Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 22. Mi újság? Van aki észrevette, van aki nem. de amíg korábban az volt az emberek baja, hogy nagyon egyforma minden újság, most eljutottunk addig, hogy a kiadványok sokasodásával egyre kevesebb. Paradoxon, de így van. Sorra alakulnak heti. havi és egyéb lapok, felvállalkozók és alvállalkozók, kis- és nagyvállalkozók, ha így folytatjuk, akkor maszekok is lesznek. Két hirt is olvastam a múlt héten. Egyiket egy miskolci újságról. amit Borsod-Abaúj- Zemplén megyén kívül Hajdúban, és Szabolcs-Szatmárban is terjesztenek. Egy másik hír arról szólt, hogy debreceni hetilapot Hajdú-Biharon kívül Bor- sod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmárban is terjesztik. A laptársaknak természetesen A nyíregyházi Északi temetőbe már a századfordulón is temettek, s 1930-tól van nyilvántartásuk, s eszerint ma már több mint százezren fekszenek a sírokban. A kilencvenholdas terület lassan kicsinek bizonyul, ezért nemrég megkezdték az új parcellákban is a teme- ftést, sajnos a ravatalozó jó két kilométerre van. De tervezik egy új megépítését is, örülök, és éppen ezért javaslom, hogy jelentessünk meg mondjuk egy Vásárosnaményi Figyelőt, amit Szegeden is terjesztünk. Még a postázás is olcsó lesz. ugyanis Szegeden is átfolyik a Tisza. Lesz persze lapunk Nyíregyházán, ezt terjeszthetnénk Győrben, mert messziről jött ember azt mond, amit akar. Tévedés ne essék. Nem az új lapokat, vagy laptársakat bántom, de lenne egy tiszteletteljes javaslatom: emeljenek minden bért és nyugdíjat legalább negyven százalékkal, mert ha így haladunk tovább, akkor nemcsak a közéletünk lesz laposabb (újságosabb), hanem a zsebünk is. Olvasni különben szeretek. (bartha) ám erre egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. Budapest után második lesz városunk, ahol kialakítják a „Kegyeleti parkot”. Az építkezéseket már megkezdték, ami egyébként több mint háromtnillió forintba kerül. A park oldalában névtáblán lesz az elhalt neve, a hamvakat pedig vízfüggöny- nyel — mely úgy működik majd mint egy szökőkút — a földre szórják, (bojté) Nyíregyháza, Egy (ház) utca. (Elek Emil felvétele) Pénz a 24. érában Külön kezelendő kulturális alapot teremtett a megyei tanács, egyebek között a kistelepülések hagyományőrző művészeti együtteseinek támogatására. ★ ✓ Sok helyen késve érkezett a gyorssegély híre. számos szabolcs-szatmári településen nincs már meg az a műkedvelő művészeti csoport, nincs, aki igényeljen a kulturális alapból. Megszűnt jó néhány olyan falusi közösség, amelynek tagjai értéket őriztek, sajátossá formálva azzal településük arculatát. Sajnáljuk őket, mert a nagyobb közösség is szegényebb lett azzal, amire ők mindeddig kincsként vigyáztak. De ha fájdalommal is, le kellett mondaniuk a további munkáról/ mert nem volt pénz egy új rend ruhára; vagy útiköltségre, amin egy bemutatóra, fesztiválra elutazzanak. Szerencsére, vannak, még - megszállottak, akik egyikmásik községben szinte a lehetetlennel küzdve tartják a lelket az emberekben, és nem engedték szétszéledni a csoportokat. Főleg ott nagy- értékű ez a küzdelem, ahol nagy titkokat tudó idős embereket sikerült egy-egy csoportvezetőnek, népművelőnek, pedagógusnak meggyőznie arról, hogy együtt kell maradniuk és tovább kell örökíteniük a hagyományokat, a népszokásokat. Megérdemlik ezek a csoportvezetők, hogy a lakosságtól és feletteseiktől egyaránt elismerésben részesüljenek. így kapott a legutóbbi elosztáskor a központi kulturális alapból pl. a kuruc hagyományokat ápoló vajai tárogatóegyüttes ruhapótlásra, az ököritói Fergeteges ugyancsak ruhára, továbbá a nyíregyházi Nyírség, a mátészalkai Szatmár táncegyüttes és a nagykállói Kállai kettős népi együttes a további működésre anyagi támogatást — magyarázatot fűzni egyik csoport munkájának szükségességéhez sem kell. A tanyai, falusi népi együttesek közül most a pusztadobosi, a gyulaházi. a nyírbél- teki népdalkörök, továbbá a vajdabokori tirpák együttes és a szakolyi citerazenekar részesült támogatásban. Igaz, feltétele a pénzekhez való hozzájutásnak, hogy annyit „tegyen le az asztalra” a helyi tanács, mint amennyit a központi alapból szeretne — de akik a további fennmaradásnak ezt az útját választották, csak jól járnak azzal, ha a fele költséget kigazdálkodjék. Az adott település marad gazdagabb néhány szép régi hagyománnyal... ' (be.) Miért fél Szentesiné? Bántja a tanács szemét Törmelékhegy a réten „Megbolondulok a félelemtől... Ha elkap, úgyis megöl... Kérem, segítsenek!” — többek között e drámai sorok is olvashatók Szentesi József né, bashalmi lakos szerkesztőségünknek írott levelében. A kétségbeesett asszonyt személyesen is megkerestük. Az udvaron, a ház bejáratához közel láncra kötött kutyák acsarkodnak. Miután a férj lecsendesíti őket, a szobába megyünk. Ott gyerekek játszadoznak, a világtalan nagymama a tűzre fát tesz. A panaszos alacsony, törékeny asszony. Az arca szenvedést tükröz. „Hat kilót fogytam...” — Két hét 'alatt hat kilót fogytam — említi —, majd a rettegése okáról beszél. — A harag a bátyám feleségével 14 éve kezdődött. A sógornőm a férje börtönbe kerüléséért is engem hibáztat, pedig nem tehetek róla. Amikor találkozunk — például a boltnál, vagy az orvosi rendelőnél — ha csak teheti, nekem jön, s megver. Egyszer a vasútállomáson is ezt tette. Nagyon félek, az udvarról sem merek kimenni, bevásárolni is a férjem, vagy a gyerekek járnak. Most gyeden vagyok. A férjem a MÁV-nál dolgozik. Innen nem tudunk elköltözni. Kérem, segítsenek! Eddig bárhová fordultam, nem értem célt. Szentesiné ügyvédnél is járt, aki a sógornőt levélben felszólította: tartózkodjon a zaklatástól, különben feljelentést tesznek ellene. Aranyérem Az országos vízügyi szakmai tanulmányi versenyen Szolnokon első helyezést és ezzel együtt aranyérmet nyert Gajdos Attila, a Nyíregyházi Építő és Vízügyi Szakközépiskola negyedikes diákja. A középiskolások országos vetélkedőjének döntőjét április 19—20-án rendezték meg a Tisza-parti városban. A Tiszaeszlári Községi Tanács Szentesi Józsefnéhez küldött levelében felhívta az asszony figyelmét, hogy a csecsemő gyermeket kötelező elvinni védőoltásra. Az alól a rokonával való haragos viszony nem ad felmentést. Nem volt életveszélyes... Ezután Jármi Ferenc tanácselnökhöz fordultunk, aki Bashalmon lakik és jól ismeri a problémát. — Hallottam őket veszekedni — közli —, de az nem volt életveszélyes. — A családi viszály elsimításában a tanács nem intézkedhet. A Szentesiék dolgaival már nem egyszer foglalkoztunk. Volt amikor a gyerekek nem jártak rendszeresen iskolába. — Gond, hogy sem Tisza- eszláron, sem a hozzá tartozó Bashalmon nincs körzeti megbízott. ígéretet kaptunk rá, hogy a probléma az idén megoldódik. Ennek érdekében szolgálati lakás épül. De Szentesiné panaszához mit szól a sógornő? „Ha leszáll rólam, nem bántom — A férjem családja kezdettől fogva ellenezte házasságunkat — mondja. — A botrányt mindig Szentesiné és az anyja csinálta közöttünk. Az uramat többször be- rugatták, és ellenem hangolták. Amikor hazajött, a gyerekekkel együtt menekülnünk kellett. Az ő kezük van a férjem börtönbe kerülésében is. Az uramnak is azt írta levélben, hogy én erkölcstelen életet élek — ami hazugság! Mondtam neki: ha nem hagy békén, megverem, de életveszélyesen sohasem fenyegettem. A négy gyerekkel van nekem elég gondom. Ha leszáll rólam, nem bántom, már csak azért sem, mert itt csak ők a rokonaim. Reméljük, az érintettek rájönnek: a harag rossz tanácsadó, hiszen látniuk kell, hogy az eddigi békétlenségüknek mi az ára. A megoldás kulcsa az ő kezükben van, mert az ilyen és ehhez hasonló perpatvarban a hatóságok szinte tehetetlenek. (dsnkó — cselényi) Nem éppen szívderítő városi sétára invitálta a héten a nyíregyházi tanács műszaki osztálya a város összképének és tisztaságának alakításában részt vevő vállalatok képviselőit. Ekkor tartották ugyanis az úgynevezett közterületi bejárást, amelynek célja az volt, hogy tájékoztassák a vállalatokat; a városi tanács április 20-tól megszünteti a korábbi kedvezményeket közbenső depóhely létesítésére. Eddig ugyanis az építővállalatok kérhették a tanács műszaki osztályát, tegye lehetővé, hogy az alapozáskor kitermelt földet úgynevezett depókban helyezzék el. Ez hasznos is lett volna, mert olyan területeket jelöltek ki. amelyeket földdel amúgy is A nők megszépülnek m A szaunázás fortélyai Szauna nélkül az élet lehetetlen — mondta egyszer Kekkonen, Finnország hajdani elnöke. S valóban, a finn otthon ' elképzelhetetlen a család szentélye, a szauna nélkül. Éppen ezért igen nemes gesztusnak és rendkívül kedves ajándéknak számít, hogy Nyíregyháza testvérvárosa Kajaani, az ottani Finn—Magyar Társaság javaslatára egy igazi finn szaunával ajándékozta meg Nyíregyházát, melyet a finn vendégek építettek fel a Malom utcai fürdő udvarán és pénteken adtak át. A finn szauna építéséhez szükséges anyagokat Kajaa- niból már korábban elküldték (díjmentesen a Hunga- rocamion szállította) vasárnap pedig egy tizennégy tagú küldöttség érkezett Nyíregyházára, köztük szaunaépítőkkel. (Az építkezésben azért magyarok is segédkeztek, a szakemberek mellett a nyíregyházi finn baráti kör néhány tagja is szerszámot fogott, hogy társadalmi munkával hozzájáruljon a szaunaház felépítéséhez.) A finn küldöttség tagjaitól aziránt érdeklődtünk, milyen használati tanácsokkal látnák el a magyarokat, mi a szaunázás titka a finn emberek szerint. Jouko Sdily, a delegáció vezetője úgy vélekedett, a finn ember nem élhet szauna és szaunázás nélkül. Régebben a finnek számára minden fontos dolog a szaunában történt. A gyermekek ott születtek és haláluk előtt oda mentek az emberek egy utolsó megtisztulásra. Persze ma már egy kicsit másképp van, de ma sem csupán tisztálkodás kedvéért járnak a szaunába a finnek, hanem a testi és lelki megújulás miatt. Mint mondják, ott teljesen felfrissül az ember, és nem véletlen, hogy a nők például a szaunázás után a legszebbek. A finnek általában hetente kétszer szaunáznak, de nyáron akár mindennap is. Már maga az előkészület is fontos. A szaunázásra már a tűzhelybe való fa válogatásával és hasogatásával is ráhangolódik a finn ember. Már ekkor igyekszik megszabadulni a gondjaitól, bajaitól, hogy oda aztán valóban békességben, testben és lélekben felszabadulva lépjen be. Móricz Istvántól, a SZAVI- CSAV üzemmérnökétől megtudtuk, hogy bár a Malom utcai strand, a felújítási munkálatok miatt csak valamikor az év vége felé nyit újra, a szaunaházat — ha igény mutatkozik rá — hamarabb is igénybe vehetik az érdeklődők. Főleg családok, baráti társaságok közös szaunázására számítanak. (bodnár) A finn szauna — belülről, (surf) fel kellett volna tölteni. Sajnos, nagyon sok esetben visz- szaéltek ezzel, és az építési törmeléket is ide hordták, ahelyett, hogy a szeméttelepre vitték volna. Ékesnél ékesebb példákat mutatott az illegális szemét- lerakó helyekre a város főkertész asszonya, Barcsai Miklósné. A Tiszavasvári úti felüljáróról is jól látható területen már lassan a sínek magasságáig ér az építési törmelék, a Guszevben. az Orgona köz szomszédságában csöppnyi mederben szorong a valamikor halakban gazdag tavacska — mutatván:, ez a terület sem kerülte el az illegális szemétlerakók figyelmét. Az örökösföldiek tavaszra csúfságos törmelékhegyeket találtak a bujtosi rét helyén: betongerendák, vályog, kábelek és vasdarabok, de még háztartási hulladék is tarkítja a környéket. Pedig a SZÁÉV-nek csak arra volt engedélye, hogy a pincézés- kor kitermelt földet hordja ide. 's őszre már kis facsemeték jelezhették volna: épül a városliget. Változtatni kellene már a szemléleten. Nem biztos, hogy megtakarítást jelent a vállalatnak vagy a kisiparosnak, ha nem viszi ki a sze- métetlepre a hulladékot. Az elszállítás költségét ugyanis tartalmazza az építkezés költségvetése. Ezentúl csak szigorú ellenőrzés mellett és csak nagyon indokolt esetben ad ki engedélyt a műszaki osztály közbenső depóhely létesítésére. A közterület-felügyelők ellenőrizni fognak, de kérik a lakosságot, hogy jelentsék, ha valahol illegális szemétlerakókat fedeznek fel. Ha sikerül bebizonyítani a szabálysértést, a szemételtakarításról is gondoskodni kell a vétkezőnek, a büntetés mellett. Régóta nem lehet már kifogás az sem, hogy hétvégén zárva a szeméttelep. Szombaton ugyanis 7—16 óráig nyitva. vasárnap pedig az egy köbméternél kevesebb szemetet beszállítók 7—14 óráig jöhetnek ide. Fontos tudni azt is, hogy egy köbméterig ingyenesen lehet elhelyezni a szemetet a nyíregyházi telepen. (cs. k.) Kegyeleti park a temetőben Vízfüggönnyel terítik szét a hamvakat
