Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. április 18. Kelet-Magyarország 3 Alkotmányozás Nem címerügy TALÁN TtL SOKAT IS HALL az állampolgár mos­tanában az alkotmányozás­ról, a születendő új alkot­mány körüli vitákról, ame­lyek olykor leszűkülnek arra a kérdésre: milyen legyen az új címer. Valójában a jogál­lamiságunkat megalapozó legátfogóbb alaptörvényünk kimunkálásán dolgoznak a szakemberek, amely a leg­közvetlenebbül érint ben­nünket, utódainkat is. Elég nagy a tét; sikerül-e egy európai mércével is hitele­síthető és modern, civil szel­lemiségű alkotmányt kidol­gozni és majd az Ország- gyűlésben elfogadni, vagy csupán toldozgatásról-fol- tozgatásról van szó, mint éle­tünk sok más területén. A napokban Nyíregyházán a népfront kezdeményezésé­re tartott társadalmi fóru­mon is megfogalmazódtak az alkotmányozással összefüg­gő kételyek, nyitott kérdé­sek. Kukorelli István ál­lamjogász, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Köz­jogi Bizottságának titkára vitaindítójában nem kerül­gette a még kiérleletlen, a vita állapotában lévő kérdé­seket. Kifejtette véleményét, hogy teljes körű, új alapok­ra helyezett alkotmányozásra van szükség, végképp szakí­tani kell a sztálini alkot- mánymodell hazai és külföl­di változataival. SAJÁTOS, NEMZETI AL­KOTMÁNYBAN kell gon­dolkodni, amely nem 1949- től, hanem az államalapítás­tól számítja államiságunkat, föv4iPÍt történelmi értékeink­re^ hagyományainkra. Ezzel együtt, természetesen merí­teni lehet és kell a legkor- széíább külföldi alkotmá­nyozási gyakorlatból is. Az, tehát az előadásból — az alkotmány előkészítésé­nek eddigi vitáiból — is ki­derül; új alkotmány kidolgo­zása van napirenden, s az idő sürget, mégis minden vo­natkozásban szilárd jogi ala­pokon nyugvó tervezetet sza­bad csak az Országgyűlés elé vinni. Az előadó azt sem rejtette véka alá; véleménye szerint az új alkotmány meg­vitatását és elfogadását a kö­vetkező választások eredmé­nyeként létrejövő és a több­pártrendszer alapján szer­veződő új parlamentnek kel­lene majd megvitatni és jó­váhagyni. SZÓLT A FÓRUM VEZE­TŐJE arról is, sokan a fel­ségjelek, a címerek megvá­lasztására szűkítik le az al­kotmányozást, holott — ezek jelentőségét nem lebecsülve — ezeknél nagyobb hordere­jű kérdésekre kell választ adni az alkotmány megalko­tóinak. Az egypártrendszer körülményei között kialakult hatalmi struktúra lebontása és egy új hatalmi szervező­dés jogi garanciáit kell lét­rehozni. Az Országgyűlés, a kormányfői, a Miniszterta­nács, az alkotmánybíróság, az önkormányzat, az igaz­ságszolgáltatás intézményei­nek gyökeres átalakítása se­gítheti a demokratikus köz­hatalom működését. Sok ál­lampolgár nem érti igazán, mi szükség van most az al­kotmányozással foglalkozni, amikor az ország gazdasági helyzete soha nem ismert ag­gasztó méreteket öltött. MIT ÉS MIKOR SEGÍT ebben az alkotmány? A kér­désre az államjogász úgy vá­laszolt; valójában az új al­kotmány szellemében meg­valósuló közhatalom gyakor­lása valószínű csak az évez­red táján érezteti majd a megváltozott jogállamiság gazdasági, társadalmi, kul­turális, az emberi jogokra és minden fontos kérdésre ki­terjedő pozitív hatását. Köz­vetlen és gyors hatást az új alkotmány bevezetésétől nem várhatunk. (P. g.) SZINTETIKUS ALAPANYAGBÓL zsákokat és lágy falú konténereket készítenek a nagyhalász! zsákgyárban. Képünkön Szappanos Imréné szövőnő, (suri) Közvetítenek állam és polgára között Mit éra gazda pénz nélkül? Ha valaki egyszer készítene egy statisztikát ar­ról, mi mindennel keresik meg az emberek a helyi tanácsot, alaposan elcsodálkoznánk. Munkahelyet, bol­tot, iskolát, közvilágítást, naponta rendelő körzeti or­vost, nyugalmunkra ügyelő rendőrt, szolgáltató cipészt, fodrászt, postát, patikát, betonjárdát, szilárd burkola­tú utat, olcsó lakásokat sürgetnek az ügyfelek az ál­lamigazgatás munkatársainál. Sokszor még azt is a ta­nács nyakába varrják, amiről azok munkatársai már vég­képp nem tehetnek. A gaz­daszereppel felruházott ta­nácsoknak egyre szűkebb a mozgásterük életünk kis és nagy ügyeinek intézésében. Képtelenség minden igényt kielégíteni, ez már a falu közvéleménye előtt is vilá­gossá vált. Szélmalomharcot vívnak gyakorta az ügyinté­zők, hogy igazságosan közve­títsenek állam és polgára kö­zött. Családi pótlék a testvér jogán? — De vajon megkérdezte már valaki, hogy mi bántja a tanácsiakat? — kérdez vissza a dögéi elnök. Barkó Lajos. Szavainak igazát nem kell külön hangsúlyozni, a mennyezeten és a falon ujj­nyi repedések, az egész épü­letet hamarosan életveszé­lyessé nyilváníthatják. Aki itt járt, megerősítette, erre kár egy fillért is költeni. Az idő majd elrendezi a 102 éves, jegyzői lak sorsát... Az aznapi tanácsülésre a he­lyi művelődési házban jön­nek össze. — Szóval, indo­kolt lenne egy új tanácshá­zát építeni, de miből? A ta­valyi 1,2 millió forintból 200 ezret a vízműre, 400 ezret a belvízelvezetésre. 250 ezret a járdaépítésre költöttünk. Kel­lene nekünk egy házasságkö­tő terem, tornaterem, sáro­sak az utcák. Ravatalozóra így nyílt lehetőség, de az is csak a lakosság társadalmi munkája révén épülhetett meg. A klasszikus tanácsi fel­adatok mellett törheti a fejét az elnök, mit mondjon Laka­tos Miklósáénak. Az asszony férje közhasznú munkás, a kétéves szerződése lejárt, így a családi pótlékhoz nem tud munkaviszonyt igazolni. A legidősebb gyermekük szintén közhasznú munkát vállalt, így az ő nevére sze­retnék a családi pótlékhoz a jogfolytonosságot. De a tör­vény egyelőre a testvérnek nem ad lehetőséget a pótlék megszerzéséhez... Nyugdíjazták a kisbírót — Néhányan még az adó­csekket is csak akkor viszik el, ha kitöltjük nekik. — Pár faluval arrébb. Kékesén mondta ezt Juszku Ferencné pénzügyi előadó. — Ha aka­rom. közügy, ha akarom, magánügy, amiben az embe­rek segítséget kérnek. A 70- es években például nyugdí­jazták a kisbírót, de az utód­ja, a hivatalsegéd nem vál­lalta a dobolást, talán azért, mert nem asszonynak talál­ták ki a kisbíró tisztét. így most felújítjuk a hangoshír­adót, s ezen keresztül közöl­jük a lakosságot érintő, a fel­vásárlással, a fizetési határ­időkkel, lakással, iskolával kapcsolatos közérdekű híre­ket. — Mostanában amiatt fáj a fejünk, hogy az idei száz­ezer forintos segélykeretből március végéig 70 ezret szét­osztottunk. A gyógyszerek megvásárlásához a rendkí-, vüli segélykeretből nyúj­tunk támogatást. Tavaly még nem számítottunk ilyen ki­adásra — magyarázza az igazgatási ügyekért felelős Pál Andrásné. — Reméljük, hogy a hamarosan átadásra kerülő szolgáltatóház, fod­rásszal, takarékszövetkezet­tel. húsbolttal a közeli kis- várdai ellátásra emlékezteti a kékcseieket. Fejlesztő helyett gondoskodó tanács — Emelkedtek a térítési díjak, többet fizetünk a köz­üzemi díjakért, a nagycsalá­dosok, az idősek, az alacsony jövedelműek hónapról hó­napra élnek. Megjelent a munkanélküli-segély mife­lénk is. Senki nem vitatja, hogy nehezebbek az életkö­rülményeink, ennek ellenére a falugyűléseken nem töröl­ték el a tehót — mondta Hudák László, a vajai vb titkára. Kirívó elégedetlen­séggel nem találkozunk, de az is igaz, túlzott igényeket már nem támasztanak a ta­náccsal szemben. — Mi viszont azt tapasz­taljuk — folytatta a gondo­latsort Solymosi László dombrádi tanácselnök —. hogy amikor nehezebben élünk, az emberek sokkal jobban elszámoltatnak ben­nünket, mint amikor ...futott a szekér”. A születéstől a halálig mindenki kapcsolatba kerül a tanáccsal és sokszor a zsilip szeretjét töltjük be. Ha a pénzünkből nem fut­ja, legalább meghallgatásra, jó szóra vágynak a hozzánk bizalommal fordulók. Az a baj. hogy a fejlesztő tanács helyett a gondoskodó tanács szerepét ruházta ránk az ál­lam, ennek viszont egyre szűkebb pénztárcával kelle­ne megfelelni. De hát mit ér a gazda pénz nélkül? Tóth Kornélia VITA a platfermszatadsáirál TÚLSÁGOSAN SOKÁIG KELLETT az MSZMP tag­jainak egyformán gondolkodni mindenről. Kész gondola­tokat, állásfoglalásokat kellett fejbólintással sajátjává ten­nie, anélkül, hogy joga és lehetősége adódott volna egyéni véleményének, kritikai észrevételeinek kifejtésére. Ezért tartjuk a párt jelene, jövője, életképessége szempontjából igen fontosnak a megyében is elkezdődött vitákat a pár­ton belüli politikai kezdeményezés szabadságáról, a kri­tika, a nézet, a vélemény és a vitaszabadság érvényesülé­séről. A röviden platformszabadságnak emlegetett kérdés­kört az élet sürgetésére kellett napirendre tűzni; a szer­vezeti szabályzat új szövegének tervezetét előkészítő mun­kabizottság bocsátotta vitára a párton belüli platform­szabadság érvényesülésével kapcsolatos elképzelését, ja­vaslatait. A kiadott vitaanyag hangsúlyozza, hogy a pártdemok­ráciát szolgáló szervezeti biztosítékok rendszerébe illesz­kedik a platformszabadság érvényesítése is. Ez a pártta­gok jogainak kiterjesztését jelenti, s a megfelelő biztosí­tékokat is magában foglalja e jogok érvényesítésére. De mi is tulajdonképpen a platform, illetve a platformsza­badság ? 4 MIVEL A PÁRTTAGSÁG SZÁMÁRA új kérdésekről van szó, amely eddig nem jellemezte, sajnos, a pártéle­tet, a vitairat fontos információkat is közread, hogy az el­igazodást elősegítse. Utal arra, hogy platformnak a poli­tika színterén megjelenő álláspontot, nézetrendszert, s az ennek alapján szerveződő véleményközösséget nevezik. A platformszabadság akkor érvényesül, ha a párt tagjainak joguk van egyéni véleményüket más párttagokkal is meg­ismertetni, egyeztetni és az így kialakult platform elfoga­dásáért, a többség megnyeréséért közösen fellépni, küzde­ni. Mindez — a nyílt és alkotó vita, a kritikai gondolko­dás — jelentősen elősegítheti a döntések megalapozását és az egységes végrehajtást. „Kétségtelen, hogy az álláspontok nem mindig meg­alapozottak — olvashatjuk a vitára bocsátott anyagban — a viták nem mindig vezetnek megegyezéshez, a kritr- kába is keveredhetnek személyes meggondolások, torzítá­sok. Ezért a viták elmérgesedhetnek és cselekvésképtelen­séghez, sőt szélsőséges esetekben szakadáshoz is vezet­hetnek. De ezek a veszélyek nem háríthatok el a régi mó­don; viták hiányában jószándékú, de szubjektív és ön­kényes döntésekkel, a kritikai szellem — pártfegyelemre hivatkozó — visszaszorításával.” Számos életszerű motívumot sorakoztat fel a témakört taglaló előzetes vitaanyag, amelyben az egyik markáns megjegyzés az, szakítani kell minden olyan korábbi fel­fogással, amely lehetővé tette, hogy a demokratikus cent­ralizmus elveire hivatkozva antidemokratikus és szubjek­tív vezetői gyakorlat alakulhasson ki. Figyelmen kívül hagyva a kritikát, egyesek kibújhassanak a felelősség alól, visszaélhessenek a bizalommal. A demokratikus centra­lizmus éppenhogy feltételezi a közös akarat kialakításá­hoz nélkülözhetetlen politikai kezdeményezest, az egyéni nézetek közösségi állásponttá szerveződésének lehetősé­geit, a róluk folytatott nyílt, demokratikus vitákat. NAGY VIZSGA ELŐTT ÁLL az MSZMP tagsága, hiszen a vita során is megszaporodhatnak a konfliktu­sok, s már maguk az alapszervezetekben sorrakerülö be­szélgetések is egyben a platformszabadság megélésének első csíráiként is felfoghatók. Megyénk csaknem harminc­ezer tagot számláló párttagsága is jelentőségéhez mérten fogadja a platformszabadság napirendre kerülését, de az­zal is sokan tisztában vannak, hosszú út vezet még ezek mindenkori érvényesítéséig. Páll Géza Mi a célja, milyen formái vannak? Ma: menedzserklub A nemzetközi menedzser- képző központ igazgatója, dr. Ránki Zsuzsa lesz a vendége a Váci Mihály megyei városi Művelődési Központ mene­dzserklubjának. Az április 18- án 16 órakor 'kezdődő ren­dezvényre nemcsak a klub­tagok, hanem az érdeklődők is eljöhetnek Nyíregyházán, a művelődési közipontba. A foglalkozáson egyebek közt a menedzserképzés céljáról, formáiról lesz szó. Tavaszi szél vizet áraszt... 77!zt ° népdaltól lopott íjj jegyzetet, nem vala- J~~d miféle tavaszkö­szöntőnek szánom. A tava­szi szél dolga, hogy vizet árasszon, de ha eszébe jut az évnek, mert mit tudja a dolgozó ember, hogyan dön­tenek odafent, akkor a víz fölénk és alánk is árad. En­nél bonyolultabban nem le­hetett volna elmondani, hogy éppen esik az eső. Sű­rű, szapora, hideg. Akinek muszáj, az viseli, akinek nem muszáj, az megmarad otthon, ahol csak a plusz húsz foknál is szükséges­nek tartott fűtési díjat fi­zetni kell. Mondta volt reggel a mel- iéttem élő nagyon kedves ember, hogy neki kellene egy esernyő. Vázolta is, hogy milyet szeretne, bár az inkább ejtőernyőre emlé­keztetett, ami alá nem fúj be a szél, de nem lévén semmi pénzem otthon, nem azt kérdezgettem, hogy mi­lyen esernyő kellene neki, hanem azt, hogy mire kell neki az esernyő. Akadt már hasonló példa a gondokkal küzdő népgazdaságunkban is. Én egy ejtőernyőre szá­mítottam, ö egy esernyőt is elégnek ítélt, de sok a va­dász, kevés a fóka. Nem volt pénzem az efnyőre. Mit csinál ilyenkor a po­litikához értő ember? Ki­csit éles hangon megkér­dezi, esetleg rosszallóan fe­jet csóvál, és visszakérdez, ugyan már minek neked az esernyő? Urak és elv­társak eddig is megvoltunk ernyő nélkül, ráadásul „Puska, puska, Puska vagy...” És minden. A mellettem élő nagyon kedves ember a világ legbé­késebb válaszát mondta ne­kem. Az ernyő azért kell, mert esik, és szeretné fel­tartani a feje fölé. Mit mondhattam volna én? So­se gondoltam, hogy ennyire bonyolult az alaposan el­ázott gazdaságpolitika. Kü­lönben egy tekintélyes kül­földi hitelből ma délben megvettem az ernyőt... Bartha Gabor

Next

/
Oldalképek
Tartalom