Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 20. Nem csökkent a vállalkozói ketfv Divatba jön a csirkehús „Aki énekkaras - gazdagabb...” Mi a különös abban, ha egy most 15 éves énekkar a szerény jubileum alkalmából ünnepi koncertet ad? önmagában semmi, gondolnánk, a kórusoknak az a dolguk, hogy koncertezzenek. Attól viszont már különös ez az évforduló, hogy ez a kórus egy olyan iskolában működik, ahol nincs semqiiféle énektanítás. Hogyan is kezdődött? List- ván Attila, a nyíregyházi 110-es számú szakmunkás- képző intézet kulturális nevelőtanáraként járt a Sárospataki Diáknapokon, és a leánykórusok produkcióját lát- va-hallva föltette a kérdést: miért ne lehetne ilyen együttest fiúkból is alakítani? Igy született meg az ország első szakmunkástanuló fiúkórusa. Múltak az évek, a fiúk jöttek és mentek a másfél évtized alatt megfordultak a kórusban vagy kétszázötvenen — egy valaki maradt mindvégig: Fehér Ottóné karmester elszántsága tartósnak bizonyult. — Pedig időnként iszonyatos erőt kívánt ez a feladat — emlékezik vissza — de én erre tettem fel az életemet. Megpróbáljuk jóvátenni az oktatási rendszernek azt az óriási vétkét, hogy sem a szakmunkásképzőben, sem a később indult szakközépiskolai tagozatban nincs énekoktatás. Nagyon sokat segítenek a kollégiumi tanárok, úgy érzem, az iskolai vezetőség jó akarata, jó szándéka nélkül nem lehetne ezt a munkát megcsinálni. Megjegyzi még; ebben a kórusban nem válogatott gyerekek vannak, és előfordul, hogy az újak eleinte melléénekelnek, de azután beletanulnak. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kórus meleg baráti közösség is egyben. Ezt erősíti meg többek között a Pócspetriből jött Linzenbold Zsolt, elsőéves központifűtés-szerelő, Jebe- lovszki Zsolt nyírbátori harmadéves vízműkezelő tanuló és a szakközépiskola építőgép-szerelő tagozatán most negyedikes Oláh Béla, aki Eperjeskéről érkezett az iskolába. — Valahová tartozni kell — mondja Oláh Béla — és nekünk nagyon jó, hogy ehhez a kórushoz tartozunk. Igaz, hetente két próba van, amikor a többiek nem irigyelnek bennünket, de amikor utazás van, fellépés, akkor igen. Es az a tapasztalatom, aki énekkaros, az fegyelmezettebb a többinél, és más művészetek iránt is jobban érdeklődik, többet olvas, fogékonyabb... Arról győznek meg a fiúk, valóban nem nyűg, teher számunkra az a pluszmunka, amit a kórustagság ad, hanem öröm és barátság forrása. Szívesen és jókedvvel énekelnek. Műsoruk színes, választékos, a kezdeti idők mozgalmi dalai után már pl. Kodály-, Bartók-, Bárdosművek is szerepelnek műsorukban, és különösen nekik valók a vidám, pikáns népdalcsokrok. Bőven volt részük elismerésben az eltelt idő alatt, eddig négyszer nyerték el Az év kórusa címet, a Sárospataki Diáknapokról kétszer hozták el a fesztiváldíjat, az Éneklő ifjúság versenyein csaknem minden évben arany minősítést szereztek, megkapták a Nyíregyházi Városi Tanács nívódíját, és idén elérték az arany fokozatot a felnőtt kórusok mezőnyében is. Több szakember, zeneszerző, karnagy bejegyzését őrzik naplójukban: gratulációkat a fiúk teljesítményéhez, illetve a kórusvezető következetes és lelkes munkájának eredményéhez. Kifejezte örömét Balázs Árpád zeneszerző, a kórusmozgalomban közismert Vass Lajos pedig így fogalmazott: hazánk szellemi életének fejlődését szolgálják működésükkel, amiért köszönet jár.,.* ' * * . A fiúk möst úgy érzik: gazdagabbak társaiknál azzal az élménnyel, amit a közös éneklés öröme megadhat, és ha majd elhagyják az iskolát, igyekeznek az életüket úgy alakítani, hogy ezek az évek ne múljanak el nyomtalanul, hanem megmaradjanak az értékes muzsika közelében. Bízzunk benne, hogy ez sikerülni fog... BE. Jubileumi koncert a Koronában. Vezényel: Fehér Ottóné. Pihés, sárga kiscsibék nyüzsögnek egymás hegyén-há- tán a Hunniacoop Nyíregyházi Baromfikeltető Üzemének raktárában. Szellős, műanyag ládákban várják, hogy értük jöjjenek nevelőik és hét hét alatt pecsenyecsirkévé hizlalják őket. Keczkó István, az üzem vezetője kísér végig a kis alapterületű, de magas mennyezetű helyiségekből álló keltetőben. Köpenyes asz- szonyok állnak egy asztalnál. „Manipulálják” a te- nyésztojásokat. amiket a két nagyüzemből, a sóstóhegyi és a sátoraljaújhelyi termelő- szövetkezetből hoztak ide. Semmi ördöngösséget sem csinálnak, tálcára teszik, majd gépbe rakják a tojásokat. Mielőtt a tojás a műkotló meleg, párás, oxigénben gazdag géphasába kerül, fertőtlenítik, hogy elpusztuljanak a rátapadt kórokozók. És amikor felfűtik az embermagasságúnál jóval nagyobb keltetőgépeket, megismétlik a fertőtlenítést. A teremben nehéz a levegő. Olyan a szaga, mintha madártollat égetnének mindig. Huszonegy napon át ebben a helyiségben, fémtestű kotlókban keltetik a tojásokat. Óránként negyvenöt fokos szögben forgatják, nehogy letapadjon a tojás falára a fehérje, mert akkor megáll az élet. Itt a pihés, meleg csirkék amolyan végterméknek számítanak már. Mivel heti 200 ezer vágócsirkét kell adni a kisvárdai gyár részére, a természetes elhullást is beleszámítva, heti 210 ezer kiscsirkét helyeznek ki innen a termelőszöMessinai kapcsolatok Tapasztalatcsere Szicíliában Még jóformán alig utaztak el megyénkből az iserlohni, illetve a nantes-i küldöttség tagjai, máris újabb külföldi delegáció érkezett a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára Mario Mentisanónak, a messinai egyetem orvosbiológusának, az intézmény külügyekkel foglalkozó szakemberének vezetésével. Mario Mentisanót fogadta Cservényük László, a tanárképző főiskola főigazgatója. A vendégek találkoztak Székely Gábor és Balogh Árpád főigazgató-helyettesekkel is. Mario Mentisano és a főiskola vezetése tervezetet hagyott jóvá, amely szerint a jövőben örvendetesen bővülhetnek a szabolcsi megye- székhely pedagógusképző intézményének külföldi kapcsolatai. Eszerint ez év augusztusában a szicíliai egyetem, amelynek orvosi, természet- és bölcsészettudományi, valamint tanárképző fakultásán 29 ezer diákot 2200 oktató tanít. Nyíregyházáról húsz hallgatót' és húsz tanárt lát vendégül Messiná- ban; az olaszok most júliusban, s majd februárban jönnek hozzánk. Az elsősorban angol, német, francia és orosz szakos egyetemisták érTűz volt a közelmúltban az újfehértói nagyközségi pártbizottság homlokzatánál. A feketedés az ablakkereten még mindig látszik. Az épület mögötti ház udvarán a 81 éves özvegy Szűcs Mihálynéval találkozom, aki 1945 óta párttag. — Mentem a boltba, s közben szedtem egy marék dud- vát — mondja a mama. — A magyar zászlót a földön láttam heverni. Felvettem, és hazahoztam. Vagy két nap múlva elvittem a pártház- hez, ahol azt mondták: éppen ezt keresték. — Az egyik napon otthon a kertben dolgoztam, s szóltak, menjek a tariácsházára — emlékezik a néni. — Ott volt egy nyomozó. Leültettek, és neki is elmondtam azt, amit magának. A tettes biztosan huligán volt. Zászlót égetni, szaggatni betyár- ság. Vandálok Űjlehértén A Néphadsereg utcán Verdes Ferenc borbélymester műhelyét éppen tatarozzák. — Amikor a tűz volt, Budapesten tartózkodtam — szól. — Amit hallok, ezt a szemét munkát szerintem nem épeszű ember csinálta. — A vendégei mit szólnak hozzá? — Nem foglalkoznak vele, mert úgy veszik, aki ilyet tesz, az nem komplett. Nagy Sándor, az Üjfehér- tói Nagyközségi Közös Tanács elnöke a történtekre így emlékezik: — A felszabadulási ünnepség és koszorúzás április elsején 14 órakor kezdődött és rendben lezajlott. Harmadikén este kilenc óra után a lakásomon felkeresett a nagyközségi pártbizottság titkára, és közölte: a pártbizottság homlokzatán lévő vörös drapériát valaki, vagy valakik meggyújtották. A párttitkárt az újfehértói vetkezetekhez, állami gazdaságokhoz, kistermelőkhöz. Végül, amikor elérik a pecsenyecsirke kort, bontott csirke lesz belőlük. Addig csak esznek-esznek; az első héten naponta kétszer, háromszor, a legutolsó héten naponta tizenkétszer is. Éjjel-nappal fényben élnek, ha nem .világítanának körülöttük a lámpák, akkor egymást falnák fel elevenen. A holland technológián alapuló fényprogram épp azért kell, hogy meggátolja kannibalizmusukat, ezt az ősi ösztönt. A csirke húsa zsírszegény, fehérjében dús, és nem tartalmaz koleszterint. Egészséges és a tötjbi húshoz viszonyítva olcsó táplálék is. Mégis, a statisztika szerint Magyarország a csirkehúsfogyasztásban elmaradt a nyugat-európai országoktól. Januárban úgy tűnt, hogy a tápáremelés és a naposcsibe árának emelése miatt csökken a termelők vállalkozói kedve. Szerencsére nem így történt. A Hunniacoopnak sikerült kilogrammonként hét forinttal növelni a pecsenyecsirkék átvételi árát, így most 44 Ft 50 fillért fizetnek a termelőknek. A háztáji csirke után igen nagy kereslet mutatkozik. És ha azt nézzük, hogy az áremelések miatt egyre ritkábban engedhetik meg maguknak a kiskeresetű emberek, hogy disznó- vagy marhahúst vegyenek, joggal gyaníthatjuk, hogy még ennél is „divatosabb” lesz a csirkehús. (tmi) keznek Nyíregyházára, akik a magyar felsőoktatással kívánnak közelebbről megismerkedni. A messinaiaknak eddig török, német, francia, görög és lengyel egyetemekkel vannak kapcsolataik. Mario Mentisano megbeszéléseket folytatott távlati tervekről is, arról, hogy az 1990 91-es tanévtől hét hallgató egy-egy hónapot tölthet Olaszországban, az ún. Eras- mus-program keretében. Az olasz delegáció ismerkedett megyénk néhány nevezetességével, majd ellátogatott Debrecenbe is. Az ideges gyermek A megyei művelődési központban a szülők klubjának soron következő programja a gyermekkori neurózisokkal és a magatartászavarokkal foglalkozik. Hadházi Jenő, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola adjunktusa mondja el gondolatait a témáról. A foglalkozást április 24-én 18 órától tartják Nyíregyházán a megyei művelődési központ 43-as termében. A klubtagok mellett minden szülőt, érdeklődőt várnak a rendezvényre. rendőrök keresték meg. Szerencse, hogy az ablakok jól zártak, s emiatt a tűz az épület belsejére nem terjedhetett át. A tanácselnök elmondta, hogy a község vezetői és a körzeti megbízottak a pártházhoz mentek. Megkezdődött a helyszínelés. Közben két fiatalember közölte: otthonról jönnek, és látták, hogy a postahivatalra, valamint a Lenin Termelőszövetkezet irodájára kitett vörös zászlókat is leszakították. — Ezután a rendőrökkel együtt valamennyi intézményt szemügyre vettünk — folytatja Nagy Sándor. — Kiderült, hogy a zászlót a Lenin úti óvodáról, a központi orvosi rendelőről, az áfész vasboltjáról és a kispresszó- ról is letépték. A 3. számú általános iskola Vasvári Pál utcai épületén Jévő zászlót elégették. A tanácselnök szerint a pártházra kitett vörös drapériát a tettes április 3-án 20 és 20,30 óra között gyújtotta meg. Ugyanis a pártházhoz közeli étteremben április 3-án este diszkó volt, s a tüzet a rendezők vették észre, s értesítették a rendőrséget. Ezután Makhándi Ilonát, a nagyközségi pártbizottság titkárát kerestem fel. — Nem gyanakszom senkire — mondja. — Szerintem az esetet inkább a vandalizmus iránti vágy, mint politikai indíték motiválta. Gyerekkoromtól itt élek, ismerem az embereket és bízok bennük. Pedagógusként sok gyereket és felnőttet tanítottam. Mi is, és a tanács is, lakin tudunk, segítünk, és azt tesszük a jövőben is. A bűnözőt a diszkózó fiatalok is elítélték. Az ügyben a rendőrség széles körű nyomozást folytat. Aki az esetről érdemlegeset tud, jelezze azt a megyei rendőr-főkapitányságnak. (cselényi) Érdemes lesz bakot lőni Gemencen egy lengyel vállalkozónak köszönhető, hogy a mostani szezontól végre a kirándulóközpontban fogadhatja látogatóit a világhíres trófeamú- zeum, ugyanis még a millenniumra készült nevezetes fa- épület biztonságos áttelepítésére eddig nemigen akadt ajánlkozó. Talán ennél is lényegesebb, hogy tavaly szeptembertől Szek- szárdon az Arany János utca 3. szám alatt megkezdte tevékenységét a trófeavizsgáló bizottság, és ezentúl a vadászati árszá- moltatás is helyben történik. A Tölnaturist még az idén szeretné megkezdeni a termálüdülést szolgáló 80 férőhelyes három- csillagos szállodájának építését. Gunarasfürdőn, ahol egyébként a meglévők mellett egy újabb, ezúttal kör alakú, feszített víztükrű medence várja a pihenni, gyógyulni vágyókat. Most áprilistól először nyitja meg kapuját a turisták előtt is a maga nemében páratlan, közelmúltban gondos munkával helyreállított XVI. századi görögkeleti szerb templom Grábócon. (Dunántúli Napló) BIOFALU RÁCKEVÉN Ráckeve határában megkezdődött az első hazai biofalu kialakítása: a helyi Aranykalász Tsz területén kijelölt helyen már alapozzák az első hat házat. A tsz illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közös vállalkozásában kialakuló település lakói vegyszermentes növények termesztésére. hagyományos élelmi-* szerek alapanyagainak előállítására rendezkednek be. a falu energiaszükségletéhez környezetbarát. takarékos, úgynevezett alternatív energiaforrásokat, többek között biogázt, nap- és szélenergiát használnak fel. A tsz különféle kedvezményekkel igyekszik toborozni hozzáértő, a naturális gazdálkodásban fantáziát látó szakembereket. A házak építéséhez például 400 ezer forint hozzájárulást ad. Az új település első lakói — főként a tsz dolgozói — már hozzá is láttak egyenként 400 négyzetméteres telkükön a vegyszermentes növénytermesztéshez. A gazdák sertést, szarvasmarhát is tartanak. s így szerves trágya is elegendő áll a rendelkezésükre. (Pest megyei Hírlap) ISMERD MEG, hogy Óvni tudd: Ezen sokatmondó gyűjtőgondolat égisze alatt a szegedi József Attila Tudományegyetem kulturális tábort szervez augusztus 7— 21. között Erdély valós múltjának. sanyarú jelenének és " fenyegető jövőjének élményszerű megismertetése érdekében. A hangsúly az élményszerűn van — a szervezők tudatában vannak a nyújtható élmények meghatározó voltának, a véleményalakítás és az ebből származó tettek folyamatában. Terveik szerint, a résztvevők a legkiválóbb szakemberektől hallgathatnak előadásokat Erdély történetéről, népművészetéről, irodalmáról. a politikai helyzet jellemzőiről — a valóságról. Kitűnő népművészektől sajátíthatják el az erdélyi népzene, néptánc, népdalkincs elemeit, kipróbálhatják az erdélyi fazekasmesterség és fafaragás fogásait. A tábor ideje alatt fotókiállítással, Erdélyről szóló filmekkel és dia- porámákkal színesítik az előadók mondanivalóját. A tábor végére fórumot hívnak össze az Erdély szövetség és a kormány e témakörben érintett tagjaival és vezetőivel. (Csongrád megyei Hírlap) ÉRTÉKMEGŐRZÉS ÉS FEJLESZTÉS A zempléni tájvédelmi körzet területén a fűzérradványi kastélyt a szó szoros értelmében szegény egészségügy bizony, alaposan lelakta. Ogy hírlik, a főépületből kiköltöznek a betegek, s felújítják a tönkrement épületet. A park viszont csodálatos lenne, ha egy kicsit több gondot fordítanának rá. Károlyi kertésze értette a szakmáját, az már bizonyos, hiszen ilyen szépen tervezett parkot kevés helyen láthat az ember. A kastélyhoz vezető erdei fenyő-fasor is a ritkaságok közé tartozik, de az a fenyőcsoport, melynek közepén egy vérbükk áll, ennél is megkapóbb. A regéd várhoz utat építenek, hogy autóval is megközelíthető legyen, hiszen innen csodálatos a kilátás, már a séta is megéri. Boldogkőváralján nemcsak a várral és környékével foglalkozik a Bükki Nemzeti Park igazgatósága, hanem a községben egy műemlék házat is felújítottak, ahová régi helybéli bútorok kerülnek, egy üzemelő kovácsműhely is működik majd, s régen használatos eszközökkel rendezik be. (Észak-Magyaror- szág)
