Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. április 18. Felül kell vizsgálni a megállapodásokat A SZOT elnökségének rendkívüli ülése Tanácsadó testület fcözremilfcedésével Készül a kormány új programja A kormány új munkaprogramjának kidolgozásában működik közre jelenleg a Minisztertanács tanácsadó testületé. Miként Berend T. Iván, a testület, s a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI munkatársának elmondta, ebben a fél évben ez a legfőbb feladatuk. Az új program kialakításának munkálatai több intézményben és bizottságban intenzíven folynak. A tanácsadó testület most áttekinti és véleményezi a kialakult gazdasági programot. s átfogó társadalmi programra kíván javaslatot tenni. Ez kiterjedne olyan stratégiai kérdésekre is. mint például az oktatás-kutatás, a felsőoktatás jövője, a szociálpolitika, a lakásügy. Figyelembe kívánják venni a szükséges gazdasági, társadalmi lépések politikai összefüggéseit, feltételrendszerét, s pszichológiai hatásait is. A kormány igényeinek megfelelően egy-egy különösen fontos, időszerű kérdéssel is foglalkozik a testület. A miniszterelnök felkérésére véleményezi a bős—nagymarosi vízlépcső sorsáról a kormányban kialakított javaslatot, amelyet az Országgyűlés ülésszakán kívánnak előterjeszteni. Megkezdenek néhány hosszabb távú. stratégiai jelentőségű munkálatot is. Áttekintik és elemzik a lakáspolitikát, főleg az első lakáshoz jutás lehetőségét, a reprivatizálás feltételeit. A 11 tagú testület a kormány további stratégiai döntéseinek kimunkálásában, tudományos megalapozásában, nagy jelentőségű kérdések véleményezésében is közreműködik. A mindennapi operatív kormányzati munkában nem vállal szerepet. A kormánytól független és a nyilvánosság előtt tevékenykedő testület állásfoglalásait a kormánytól függetlenül alakítja ki, s vitázhat is a kormánylépésekkel, amikor ennek okát látja. A kormány döntéseiért és tevékenységéért természetesen nem vállal felelősséget, hiszen javaslatai sorsáról a kabinet dönt. A Magyar Tudományos Akadémia az utóbbi években is kiterjedt tanácsadói szerepet töltött be, hiszen a nagy fontosságú társadalmi, gazdasági döntések előtt a társadalmi vitákban kikérték véleményét. Szakértői állásfoglalás született — több ízben is — a bős-nagymarosi vízlépcső környezeti hatásáról, a 80-as évek második felének gazdasági tervkoncepciójáról, az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó tervezetéről, az 1987. évi társadalmi-gazdasági kibontakozási programról és az ugyanebben az évben született kormány- programról is. Az Akadémia szakértőinek véleményét azonban többnyire közvetlenül a döntés előtt kérték, így azokat nem mindenben vehették figyelembe. Állásfoglalásaiknak rövid távon nem volt sok foganatja. Ennek ellenére — már néhány évi távlatból is — úgy tűnik, hogy számos akadémiai állásfoglalás termékenyítőén hatott a vitában, s a befogadás feltételei jobban beértek. Közvetett hatásuk tehát megfigyelhető. Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szak- szervezeti tennivalókat. Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosságra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmetlennek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, "a KEB elnöke egészségi állapotára való tekintettel kérte a KEB-elnöki tisztsége alóli felmentését és nyugállományba helyezését. A KEB kérésének eleget téve elfogadta lemondását. A KEB Megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk a hírt, hogy március 13-án a Szamos töltésén kerékpározó Pécsi Artúr nevű 14 éves kisfiút egy román határőr lelőtt, agyonlőtt. A Magyar Függetlenségi Párt és a Mindszenty Emlékbizottság követeli a magyar kormánytól, szorgalmazza az ENSZ rendikívüli arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány figyelmen kívül hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kormánnyal korábban megkötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lát lehetőséget. kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. A testület ezután fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot. közgyűlésének összehívását Európa legnagyobb kisebbségének, az erdélyi magyarság tragikus helyzetének megvitatására. Hozza nyilvánosságra az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűarbénysoro- zat dokumentumait, és a 'kormány ezeket világnyelveken is jelentesse meg és juttassa el a világ kormányaihoz, • hírközlő szerveihez, szervezetekhez. Grósz Károly hazaérkezett Szófiából A KEB új elnöke: Lakács János Az Országos Sajtószolgálat közleménye Rendkívüli ENSZ-közgyűlést! (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sándor nagykövet segítségével tájékozódott a magyar kolónia életéről, munkájáról s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. Rövid baráti munkalátogatásának befejeztével hétfőn a késő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Károly és kísérete. A magyar vendégeket a bolgár főváros repülőterén Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dimitar Szta- nisev, a KB titkára és több más vezető búcsúztatta. Jelen volt Simics Sándor, Magyarország szófiai nagykövete. ★ Grósz Károly és kísérete az esti órákban hazaérkezett Budapestre. (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenőrzések áttekintést adnak az áruellátás helyzetéről is. Az élelmiszer-kereskedelem árukínálata — az időnként és területenként előforduló választéki hiáNe az ipari lobbyk döntsenek Az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség első küldött- gyűlésén a következő két állásfoglalást fogadták el és nyílt levelet juttattak el Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek: nyosságok ellenére — általában kiegyensúlyozottnak mondható. A vendéglátás választékos ételkínálatához a nyersanyagok rendelkezésre állnak, ezzel szemben az ételkínálat továbbra is a hagyományos választékot tükrözi. A vizsgálatok tanúsága szerint a vásárlók a korábbinál nagyobb követelményeket támasztottak a termékek minőségével szemben. Az ellenőrzések során ugyanakkor gyakori tapasztalat volt a szabványtól eltérő minőségű termékek forgalmazása, a minőségtanúsítás hiányossága, a vevőtájékoztatással kapcsolatos mulasztások. A vevők minőségi reklamációinak intézése is számos esetben kifogásra adott okot. 1. Az IKSZ ésszerűtlennek tartja a kormány határozatát az autópályadíjak bevezetéséről. Űthálózatunk jelen ki-, építettsége mellett az autópályák szerepe elsősorban a városok, községek belterületeinek tehermentesítése a forgalomtól. A díj bevezetése nemcsak a közlekedés biztonságát csökkentené az érintett területeken, hanem komoly környezetterhelést is jelentene az áthaladó járművek számának növekedése miatt. Ezért követeljük a határozat felülvizsgálatát. 2. Az IKSZ a Hévízi tó aggasztó helyzetét, valamint a tapolcai Tavas-barlang és a tatai Fényes források szomorú példáját tekintve radikális intézkedéseket követel az egész dunántúli karsztvíz- rendszert veszélyeztető bányászat vízkiemelésének korlátozására. Elfogadhatatlan, hogy a bős—nagymarosi hagyományoknak megfelelően továbbra is nagy ipari lobbyk érdekei határozhatják meg nemzeti kincseink, pótolhatatlan természeti ritkaságaink sorsát. Lengyelország Legalizálták a Szolidaritást Több mint hatévi törvé- nyenkívüliség után hétfőn újból legálissá vált a Szolidaritás lengyel ellenzéki szakszervezeti mozgalom. Varsóban az illetékes bíróság elrendelte a Szolidaritás Független önálló Szakszervezet bejegyzését. A Szolidaritás országos szakszervezet, székhelye Gdansk. Ezzel Lengyelországban ismét szak- szervezeti pluralizmus van, jogilag több mint hat, gyakorlatilag több mint hétévi szünet után. Bronislaw Geremek történész, a Szolidaritás egyik aktivistája az ítélet után kijelentette: a hatalom bátran és bölcsen elébe ment a társadalom elvárásainak. Azt mondta még: „a Szolidaritás ugyanúgy fogja Lengyel- országot szolgálni, mint a múltban, és 1880 augusztusának világos tiszta folytatása lesz”. Falon élők, kisvállalkozók Megalakult a Független Kisgazdapárt megyei szervezete A múlt pénteken megalakult a Független Kisgazda- párt megyei szervezete, amely kilenctagú választmányt választott az ügyek ideiglenes intézésére. A választmány egyik tagját, Grajczárik Lajost kérdeztük a megyei szervezet néhány céljáról. — Kikből verbuválódik a párt tagsága, milyen bázisra számítanak? — A párt korábbi tevékenységéből adódóan elsősorban a falusi, paraszti rétegekre szeretnénk építeni, de az idők változásával lépést tartva a kisvállalkozókat is szeretnénk megnyerni. Az a célunk, hogy visszanyerje a parasztság a hitét, a kisvállalkozók pedig — függetlenül az eddig megjelent nyilatkozatoktól — valóban esélyegyenlőséget élvezzenek. De természetesen szívesen látjuk sorainkban mindazokat, akik a kisgazdapárt elveit magukénak vallják. — A megyei választmányban szereplők névsorát figyelve van olyan érzése az embernek, hogy a párthoz azok csatlakoztak, akik valamilyen módon sértődött, csalódott, megbántott emberek, illetve olyan helyről érkeztek, ahol az átlagostól is nagyobbak a feszültségek a mezőgazdaságban. — Társaim nevében nem nyiliatkozhatom, de a párt szervezőinek az a meggyőződése, hogy az ország helyreállítása, a kibontakozás érdekében szükséges tevékenykedni. S nyilván jobban érzik ennek súlyát egyes emberek, egyes vidékek. A termelőszövetkezeti mozgalom a parasztság egységét megbontotta. Mi nem ez ellen szólunk, mert az agrárkérdés megoldásában leírtuk, hogy támogatjuk az önkéntességi alapon alakuló szövetkezeteket. — Csakhogy az önök pontjai közül több teljesen más álláspontot képvisel, míg némelyik lényegében nem tér el például az MSZMP agrárpolitikai koncepciójától. Hogy példát hozzak az egyikre és a másikra: szükségesnek tartják az agrárolló szűkítését, a kedvezőbb piaci feltételek kialakítását. Másrészt viszont a működésképtelen termelőszövetkezetnél javasolják, hogy adják vissza a földet a parasztoknak. — Ha valaki az ország javát akarja, akkor bizonyos pontokban meg kell egyeznie a véleményeknek, ezért nem látok semmi ellentmondást, hogy mi is megfogalmaztunk olyan követelményeket, mint az MSZMP. Vannak viszont sajátos, eltérő vonások is. Tapasztaljuk például, hogy egyre több szabolcsi, szatmári ember kényszerhelyzetbe kerül, kénytelen visszatérni a megyébe a munkahelyek leépítése miatt. Közülük azoknak, akik a földdel akarnak foglalkozni, meg kell adni a lehetőséget. Ezért javasoljuk; hogy adjanak vissza nem térítendő támogatást az egyéni termelőknek az újrakezdéshez. Ugyancsak lehetőséget látunk a magyar—szovjet kishatármenti forgalomban, s javasoltuk, hogy a közvetlen árucserébe a kistermelők is bekapcsolódhassanak. — Az országos tájékoztatásból a kisgazdapárt képviselői közötti polémiát ismerhetjük meg, azon vitáznak, ki képviseli igazán a pártot. Miután ideiglenes az országos vezetőség is, nyilván ez kihat az Önök munkájára, árt pártjuk tekintélyének. — A megyei szervezet megválasztotta küldötteit az országos nagyválasztmányra. Hat megye képviselői vasárnap találkozunk Debrecenben, javaslatunk szerint május 13—14-én érdemes megtartani azt a tanácskozást. Egyébként a megyei szervezet a vitáktól függetlenül arra törekszik, hogy gyarapítsa taglétszámát. Jelenleg 15 szervezetben mintegy 400 tagunk van, de folytatjuk a toborzást, s hozzá kell tennem, hogy aki a szervezést végzi, az saját költségére teszi mindezt, a párt, s programján keresztül az ország érdekében. Lányi Botond Budapestről Bécsbe Román állampolgárok szökési kísérlete Vasárnap délelőtt a Budapestről Bécs felé haladó Ori- ent-expressz egyik első osztályú kocsijában harmincöt román állampolgár elbariká- dozta magát, hogy így illegálisan Ausztriába szökjön — hozták az MTI tudomására hétfőn a határőrizeti és az illetékes rendőri szervek. A román állampolgárok az útlevélkezelő határőrök többszöri felszólítására sem voltak hajlandók a fülkét kinyitni. Mivel az útiokmányokkal nem rendelkező utasokat az osztrák hatóságok sem fogadták, a hegyeshalmi vasútállomáson a kocsit kisorolták a szerelvényből. Hosz- szabb tárgyalások után a fülkében elbarikádozott személyek engedtek a magyar határőrök és a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei felszólításának. A román állampolgárok — akiknek egy része tartózkodási engedéllyel Magyarországon él — ügyét igazgatás- rendészeti eljárással rendezik. Az esettel kapcsolatosan a határőrség országos parancsnoksága és a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei szükségesnek tartják leszögezni, hogy a Magyar Népköztársaság hosszú ideje humánusan kezeli a romániai menekültek ügyeit, s a genfi menekültügyi konvencióhoz csatlakozva továbbutazásukhoz is lehetőséget ad, amennyiben fogadásukra a harmadik állam hajlandóságot mutat. A nemzetközi jogon alapuló eljárás megkerülése, a továbbutazás illegális kierőszakolása azokban az ebben részt vevő személyeket, hazánk törvényes rendjét, az államhatár sérthetetlenségének elvét és a szomszédos Ausztriával kialakult jó kapcsolatainkat is veszélyezteti. A határőrizeti és rendőrségi szervek ebben az esetben is emberségesen, erőszakot és fizikai kényszerítést kerülve jártak el. Az ilyen jellegű cselekményekben azonban benne rejlik a súlyosabb konfliktusok, következmények veszélye, amelyekért a felelősséget a magyar hatóságok nem vállalhatják. (MTI)
