Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 27. A változásokról Kovács Mihálytól, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást: — Eddig egy egyszobás, összkomfortos lakás használatba vételi díja 30 ezer forint volt, április elsejétől 36 ezer forint lett. A kétszobás, összkomfortos lakás használatba vételi díja 48 ezer forintról 56 ezer forintra; a háromszobásé 66 ezer forintról 76 ezer forintra nőtt. A komfortfokozattal a régi és az új használatba vételi díj közti különbség természetesen csokikért. — Kinek használ ez a változás? Eddig is nehéz volt lakáshoz jutni, úgy tűnik, ezután még nehezebb lesz a fiataloknak, a kispénzű embereknek. — Ettől a változástól azt reméljük, hogy többen lemondanak a tanácsi lakásuk bérleti jogviszonyáról, és az így megnövekedett lakáske - rétből könnyebben kielégíthetjük a lakásra várókat. Azzal, hogy emelkedett a lakás használatba vételi díj összege, több a lelépés díja is. A mérték ugyanannyi, mint ezelőtt: aki két és félszobás nagyság'ig ad le lakást, az érvényben lévő lakás- használati díj hatszorosát: aki háromszobást, illetve annál nagyobb lakást ad le, legfeljebb ötszörösét kapja lelépési díjként. — A tanácsi lakások lakbére változik-e? — Olyan címen, hogy Nyíregyháza megyei város lett, nem változnak a tanácsi lakások lakbérei. — A nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatba vételi díja nem változott, viszont megnőtt a bérleti díjuk. Mennyit kell április 1-töl fizetni a bérletért? — Az üzlet, irodahelyiség, vagyis a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja eddig átlagba/n évente 960 forint volt négyzetméterenként, most 1200 forint. Hozzávetőleg harmadával nőttek meg a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek bérleti díjai is. A válEgy levél nyomán Kötelező-e felvonulni május elsején (és máskor) ? A következő szövegű levelet kaptuk Tiszalökről, amit kissé rövidítve adunk közre. „Kérem, szíveskedjenek leközölni — ha merik — az alábbiakat: Nagyközségünk MSZMP Végrehajtó Bizottsága — a község lakosságát, dolgozóit meg sem kérdezve — úgy döntött, hogy május 1-jén felvonulás lesz lakóhelyünkön. Mivel a VB tagjai döntő többségükben (2 főt kivéve) a nagyközségi üzemek, intézmények vezetői, így az általuk hozott határozat végrehajtása rájuk nézve kötelező. Ennek értelmében intézményem igazgatója valameny- nyi dolgozó számára kötelezővé tette — fegyelmi felelősség terhe mellett — a felvonuláson való részvételt. Kérdezni szeretném, van-e hozzá jogalapja? Meddig lesz még ez igy, hogy számunkra kötelező ünnepeket rendelhetnek el? ...” Hegedűs Kálmán, Kossuth u. 83. — Mi erről Cserés Sándornak, a nagyközségi pártbizottság titkárának a véleménye? — Egy barátságos szövegű felhívást tettünk közzé, s megalakítottunk egy 12 tagú operatív bizottságot május elsejének a hagyományoknak megfelelő megünneplésére. Tisztelet- teljes hangú körlevélben kértük fel az intézményi és gazdaságvezetőket, a párt- és szakszervezeti titkárokat a szervezésre. Ebben kényszert felfedezni a legrosszabb indulattal sem lehet. Természetes, hogy mindenkire rá kell bízni: részt vesz-e a felvonuláson, vagy sem. A vonal végén Bereczkei Sándor, a tiszalöki általános iskola igazgatója. — Kötelezővé tette ön a felvonulást? — A felhívásit én úgy értelmeztem, hogy a nagyközségi felvonuláson a korábbiakhoz hasonlóan a gyerekek mennek elöl. Ebben az esetben lehet pedagógus nélkül vonulni? Azt hiszem, hogy tanárától méltán vár el szolidaritásit az iskola és nem a vakbuzgóság miatt. Ha ennnyit sem kérhetünk, ha valakinek ez is sértő, mit lehet tenni? Az az igazság, hogy az új hely- zethet nem könnyű alkalmazkodni. Borbély Györgytől, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadójától kérdeztük: — Lehet-e fegyelmivel sújtani azt a pedagógust, aki nem akar felvonulni május elsején? — A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy amennyiben felvonulást szerveztek, az iskolás és természetesen a pedagógus is felvonul. Mi nem határoztunk akkor sem ebben. Ma is úgy van, hogy a szervezők megkeresik az iskolákat. Az igazgatókra és — már csak a bölcsesség okán is — a tantestületekre bízzák a részvételt. Kötelezni erre nem lehet se gyereket, se tanárt, legfeljebb elvárni. Ma aztán igen nagy szükség van a meggyőzésre, amelynek a korábbi utasításokat kell felváltani. Hamis vált a vád Hamis vádhoz vezetett Vadas Nagy Istvánná nagyhalászi lakos és Sz. László a Nagykállói Áfész paplanüzemének vezetője közötti ellentét. Az asszony, mint a paplanüzem dolgozója többször betegeskedett. Tavaly szeptember 13-án 13 óra 30 perckor bejelentés nélkül elhagyta munkahelyét. Szeptember 21-én sem dolgozott. Ezen a napon a munkaügyi osztály vezetője a távollevőket ellenőrizte, és megállapította. hogy a vádlott nem Ai áj tanév munkarendje A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1989 90-es tanév. munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain a tanév 1989. szeptember 4-én, az első tanítási nappal kezdődik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, a középiskolák 1—3. évfolyamán, a gép- és gyorsíró szakiskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi tanintézmények 1—2. évfolyamán, valamint a szakmunkás- képző iskolákban — az utolsó évfolyamok kivételével — 1990. június 8. A zeneiskolákban 1989. szeptember első hetében kezdődik és 1990 június második hetében fejeződik be a tanév. A dolgozók iskoláiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziumokban érettségizők 1990. május 10-én, a többi középiskolában, illetve az egészségügyi szakiskolában végzők május 11-én, a, szakmunkásképző iskolák utolsó éves diákjai május 25-én mennek utoljára iskolába. Az első tanítási napot megelőzően — az általános munkaidőn kívüli időpontban — tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az első félév 1990. január 31-ig tart. Az iskolák 1990. február 9-ig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket, gondviselőiket a diákok első félévi tanulmányainak eredményéről. A téli szünet javasolt időpontja: 1989. december 21.—1990. január 2. A szünet utáni első tanítási nap január 3-a, szerda. A tavaszi szünet javasolt időpontja: 1990. április 5.—április 17. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, kedd, a szünet utáni első pedig április 18-a, szerda. A tanévben — a téli és a-tavaszi szünet kivételével — az iskolák összesen 14 tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb pedagógiai célra. Az érettségi írásbeli vizsgák a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatain 1990. május 14-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 11-én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 28-án kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 21-én kezdődnek, az érettségi szóbeli vizsgákat 1990. június 4. és június 19. között lehet megtartani. tartózkodik otthon. Erről, miután Vadas Nagy Istvánná tudomást szerzett, szeptember 23- án 9 óra Után bement a Nagy- kállói Afész titkárságára, és az elnököt kereste, ugyanis Sz. László paplanüzemvezető ellen bejelentést akart tenni. Az asz- szony két ügyviteli alkalmazott előtt panaszkodott. Először szóban mondta el, majd írásba foglalta, hogy az elmúlt héten kedden (szeptember 13-án) a férjével és a kislányával együtt hazafelé mentek. Egy idegen gépkocsi vezetője megkérdezte tőlük: hol a paplanüzem? Az illetőt útbaigazították. A paplanüzem előtt Sz. László és az idegen sofőr (nem a raktárból) paplanokat hordtak az autóra. Az eset 18 óra 30 perc körül lehetett. A bejelentés alapján az áfész Sz. László ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek során megállapították, hogy a szövetkezetnek nincs paplanhiánya. Sz. László szeptember 13- án, munkaidő után nem tartózkodott az üzemben, orvosi kezelésen volt. Ennek tisztázása után a vádlott a kérdéses időpontot szeptember 20-ára módosította. E napról is megállapították, hogy Sz. László a munkaidő lejárta után nem ment be az üzembe, és kizárt, hogy onnan az ismeretlen gépkocsival paplant szállított volna el. A feljelentéshez Sz. László és Vadas Nagy Istvánnál hamis lentét vezetett. A Nyíregyházi Városi Bíróság Vadas Nagy Istvánnét hamis vád bűntettéért egy év börtön - büntetésre ítélte, melynek végrehajtását két évre felfüggesztette. Az ítélet jogerős, (cs. gy.) BUDABANYAN több mint) húsz éve folytatnak ásatást az 1985-ben megszüntetett vasércbánya területén. Itt találták meg 1367-ben egy emberszerű ősmajom koponyacsont maradványát, amely a lelőhelyről a Bndapithecos Hnngaricus nevet kapta. A munkában diákok is segítenek. j Megemelt használatbavételi dijak Nyáregyházán A SZEZONBAN Lehetnék-e kaszinótag? „minden jeles, nemes magaviseletű férfiú“ TERO LETT EJ LESZTÉSI £8 MŰSZAKI TÉRKÉPEKET rajzolnak a nyíregyházi Kartográfiai Vállalat dolgozói, állami, közületi megrendelésre. Képünkön: Tamás Miklósné térképrajzoló megyei idegenforgalmi kiadvány hoz készít vázrajzot (S. A.) A kaszinótörténészek és -szakértők szerint a kaszinó nem volt exkluzív társaság. Tagja lehetett ,,minden jeles, nemes magaviseletű férfiú”. Ezért a nagy történelmi nevek mellett ott találjuk a közép- és kisnemesség képviselőit, vármegyei tisztviselőket, táblabírákat. ügyvédeket, orvosokat. írókat, művészeket, magyart, németet és zsidót egyaránt. A közélet színtere Úgyhogy fel is hagyok a találgatással múltbéli kaszinótagsá- gomat illetően. Inkább tovább lapozom „A nagykállói kaszinó” című kisterjedelmű, de igen érdekes. jó ízléssel és nagy gonddal írt és szerkesztett füzetecs- két. melyet Nagykálló újbóli várossá válása alkalmából adtak ki, s amely Bcne János munkája. A mai olvasók többsége keveset. vagy talán semmit sem tud az egykori úrikaszinók világáról, melyek, a reformkorban alakultak és a politikai. kulturális közélet értékes színterei voltak. Az első hazai „casino” megalapítása gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki elsősorban angliai útja során figyelt fel a különféle klubokra. A pesti, majd 1830-tól Nemzeti Kaszinónak nevezett intézmény példájára alakultak országszerte a kaszinók, olvasó és társalkoriasi egyesületek. melyek szinte kivétel nélkül a polgári átalakulás, a nemzeti nyelv és kultúra fejlesztése és terjesztése mellett foglaltak állást. Szabolcs vármegyében* az 1830- as évekből ismerjük a nyíregyházi olvasóegylet működését, mely később a kaszinó nevet vette fel. A vármegye székhelyén. Nagykunéban később, az 1840-es évek végén találkoznak a krónikások először a kaszinó alapításának gondolatával. Az 1847-től 49-ig tartó időszak érdekességeit dolgozta fel Bene ■János, a nyíregyházi múzeum munkatársa. Ami tilos Különösen érdekes, tanulságos, egyben szórakoztató a „Zabolöh megyei casino” alapszabályának részlétes ismertetése, melyből jó nénány napjainkban is időszerűnek bizonyul. íme: tagja az lehet, kinek magaviseleté nevelt illendőségről ismeretes ..........Bár fel se lehetne tenni, hogy valaki magát illetlenül viselvén a társaságnak botrányt okozna, ha mindazonáltal s törvények megtartására a Felügyelők által illően emlékeztetni fognak, s ha ez nem fog használni, vagy a Társaság tekintete tetemesen megsértetnék. a Felügyelők jelentést tesznek a Választmánynak, s az illy tag részvételi jogainak fel; függesztésével is fen fogja a jó rendet s illendőséget tartani. . .” Akad még más érdekesség is: nemcsak az, hogy enni, szeszes italokat inni, feltett kalappal lenni, dohányozni nem szabad, vagy a casino cselédeinek pénzajándékot adni senkinek, legyen az bár valóságos részvényes vagy vendég — nem szabad. Titkos szavazással ,,A Casino mim díszesebb társalgásra szánt egylet, az egész Társulat sajátja (tulajdona) s ezért minden tag tisztelettel viseltessék az egész iránt s az intézet önkénye szerint magáénak senki se tekintse.” A korabeli demokratizmus csírái is ott vannak az alapszabályban. amely szerint például az alelnök vagy felügyelők semmi változtatást nem tehetnek a Választmány jóváhagyása nélkül, s a társaság tagjait ..érdemei vagy nem érdemes volta felett vitatkozásba teljességgel nem ereszkedvén minden szóváltás nélkül titkos szavazás útján az igen vagy nem szótöbbségével határoz . . ,” Ilyen volt hát a kaszinó, amelynek tagjai ezek szerint csak „jeles, nemes magaviseletű férfiak” lehettek. Így női olvasóink hiába is teszik fel maguknak a kérdést, vajon tagjai lehettek volna-e a kaszinónak . . . Páll Géza Megyei város: drágább tanácsi lakás tozásokat valószínűleg a Nyíregyházi IKSZV már közölte a bérlők többségével. (tini) ■ ■ Ugyeletet tartanak az utazási irodák Hamarosan kezdődik az idegenforgalmi szezon, s úgy tűnik, a kisihatármenti forgalomnak köszönhetően még több munkájuk lesz az utazási irodáknak. Az IBUSZ, a Cooptourist, az Expressz és a Nyírtourist vezetői, képviselői azért gyűltek össze a napokban a megyei tanácson, hogy a vasárnapi ügyeleti nyitva tartást egyeztessék. Megállapodtak abban, hogy május 14-től szeptember 10-ig felváltva tartanak nyitva vasárnaponként Nyíregyházán a valutabeváltással foglalkozó utazási irodák, az említett négyen kívül a KEMÉV- és a MÁVTOURS is. A vasárnapi ügyelet azonban csak az idegenforgalmat szolgálja. Nyújtott nyitva tartás van viszont minden csütörtökön a Cooptourisitnál 18,30-ig (pénztár 18 óráig) és az IBUSZ-ban 17,30-ig, pénteken pedig a Nyírtourist tart nyitva 18 óráig. Jogszabály írja elő az utazási irodákban a heti hatnapos nyitva tartáist, így ezentúl már nemcsak a Cooptourist és az IBUSZ lesz nyitva szombaton. Nyíregyháza 1989. április elsejétől megyei város lett, Kecskeméttel és Székesfehérvárral együtt immár az ország kiemelt városainak sorába tartozik. A megyei város rangja nemcsak megtisztelő, megváltoztak például a tanácsi lakások használatba vételi, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjai Nyíregyházán. Böngészem az 1848—49-ben volt „Nagykállói kaszinó” alapszabályát és eljátszom a gondolattal, vajon tagja lehettem vol- oa-e a „díszesebb társalgásra szánt egyletnek”. Ki tudja?
