Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
Centrumsiker Ünnepi termelési tanácskozást tartottak április 26-án, szerdán este a nyíregyCentrum Áruház dolgozói a helyőrségi klubban, ugyanis ekkor vehették át a Centrum Áruházak Vállalat dicsérő oklevelét, amelyet Pilisi Sándor vezérigazgató-helyettes nyújtott át. Az ország 34 Centrum Áruháza közül idén négy részesült az elismerésben, köztük a megyeszékhely első állami áruháza az elmúlt három évben végzett kiemelkedő gazdasági eredményéért. Ugyanekkor vehette át a Minisztertanács „Kiváló Munkáért” kitüntetését Spinyhért Ferencné, osztályvezető. Vezérigazgatói dicséretben nyolcán részesültek, Kiváló dolgozó pedig Sallay Tamás- né, Megyesi Istvánná. Gyurján Mária, Vaskó Albertné és Mosolygó Ferenc lett. Viszonozzák a látogatási Gyermekvédők Hollandiából Az elmúlt héten magyar szakemberek nevelőszülői konferencián vettek részt Amszterdamban, tegnap szerdán pedig gyermekvédelemmel foglalkozó holland vendégek érkeztek a Nyíregyházi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe. A GYIVI vezetői gazdag programot szerveztek; többek között ellátogatnak a Görög Katolikus Teológiára, Debrecenben a Református Iskolába és több nevelőintézetbe. A vendégek szeretnék megismerni, hogyan él a ci- gánylakosság Szabolcsban, ezért Hodászra is elutaznak. Nagy érdeklődéssel várják a romániai menekültekkel való találkozást Nyírbátorban. (bojté) osszú lenne a lista, ha mindazt felsorolnánk, hogy mi mindennel nem foglalkozhattak a mezőgazdasági üzemek. Egyszerűbb lenne számba venni azt, hogy mi van ami áttörésnek, igazi vállalkozásnak számít. Március 31- gyél önálló külkereskedelmi jogot kapott a nyíregyházi Ságvári Tsz. Ugyancsak márciusban Vaján már termelt az a svéd— magyar vegyes vállalat, amely faházakat gyárt. A nyírbátori Űj Barázda Tsz ebben az időszakban a nemzetközi bérfuvarozásba kapcsolódott be. Ízelítőnek talán ennyi is elég annak illusztrálásaként, hogy egyre-másra ledőlnek a korábban jó mélyre ásott és ideológiával is erősen megtámogatott tilalomfák. A „vállalkozás” kezd végre az lenni, amit a szó valójában jelent. Üdvözlendő jelenség ez annál is inkább, mert mind ez idáig a cselekvésre buzdító ige nem feltétlenül járt együtt a konkrét cselekvéssel. Mióta beszélünk például a vállalkozásról ? Évek óta. De próbált volna három, vagy négy évvel ezelőtt egy szabolcsi tsz önálló külkereskedelmi jogért folyamodni, a kérelmére, beadványára nem került volna rá a jóváhagyó pecsét. Még a közelmúlt gazdálkodására is az volt a jellemző, hogy miközben a program, a reform szépen csengő, jól hangzó szavakkal a szerkezetváltást, a megújulást, a kezdeményezés igéjét hirdette, aközben a bürokrácia, a hatóság ellenállt. XLVI. évfolyam, 98. szám ARA: 4,30 FORINT 1989: április 27., csütörtök Létszámcsökkentés a pártapparátusban • Kádercserék: amikor indokolt • í ugusztusban választási program $ Növelni a vállalkozó kedvet Intézkedéseket sürget az MSZMP megyei vb Változások a kormány összetételében A miniszterelnök — a korábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a következtetéseket az egyes miniszterek munkájában tapasztalt következetlenségekből, s kezdeményezte az Elnöki Tanácsnál, hogy tegyen javaslatot az OrszággyűlésA hatáság, a hatóságosdi úgy élte ki magát, hogy miközben tonnaszám gyártotta a jogszabályokat, olykor-olykor kegyeket is osztott. Nemegyszer történt ez klkényszerített jóindulattal. Erre sok példa van. Háztáji gép- és földbérlet, vállalkozói növény- és gyümölcstermesztés és még sorolhatnám. Nem egy életképes kezdeményezés, termelésszervezés működött úgy illegálisan, hogy a hatóság tudta, hogy van, de szemet hunyt. Természetesen ma sem szabad mindent, nem is lenne jó, ha szabad utat kapna korlátlanul minden kezdeményezés, de ami hasznos és ésszerű, azt a hatósági gyámkodás ne tagiózza le. Hasznos és ésszerű viszont minden olyan akarat, amely értékteremtő és jövedelemnövelő. Ami eltávolítja a mezőgazdasági 'termelésre akasztott sallangokat, megszünteti azt az áldatlan állapotot, hogy azoik élvezzék a termelés hasznát, akiknek az egészhez semmi közük. «hány tilalomfa már kidőlt. Minél keve- * ' sebb marad, annál jobb. A mezőgazdasági üzemek megérettek már arca, hogy önállóan gazdálkodjanak, kereskedjenek, döntsenek személyi és más kérdésekben. Gondjaink egész sorát sohasem az önállóság, inkább a megkötöttség okozta. Ideje már, hogy erre is rájöjjünk végre. Seres Ernő nek a Minisztertanács személyi összetétele megváltoztatására. A kormányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljárásjogi szabályainak módosulásáról, illetve az ebből következő patthelyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározásról nyilatkozott dr. Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács hivatalának elnöke. Az utóbbi időben zavart okozó intézkedésekért néhány minisztert személyes felelősség is terhel. Ugyanakkor a személycseréket az is indokolja, hogy a kormányzati munkában erősíteni szükséges a szakmai elemet. Végezetül: kinevezésükkel egységesebb, fiatalabb korösszetételű és így munkabíróbb, nagyobb kormányzati összhangot felmutatni képes Minisztertanács állhat össze. A Minisztertanács elnöke előterjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyűlés május 10-ei hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert; dr. Czibere Tibor művelődési minisztert; dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét; v'áncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; dr.. Várkonyi Péter- külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet, az (Folytatás a 4. oldalon) Rókaprémrapszódia Senkinek se „kék...“? (3. OLDAL) ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS FELDOLGOZÓ konzervüzemet létesített a Kemecsei Állami Gazdaság és a Szabolcs-Szatmár Megyei ZÖLDÉRT Vállalat gazdasági társulás formájában. A nyír- bogdányi hűtőtárolóban 33 millió forintos beruházásból jól felszerelt modern üzemet létesítettek. (Elek Emil felvétele) A nagy reményekkel kecsegtető elmozdulás üteme rendkívül lassú — hangsúlyozta a párt megyei végrehajtó bizottsága szerdai ülésén, amelyen első témaként a társasági törvénnyel kapcsolatos politikai feladatok meghatározása szerepelt. Nem élénkült a vállalkozókedv, inkább a cégér átfestése, mint új szervezetek létrejötte jellemzi az eddigi lépéseket. A már meglévő közös vállalatok és társulások a rövidtávú előnyök kihasználására törekszenek, a dolgozók ellenérdekeltek. A gyáregységeknél elkezdődött ugyan a gondolkodás a lehetőségek teljeskörű felméréséhez és a tényleges intézkedések megkezdéséhez, azonban az átalakulási törvény életbe lépése a haladás feltétele. Nem érződik a szovjet határmentiség előnye sem, pedig földrajzi közelségünk és eddigi kapcsolataink kedvező indulási feltételeket jelentenének. Gyorsan kell lépni a különleges gazdasági övezet létrehozásában is, különben mind a nyugati, mind a keleti vállalkozók leköröznek minket. A vitában kitűnt: legfőbb akadályozó tényező a tőke- szegénység. A külső pénzeszközök igénybe vétele is nagyon megnehezült, de a vállalati vezetők sem érdekeltek a bátor döntésekben, s a bankrendszer korszerűsítése sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A pénzintézetek vállalkozási készsége, kockázatvállalása, rugalmassága szinte semmit nem változott. Sok gazdálkodó szervezetnél még mindig a korábbi évek mennyiségi szemlélete érvényesül. A vezetőket nem a komplex gazdálkodás, a vállalati stratégia, hanem a kapacitás biztosítása köti le. A megye elmaradott infrastruktúrája drágítja a fejlesztéseket, mérsékli a külső tőke megyénkbe telepítési kedvét. (Folytatás a 4. oldalon) Jobb feltételek a lakásfinanszírozás rendszerében A Minisztertanács legutóbbi ülésén néhány ponton módosította a január 1-jén életbe lépett lakáscélú támogatásokról szóló rendeletet. A változásokról kérdezte az MTI munkatársa Székely Istvánt, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét. (Folytatás a 4. oldalon) Reformpárti pedagógusok Oki bírja marja? (3. OLDAL) Csak a falak maradtak... Újjászületik a nyírbátori Báni Ilyen rövid szezon még sohasem volt az olajgyártásban Nyírbátorban. A Bóni gyártelepen, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat üzemében február 22- én befejezték a termelést. Két hét múlva pedig a régi berendezések helyét sem lehetett találni, csak a puszta falak maradtak az épületekben. A növényolajgyártás világbanki hitellel megvalósuló rekonstrukciója most érte el a nyírbátoriakat. Előtte a budapesti gyárakat újították fel a kor követelményeinek megfelelően (s emiatt mégsem volt rövid a nyírségi •szezon, mert a múlt évben megállás nélkül dolgoztak). Az előkészületek persze korábban megkezdődtek. Az extrakciós üzem mellé egy új sajtolót építettek, ahová már beszereltek két, nagy teljesítményű Krupp-prést. A A régi extrakciós üzem épületét bővíteni kell. (Elek Emil felvétele) nagyhírű NSZK-beli gyárból származó berendezések kevesebb helyen, nagyobb hatásfokkal dolgoznak. A gyárban a hajalóüzem maradt a helyén — itt kezdődik a feldolgozás, míg a régi, 11 olajprés helyett már elegendő lesz kettő a feldolgozáshoz a svájci Bühler-be- rendezésekből. (Az olaj négyötödét innen nyerik, az extrakciós sajtolok pedig a maradékból „veszik ki” az olajat.) A gyárban a kapacitás is megnövekszik, amit indokol a körzetben megemelkedett napraforgó-termesztési kedv is. A korábbi napi 230 tonna helyett már napi 350 tonna mag feldolgozására vállalkozhatnak. A belső szállításban pedig a korábbi ventillátoros fúvás helyett a zárt csövekben láncos szállítást alkalmaznak. Az új napraforgó-szezonra már indítani 'szeretnék a gyárat, ezért több kivitelező egyszerre dolgozik, valamint a gyár valamennyi munkása a karbantartókkal együtt feladatot kapott, hogy a mintegy 500 millió forint értékű rekonstrukció határidőre megvalósuljon. A másik nagy terv Nyírbátorban, hogy g mosóporgyártásra vadonatúj üzemet építsenek, egy NSZK-beli cég berendezéseivel. Ennek kivitelezése is rövidesen megkezdődik, addig viszont folyamatos termeléssel, előregyár- tással készülnek fel, hogy ne legyen hiány a boltokban a közkedvelt mosóporokból. L. B. VPaf J9 0 jr J£ gf Mf Sf j&tüMS sf y wß JW
