚD Vállalat lakatos-csoport­vezetőjét, Hegedűs Istvánnét, a SZABOLCSHÖ Vállalat pénzügyi-számviteli osztály- vezetőjét, Székely Zoltánt, a városi tanács Csenger ipari kereskedelmi igazgatási tár­sulás főelőadóját, Dorcsák Ferencnét, a Városi Tanács Nagykálló iparigazgatási fő­előadóját. Kitüntetéseket adtak át a Szabolcs Húsipari Vállalatnál is. A Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetésben része­sült Jurkó Gáborné, Tóth Pe­temé, Dankó András és Hor­nyok János. Hivatalos vádemelés a Palme-gyilkosság ügyében Hivatalosan is vádat emel­nek a tavaly decemberben letartóztatott 42 éves férfi ellen, akit a hatóságok Olof Palme néhai svéd miniszter- elnök meggyilkolásával gya­núsítanak. Nevét az ország törvényei értelmében nem közlik. A hírt a stockholmi államügyészség közölte szer­dán. Az ügyészségi közlemény szerint immár elegendő bi­zonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy az ügyet a bíróság elé tárják. Az ügyész már kérte is a letartóztatott személy vizsgálati fogságának meg­hosszabbítását. Olof Palmét 1986. február 28-án este lőtték agyon. A büntetett előéletű gyanúsított tagadja, hogy ő követte vol­na el a gyilkosságot. A Szabolcs-Szatmár megyei TESZÖV küldöttgyűlésének nyílt levele a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyminiszterhez Az ártámogatások csökkentéséről A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek árki- egészítéses rendszere mó­dosítási tervezete, valamint a szabályozórendszer véle­ményezéséről. Szabolcs-Szatmár megye területén 117 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet gaz­dálkodik. Ezek között 104 kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet van, amelyekben az alaptevé­kenység csak rendkívüli erőfeszítések árán, az átla­gosnál magasabb ráfordítá­sok mellett és a természeti adottságok miatt nagy koc­kázattal folytatható. Mivel ez az üzemi kör a megye egészére kiterjed és csaknem az egész mezőgaz­dasági lakosságot közvetle­nül érinti ezen tsz-ek gaz­dálkodásának eredménye, kiemelt figyelmet kell for­dítani azokra a központi intézkedésekre, amelyek a gazdálkodás eredményére hatnak. A központi szervek — Minisztertanács, PM, MÉM, — hatékony és indokolt döntése alapján a kedve­zőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági nagyüze­mek az alaptevékenységük­ből származó termékeik ér­tékesítése után árkiegészí­tésben részesülnek. A közismerten alacsony mezőgazdasági felvásárlási árak mellett az árkiegészí­tés teszi lehetővé azt, hogy a megye szövetkezeteinek többségében a mezőgazda- sági termelés nyereséges le­gyen, hiszen az alaptevé­kenység nem tud nyeresé­get produkálni. Előzetes információnk alapján ismeretes, hogy elő­készületben van az árkiegé- szítéses rendszer módosítá­sa, majd teljes megszünte­tése. Az előkészítés alatt álló tervezet 1990-től ma­gukat az alapelveket szán­dékozik megváltoztatni. En­nek során megszűnne az árkiegészítés a háztáji ter­mékek és az állattenyésztés termékei után. Szövetségünk a készülő tervezettel nem érthet és nem ért egyet, ezért az érintett szövetkezetek ér­dekeinek képviseletében az alábbiakat kívánjuk az il­letékes központi szervek tu­domására hozni: S Az árkiegészítés je­*■ lenlegi rendszerét szükségesnek és továbbfej­lesztésre alkalmasnak tart­juk. A megye mezőgazda- sági nagyüzemei az árki­egészítésről nem mondhat­nak le, mert a jelenlegi alacsony mezőgazdasági felvásárlási árak mellett létkérdés számukra, ezért azt továbbra is fenn kell tartani. O A háztáji termékek és az állatok, állati termékeknek az árkiegészí­tés rendszeréből való kizá­rása egyértelműen a kis­termelés és az állattenyész­tés elsorvasztását eredmé­nyezné, ezért érthetetlen és elfogadhatatlan az erre irá­nyuló központi szándék. O A megye mezőgazda- sági termelőszövet­kezeteinek tagsága és szak­embergárdája dolgozni, ter­melni akar. Ezért elfogad­hatatlan minden olyan tá­mogatási rendszer, amely — a tervezet szerint — a föld vitatható értékelése alapján részesítené támogatásban az üzemeket. Ebben az esetben ugyanis nem az emberi ter­melőmunka, a szaktudás hasznosítása és — mint a termelési folyamat célja — az élelmiszer megtermelése részesülne állami segítség­ben, hanem a legkisebb lo­gikát is nélkülözve azért támogatnák az üzemeket, mert földjük van és olyan mértékben támogatnák, amilyen és amennyi föld­jük van. Tehát tulajdonképpen a természeti tényezőket és a birtokviszonyt dotálnák, nem az értelmes emberi munka eredményét. Üze­meinknek nem ilyen segít­ségre van szükségük! A A földterület szerinti támogatás javaslatá­nak elvetését indokolja az is, hogy számos szövetke­zet, amely a jelenlegi ár- kiegészítés mellett tisztes szegénységben ugyan, de önállóan gazdálkodik és biztosítja a területén élő mezőgazdasági lakosság megélhetését, a tervbe vett új támogatási rendben vesz­teségessé válna és kényte­len lenne megkezdeni va­gyona felélését. Egy ilyen helyzet megyénkben várha­tóan sok helyen, mestersé­ges előidézése pedig a me­gyehatárokon túlnövő gon­dokat okozhat. C£ A támogatási rend- szer továbbfejleszté­sét indokoltnak tartjuk, ezért javasoljuk az árkiegé­szítés fenntartását, azzal a módosítással, hogy — a vállalkozásba adott ágazatok termékeire is ter­jedjen ki az árkiegészítés, mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyész­tésben, — az árkiegészítés mérté­ke tartson lépést az inflá­cióval, — a kedvezőtlen termő­helyi adottságú nagyüze­mek kivédhetetlen termés­ingadozása miatt az árki­egészítés minimuma az elő­ző három év árkiegészíté­sének átlagában garantál­va legyen. A küldöttközgyűlés megbízásából: Pál Elemér a Teszöv mb elnöke Hosszú László a Teszöv titkára Gyújtogatás Pusztamérgesen Szatír Szegeden A Szegedi Városi Rendőrkapi­tányságon szerdán két bűnügy­ről tájékoztatták az újságírókat. Az egyik a Csongrád megyei Pusztamérgesen történt. Április 4-én reggel a Rizling Termelő- szövetkezet irodájához riasztot­ták a tűzoltókat, akik megállapí­tották. hogy gyújtogatás miatt ütött ki tűz. A Szegedi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályának forró nyomon üldöző brigádja a nyomok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyújtogató kulccsal nyitotta ki az irodát és helyismerettel ren­delkezett. A vizsgálat kiderítet­te. hogy a szövetkezet pénztáro­sa. a 23 éves Horváth Gabriella még 3-án este kivett a pénztár­ból 40 000 forintot, majd az iro­dát felgyújtotta. A tűz lassan terjedt. így csak másnap reggel vették észre. A pénztárosnő be­ismerő vallomást tett. ügyében őrizetbevétel mellett tart a bün­tetőeljárás. Ismét szatír zaklatta az utóbbi hetekben az esti órákban Szeged utcáin a nőket. A 22 éves Szögi Zoltánt végül egy buszvezető és két utas segítségével fogta el a rendőrség, s előzetes letartózta­tás mellett folytatja az ügyben a vizsgálatot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom