Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. április 6. Módosul a tanácsrendelet? Harc a lakásokért lehet szó, hogy a pontszám­ba beépüljön az, kinek van ifjúsági takarékbetétje. Felkiiás a hivatalokhoz A városi KISZ-bizottság a harcot nem adja fel. Annak tudatában küzd, hogy egye­lőre még az egyetlen jelentős politikai erő, mely a város fiatalságának érdekeit képvi­seli, köztük közel 10 ezer KISZ-tagét. A lakáselosztás során nem a tagság jogaiért hadakozik, hanem azért, hogy az ifjúsági betéttel rendelke­zők, akik már több éve fo­lyamatosan takarékoskodnak, valamilyen előnyhöz jussa­nak — s ez vonatkozik a szervezeten kívüliekre is. Fel­hívást jelentettek meg, s ed­dig 2516-an írták alá egyet­értésük jeléül. A fiatalok tá­mogatása arra készteti a KISZ városi bizottságát, hogy kezdeményezze a lakás­elosztásról szóló tanácsrende^ let módosítását. M. Magyar László Esztendőkön keresztül nem is volt gond ezzel az elosz­tással Nyíregyházán, ám az idén úgy döntött az OTP me­gyei igazgatósága, hogy meg­szünteti ezt a lakáselosztási formát. Jelentsen előnyt a takarékbetét — Nem értünk egyet a pénzintézet intézkedésével — tolmácsolja Tukacs Ist­ván, a városi KISZ-bizottság első titkára a testület állás- foglalását. — Eddig minden évben az OTP helyi igazga­tósága az épülő lakások 15 százalékát osztotta szét a fia­taloknak. Ennek két feltétele volt: legyen ötéves ifjúsági betétje és érvényes lakásigé­nye Nyíregyházán. A tulaj­donosok kijelölésében részt vett a tanács és a KISZ, így mi a takarékoskodó fiatalok­nak a tanácsi névjegyzéken kívül tudtunk segíteni. Nem értünk egyet azzal a gyakor­lattal sem. hogy a döntést hozók éppen az érintettek — a betéttel rendelkezők és a fiatalok — véleményét nem kívánták előzetesen megis­merni. Szóba került, hogy a 15 százalék átkerül a tanácsi keretbe, s az ottani név­jegyzéken szereplők között osztják szét. Ezzel a problé­mánk, hogy a névjegyzéken nemcsak a huszonévesek sze­repelnek, s így nincs arra ga­rancia, hogy fiatal kapja a lakást. Ugyanakkor szerin­tünk elveszti alapértékét az ifjúsági betét, mert már nem tud közvetlenül segíteni a la­káshoz jutásban. A városi KISZ-bizottság azt szeretné, ha még ebben az évben maradna a régi el­osztási forma, jövőre pedig új feltételek lennének, ame­lyek szerint például beszámí­tanák a pontrendszerbe az ifjúsági betétet. Az OTP megyei igazgató­ságán Soltész Lászlót, a la­kásépítési és értékesítési osz­tály vezetőjét kérdeztük meg, hogy miért szüntették meg ezt a formát. — Minisztertanácsi rende­let jelent meg, amely január elsejétől megváltoztatta a lakáselosztási formákat. Az ifjúsági takarékbetéttel ren­delkezők közvetlen lakáshoz jutásának lehetőségét ez a rendelet nem biztosítja. Mi ezt a 15 százalékot átadtuk a városi tanácsnak, s ott ta­lán igazságosabban döntenek, mint egy összeállt bizottság. Ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy a korábbi dönté­sek nem voltak korrektek, de aki nem kapott lakást, mindig megkérdőjelezi a dön­tés helyességét. Az OTP egyébként változatlanul biz­tosítja az ifjúsági takarékbe­tét kedvezményeit. K tanács kezében a döntés Az OTP és a városi tanács korábbi megállapodása sze­rint minden évben az épülő lakások 70 százalékára a ta­nács jelölte ki a tulajdono­sokat, az OTP a fennmaradó egyik 15 százalékot licites la­kásokként árulta, a másik részt pedig a fiataloknak osz­totta ki. Ez utóbbi tehát most átkerült a tanácshoz, s a la­kások tulajdonosait ott jelö­lik ki. — Szerintem ez így igazsá­gos, mert miért kerüljön előnybe valaki azért, mert KISZ-tag — mondja dr. Ko­vács Mihály, a városi ta­nács igazgatási osztályának vezetője. — A legtöbb eset­ben a KISZ döntésében alap­vető szerepet játszott, hogy milyen munkát végzett a szervezetben a fiatal. Az év elején az OTP jelezte ne­künk, hogy nem célszerű kü­lön kezelni ezt a formát, ezért az idei lakáselosztási tervben már nem is szerepel­tettük. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága is így fog­lalt állást. A privilégium egyébként is joggal irritálta a KISZ-en kívüli, lakásra váró fiatalokat. Arról már Indulásra kész a „Piroska" Zajta felé a mátészalkai állo­másról. (elek) Megjelent a Tubus új száma A tiszadobi faluház lapjá­nak idei első száma ismerteti a legutóbbi falugyűlésen el­hangzottakat, hírt ad a helyi bölcsőde, óvoda gondjairól, munkájáról, s közli a lap a gyermekváros szakmunkás- képzője 30 éves történetének első fejezetét. Beszámol a Tu­bus a tiszadobi helytörténeti gyűjtemény gyarapodásáról, a tárgyak restaurálásáról, a jelenleg falumúzeumként mű­ködő, egykori gabonatároló állapotáról. Március 15-í megemlékezés, számos hasz­nos információ, a község la­kóit érintő észrevétel, több olvasólevél is helyeit kapottá Tubus második évfolyamá­nak első számában. A „Magam sorsa felöl..Z’ Felszabadultan táncolni A közelmúltban a nyír­egyházi művészeti hetek ke­retében lépett fel itt a Ko­dály Kamara Táncegyüttes. Műsoruk címe az eddig meg­szokott autentikus néptánc­előadásokkal ellentétben el- gondolkodtatásra késztet, a magam, a magunk és a ma­gyarságunk sorsa felett. Ezen belül régi kultúránk múlt­beli és jelenbeli helyéről, mondanivalójáról. A Kárpát-medence külön­böző táncdialektusainak stí­lusos előadása mellett igye­keztek színpadra varázsolni azt a környezetet, hangula­tot, amelyben ezek a táncok még jelenleg is élnek. A csoport színvonalából Kiemelkedő teljesítményt mutatott az együttes két ve­zetője Zsuráfszki Zoltán és Farkas Zoltán. Az előadás első felének összeállítása, va­lamint koreográfiája a „Pár­huzam” szimbolikus elneve­zés. Utal a 70-es években el­indult amatőr népzenei és néptáncmozgalom széles tö­megeket megmozgató „Űj hullámának” s e mozgalom hivatásos, színpadi megfogal­mazásának párhuzamára. A táncokat kísérő Ökrös zenekar és Sebestyén Márta által tolmácsolt énekek és hangszeres dallamok teljessé varázsolták, formálták a ma­gyar kultúra e kissé elhanya­golt műfaját. Dede Zoltán Volt-e protekció? Mánioki útháború Háromezer forintot fizes­sünk azért, mert a vasút alól kiszedett kővel megszórták az utcánkat, majd lehintet- tók finomabb zúzalékkal? Mi­ért kapott az elnökaisszony fia a vásártéri házhelyekből legelőször telket? A felihábo­rodott hangú levél a mándo- ki Hunyadi és Mező utca la­kóitól érkezett, ákii'k tőlünk kérték választ. — Társadalmi vita előzte meg az útépítést — sóhajt egy nagyot Bereczki Zoltán­ná, a mándoki nagyközségi tanács VB titkára. — Ameny- nyire tudtuk lecsökkentet­tük az összeget, így a 43 csa­ládnak 11 ezer helyett 3 ezer forintot kell fizetni a tanács- rendelet szerint. Az a legfá­jóbb az egészben, hogy évek óta szerepel a tanácsüléseken az útburkolat felújítása. Amikor végre sikerült kivi­telezni, akkor kezdenék bí- rálgatni minket. A három­ezer forintra lehet ötévi rész­letfizetést kérni, így semmi­képpen nem terheli annyira a családokat. — A telkeket meghirdet­tük — folytatja —, az jelent­kezett, aiki akart. A tanács­testület döntött abban, hogy ki kapja meg. Az elnökasz- szony fia ugyanúgy kifizette a telekárat, mint más. Azért mert az édesanyja az elnök, ő már egyáltalán nem vehet telket Mándokon? Nekünk azon kívül, hogy különböző helyekről kapjuk a vissza­jelzéséket a levelekről, az a legnagyobb gondunk, hogy az itt lakók 301 ezer forint­tal tartoznak a tanácsnak, amit nagyon lassan lehet be­hajtani. A keresetekből sok­szor nem lehet egyáltalán le­tiltani, mert a vállalatok visszajeleznek, hogy elője­gyeztek minket, de sorban állunk a letiltásért. (m. cs.) Nyomozás Gávavencsellón és környékén „Inkább húsz embert megverek... Az utcán kék autó, tőle nem messze bámészko­dók. Mi történt? Március 29-én éjjel betörtek a ra- kamazi áfész Gávavencsellő, Vasút utcai italboltjába. Bemegyek. A pultra egy idős és egy fiatal nő támasz­kodik. Az öregebbik gesztikulálni, sőt kiabálni kezd. —A sajtónak nem nyilatkozunk — mondja harsá­nyan, cs arra hivatkozik, hogy korábban egy másik kocsmában a vendégek kártyázásának megszellőzte- tése nyomán kellemetlensége támadt. — A konzerv a felső pol­cig volt rakva — mutat a fal felé a fiatal nő. — Most jó néhány hiányzik. A tettes azon kívül ciga­rettát, bort, sört, csokoládét, váltópénzt és egy rádiót is elvitt — hallom. Kifeszített ablakrács A nyomozókkal az udva­ron vagyunk. Az ablakrács kifeszítve, az üveg betörve. A bűnöző ott hatolt a helyi­ségbe. Az élelmiszerbolt rak­tárajtajának rácsát is meg­próbálta eltávolítani, de az­zal felhagyott. Amíg a nyomkövető kutya helyszínre hozatalát várjuk, az italbolthoz közeli utcán ballagok. A postás jön ve­lem szemben. — A faluban már tudják mi történt? — kérdezem. — Mindenki — válaszolja. — Egy a baj — teszi hozzá: — az elkövetők 3—4 hónapo­kat kapnak. Az egyik kertben gyönyörű napsütésben csinos, hosszú, barna hajú nő hagymát dug- gat. Mellette a kislánya ba­bakocsival játszik. — A betörések már lassan megszokottá válnak — emlí­ti. — A közelmúltban a köz­ségben és annak környékén több helyre hatoltak be arra illetéktelenek. Szerintem a tettesek nem lakhatnak messze. És tényleg, akiket el­kapnak, keveset ülnek, s mi­helyt kiszabadulnak, folytat­ják ... — Látott-e, hallott-e vala­mit? — Nem! Nekem is mond­ták. Egyébként tegnap a re­dőnyt erős szél zörgette, és a betörés különben sem járha­tott nagy zajjal. Nem vandál munka... A kocsma melletti vegyi üzlet vezetője az ebédszünet után kinyitja boltját. — Szerintem a betörést egyszerű valaki csinálhatta — vélekedik. — Az illető vagy éhes lehetett, vagy szomjas. — Miből gondolja? — Abból, hogy nem vég­zett vandál munkát. Nem tört össze semmit, illetve egy polcról sem rámolt le min­dent. Ahelyett ide-oda ka­pott. Azt hiszem, a tettes a betörésre nem készült, és a bűnoselekményt egyedül is simán elkövethette. Megérkezett a nyomkövető kutya, melynek vezetőjének mutatják a betörő italboltba hatolási helyét. Az eb gyö­nyörű. A háta koromfekete, a hasa vörös. — Szagolj, keress! — mondja neki a gazdája, s a kutya hosszú pórázon az ab­laktól a kapu felé indul. Azon kimegy, és rövid idő múlva balra nyíló utcába fordul, s azon végig lépked. A kereszteződésnél jön- megy, keres, szimatol, de nincs tovább ... Halvány emlékezet Visszamegyünk a kocsmá­hoz, ahová autóval újabb nyomozók érkeznek. Latol­gatják a számba jöhető sze­mélyeket. Balsán, az Alkotmány ut­cán fiatal, izmos, göndörha­jú cigányfiú áll. A karján a tetoválások egymást érik. Két hónapja nem dolgozik. Azt mondja, bárhová ment, mindenütt azt Ígérték: ké­sőbb veszik fel. A beszélge­tésekből még annyit értek: valakik jártak nála, megit­tak egy-egy pohár bort, majd elmentek. Ezután Tiszabercelen több helyszínen több emberrel váltottunk szót, de vala­mennyi megkeresettnek elég gyenge volt az emlékezőte­hetsége, meg a segíteni aka­rása. Az egyik fiú kijelenti: inkább húsz embert megver (ki is nézem belőle) mint­hogy betörjön valahová. A rendőrök jó néhány dologban tisztábban látnak. Este van, de az ügyben a nyomozás folytatódik. Cselényi György Kiállítás a könyvkötészetről Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmestert a képernyőről megismerte az egész ország. Préda Tibor rendező és Temesvári György operatőr dokumentumfilmet készített életéről, munkájá­ról „Az ember nem magáért születik” címmel. Ezt be­mutatta a televízió és a mo­zik is beiktatták kísérőfilm­ként. Most a határainkon túlra is eljut a híre. A belga tele­vízió magyar származású munkatársa, Martha Molnár vezetésével érkezett a stáb Vácra. Felkeresték lakó- és munkahelyét a Géza király téri műemlék épületben. Fel­vételeket készítettek a brüsz- szeli televíziónak. Bemutat­ják újítását: a minikönyv­tartót is. A felvételek során Váci Váci György újítása: a mini- könyvtartó. (Néninger Géza felvétele) György elmondta, hogy mi­lyen megtiszteltetés érte őt szülővárosában, Kiskunhala­son. Amikor a város megkap­ta a Hild János-emlékérmet, az ezzel kapcsolatos ünnep­ségen átadták neki a Kis­kunhalas Város Díszpolgára címmel járó oklevelet, a vá­rosnak adományozott értékes ipartörténeti gyűjteményéért és félévszázados munkássá­ga elismeréséért. A nagykállói művelődési központban április 3-án, hét­főn délután három órakor nyílt meg Váci György A könyvkötészet múltja és je­lene című ipartörténeti kiál­lítása az eltelt 50 év sok do­kumentumával. A mind gyorsabban emelkedő lakásárak miatt egyre több fiatal töpreng el azon, ha családot alapít, hol neveli fel gyermekét. Mert az álom, a saját otthon megszerzése egy­re nehezebb. Jó néhány évvel ezelőtt az OTP hirdetései, reklámjai révén kialakult a köztudatban, hogy aki legalább öt éve rendelkezik ifjúsági takarékbetéttel, hamarabb jut lakáshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom